Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-11 / 58. szám

Ţ I 1941 március 11. Visszaadják a megszállás idején jogtalanul elvett birtokokat • -------------­-—-—.— Március 17-án Erdélyben is életbe lépnek a magyar telekkönyvi jogszabályok KOLOZSVÁR, március 11. (Saját tud.) A. közelmúltban jleent meg a Budapesti Közlöny február 23-iki számában a mi­nisztérium 1440—941. M. E. sz. rendele­té, amely a visszacsatolt keleti és erdélyi részeken az ingatlanokra vonatkozó ma­gánjogi jogszabályok kiterjesztése iránt intézkedik. Ezzel a nagyjelentőségű rendelettel kapcsolatban több vitás kérdés merült fel, többek között az, hogy a jövőben kötendő há­zastelket illető adásvételi szerződések jóváhagy and ók-e, vagy sem. Továbbá az, hogy ez a rendelet vonatkozik-e egy­általán az o gr ár politikai kisajátítások folyamán történt tulajdonváltozásokra, vagy sem. ' E vitás kérdésnek a tisztázására dr. Bartha Ignác országgyűlési képviselő, mint az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának az igazságiigyminisztériumhoz kirendelt összekötője, kapott megbízást. Dr. Bartha Ignác képviselő az igazságügyi miniszté­riumban felkereste Tunyogi Sziits Lajos miniszteri osztályfőnököt, a rendelet szö­vegezőjét, akivel együtt dr. Vladár Gá­borral, a törvényegységesité3 bizottságá­nak elnökével tárgyalták meg a vitatott kérdéseket. Dr. Bartha Ignác nyilatkozata pedig a főispánnak) a jóváhagyása mel­lett lehel bekebelezni. JÓVÁHAGYÁS A TULAJDONJOG BEJEGYZÉSÉHEZ A rendelet hatálybalépése után kötött jogügyiét alapján a tulajdonjog bejegyzé­séhez a gazdasági albizottság jóváhagyá­sa csak akkor kell, ha azt az általára jogszabályok is kötelezően elrendelik. Ehhez képest a rendelet hatálybalépése után, például ingatlan, vagy belsőség el­adása iránt kötött jogügylet érvényessé­géhez nem szükséges hatósági jóváhagyás (1920 XXXVI. te. 25. paragrafusa, 1923 LXI. te. 6. paragrafusa), valamint azok­ban az esetekben sem, amikor állami elő­Az URANIU MOZGÓNAK átázzatok ábán sikuutt kizáciiagas fagyat fntg&zeuzftic a maggal ftéyszUtmuuek Piros bugyelláris-t. A legszebbb magyar film! A legjobb magyar színészekkel 1 Szerdától látható kizárólag az Uránia Mozgóban! A legteljesebb siker jegyében ért véget a kolozsvári mezőgazda­ság! gépkezelői tanfolyam KOLOZSVÁR, március II. (Saját tud.) Tegnap fejeződött be városunkban a mező* gazdasági gépkezelői ítianfoiyam, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egylet a földművelésügyi minisztérium támogatásá­val a visszacsatolt erdélyi és keletmagyar­országi részeken először városunkban és Marosvásárhelyen rendezett meg. Mezőgazdasági éts közgazdasági szempontból rendkívül fontosak ezek a mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamok, ameljyeke>t az anya* országban már 17 éve évről évre tartanak a A tárgyalások eredményéről dr. Bartba Ignác az alábbiakat jelentette ki lapunk munkatársának: —- A Budapesti Közlöny 1941. évi feb­ruár 23-ik napján megjelent 45-ik szá­mában kihirdetett 1440—941. M. E. sz. rendelet rendelkezik a román Kralom alól felszabadult keleti és erdélyi ország­részeken az ingatlanokra vonatkozó ma­gánjogi jogszabályok hatályának kiter­jesztése iránt. Ennek a rendeletnek fon­tosabb rendelkezései a következők: 1. A telekkönyvi forgalmat a ítéleti és erdélyi országrészben az 1941. évi március 16-ik napjával megindítják. 2. A telekkönyvi forgalom megindítá­sával egyidejűleg az ingatlanra vonatkozó magyar jogszabályokat, tehát a magyar telekkönyvi rendtartást, a jelzálogról szó­ló törvényt és az ezekkel kapcsolatos ma­gyar jogszabályokat hatályba léptetik. 3. Gondoskodnak arról, hogy azok, akik az emlitett területen az elcsatolás ideje alatt ingatlanukat súlyos anyagi, vagy más károsodással fenyegető s a jog­szerző fél érdekét szolgáló hatósági in­tézkedés, vagy más hatósági közvetett, vagy közvetlen kényszer, , avagy valamely kényszerítő hatósági intézkedés kieszköz­lésével való fenyegetés hatása alatt ide­genítették el, az errevonatkozó jogügy­letét a rendelet hatálybalépésétől számí­tott egy év alatt, vagyis az 1942. évi feb­ruár 24-ik napjáig törlési keresettel tá­madhatják meg. A keresetet azonban har­madik személyek elleni joghatállyal csuk akkor lehet megindítani, ha a perrend­tartási szándékot a fél a rendelet hatály­ba lépésétől számított 60 nap alatt, vagyis az 1941. évi április hó 24-ik napjáig be­zárólag a telekkönyvi hatóságiiul bejelen­tették. I 4. Azok, akik nem közvetlen, vagy közvetett hatósági kényszer következté­ben idegenítették el ingatlanukat, hanem az elcsatolás ideje alatt ingatlanukat olyan módon vesztették el, hogy annak követ­,kéziében súlyos anyagi kiirt szenvedtek, a szerző fél pedig a méltányossággal ellen­tétben aránytalan nyereségre tett szert, kártalanítást követelhetnek az ingatlan egy részének visszaadása utján, vagy más módon. Ilyen ügyben az illetékes járás­bíróság előzetesen egyezségi tárgyalást tart. Egyébként pedig nem peres eljárás során határoz a kérelem tárgyában s ha­tározata ellen csupán egyfokú felfolya­modásnak van helye a királyi Ítélőtáb­lához. A KÜLFÖLDIEK INGATLAN- SZERZÉSÉNEK MÓDOZATAI 5 6 5. A rendelet a külföldiek ingatlansze­zésére vonatkozó román jogszabályok ha­tályát a keléti és erdélyi országrészen továbbra is fenntartja, olyan értelemben, hogy az emlitett területen, fekvő mező. vagy erdőgazdasági ingatlant nem magyar állampolgár csak akkor szerezhet, ha annak megszerzésére a földművelésügyi miniszter, a belügyminiszterrel és a hon­védelmi miniszterrel egyetértve, enge­délyt adott. < 6. A rendelet hatálybalépése előtt kö­tött jogügylet alapján a visszacsatolt t<v, rületén fekvő bármely ingatlajöria jogot csak a közigazgatási bizottság gazdaşâgi. albizottságának (ennek megalakulásáig nagyobb kuNurközpontokb m. A tanfolyamok célja: megisme-rtietni a kisgazdaközönséggel és a mezőgazdasági gépek kezelésével; és vezeté­sével fogla kozó egyénekkel a mezőgazdaság­ban használatos gépek helyes és célszerű ke­zelését és az okszerű gazdálkodás feltétereir. A tanfolyam hallgatói részletes és pontos felvi ágosiitásokat kapnak a mezőgazdaság minden ágának kérdéseiről és a ta ajinüvelés- től elkezdve, a különböző mezőgazdasági gé­pek kezeléséig mindent megtanunak, amire gazdálkodásunkban szükség lehet. II gazdasági kiképzés fontossága A mult szomorú tapasztaltaiból' tudhatjuk, hogy mennyire nagyfontosságu tényező a kis­gazdatársadalom és a mezőgaizdaáági ipari al­kalmazottak helyes nevelése és kiképzése köz- és államgazdaeági szempontból. Alig néhány éve, egy-két évtizede, nagyon sok heí.yeim 'Szo­morúan tapasztalták mezőgazdáink, hogy 'földjeik terniényhozama, különösen a kalászos növények termelésekor szokatlanul kicsi, a termés minőségileg sem kielégítő és a „Szép szalmáju“ vetéseknek töpörödött, zsugorodott szemű gazos, borsós, üszkös termésük van. Természetesen az ilyen gabonának a lisztje sem volt megfelelő, kenyere pedig fekete, nyúlós, ragadós, ehetetlen voh. Ugyanakkor azonban az elcsépelt szalmakaz ak az őszi esős idők beálltával szépen kizöldültek és a legszebb zöld vetés keletkezett rajtuk. A hiba természet,eisen a gondatlanul, rosz- szul és helytelenül kezelt cséplőgépekben volt. A oséplőgéptuilajdonosok nem fordítot­tak gondot gépjük javítására, jókarhantartiá- sára, ezért maradt a termés a szalmában, mig az ocsu a gazda zsákjába került- Ennek a helyzetnek természetszerű eg nemzetgazda­sági szempontból is igen szomorú következ­ményei voltak. Hozzávetőleges statisztikai adatok szerint a trianoni Magyarország területén évente körülbelül 4 ezer vagon volt az a gabonamennyiség, ami a rossz eséplés miatt kárbaveszett. Mióta azonban a földművelésügyi miniszté­rium gondoskodik a kisgazdák és mezőgazda- sági gépészek helyes kiképzéséről és oktatá- .sáró’, az évi ilyen-szerű gabonavesztegég mi* nimállisra csökkent. HÁROMHETES TANFOLYAM 96 HALL- GATÓ SZÁMÁRA Városunkban három héttel ezelőtt kezdő­dött meg a mezőgazdasági gépkezelői tan­folyam, melyet a földművelésügyi minisz­ter megbízásából dr. Bikfaivy Teölgves Árpád mezőgazdasági kamarai főtitkár és Jung Péter, a Szegedi felsőipariskola igaz­gatója rendeztek és szerveztek meg a Gaz­dasági Akadémia helyiségeiben. A tanfolyam előadói fentieken ki\ül Schön- born János, a budapesti feUőipariskola igaz­gatója, dr. Tóth Tibor gazdasági akadémiai tanár, Rázsó Bétái tanár, Móricz János a sze­gedi felsőipariskoá főművezetője, Konrád Viktor a kolozsvári felsőipariskola főműveze­tőié és Kürtös János, a helybeli gépipari is­kola igazgatója voltak, akik szivvel-léiekkel minden tehetségük és tudásuk iatbavetésével fel eltek meg kötelezettségüknek. A tanfolyam szép eredménye mutatja, hogy fáradozásuk nem vö t hiábava ó. A tanfolyamnak 96 hallgatója volt, akik Kolozs és a környező megyékből eljöttek, hogy gazdasági ismereteiket gvarapitsj.k és a mezőgazdasági gének lie.ye.s megtanulják. ZÁRÓVIZSGA TELJES SFKERRíj A tanfolyam végeztével tegnap inégt tott vizsgát dr. Gesztelvi Nagy Lá-z 1 <> or /..],. gyűlési képviselő elnökletével tartották me^ A vizsgabizottságnak a szakelőadókon kivijj tagja volt: Gaul Károly miniszteri tanácíc,( az iparügyi minisztérium képviseletében, dr, Kausay Tibor miniszteri titkár a földművel^ ügy minisztérium megbízásából, Török Bá,*-". az EMGE igazgatója és Ba ogh László, 3 EMGE központi felügyelője. A 96 jelölt közül kilenevenketten vizsgáz tak sikerrel és a tanfolyam elvégzésé ről bizonyítványt kaptak. A kiválóan szép eredmény elérésében az önzetlenül és fá­radhatatlanul dolgozó szakelőadókon kívül nagy részük van elsősorban maguknak a tanfolyam hallgatóinak. A vizsgán elbán zott feleleteket hallgatva, örömmel álla­pítottuk meg, milyen józangondo'kozásu, friss, könnyű felfogású emberek kisgazda társadalmunk fiataljai, akik a fizika és ké mia körébe tartozó legnehezebb kérdések tői a gépészmérnökök szakmájába vá}ró dol­gokig pompásan elsajátították néhány nap alatt mindazt, ami a mezőgazdasági tévé. kenység terén előfordu hat. Feleletük, előadásuk mindig rövid, szabatos, magyaros. A gazdálkodás, mező, kert, erdő gazdaság gyakorlati részeit kitünően értik. A mezőgazdasági gépek kezelése terén igen sokszor felülmúlják a szakképe ff gépésze­ket is. Nemcsak az utolsó csavarig ismerik a különböző gépeket és alkatrészeket, de fele­letükben mindig a legtisztább magyarságai nevezik meg azokat- Sohasem esnek azokba^g- hibákba, amelyekbe a tanfolyam nagyobb gépkezelői gyakorlattal rendelkező tagjai es­nek. Mig a régi gépész, aki talán csak azért vett részt a tanfoyamon, hogy megszerezze annak elvégzését bizonyító oklevelet és gyakorlati rudasában bizva, falán kissé felületesen tüf» nu’ita meg az előadásokon hallottakat, a leg többször nem tudja figye'men kivül hagyni a géprészek idegennevü elnevezéseit és tjíngely. ^ kapcsoló helyett kúp ungor. közvetlen kap- I cso’ás helyett mindig „direktbe vevést:‘ ' mond. Ezeket a hibákat gazdaifjaink azonban, akik már a szabatos. magyar kifejezéseket és elnevezéseket tanulták meg, Sohaseüx kö> vetik el’. Széleskörű ismeretekről teltek tanúságot a tanfolyam résztvevői a mezőgazdasági fizi­ka és kémia tudományának terén is. A talajmüvelés menetit poutosan tisztában vannak a talajkezelés kérdéseivel is. Nem­csak arra tudnak szabatos, szakszerű vála­szokat adni, hogy a különböző összetételi’ ta­lajon milyen növények termesztése a tegcéh szerübb, hataem azzal is tisztában vannak, hogy a talajjavító anyagoknak milyen a ve­gyi összetételük és melyik növénynek külö­nösen milyen anyagra van szüksége fejlődése elősegítéséhez. DR. GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ ELNÖK BESZÉDE A vizsgáztatás befejezésekor a vizsgáztató bizottság elnöke: dr. Gesztelyi Nagy László országgyűlési képviselő intézett beszédet a tanfolyam hallgatóihoz és átnyújtotta a tanfolyam sikeres elvégzését tanúsító bizonyítványo­kat az illetékeseknek. Beszédében szép szavakkal emlékezett meg a mezőgazdaság nagy fontosságáról és a gaz- datárSadalom nagyfontosságu országalkotó és országépitő munkájáról. Szeretettel figyel­me z tétite a tanfolyam fiatal hallgatóit, hogy mindig szivvel, lélekkel, igaz magyarhoz il­lően végezzék munkáikat és kötelességeiket. Az ünnepély után a tanfolyam vezetői, előadó tanárai és vizsgabiztosai közebéden vettek részt, amelyen megjelent Teleki Bé a gróf, az EMGE elnöke és számos más köz­életi előkelőség. ÖRÖK AZ EMBER ELETt. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE VITAÜLÉS A JOGEGYSÉGITÉSRÖL. A kolozsvári jogászok 1941 március 12-én dél­után 6 órakor a Magyar Királyi Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem Aulájában (Központi egyetem. II. emelet) vitaülést tartanak. A* ülés tárgya a jogtgységesités kérdéséről február 5-én megkezdett vita folytatása Hoz­zászólnak: dr. Turv Sándor Kornél egyetemi tanár. dr..Farkas Béla kil-. Ítélőtáblái tanács­elnök, dr. Balás P. Elemér egyetemi tanár dr. Mikó Imre ügyvéd, országgyűlési képvise­lő. dr. Polcz Radó ügyvéd, dr; Baróth\ Zol tán kir ügyész, valamint azok. akik. az ülés előtt, vagy az ülés folyamán felszólalásra je­lentkeznek. A vitaiilesen a megjelenés díjta­lan és azon érdeklődőket sziveseu látnak. vásárlási jognak nincs helye (1920 XXXVI. te. 17-ik paragrafusa). A ROMAN AGRARREFORM ALAPJÁN TÖRTÉNT INGAT­LAN ÁTRUHÁZÁSOK K ÉRDÉSE 7. A rendelet rendelkezései —- bár ár­verés, vagy más hatósági intézkedés kö­vetkeztében elvesztett ingatlanokért való kártalanítás iránt is rendelkezik ­nem kívánják érinteni a román agrár- i reform alapján közjogi alappal bíró in­gatlanátruházások kérdését. Ennek ren­delkezése alkalmasint külön jogszabály- alkotás tárgya lesz. A rendelet ehhez képest oly célból, hogy a román agrárreform alapján juttatott ingatlanok ügye a rendelet alapján bírói eljárás tárgyát ne alkothassa, a földmű­velésügyi miniszter nyilatkozatától "eszi függővé a törlési pert, vagy a kártalaní­tási eljárás megindítását. MIKOR KELL HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS? A rendelet a telekkönyvi forgalom ipeginditáfcával egyidejűén aziránt is ren­delkezik, hogy a román agrárreform so­rán szerzett ingatlanok elidegenítésének, vagy megterhelésének érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges, ha az el- idegeríités, vagy a megterhelés az 1939-ik évi március hó 15. napja után történt. Ugyancsak jóváhagyás kell ak­kor is, ha az ingatlant nem ugyan az I agrárreform kapcsán, hanem más föld- hözjuttatási eljárás (tehát például ha­tósági parcellázás, vagy hatósági ingat­lan juttatása, stb.) során szerezték. —- A rendeletnek ezen magyarázata ;—- mondotta dr. Bartha képviselő — félhi­vatalos jelleggel bir. A rendelettel kapcsolatos vitás kérdé­sekben mindenki bizalommal fordulhat az Erdélyi Párt képviselőihez, akik a kérdé­sekre összekötőik révén mindenkor pon­tos felvilágosítással fognak szolgálni. __________________________(r-)

Next

/
Thumbnails
Contents