Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-08 / 56. szám

ul/ «Ui at*.. li) 4 I utât ci us 8. tammmmmmtmmmmm maradt magyarok birtokot kaptak a királytól, később ezek egy részét Trogir kapta meg. Marinát 1670 körül a törökök elpusztították, ma csak jelentéktelen falu van a helyén, a régi székesegyházban volt egy csodatevő Ma­donna kép, amelyet Magyarországról hozott e| a király és ezt a képet ma is őrzik a fe- rencrendi barátok csiovo-i kolostorában, amely szemben van Trogirral és a község közigazgatásilag Trogirhoz tartozik. Ma mind Össze két olyan családról tudunk, amelynek ősei IV. Béla környezetéből maradtak itt. • ' Az egyik az Amirc/sz-csaláil. Ennek a család­nak az ősét András vitéznek hívták és ez i vitéz sok kiváltságot kapott a királytól A család ma is él és egyik tagja Andreisz Leó, | a romantikus Korcsulán a legszebb hotel tu­lajdonosa. Nagyon népszer üeinber. A másik fmailia a Paliada, vagy Palada-család, ennek ősét Palatimisznak hvták, alkalmasint azért, mert a nádor Szolgálatában állott. E familia trogiri. Egyik ttagja Palla da, a “híres r.cnnisz- bajnok. — IV. Béla trogiri tartózkodásáról felette sok okmány maradt fenn. Ezekben az okmá­nyokban a király a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a szolgálatokról, amelyeket a trogiriak neki, családjának és kíséretének tet­tek. Dicséri a püspököt, a -lelkészeket és a város Crni nevű rektorát. 1242 május 12-én Marina mellett íö deker ajándékoz Trogirnak és megerősíti Kálmán király adományait. Ok­mány van róla. bogy ugyanebben az időben Stéphanus, váci püspök, királyi gubernátor konfirmált városunkban. Az utolsó okmány, amely Trogirbem ke’t, 1242 május 16-án ké­szüli és valósziniileg e napon, vagy a kö­vetkezően utazott cl innen a kiráiy. Ebben az okmánybati IV. Béla valamennyi ajándékát, a város biztosított privilégiumokat megerő- siri. Ez az okmány sót alapja annak a száz­ötven esztendős háborúnak, amely Split sé Trogir között lángolt. E háború nyomban a király elutazása után kitörhetett már, mert 1243 április 16-án kelt rendeletében IV. Be a figye’mezteti a ki isi várparancsnokot, bogy a Trogirnak tett ajándékokat) tisztelje és védje meg és ugyanebben az évben, december 3-án kelt pergamenjén Splitte:! szemben nyi.'taru Trogir oldalára áll. E két királyi Wiat már ..székvárosunkban, Budae-n“ ke t. Ugyancsak Budárá'j küldi a király Trogirnak azt: a leira­tát is, amelyben értesíti a várost, hogy Sla­vonia hercegévé DionySoSfc nevezte ki és fel- hvja a trcgiriakat, hogy a herceg rendelke­zését tartsák tiszteletben. Trogirbói a király Zágrebon át utazott haza feldúlt országába. Zágreb is meleg sze­retetted fogadta és a király Zágrebet szabad királyi várossá tette meg. Az erről szóló ok­mány 1242-ben kelt és Horvaitor&zág büszke fővárosa jövőre ünnepli meg alapításának hétszázéves évfordulóját. * ELLENZÉK in ■wiiii ml innirn Lelkek válsága - lelkek gyógyulása Amerre itt bujább a fii, ahol dusabb a kalász: ott ismeirarien harcok hősiéi várják a feltámadást. A világ népeinek négyven kienc különböző fajtája csavargóit erre. Legalább is ennyit tudlak összeszámolni közü ok. Van rajtuk kívül aztán még tucatnyi olyan nép. ameynek ma már a nevét se tudjuk. Tavaszi szántás idején egyformán fordulnak ki az ekevas nyomán a kemény barázdából görög aranypénz, Pa’ias Athene c kopott képével, talár nyílhegy, török kopja, vagy szétmál ó zsinór egy magyar dolmányról. A hegyek kö­zött horváti királvok kastélya, állott és Zvoni- mir kirá.y famíliája járt. le fürdeni Trogir mellett a bársonyos strandra. Avarok váglak léket Salamon görög szarkofágjaiba, norman­nok portyáztak erre és ilvrek nótáit verte vissza a Ivozjak sziklafala. Föníciaiak gályái vetettek horgonyt az öblökben és gálv pa­dokhoz láncolva korán meg szült afrikai rab- szo gák csapkodták «act evezőket és' összeszo- riíott fogakkal tűrték hátukon a korbácsüté- se.ket . . . A klasszikus korok emlékein kivid azon­ban nein maradt meg a dalműt tengerparton más, csak az, ami a gazdag közös históriai 11111 Itta vonatkozik. Arra a korra, amelyben Kálmán kirá y Biográdi koronázásává kap­csolódik egybe a két nemzet históriája. Tör­ténelmünk szorosait egybefonódott évszázado­kon át és legszebb reneszánszát éii mai egy- má ráutaltságban Ennek a reneszánsznak múltja a e kükben és a közös vérrel ázta­tott csatamezükön sarjadtak életre, kellőnk barátságát acélosra kovácsolta a sorsközös- seg és a tatárjárás szomorú idejének meg­maradt emlékéi között bolyongva ereznünk kei. bogy me eg emberi szívvel nyújtottak itt menedéket az országából menekülő ki­rálynak akkor, amikor felette komoran bo­rongott az ég . . . (— e. __ j,t) KŐI SZABÓK FIGYELMÉBE!! Megérkeztek a legújabb tavas!! és nyári kosztüm, kabát, ruba,iR8deli-ta pék Ellenzék könyvesboltjába Kolozsvár, Mátyás király-tér, Dalt idők dúlt emberei között sorjázik most el az élet útja. .Világkataklizmák árnyé­kában élünk és nincs lélek- a földön, komoly és gondolkozó lélek', akiben időnként fel ne. döbbennének rettentő kérdések és rettentő problémák. Miért vetődnek elénk kérdések, amelyekre felelnünk kellene és ma a felelet talán sokkal nehezebb, mint valaha. Irány­zatok, világnézetek, elvek és hitvallások űzik- hajszolják egymást, rnindenik a kizárólagos­ság gondolatával és az események villámgyors sodrában kevés idő jut a bölcs elmélyülésre és a józan megfontolásra. A belső erő nélküli lélek pedig könnyen lendül ide, vagy oda, ha nincs hit és meggyő­ződés benne hamar lehet rabja talán tőle egé­szen idegen eszméknek is, amelyeknek rap- szódikus lendülete elkaphatja és viheti ma­gával. Mint a legenda szerint a földgömb­nek szüksége volt Atlasz izmos és fenntartó váliaira. úgy van szükség az igazi, elmélyült léleknek belső tarló-oSzlopokra. És mik le­hetnek ezek: hit, szeretet, szépség, igazság, jóság. Elsősorban persze a hit. Hit a felet­tünk élő isteni világban, amelyek diadalmas ereje reánk is átsugárzik. Hit az élet örök szentségében, hit a szeretet összefogó nagy egységében és a jóság és igazság csodálatos hatalmában. Amikor világok lengenek népek ás nem­zetek sorsa dőlhet el napok, sör talán órák alatt, ez a belső hit az, amely önmaga fölé emelheti a legrettenöbb megpróbáltatásnak kitett népet, és egyedet is. hogy a rnegren- diiltség szitué clkábiló korszakát átvészelve kezdje meg újra az épilő és teremtő munkát, légi nagyságának visszaidézésére. A'em kell messzire menni példáért. Itt ven előttünk a Trianon áltat csonkává és pa­rancs-szerződéssel régi nagyságának !-:is töre­dékévé megnyomorított Magyarországé, ame­lyet a Muhihál, Mohácsnál, Világosnál, töröli- tatár dulár-nál szörnyűségesebben próbára tett béke-diktátumok sem tudtak hitében megölni. Megsebezhették a magyarság szi- vét-lelkét. de a sebek begyógyultak és meg­kezdődhetett a nagy, belső újjáépítés és a szí­vós, emberfeletti munka nyomán lassan-las- san lélekben, szellemben, szerctetbcn és szép­ségben az alkotó munka, örök forrásaiban megtclitödhetett a: ország. Az elvesztett ta­gok csodálatos módon kezdtek visszanőni a megcsonkított szervezethez és az a hatalmas- győzedelmes szív. amely Szegedről kiindulva Buda várába vette útját és onnan dobog szét a magyar egyetemesség felé, vért, életet és megiijhodást szivattyúzott a: áléit, agyon- kínzótt csonka testrészekbe mindenüvé. „A szent nyomorék“, ahogyan Tóth Árpád ne­vezte egyik, gyönyörű versében Csonka-Ma- gyaror szagot, riadt és követelte a maga élet- jogát és lassan mind jobban és jobban kapja is azt vissza, — mert hite volt önmagában, hite volt -Istenben.hite volt az igazságban és hite volt a boldogabb és oldottabb magyar jövendőben. Hite volt. — és ez a legfontosabb tényező. Hite volt azért. mert. érezte, hogy régi bűnök hibák, könnyelműségek és nemtörődömségek is közrejátszottak sale tekintetben annál, hogy ez a pokoltragédia, hogy ez a minden Dante.-i képzeletet meghaladó szörnyű infernó rászakadhatott a magyarságra. Az őszirózsás forradalom szépnek hitt útja vérrózsás, ijesz­tő zűrzavarrá és sátánuralommá változóit és 'százszor és százszor kellett a magyarságnak megjárnia u kálváriák és Golgothák útját., amíg ismét visszataláltt, régi-önmagához, be­csületes, tiszta, igazi, bensőséges és épitoerejii magyarságához. Megkezdődő!t a nagy merész vállalkozások helyeit a kicsi, apró, valóságos szeretetmunka a sokkal több és sokkal nehe­zebb Klein Arbeit és amit hetek elpusztítot­tak, azt hosszú évelt során kellett és lehetett csc.k újra építeni. A gőgös ész helyett, mert ezeknek a rontó, alvilági időnek és erőknek egyik legdiabólikusabb mozgatója a büszke és fennhéjázó ész volt, vissza kellett ültetni ismét a szivet, a magyar testvériség, a való­ságos testvériség száműzött szivét. Azt a szi­vet, amelyben nincsenek választófalak osztá­lyok és társadalmi kategóriák között. A val­lás, a hit, a szeretet és a jóság és igazság, a szépség és munka tiszta vágyával kai öltve rendi e-rendre visszavezették a magyarságot önönmagához, a Szent lstván-i tradíciókhoz, a Könyves Kálmán bölcsességéhez, a Szent Lúszló-i férfiassághoz, a Mátyás-i igazsághoz, a Ráhóczi-i szabadságszeretethez, a Kossuth-i lángoló hazafiussághoz, a Tisza István-i nyu­godt életszemlélethez, a Szabó Dezső-i tüzes magyarsághoz. De hit nélkül ez lehetetlen lett volna, ami­ként az uj nemzeti irányzatoknak a diadal­mas olasz fasizmusnak, a rendszeretö és ala­pos német nemzeti szocializmusnált is végső alapon q hit, az összefogás és összetartozan- dóság hite jelenti az igazi gyökerét. A ciniz­mus, a kétségbeesés, a kába ön gúny, a kiáb­rándultság, az angolok spleenes önteltsége, nem lehetnek olyan fenntartó erők és építő oszlopok, mint a hit és a vallás. Jellemző példája mindennek a mai Fran­ciaország belső lélekválsága is. A francia lé­lek válságáról annyit és annyiféle módon ir­tai;. Legújabban Proust. Gide. Romain Rol­land. Maiiţiac és még sokan mások tanulmá­nyokban, regényekben rajzolták meg ezt rí keserű, öntépő és önmagéival meg-meghasonló francia lelket, amelyből valami mindig hiányzott, de amelyet igazi nevén csak a ke­reszténységhez visszatalált Paul Bourget és Henry Bourdeaux neveztek: a kereszténység szelleme- A francia forradalmak nyomán meg­történt az egyház és (diám radikális szétvá­lasztása. A liberalizmus, mint nagy diadalt, könyvelte el ezt és az eredmény: a hitében és lelkében összeroppant Franciaország, mig ma a francié, iskolákban a vallásoktatás újra kötelező tantárgy. Franciaország, akit régi történelmi időkben „az Egyház legkedveltebb leányának“ neveztek, de aki megtagadta a szülejét, most újra Istenhez fordul. Ahhoz az Istenhez, akihez mindepki hozzá­fordul. ha zuhognak reá a sors csapásai. Ahhoz az Istenhez, aki egyedül lehet a lel­kek válságának csodálatos és örök ori'osa iigv. ahogyan volt á meguihódó Maevarrossá- gon, a fasiszta Olaszországban és még ezer­féle más táján a világnak. Hit és újra csak hit. Walter Gxula. A normái* Nagy!blr€cla!®mtéi a Nagynémet Birodalomig ä németség ut|a századokon át a mai nagyságig Németország, mint középeurópai biro­dalom, mindenki számára ismert foga­lom. Es mégis, milyen kevesen tudják, miit harcolt e birodalom évszázadokon keresztül, amig végre megtalálta e föld­rész közepén állandó otthonát. Az első germán Nagybirodalom, a go­tok birodalma a negyedik évszázad kö- zepén alakult, lazán összekapcsolódva a Keleti-tenger és a Fekete-tenger közti síkságon, Európa legszélső,keleti részén. E birodalmat csak ritkán elszórt, telepes urikaszt lakta és így nemsokára áldozatává vált a hunok hfözönlőiének Európába. A barbár győ­zök egészen Középeurópáig nyomták visz- sza a gólokat, miáltal Germania összes népeit mozgásba hozták és megkezdődött a népvándorlás. A germánok nagy töme­gekben özönlöttek Európa déli és nyu­gati részei félé, a régi Imperium Poina- mun latin felébe és eldöntötték ezáltal a jövő nyugäti kuliura latin-germán karak­terét, amely kultúra, ha az első germán Nagybirodalom megmaradhatott volna Európa keleti részében, bizonyára görög­németté fejlődött volna. A GERMÁNOK NÉPVÁNDORLÁSA A germánok hazátianul vonultak végig Európában. Majdnem 12.a évig tartott vándorlásuk, amikor a keleti gotok ki­rálya, 7 heoderich megveti a második germán Nagvbirodalom alapját, még pedig ez­úttal Európa déli részén, Itáliában. E birodalom magában foglalta Olaszországot, az alpesi teret és Illyria Karsztvidékeit, miáltal földrajzilag sokkal előnyösebb helyzetet teremtett, mint volt az első germán Nagy birodalomban. En­nek ellenére ez a germán birodalom sem volt hosszú- életű. Fel virágzás és hanyatlás váltot­tál' fel egymást. A második germán birodalomban is csak egv gyér felsőkasztot alkottak a gotok, amely más nyelvű, más vallásit és vérii, önérzetes né]) felett uralkodott. Milielvt támadásra indult a császári hadak élén Belisár, e birodalom is összeomlott hő­sies küzdelmek után. 550 körül. Azonban A elet-Râma támadása nélkül sem lett volna tartás az olasz góthirodaloni élete A gólok vagy különváltan éltek volna nyelvükben es vallásukban a rómaiaktól ■— és igv nem alkothattak volna egAsé­ges nemzetet vagy felvették volna a többségi nép nyelvét és bitét, miáltal ugyanazon sors jutott volna osztályrészül nekik, mint később a frankoknak és a burgundiaiaknak, Galliában, a nyugati góloknak Spanyolországban, vagy a lon- gobárdoknak Felsőoiaszországban: ebó- maiasodtak volna. A HARMADIK GERMÁN NAGY- BIRODALOM A harmadik germán Nagybirodalom, Chlodwig frankbirodalma 481—511-ig állt fent már Európa nyugati felében. Itt már sokkal előnyösebb feltételek kínál­koztak egy német birodalom alapításá­hoz, mint Itáliában, mivel az országot nemcsak tenger és magas hegyek vették körül, természetes határként, hanem szé­les érintkezési vonal állal összeköttetése is volt a germán Hintterlanădal. A viszo­nyok kedvező volta és a teljesen törhe­tetlen akarat vezették a frankok kirá­lyát az eredmények és sikerek láncolatán keresztül. Három évtized alatt majdnem egész Gallilát hatalma alá hajtotta és a birodalom fővárosává Párist tette meg. Utódjainál azonban mintha már a teljes feloszlás ütötte volna fel fejét, akár csak a vandálok birodalmában Geiserich halála után, vagy a Keleti Gótbiroilalomban Theoderich halálával. A nagy birodalom darabokra esett széj­jel, miáltal önálló részbirodalmocskák keletkeztek, melyeknek királyai már csak a látszatnak uralkodhattak. Végül is a frankok újabb erőre kapnak és uj hatalomhoz jutnak a Pippinek bá­tor nemzedéke alatt. A NEGYEDIK... A negyedik germán birodalom, Nagy; Károly birodalma a frank nagybiroda­lomból keletlcezett 800-ban. Amit megkezdett Chlodwig, bevégezte Károly, ki Szászországot és Bajororszá­got bekapcsolta a német nemzet közös­ségébe és így a birodalom súlypontját kelet felé helyezte ismét. A birodalom ha­tárait az avarok megsemmisítése után ki­terjesztette az alpesi területeken túlra, a longobárdok legyőzése után Olaszország­ra, a mórok visszaszorítása után átkelt a Pireneusokon, impériummá emelvén a Frankbirodalmat, mely világbirodalommá vált. A régi római birodalom hatalma a császári koronával a frankok királyának ment át. Az abban a korban elképzelt legbüszkébb fény vette körül a frankok királyát, Carolus [Augustusi. Azonban Károly egyetemes birodalma sem veit sokáig életképes. A határok kinyujtása, valamint a népek közti elleniét oly nagy volt, hogy ezt még e hatalmas birodalom sem tudta meg­emészteni. Nagy uralkodói tették egykor virágzó és emelkedő birodalommá. Gyen­ge utódok erőtlenül nézték végig őseik alkotásának szétesését. A birodalom fel­osztásánál végül is győzött a nemzet- állami gondolat. AZ ÖTÖDIK így alakult a negyedikből kifejlődve az ötödik germán Nagybirodalom 950 körül, mely egyszersmind az első Német-Biro­dalom is volt, a „német nemzet szent ró-, mai birodalma", ahogy azt a későbbi kö­zépkorban nevezték el. Ez az uj biroda­lom még keletebbre húzódott cl, mint a harmadik és negyedik birodalom. Tere Európa közepe lett s egyúttal a németek hazája is. mely napjainkig is az maradt. Ltja a magasságokba iveit, megismerte azonban a mélységeket is. tündöklőit fényben és lenn járt a hanyatlás régió­jában is. mig végül 1806-ban. Napoleon nyomása alatt II. Ferenc császár kény­telen volt letenni a koronát. A birodalom azonban még nem Italt meg ezáltal. Mert a Birodalom többet jelent. mint államot, a birodalom fül inegv az állam fogalmán. Először i- továbbélt a Német Szövetségben a birodalomra való visszaemlékezés, inig 18ö6-tól 1871-ig Bismarck Poroszországa egyesítette a ne­metek nagy részét egy uj birodalomba, mig a kisebb rész ovább élt a habsburgi nemzeitségi államban. Ez utóbbit azon­ban a világháború darabokra szaggatta, amazt pedig Versailles taszitott a gyen­geségbe és tehetetlenségbe, ahogy a ver- saillcsi békecsinálók elgondolták: mind­örökre. Hitler Adolf azonban felemelte'a bi­rodalmat, a compiegaei megaláztatás. a sokéves elnyomatás és a vcrsaillesi rabszolgaság után a legmélyebb kétségbeesésből és nyomor­ból a sohanemsejlett magasságig és erői Arthur E. I rschitz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents