Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-08 / 56. szám

°™*<äh4,UP SíPEST ÉRI 16 FILLÉR SzerkesztSség és kiatfáhlvafal: Kolozsvár. Mits$»!inl-írt 4. Toiefon : II—03. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Teífefon sz.: 29—23 mi mi »•■■■■■■ LXÍI. ÉVFOLYAM, 5 6. SZÁM. Az erdélyi [evendő tervszerű és gondos megalapozása érdeké­ben napról-napra újabb örvendetes intéz­kedéseket léptet életbe kormányzatunk az erdélyi törvényhozók és gazdasági szakér* tők előterjesztése alapján, Korszakalkotó lesz Erdély életében, hogy közelebbről be­vezetik a villany világit ást községeinkbe. Régi és eddig megvalósíthatatlan kívánság volt az erdélyi községek villamosítás«. Az Erdélyi Párt és az Erdélyi Gazdasági Ta­nács most hosszú hetek szakszerű tanul­mányai alapján elkészítették a megvalósí­tás módozatúira vonatkozó indítványokat. Rövidesen eljut tehát a legkisebb falvak­ba is a villanyvilágítás áldása. Olyan lé­pés ez a kormány részéröl, amely min­dennél beszédesebben bizonyát ja az erdé­lyi falvak népének, hogy azok, akik sor­sukat intézik, minden eszközzel javítani akarnak a magyar tömegek sorsán. Két évtized óta ezek a magyar tömegek azt érezték, hogy az idegen kormányzat valóságos hadviselést folytat ellenük. Tervszerüen akarták szegénnyé tenni a kisebbségi sorsban hüzködő magyar nem­zetet, mert azt hitték, hogy az anyagi megpróbáltatások megtörik majd a faji öntudat erejét. Ezek a kísérletek — hála Istennek — tökéletes csődöt mondottak. Magyar népünk állotta a harcot és töret­len tisztaságában mentette át nemzeti életerejét az anyaországba. Most tehát el­érkezett a jutalmazások órája és európai színvonalra emelik a falu életét. De nemcsak a gazdatársadalom életé­ben történnek örvendetes változások. Kü­lönös figyelemmel kiséri a kormány a munkásság helyzetét is, amelyről az erdé­lyi Itépviselök szóban és Írásban számta­lanszor tájékoztatták már az illetékes té­nyezőket. Gondoskodás történt arról, hogy a munkásság kívánságait minden­ben teljesítsék. Részletesen tanulmányoz­ták a jelenlegi helyzetet és legközelebb megvalósul a munkafelügyelőségek létesí­tése az ország egész területén. Nem kevésbé nagy fontosságú az erdélyi fürdők forgalmának fellendítése. Gyönyö­rű vidékek kerültek ismét vissza az anya­országhoz. Talán egész Európában nin­csenek a Székelyföld üdülőhelyeinél fes- lőibb tájak. Elsőrendű magyar érdek, hogy az ország egész lakossága megismer­je ennek a földnek pompás szépségét és megtanulja, hogy idegenforgalmi szem­pontokból is milyen páratlan lehetőségei vannak Erdélynek. Az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács, az Idegenforgalmi Hivatal és törvényhozóink együttes, lelkes tanul­mányainak eredménye, hogy az erdélyi fürdők nyári szezonjára már jóelőre fel­hívták a figyelmet. Megalakult az erdé­lyi fürdők szövetsége, is, amely éppéh ügy gondoskodik az egyes fürdők és üdülőhe­lyek érdekeinek védelméről, mint a ba­latoni fürdőszövetség. f Gróf Teleki Pál miniszterelnök elgon­dolása volt, hogy a magyar közélet és gazdasági élet minden terén erdélyi szak­emberek mondjanak elsősorban véleményt azokról a kérdésekről, amelyek szükebb hazánkat érdeklik. Most még jelent az er­délyi kinevezettek névsora a különböző gazdasági és ipari érdekeltségek vezető tagjai közé. Legkiválóbb szakembereinket találjuk a kinevezettek között, akiknek személyét már a kisebbségi sorsban is tisztelet és megbecsülés vette körül. Biz­tosíték ez arra. hogy az erdélyi érdeke­ket az illetékes szakmai tényezők min­denben szem előtt fogják tartani. Alapította: 8ARTKA MIKLÓS Felelős szerkesztő: PR. GROSS LÁSZLÓ SZOMBAT 'Az építőmunka tehát, teljes erővel tart. | Nem ismer akadályokat és minden lát­szólagos nehézséget elhárít Htjából. Túl ezeken az általános nagy érdekeken, Er­dély fővárosában is lankadatlan kitartás­sal történik a magyar egység minél sike­resebb kihangsulyozása. Ugyancsak a mai számunkban adunk hirt arról is, hogy az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának klub­ja már a legközelebbi jövőben megnyitja kapuit a város magyar közönsége előtt. Nem lesz itt különbség magyar és magyar között. Intcllektuelt, gazdát, iparost és munkást egyforma szeretettel fogadnak a klub helyiségében. Elsősorban erdélyi po­litikai nevelést akarnak adni a párt zász­lója mellé egységesen felsorakozott ma­gyarságnak. ! Olyan tények ezek, amelyekről csak a legnagyobb megelégedés hangján és őszin­te övömmel számolhatunk be. Érezheti ezekből az egész erdélyi magyarság, hogy wiwrwii Kiadótulajdonos: PALLAS ri. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.79. oegyedávre 8, félévre 16, egész év?e 32 penal M——B—— ....——— KOLOZSVÁR, 1941 MÁRCIUS 8. nem kell aggódnunk a jövendő miatt, mert maidén erdélyi kérdést a legnagyobb szeretettel oldanak meg az ország vezetői. Szükség van azonban mindannyiunk mun­kájára, mert a siker csak úgy lehet tel­jes, ha szegény és gazdag egyaránt meg­érti a nemes célkitűzéseket, amelyek Er­dély jövendőjének felvirágoztatását gaz­daságilag is meg akarják valósítani. . . , ‘ ‘ ' . ' (v- !■) ' Négy nyugalommal fogadja Bulgária lakossága a német csapatok megszakítás nélkül tartó átvonulását Hitler üzenete megnyugtatta lorökorszígat. — Edén a kSzelkeleti angol állások felgöngyölítését igyekszik megakadályozni. — Darlan jelentést tett Falain marsa 1* nak párisi tárgyalásaira. — Jugoszlávia változíttenu] a Németországgal és Olaszos szággsl való baráli viszonyt tekinti külpsiitikája alapelvinek A német—jugoszláv jéviszonyról hivatalos tájékoztató nyilatkozatra várnak a berlini és belgrádi kormányok részérói BELGRAD, március 8. (Búd. Tud.) A Po­litika Írja: Minden körülmények között rend­kívül érdekes a török sajtó, különösen a tö­rök kormánylapok állásfoglalása a német csa­patoknak Bulgáriáí-a való bevonulásával kap­csolatban. Ez az állásfoglalás akkor kezdő­dött, amikor a német különfutár Ankarába érkezett Hitler üzenetével. A török sajtó hangja nem árul el idegességet, sőt a török I lapok kiemelik, bogy a bulgáriai események I ilyen fejlődéeére előre lehetett számítani. Ha I a török sajtónak ezt a magatartását részle­tesen boncoljuk, akkor meg leheit állapítani, bogy Hitler üzenete e érte célját, mert meg­nyugtatta Törökországot. ISZTAMBUL, március 8. (DNB.) A nagy török nemzetgyűlés hosszabb szünetelés után kedden ül össze és ez, alkalommal Szaracsoglu külügyminiszter beszámolót mond Törökor­szág külpolitikai helyzetéről. (MTI.) Bulgáriában megszakítás nélkül folyik a német csapatok felvonulása dél felé 1 SZÓFIA, március 8. (Német Távirati Iro da.) A Vecser foglalkozik Amery angol ál­lamtitkárnak azzal a rádióbeszédével, amelyet Bulgáriának a háromhata mi egyezményhez való csatlakozása alkalmából intézett Bulgá­riához. Amerynek — írja — nyilván téves értesülései vannak, ha azt hiszi, hogy Bulgá­ria a csatlakozás következtében már nem örvend teljes szabadságának. Ismeretes azon­ban. hogy Bulgária azért csatlakozott a ten­gelyhatalmakhoz, mert ezek szabadságért harcolnak és mindazért, ami drága Bulgáriá­nak. Ezt fejtette ki a miniszterelnök és a képviséloház elnöke is. Bulgária nem felej­tette el, hogy mit kaptak azok a kisállamok, amelyeknek Anglia nagylelkűen osztogatta a kezességét. Anglia csak annak tanujelét ad­ta, hogy a kisállamoknak mást, mint üres Ígéretet nem tud nyújtani. (MTI.) BELGRAD. március 8. (MIT.) A jugoszláv sajtóban továbbra is vezető helyet foglalnak el a balkáni események. A Politika szófiai tudósítójának jelentése szerint egész nap.on át, megszakítás nélkül folyt a német gépesí­tett csapatok elvonulása déli irányba. A la- liosság bámulattal eltelve szemlélte a 6—8 kerekes harcikocsik végeláthatatlan sorait. A csapatok élén motorkerékpáros osztagok vo­nultak. ezt kísérték a müszalzi csapatok, me­lyek pillanatok alatt távbeszélő huzalokat szerellek fel az előre felállított oszlopokra. A különféle helységekben a bolgár közleke­dési rendőr mellett német rendőr is áll. Az illetékes hatóságok a katonai parancsnokság- I gal együttműködésben kijelölik, hogy az át. vonuló csapattestek tagjai milyen boltokban, ! frälven élelmiszereket vásárolhatnak, A jugoszláv kíiípolüikáfían nincs irányváltozás BUDAPEST, március 8. (MTI.) Belg­rádi jelentések szerint félhivatalos jugo­szláv helyen nyilatkoztak a külpolitikai helyzetről és a következőket szögezték le: A jugoszláv külpolitikában a legújabb fejlemények nyomán nem, következett be irányváltozás. Rendszerint jól értesült politikai körök­ben úgy tudják, hogy rövidesen mind ju­goszláv, mind német részről is hivatalos tájékoztató nyilatkozatot tesznek közzé. A nyilatkozatban Jugoszlávia kijelenti, hogy változatlanul a Németországgal és Olaszországgal való baráti viszonyt tekin­ti külpolitikája irányául. A német jegy- izék viszont meg fogja állapítani, hogy a német csapatok bulgáriai bevonulását nem kell a jugoszláv állam érdekét fenye­gető mozzanatnak tekinteni. EDEN ÉSZAKAFRIKÁBA. VAGY A KÖZELKELETRE EZERETNK VINNI \ GÖRÖG HADSEREGET RÓMa, merc-ius 8. (MTI.) A Popolo di Roma berlini tudósítója azt Írja, hogy athéni hir szerint Eden a görög kormány­nak azt ajánlotta, szállítsák át a görög hadsereget Északafrikába, vagy a Közel- keletre. A szárazföldön természetesen Görögország forma szerint folytatná a há­borút Olaszország ellen. Abban az eset­ben azonban, ha Görögország békét kér­ne és átadna katonai pontokat Olaszor­szágnak, figyelmeztette a görög kormányt, hogy Angliának nem lenne módja lemon­dani Görögország bombázásáról. Egyéb­ként Eden utjának főcélja már nem Gö­rögország megmentése volt, hanem az, hogy megakadályozza a tengelyhatalmak előnyomulását, illetve az angol állások felgöngyölítését a Közelkeleten. Nincs megelégedne a román propagandával a „Ge e Trei Crisuri“ BUKAREST, március 8. A romániai magyarellenes sajtópropagauda úgy lati- szik nem akar megszűnni. A lapok és fo­lyóiratok ma is telítve vannak Magyar- ország elleni kirohanásokkal Legújabban az egykor Nagyváradon megjelenő .,Cele trei Crisuri“ cimü folyóirat közöl brutá­lis támadásokat Magyarország ellen. A Budapesti Tudósitó jelentése szerint a ..Cele trei Crisuri" folyóiratot most Bu­karestben ismét megjelentetik és legutób­bi száma több cikkben foglalkozik Erdély, kettéosztásával. A lap megjelenési helyét; így jelöli: ..Bukarest, addig is. amig az ország nyugati határait visszaszerezzük“.j Az első és vezetőcikk cime is sokat mon­dó: ..A keresztié feszitett Erdély megbí­zottakat kiild hozzánk“. A cikkíró kifejti, hogy mig a román propaganda ellanyhult az erdélyi kérdésben, addig a magyaror­szági ellenpropaganda a rágalmak töme­gét zuditotta Romániára. Egy másik cikk cime: „A magyar diplomácia és propagan­da művészete“, amely a magyar Történel­mi Társulat által a nyár folyamán ki­adott „Erdély“ cimü könyvével polemi-; zál. Úgy látszik, még a román élet nem ért meg annyira, hogy megértse a törté-* nelmi igazságot és a jó modorú.. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents