Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-05 / 53. szám
J rtüzAOGYülés könyvtára Extern. BUDAPEST Országhást<5r p„rl. H fii»- r* t v ..• *•'*re.-/. , ' v 'âilI• *, fiu ÎO FILLÉR EBffîOHBU'^Zaa Szerlesztisig és kiadóhivatal: Kcfczsvâr, f£css#!!aí'üí 4. Telefon : 11—99. líyoroda: Egyeiee-itca 8. szán. Telefon sz.: 29—23 Alapítana: BRRTHA MIKLÓS Felelős szerkes^ő: B8. GSQIS LÉSZLÚ Kiadótulajdonos: PALLAS *. T. Kefozsvár. előfizetési árak: havonta 2.70, negyedévre 8, félévre 18, egész évre 32 pengő. LXII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. SZERDA KOLOZSVÁR, 1941 MÁRCIUS 5. Vélemények és fények mérlegén (B.) Néhány német turistával beszélgettünk a napokban, akik a román határon túlról jöttek, átutaztukban néhány órái töltöttek el Kolozsvárt és elmondották, hogy Fordán megdöbbenve látták a románok magatartását a magyarokkal szemben. Hogy nyilvánosan kockázatos magyarul hangosan beszélni, hogy a magyarokat rádióik beszolgáltatására kötelezték és hogy általában rövid romániai tartózkodása alatt ez a néhány német turista mily kínos tapaszUdást szerzett a magyarság ottani sorsáról. i A kávéházban, ahol a német turistákkal a véletlen találkozás történt, a törzsvendégek érdekes átalakuláson jutottak keresztül, a beszélgetés során csodálkozón hallgatták a németek együttérző szavait, őszinte méltallankodását és általában számunkra tanulságos élmény volt a törzsvendégek arcán ez az átalakulás, mely percek alatt, szemünk láttára zajlott le, attól az arckifejezéstől kezdve, mely általában nálunk minden törzsvendéget jellemez, ha idegen ország felismerhető turistáját látja meg megszokott kávéházának falai között — egészen addig az arckifejezésig, melyben Tordáról és a tordái magyarok sorsáról szólva a szomorú téma emberi közösségében egyek lettünk német turistavendégeink, törzsvendégeink és mi magunk is. Kolozsvár általában tartózkodó az idegenekkel szemben, különösen ilyen mai körülmények között és ebben a tartózkodáséiban inkább hajlamos a tévedésre is. A kávéház különösen nem jelenti Kolozsvárt, nem úgy, mint ahogyan például a pesti polgár fogalma szinte eggyé lett az annakidején eldemokratásodott Pest kávéházi közvéleményalanyainak fogalmával s éppen ezért nem árt, ha néha egy kis asztalsarokbeszélgetés erejéig — már amennyire ez ma egyáltalán lehetséges — tisztázzuk a fogalmakat. A román közvélemény, mely húszon- kétesztendőn keresztül igyekezett szugge- rálni a közvéleményt, ha nem is jutott el eredményesen lakóházainkba, kávéházaink légkörét mindenesetre hefolyéisolta. Titu- lescu és Benes „világpolgáré‘ felfogása, Genfnek, Parisnak és Londonnak köszönhette egész hatalmát és létét, szétáradt nemcsak Bukarest, de Nagyvárad és Kolozsvár kávéházain is és mialatt a történelem uj mérlegén a vágyak rovataiban e világpolgári felfogás a fasiszta Olaszországban csupán néhány kivégzett szocu'd- demokrata és bolsevista népvezér gyilkosát látta, a hitleri Németország szárúira világbojkottok, Anglia megingathatatlan hatalmán és a francia kormány arany- készletein keresztül csupán a szánakozás és lekicsinylés fensőbbrendü biztonságával jósolt korai tragikomédiát. A történelem uj mérlegén azonban lényegében nem a világpolgári vágyak egyes tételeiből épülnek az egyenlegek és igy történt, hogy e kávéházi történelemkönyvelés másik oldalán a tények maguk egyre áramvonalasabb gyorsasággal gyűltek uj világállapottá — minden genfi és londoni izü biztos jóslatra egy-egy európai állam teljes eltűnése volt a válasz és érzelmi szempontok teljes kikapcsolásával tolódtak Génjét és Párisi is elsöprően az uj élettérhalál ok északon is, nyugaton is, sőt most már délen és keleten is az Európát szegélyező tengerek partvidékéig. Akadtak, akikben e tények valósága sem csökkentette a világpolgári optimizmust s akik Belgium és Hollandia élelmi- kertjének, a francia és lengyel búzaföldeknek, a csehországi bányáknak és a romániai petróleumvidékeknek nyersanyag- jelentőségét — mit a másik oldalon még döntő nincsnek hirdettek — most semmiképpen sem veszik s azt a véleményű- két állítják fölényesen szemben a tényekkel, hogy Hitler és Göring nem olvastak történelmet és nem ismerik Napoleon tragédiájának titkát. Szinte sajnálatos holdkórossággal jár lábujjhegyen ma ez a világpolgári szellem, csititón suttogva a reményteljes titkot: na majd most, hiszen Napoleon is túl sultat akart, tulszá- mitotta magát és fegyvereinek képességeit. csak valahogy Hitler a titkot meg ne hall ja. Hová jutott volna Magyarország, ha kormánya ennek a szellemnek befolyására a suttogott holdkor ködképeibe veszett volna és mily nagy a jelentősége napról- napra az ösztönnek, mellyel annakidején az előbbi magyar kormányok elgondolták és összekötötték a lengelypolitika fővonalát Berlin és Róma között Budapest egyensúly pontjának geometriai megszerkesztésével! Reál politika és szentimentá- lizmus, muszáj- és álomvilágok észszerü- sége és kapuciner-jajjongásai között akkor előre választani sokkal több voltmint ma és addig bizonyos, addig hasznos és meg nem másítható ez a külpolitikai vonalvezetés azután is, amíg le nem tér a geometriai számítások, a ténykörülmények észszerű valóság-világáról. Németország — a világ leghatalmasabb és legpontosabban működő hadereje — megsemmisítő biztonsággal lépett át ténylegesen ezer és ezer kilométernyi területen vakon hirdetett teória-állambiz- tonságokat. A mi párszázlcilométeres további történelmi jogunk aratásának biztonsága sokban függ attól, hogy a magyar birodalom belső szelleme teljes fegyelemben a termelésnek és a rendnek akkora biztonságát élje és hirdesse, amilyenben nincs szüksége az európai termelőmunkának idegen fegyelmező segítségre. Ez a valódi titok, amit azonban hangosan is mindenkor kimondhatunk. Európa rendje annyifelé zavarodott meg, hogy egyrészt a régi világpolgári szellemtől átitatott országok belső átalakítása, egyrészt a még forrongó és bizonytalanul viselkedő országok megszervezése, vagy meghódítása igen nagymértékben köti le a fegyelmező fegyverek tömegeit. Oly nagy feladat ez, hogy a fegyverek szükséglete szempontjából is mindenkor nyereség marad minden olyan terület mely nem köt le a maga önállóan biztosított fegyelmének értéke szerint egyetlen rendcsináló idegen fegyverest sem. A kérdés többi részé* elintézi a tapasztalás. Hiába mutat valamely ország hivatalos szerelmet bárki iránt is, hiába hirdeti rendjét és tengelyhitét reggeltől estig a világűrbe, ha belső szellemi élete régi holdkórok tituiescui csiráit ápolja és ha állampolgáraitól a rádiófelszereléseket is elkobozza. A Romániában tartózkodó és nálunk égy-két órás vendégként átutazó német turistákkal mindaddig semmi, de semmi baj sincsen, amíg a Tordán elkobzott rádiók magyarüldözésének felháborodásával telik meg ott a szivük és azt Itt a mi kávéházainkban az együttérzés tengelyba- rátsághangján ezzel a megértéssel mondják el. Mi azonban ne felejtsük el, hogy ezt a megértést külpolitikai őszinteségünknek és belső fegyelmünknek köszönhetjük. Akik pedig ezt a két tulajdonságunkat igyekeznek meg gyengíteni, azok vizenyős vágyaik kockázatába viszik mai biztonságunkat. Hogy világ polgári stílusban fogalmazzuk meg véleményünket: tudnak talán valami biztosabbat? Papén ankarai német nagykövet átadta a török köztársaság elnökének Hitler külön futárral küldött üzenetét Az üzenet tartalmáról még semmi sem került nyilvánosságra. — London hivatalosan jelenti, hogy Anglia és Bu gária között megszakadt a diplomáciai viszony AtofrHa ems w&yesáókcA i/mto-s&ze- és Sziúa Ucdá&án Belliiben semmit sem tudnak ts görög-ölasz békekötés érdi ekében indifeft tárgyalásokról A világpolitika érdeklődési központja változatlanul a balkáni helyzet. A német véderő csapatainak Bulgáriába való bevonulása lényeges változást jelent ebben a helyzetben és már olyan hangok hallatszanak, hogy könnyen sor kerülhet görög - olasz békekötésre, mert a megváltozott viszonyok miatt a görög kormány béketárgyalásokat kezdeményezne. Berlini politikai körök a hírekkel kapcsolatosan ! megjegyzik, hogy azok inkább találgatá- j sok és nincs tudomásuk arról, hogy az j athéni kormány valami ilyesfajta lépést j kezdeményezett volna, akár sajátmaga, i akár más külföldi hatalom révén. A tná- j sik jelentős esemény Papén ankarai né- i met nagykövet megjelenése a török ál- : lám főnél, akinek a Führer személyes üzenetét adta át. Idevonatkozóan közelebbi részletek hiányoznak. Berlini körök viszont cáfolják, hogy az athéni német követ a görög miniszterelnökkel folytatott, volna hosszabb megbeszélést. Az angol rádiónak az a bejelentése, hogy Nagy- britannia megszakította Bulgáriával diplomáciai kapcsolatait, az események közepette már nern kelt különösebb meglepetést. Az angol mesterkedések közül azonban figyelemreméltó az a tény, hogy a Palesztina és Szíria közötti határon nagyszámú angol csapategységet vontak ösz- sze. Ezért pánur'ab értekezlet készül. A harctéri jelentések különösebb eseményekről nem adnak hirt. A többi jelentések közül a brit kormánynak az a terve érdemel figyelmet, hogy a termelést elsősorban is hadiszükségletek szolgálatába állítja, továbbá a most megkötött német-olasz gazdasági egyezmény, illetve a Sziám és Indokina között készülő megegyezés hire. Mindezekről részletesebb jelenlúéseínk a következőket mondják: A görög határ teáé nyomulnak elő a német csapatok BELGRAD, március (Búd. Tud.) A Politika szófiai értesülése szerint a hétfői nap folyamán a Bulgáriába bevonuló német csapatok tovább haladtak előre a görög határ felé. 12—15 hadosztályra becsülik a csapatokat, amelyek gépkocsin vonulnak át Bulgárián. Az a feladatuk, hogy a német előőrsök által megszállt görög határmenti fontosabb pontokat megerősítsék. A lap kiemeli, hogy tengelykörökben nincs szó bolgár—török határmenti csomópontok inegszílásáróL Németország különben mindent megtesz, hogy Törökországot az irányában tanúsítandó békés magatartásáról meggyőzze. A Vreme berlini lapvélemények alapján azt irja, hogy a német fővárosban arra számitatiak, hogy Törökország megváltoztatja magatartását. Ami Görögországot illeti, a lap szalonikii jelentés alapján azt irja, hogy a görögök az angol támogatás fokozását várják. LELKESEDÉS BULGÁRIÁBAN SZÓFIA, március 5. (DNB.) A bolgár lapok a német csapatok Bulgáriába való bevonulásáról szóló tudósításaikban egyhangúan kiemeük a lakosság lelkesedését és örömét, amellyel a német katonákat iidvözlik. (MTI ) ÓRAPONTOSSÁG GAI. .... RÓMA. március 5. (MTI.' A Giornale dTtalia szófiai tudósítója szerint a német T. '9. ül. es int nouló jón dl, VőinYÚ> ik. kis na uh túl -oé * I! t A
