Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-31 / 73. szám
1941 március 31, BB 9 ELLENZÉK 5 A felszabadulás utáni első református egyházkerületi közgyűlés alkalmából a kerületi Nőszüvetség jótékonycélu műsoros estélyt rendezett a Mátyás király Diák- házban. A kivételes és az erdélyi refor- mátusság életében minden bizonnyal történeti esemény már magában mélységes ünnepi hangulatot árasztott, amelyet csak növeltek az illusztris előadók és a nagy számban megjelent előkelőségek. A megjelent előkelőségek közt ott láttuk az erdélyi és anyaországi egyházi és világi élet vezető férfiait, köztük Fáy István államtitkárt, Vásárhelyi János püspököt, dr. Tavaszy Sándor püspökhe- lvettes-főjegyzőt, gróf Bethlen Istvánt, gróf Toldalaghi Mihályt, Inczédy-Joks- man Ödön főispánt, dr. Keledy Tibor polgármestert, báró Kemény Jánost, Vékás Lajos dr. ítélőtáblái elnököt, dr. Búitok György egyetemi rektort és másokat. Megjelent az estélyen számos egyetemi tanár és országgyűlési képviselő. Az estély bevezetőjeképpen a Nőszövetség nevében Dóczyné Berde Amál üdvözölte dr. Ravasz László tiszántúli református püspököt, mint az estély előadóját, azt. a férfiút, aki a megszállás sanyarú évtizedeiben sohasem szűnt meg mellettünk állani és dolgozni s a rádió hullámain keresztül vigasztalni az erdélyi magyarságot. A szivből fakadt üdvözlő szavak után egy kisleány és egy kisfiú virágcsokrot nyújtott át a püspöknek és hitvesének, a termet zsúfolásig megtöltő közönség ünneplése mellett. Ezután Tár- cza Bertalan vezénylésével a református leány- és fiufőgimnázium egyesített énekkara Verdi „Imáját“ adta elő. Nabuco c. operájából, majd költeményeiből felolvasott Biróné Váró Éva. Ezt követte dr. Ravasz László püspök előadása. meglátása volt Széchenyinek nagy próféciája. Az ilyen öntudat eltölti a szivet valami nagy szenvedéllyel. A görögök azt mondták rá: pathos, máskor azt mondták, hogy erős. Valami forró és szenvedélyes szent felszántása az életnek, izzás és lobo- gás abban, hogy szabad, lehet magyarnak lenni. Szeretni mindazt, ami magyar, amit a magyar szellem alkotott, a történelemben, nyelvben, irodalomban, néprajzban, sziliben, fában, tájban, hangulatban, kibe- szélheletlen titkokban, ezt keresni, ez után menni, ezért lelkesedni: ez az örök magyaros erős, az örök magyar pathos Tudni ezért szenvedni is. A magyar hamarabb el tud nagy dolgokat szenvedni, mint kicsinyeket. IIusz év in ár finomságát elhordozza jajszo nélkül, de másfél évnek apró kellemetlenségeit elvisel!;etetlennek tartja. A pathos sasszárriyu: fel- I emeli a lelket a kit világába. A nemzeti es/.rne szédületes és áhitatos nagysága í kapcsolatot kell, hogy teremtsen azzal a j legmagasabb gondolattal, amit az emberi lélek mai szerkezete piciiéit egy ál Laláit elbír: az isten gondolatával. Miéri van az, bog)’ minden primitiv nép magát egy istentől származtatja, ezt totemben ábrázolja és tiszteli benne saját eredetét és kiválasztásának öntudatai gyermekded formában testes] ti meg. A nemzeti érzésnek ' össze kel! olvadnia a vallásos érzéssel. Mi, reformátusok, azt valljuk, hogy hlen eleve elrendelő év szuverén akarata teremtett minket magyarrá. Magyarságom tehát, nem érdemem, nem arz üzletem, nem a vállalkozásom, hanem az Istentől nyert küldetésem. Szerszám vagyok Isten kezében és velem teremi élő gondolatot, amit a történelemben ezzel a bonyolult es szép szóval mondana!:, hogy magyarság. Üzen általam. Ainig mtryar vagyok, igy érzem és igy cselekszem, isten üzenetét hozom a történelem és ?. jövendő világok és csillagok számára. Istennek még van mondanivalója nekünk Ravasz László beszéde Ravasz László beszéde elején a minőség és mennyiség' fogalmát hasonlította össze. A minőségben nincs soha semmi uj, a világ a minőséggel lesz gazdagabb. Amikor Isten a világot teremtette és megtalálta a minőséget, nagyjában már készen volt a világ. A minőségben az a csodálatos dolog, hogy nemcsak más, hanem különb is lehet. A minőségbe nyúlik le tehát az értéknek a fogalma. Az egésiz világ értékrendszere tulajdonképpen a minőségeknek a változata. A teremtésben minden élet a magasabbrendii érték felé törekszik. Különb akar lenni az ős káosztól elkezdve végig a lét óriási hőskölteményén á különbbé léteinek, a minőségnek a becsvágya vonul keresztül. Ez az életnek az útja. A megromlás, a deformá- lódás: a halál. A fejlődés és az élet a minőségre való törekvés: a különbbé létei. A minőség becsvágya életparancs számunkra. „IRíl ér az ember, ha magyar?44 Erről lehetne egy metafizikai fejtegetést folytatni. Most csak azt kérdem, mit jelent a minőség becsvágyának nagy életparancsa a magyar nemzetre nézve? Ezzé! feleletet akarok adni ennek a korszaknak egy bujdosó és .siró kérdésére: mit ér az ember, ha magyar? Ha valaki üzleti alapon választhatná meg, hogy melyik nemzet tagjává szülessék, akkor legelső sorban azt ajánlanám, hogy az északamerikai Egyesült-Államokat válassza. Magyarnak lenni nem üzlet, nem nyereségnek a kérdése. Ezt a szegény, kicsi nemzetet ezer év óta mindenki vágta, mindenki vérezte, ez a nemzet itt volt a hadak utján elültetve, fa, amelybe minden villám belevágott és minden hadsereg tördelte az ágát. Sir felénk a kuruc nóta: „Két pogány közt, egy hazáért omlik ki a vérem“. 1 megoldatlan titok vagyunk Mi minden történt a múltban arranéz- ve, hogy ez a nép szenvedjen, hogy ezt a népet verje a sorsnak a keze. A török uralom százötven esztendeig úgy feldúlta, hogy van olyan pontja az Alföldnek, ahol ezelőtt háromszáz esztendővel 92 virágzó községnek a tornyát lehetett látni. Ma egy sincs. Kőúmladékokat, tört kardok vasdarabjait dobja fel a szántóvető ekéje. Rajtunk uralkodott a világ legékesebb nyugati birodalma: a Habsburg birodalom. Mi mindent megtett arranézve, hogy gyarmat maradjunk, koldussá legyünk. Mennyit tett velünk Trianon. Hogy megszervezte körülöttünk az egész világot a kifosztásunkra és elszegényitésünkre. Hogy az utódállamokban lévő magyarságnak a megrontására, koldussátételére micsoda ördögi képzelettel, micsoda nagyszerű eszközöket találtak ki, arról éppen itt, felesleges beszélni. Közben hogy alakult át az egész magyar társadalomnak a szerkezete. Hogy hullott széjjel a gerince: a nemesség. Mennyire nem tudja pótolni a hivatalnokosztály, mennyire nem kész még az uj gerinc: a kisgazda, a kispolgár. A tőke idegen kézben ran. Mindezeknek tetejébe olyan nyelven beszélünk, amelyet a földkerekségen nem ért senki. Néma királyfikként járunk az élet nagy palotájában, üvegen keresztül mindent látunk, viszont azt, ami bennünk van, elmondani nem tudjuk soha. A legnagyobb magyar költők, a legnagyobb magyar gondolatok örökre lefordithatat- lanok. Megoldatlan titokként állunk és veszteglőnk itt. Európa közepében, szegény viharvert magyar nép. Olyan egyszerű megismerés az, hogy a történelmi nagyság soha sem jár anyagi, mennyiségi feltételekkel. Nem azok a legnagyobb nemzetek, amelyeknek legtöbb puskájuk és a legtöbb gyermekük van, vagy a legnagyobb területen uralkodnak. Finnországban alig van kétmillió ember, hóban, tóban, szegénységben, Indiának háromszázmillió embere ván, a világ paradicsomkertje. Én inkább lennélt finn, mint hindu. Fel lehelne itt még sorolni több nemzetet, Svájc népét, Pericles At- bénéjét, a Magnifico városát; mind azt bizonyítja, hogy a nemzetek nagysága nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom. Kis ország, kis nép is lehet nagy. nemzet, mert a nemzeteknél a nagyság a szellem és jellem képességétől és értékétől függ. R minőség öntudata A szellemnek és jellemnek a minősége: az öntudat, amely szembefordul a világgal, elválasztja magától, különbnek tartja magát és királyi méltóságának következményeit levonja belőle. A nemzeti öntudat gyökere is ez. Tudni azt, hogy mi mások vagyunk. Rettenetes dolog, amikor a nemzeti öntudat meglanyhul, amikor egy nép bocsánatért könyörög, hogy él. Éppen olyan borzalmas dolog, amikor az öntudat túlzott és beteges, amikor az üres lélek követelőzik és áltatja magát,, hivalkodik a maga vedlett páva-tolláival és rekedten énekli önmaga dicsőségének elunt, rikácsoló énekét, amikor az alsóbbrendű gőgös és lenézi a felsőbb- rendűt. \ ilágosan látni kell azt, hogy a magyarság formai kategória. Tartalma az emberi méltóság, az emberi szellem. Az istenkép az, amely érték és ez legyen magyar. Ez öltsön magyar szint, magyar lelket, legyen magyar ize. Ne legyen magyar a világon, ha céda, ha gyáva, ha bitang. Magyarnak lenni csak akkor érdemes, akkor szabad, ha benne az emberi méltóság, a szellem testesül meg. Ennek felismerése, ennek a Hiszek a magyarságban. Hiszek benne azért, mert hiszek Istenben. Azért, mert a magyarság szerszám a nagy Világmii vésziek a kezében, A szerszám összetörhet: ujjúié- remii. Szerszámával üzen a világnak. Mindent még nem rpondott el. Istennek még van mondanivalója az én népemmel a világ és az emberiség számára. Ez a gondolkozásmód, ez a belső minőség az, amelyben a magyarság mint minőség elhelyezkedik. Ez megjelenik az életnek változatos és különböző formáiban. Ez nagyon világosan megmutatható. Például mennyire fellelhető a gazdasági életben. A gazdasági életnek gyökérkérdése, motorja: a jószág, az ér- tékermelő erő a világban: a munka, A munka a tehetség és a szorgalom összetétele. Tehát mindenestől fogva erkölcsi fogalom. A munka eredménye a munka felhalmozása. Jön a nagy kérdés: a javak eloszlása. Ez erkölcsi kérdés: az igazságosságnak és a szeretetnek a kérdése. Nemcsak a régi klasszikus formában: mindenkinek & magáét, hanem az í evangéliumi értelemben „egymás terhét hor- ; dozzátok és agy töltsétek be Krisztus törvényét“. Az, ami a munkát táplálja és javakat termei: a tőke. A lökénél felvetődik, ki a gazdája. A közösség-c, vagy az egyén? Egxk sem. Isten. Ő hízza néha a közösségre, néha a magánszemélyre veszi el ettől, adja át annak, aki az Ő szellemében és parancsa szerint sáfárkodik. A tőke „szent árnyéka-4 a hitel, amikor úgy vehető a tőke, mintha volna. Ez a megbizhatóságtól függ. Tökéletesen erkölcsi fogalom, ami áthatja a gazdasági életei. Nézzük az államigazgatást. Milyen végtelenül fontos, hogy egy állam vezetésében a felelős közszolgálat gondolata érvényesüljön mindenütt, hogy ne ügyiratokat intézzenek pf, hanem ügyet, necsak a szabályoknak megfelelően, hanem jól intézzék el. Nem a nép van azokért, akik igazgatják, hanem akik igazgatják, azok szolgálják a közt, a népet. Ha minden ember tízszer tehetségesebb és tizszer szorgalmasabb volna, ez azt jelentené, hogy olyan helyzetben volnának, mintha tízszer nagyobb volna a mezőgazdasági területünk, tizszer több volna a gabonánk, tizszer nagyobb volna a tőkénk, a takarékbetétünk, tizszer több gyermek születnék ebben az országban. Ha tiz kántor Összefog, még nem jön ki egy Bach Sebestyén. Német mintára oldják meg Szlovákiában a zsidókérdést POZSONY, március 31. (Búd. Tud.) A pozsonyi német lapok jelentése szerint a szlovákiai zsidókérdés megoldása tekintetében újabb jelentős események vaunak küszöbön. A zsidók 10 centiméter széles sárga karszalagot kapnak, amelyen a zsidó csillag és „zsidó“ felírás lesz. A központi gazdasági hivatal közli, hogy Szlovákiában 88.881 zsidó van. Eddig mintegy 25.000 zsidó vesztette el kereseti lehetőségét és összesen körülbelül 40.000 munkaképes zsidó lesz állástalan. í A kormányelnökség külön ülésen foglalkozott a kérdéssel és javaslatot dolgozott ki, amely szerint a zsidókat munkatáborokban helyezik el. Kétféle munkatábor lesz: önkéntes és kényszermunkatábor. Az utóbbiban csak u megbüntetett és munkakerülő zsidók, továbbá az árja csavargók és 1 iszákosok kerülnek. Miután még mindig vannak iizemek, amelyekben a zsidók vezető állást töltenek be és az üzletmenetre befolyást gyakorolnak, ebben a tekintetben is rövidesen lényeges változás áll majd be. A zsidók bevásárlási idejét is szabályozni fogják. Megjelölik azt az órát, amikor az üzletekben vásárolhatnak. 1 ■ ■ wn i»» »«»»»sc-irgrrenw Hz örőS: magyarságról beszéli Eawasz László a Reformáías Rőszőielség estélyén Roppant nagy tisztelője vagyok a technikai müvetlségnek. Tudom azt például, hogy egy gépesített rohamosztaggal Mohácsnál a nagy Szolimám le lehetett volna győzni. De tudom azi is, hogy egy félparaszt ország, amelyben az emberek becsületesek, a családi élet tiszta, az adott szó szent, a munka összefogás, a szív békés és erős, többet ér, mint egy született nagy műveltségű ország, amelyben minden második nadrágos ember Nobel-dijat nyert. A minőség becsvágya egy szenvedélyes törekvés felfelé, egy más dimenzióba, az érték, a minőség dimenziójába. Felemelkedni akkor tudunk, ha valami erősbe, szárnyasba bele- fogózkodunk. A keresztyénség egyebet sem tett kétea'ir esztendő alatt, mint ezt a minőségi becsvágyat hirdette és erejéhez mérten elégítette ki. Ez a különbbélételnek a nagy hőskölteménye. Azért lehetséges ez, mert a keresztyénség középpontjában egy élő személyiség áll, aki maga a mérték, az érték, az erő, a példa, a törvény és ezen felül örök és csodálatos inspiráció mint pásztor, mint próféta, király, főpap, a legnagyobb segítésa megváltó erő. A minőség becsvágya nem. egyéb: Krisztus a magyar földön, Krisztus és a magyarság Krisztus a magyar szivben, Krisztus a ma* gyár sorsban, A püspök nagyhatású és emelkedett hangulatú előadását mindvégig nagy érdeklődéssel figyelte a közönség s azt hálás tapsokkal jutalmazta. A Zenekonzervatórium kamara-zenekara Zsizsmann Rezső igazgató vezénylésével Farkas Ödön Szerenádját adta elő szép sikerrel, majd Reményik Sándor adott elő költeményeiből. A mélységes hitből és tántoríthatatlan nemzeti érzésből fakadt költemények igen nagy hatást keltettek. A nemzet nagy sorskérdéseivel foglalkozó költő és Ravasz László püspök előadása lényegében égy és ugyanazon gondolatot fejezték ki: a hűségét mindvégig megőrző minőségi magyarság lelkiségét s kettejük szárnyaló szavai jelentették az e6tély fénypontját. A műsor utolsó számaként a református teológia énekkara Benedek Kálmán vezénylésével Berzsenyi—X'iski Fohászkodás c. müvét adta elő. A szépen sikerült oaiolvt a hí m nn:v ol onoHűffo vórtn Ka
