Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-31 / 73. szám

tll. LT HZ Iß K ass ■Mm» <i» '194 1 m i r c I um 7 / * A református egyházkerület közgyűlésé Gráf Bethlen Istvánt ünnepélyes keretek közölt fögondnakká választották meg Is erdélyi nemes és szent reforméins eklézsiák egyházkerülete must tartotta hu­szonkét er után első szabad közgyűlését. Méltóságtel jes volt az ünnepi keret. amelyben a közgyűlés lezajlott. méltóság- teljes. irányt matat ó es az ősi erdei viselt- lsen gyökerező volt a hang, amelyet a közgyűlés szónokai megillettek-. í illeg nagy átformálódásénak- kellős középén, egy szinte felfoghatatlan méretű riasko- dasban. mindenkit mely megnyitgvéissal es hittel tölt el az u bizonyosság, amely a közgyűlésből felénk aradi: magyarok es reformátusok voltunk és maradunk. .4 történelmi közgyűlés első részét la­punk- szombati szöuliéban ismertettük-, amelynek során br. Bánffy Dániel föld­művelésügyi minisstet a kormány nevé­ben mondott köszönetét \ ásárhelyi János püspök üdvözlő szaruira. Mint mondotta, kedves megbízásának tesz eleget, hogy gr. Teleki Pál meleg üdvözletéi tolmácsolja és az ö nevében is biztosítsa az egyházként- letet, hogy úgy ő. mint az egész kormány értékeli és erdem szerint kívánja támogat­ni Erdély református egyházát és annak munkásságát, amely egyház történelmi múltjához híven, az evangélium Szellemé­Vásárhelyi János püspöki jelentése után vitéz Biró István felsőházi tag üdvözölte a/ erdélyi református egyházat a vitézi szék megbízásából. ' Délután 4 órakor folytatták a rendkí­vüli égyházkeriileti közgyűlést, melyen dr. Tavaszy Sándor felolvasta a délelőtti egyházkerületi gyűlés jegyzőkönyvét, majd Laár Ferenc előadó bejelentette, bogy a leológiai fakultás magántanárává avatta dr. Musnai Lászlót. Laár Ferenc jelentése után a szava­zatszámláló bizottság elnöke emelkedett szólásra és bejelentette, hogy a közgyűlés dr. Bene Ferenc fögondnok elhunytéval megüresedett egyházkerületi főgondnoki tisztségre 104 közül 103 szavazattal gróf Bethlen István ny. miniszterelnököt vá­lasztotta meg. Lelkészi tanácsbiróvá 102 szavazatai Laár Ferenc ^gazgatótaná- csost. világi tanácsbiróvá 104 szavazatta] báró Bánffy Dániel földművelésügyi mi­nisztert választotta meg. A teológiai fa­kultás elöljáróságába, mint világi tagot ben, a többi egyházakkid és népekkel együtt hivatott munkálni a közös haza előbb vit elét. Ugyancsak köszönetét mondott a kor­ínéin v nevében lay István államtitkár, majd a közgyűlés Kai asz Lászlót, Pataki bíbort és Benedek /sídtől az egyházke­rületi közgyűlés tiszteletbeli tagjamí vél- íasztotta. Laár Perene előadó előterjesz­tést tett ezután Ravasz Látszlónak a teoló giai fakultás tiszteletbeli tanárául való megválasztási1 iránt, amit a közgyűlés egy- hanguan elfogadott. Mélyen megindult és emelkedett sza­vakkal mondott köszönetét u kitüntető meghívásért Ravasz László dr., akinek sznvait számtalanszor szakította félbe a közgyűlés tagjainak fvlzttgo lelkesedése. A tárgysorozat következő janit ja Vá- sárhelyi János püspöki beszámolója volt. amelyet lapunk szombati számában teljes terjedelmében ismertettünk. Ezután ke­rült sor Bethlen István nyugalmazott mi­niszterelnöknek egyházkerületi főgond­nokká történt megválasztására. Az önné- jiélyes aktus lefolyását az alábbiakban ismertetjük. Azután Laár Ferenc közigazgatási előadó-tanácsos ismertette az erdélyi re­formátus egyház helyzetét. Ezek szerint a Romániában maradt részeken 145.000 református él 196 egyházközségben. 25 leányegyházközségben, 48 fiókegyházkoz- ségben. 11 társasegyházközségben és 621 szórványegyházközségben. A felszabadult részeken él 361.000 református. 394 egy­házközségben. 80 leányegyházközségben, 16 fiókegyházközségben. 26 társasegy h íz- községben és 212 szórványban. 104 szavazattal dr. Bartók Györgyöt, a kolozsvári Ferencz József Tudományegye­tem rektorát választották meg. A vagyon és számadásvizsgáló bizottság elnöki tisz­tébe ugyancsak egyhangúlag Maksay Al­bert, teológiai tanárt választották meg. Az Egyetemes konvent lelkészi képviselő­jévé választották tlr. Tavaszy Sándor teo­lógiai tanárt, Kéidár Géza generális direk tort és dr. Imre Lajos teológiai tanárt, konventi világi képviselőkké, dr. Bethlen György, gróf Bánffy Miklós főgoudnoko- kat és Mester Mihály előadó-tanácsost. zum kebelére, áti tattál tekintek a Min den ható felé. Huszonkét év elült, mikor Erdély elbukott, én is, mint sokun mű sok, u szabadon maradt anyaországba mentein. Nem könnyelműségből és ké < nyelemszeretetböl tettem, hiszen min dent ilthgytam. iGhagytam azt az Er dó'yt, ümciyhc1 életemben legjobban ragaszkodtam, de úgy éreztem, hogy a kntciessé</ másfelé parancsol. Oda, ahonnan egyedül volt magyarrá tehető Erdély. Az akkor önként vállalt köte lesaéget igyekeztem becsülettel, tisz tességgel teljesíteni. Ha a sors nem is akartu úgy, hogv az uj honfoglalást én végezzem, mégis úgy érzem, hogy a* alapvető munkában nekem is van ré­szem. Huszonkét éven át a nagy kitii zott céM soha sem tévesztettem szem elöl. Minden hivatalomban és tisztsé­gemben az árván maradt Erdély szó szólója kívántam lenni. Vállaltam is en nek érdekében minden munkát, köteles Az uj fögondnok beiktatása A délutáni ülés A választás séget és hivatalt, c*ük egyel nem v:A I alt am: anyaországi református fügond nőkI tisztségei. Nem lehettem, mert ug\ éreztem, hogy hűtlenné lennék a/ érd, lyi reformăm egyházhoz, amelyben sz,, lettem, neve'kediem, amelyben elosZ,)r tisztséget vállaltam és amelyben m g hai'ni élkarok. Ez az oka annak és az Önök határoy at a, hogy most itt állok önök előtt és 22 évi munkában szerzett tapasztalat(af a réői hűséggel afárt'oni fel szolgálataimat. ín is vállalkozni ki vánok az ép;,ü munkára, aminek az elején vagyunk. Elpuszult mind' mink. Alapjában kell újjáépítenünk az egyház intézményeit, mert ezek képezik a/ er délyi magyar kultúra alapját. Gondol intik a határon túlra, a határokra, ame­lyeket nem az. Isten kezp vont meg. Gondoljunk Nayyenyedre, Törd ára, IJi cKösZentmártonra és a többi magyar váróira és falura. Magyar népünk só várgó tekintete néz felénk s ennek a munkának gyors ütemétől vár a maga syámára jobb jövőt. Isten áldását ké-* rém elsősorban a tulmaradottakra és a/, egyház minden egyes tagjára. Arra a/ épitö munkára, amit végezni Isten és ember előtti kötelességünk. Bethlen István gróf beszédét a közgyű­lés tagjai helyükről felállva, nagy tapssal fogadta. Utána a tanáesbirák: báré) Bánfjy Dániel és Laúr Ferenc eskütétele következett. Az egyházkerületi közgyűlés megbízta ezután gróf Bethlen Bélát, Kádár Gézát és Gazda Endre dr-t, hogy hívják meg az egyházkerületi közgyűlése az újonnan megválasztott főgondnokot, gróf Bethlen Istvánt. A/ újonnan megválasztott fö- gondnokot belépésekor a közgyűlés fel­állással üdvözölte, majd gróf Teleld Arc­tur vezető főgondnok köszöntötte. — Kiváló örömömre szolgál ■— mon­dotta —, hogy elsőnek üdvözölhetlek 11 j tiszted elfoglalásakor. A hosszú elszaka­dás alatt Te voltál az, aki az országot is­mét talpra állítottad. Te voltál, aki a mindenkitől elhagyott nemzetnek baráto­kat szereztél. Elfoglalod azt az állást, ami mint magyar református embert jog­gal megillet, Isten áldását kérem műkö­désedre 1 Gróf Teleki Arctur beszéde után Ta­vaszy Sándor püspökhelyettes bevette az ■^sküt az uj főgondnoktól, majd Vás'—- helyi János püspök üdvözölte gróf Beth­len Istvánt. — N agy mélt óságu Főgondnok Vr, sze­retett Atyánkfia! Egész Erdélyi Egyház­kerületünk felemelt ünnepi öröme ez a pillanat, amikor megérhettük azt, hogy Nagyméltóságod, aki Erdély felszabadí­tásáért olyan áldozatos küzdelmet vívott, ctljoglalhalja fögondnoki tisztségét. Nagy árvaságunkban .Nagyméltóságod oda ál­lott és küzdött, vivődött. Mindent, még a becsületét is kockára tette szerencsétlen jajának megmentéséért. Ezt a küzdelmet azért tudta vállalni, mert erős hit élt a szivében. Felelősségének öntudata evan­géliumi forrásból táplálkozott. Mi, kisebb­ségi erdélyi magyarok sokszor tekintet­tünk Nagymáltóságod felé Tudtuk, hogy harcol értünk az evangéliumi hit dacos- ságával. Ez az oka annak, hogy legelső szilből fakadó kívánságunk volt, hogy be­lekapcsoljuk nagy munkánkba, mint őr- állót, hogy felépíthessük azt a magyar életet, melynek igazsága minden népet egyformán boldogít. Felkérem, foglalja el fögondnoki helyét. Isten segítse és áldja meg munkáját! Gróf Bethlen István válasza Gróf Bethlen István a következő be­szédben válaszolt \ ásárhelyi János püs­pök üdvözlő szavaira: — Főtiszteletü és méltóságos egyház^ kerületi közgyűlés! Mély hálával és megindult lélekkel mondok köszönetéi azért a megtiszteltetésért, hogy engem az Egyházkerület fögondnokává válas-z-i toltak. Elődeim gyakran töltötték be ezt a tisztet mutattak utat az erdélyi j református társadalomnak. Most, hogy i hosszú távoliét után visszatérek egyház Híaknló közgyűlést tartott a református férflszővetség A vasárnap délelőtti istentisztelet után, amelyen a Farkas-utcai templomban dr. Ra­vasz László püspök prédikált, Fáy István kultuszminisztériumi államtitkár az egyház- kerületi vezetőségi tagok társaságában nieste kintette a református leány- és fiugimnáziu mot, a teológiát, a református kórházat és a diakonissza intézetet. Az államtitkár min­denütt a legnagyobb megelégedését fejezte ki a látottak felett és a kormány nevében a leg­messzebbmenő támogatást ígérte a reformá­tus egyházi tan- és kultúrintézmények ré­szére. Délután 6 órai kezdettel tartotta a férfi szövetség alakuló közgyűlését a református teológia disztermében. A közgyűlésen dr. Ta­vaszy Sándor püspökhelyettes imája után dr. Imre Lajos teológiai tanár, egyházkerületi belmissziói előadó ismertette a férfiszövetsóg feladatait, célkitűzéseit és jelentőségét. Beszá­molójában megemlítette, hogy a férfiszövet­ség tulajdonképpen már tizeves múltra te­kinthet vissza, mert már az 1931 júliusában tartott közgyűlésen felmerült a iérfiszövetség megalkotásának gondolata. Ezt követőleg 1931 novemberében az egyházkerületi köz­gyűlés halározatilag kimondta, hogy az cgy- házkerület területén minden egyházban meg kell alakítani a férfiszövelségeket. Az évek fo'vamán különböző egyházakban meg is in­dult a férfiszövetségi szervezőmunka és mint­egy hatvan-nyolcvan egyházközségben a nő­szövetségekhez hasonlóan szép eredményeket értek el a férfiszövetségi tagozatok. Azonban a román államhatalom politikai tényezői min­denütt akadályokat görditett a férfiszövetseg munkája elé. Később pedig megtiltotta azok működését. Dr. Imre Lajos előterjesztése alapján a fér­fiszövetségi alakuló közgyűlés, amelyen szép számban jelentek meg Kolozsvár és Erdély református közéletnek képviselői, határoza­tiig kimondotta, Hogy az egész erdélyi refor­mátus egyházkerület területén szükségesnek tartja a férfiszövetsegek mega'akitását és a szövetségek munkájának megindítását és evégből előkészítő bizottságot választott a közgyűlés, amelv bizottságnak feladatául tűz­te ki, hogy az őszi egyházkerületi közgyűlésig előkészitse a férfiszövetségek megalakulási munkálatait. Az eiőkészitő bizottság tagjai a következők: dr. Baiabás Andor, dr Jodál Gábor, Nagy Endre, dr. Kristóf György. Kos Károly, dr. Parádv Ferenc, dr. Tusa Gábor, dr. Vékás Lajos világi tagok és Dávid Gyula. Imre Dezső. László Dezső, Nagy Lajos, Paljfy Károly és Tőkés József lelkészi tagok. A közgyűlésen felszínre került kérdésekhez Tőkés József esperes, dr Kristóf György egyetemi tanár, báró Kemény János László Dezső lelkész. Kovács László esperes. Kádár Géza lelkész, végül \ásárhelyi János püspök szólották hozzá és javaslataikkal hozzájárul­tak a férfiszövetség célkitűzési alapeszméi­nek megállapításához. Az előadói jelentések Az eskütétel után Almási Samu elő­adó-tanácsos jelentést tett a román ag­rártörvény végrehajtásáról. Jelentésében beszámolt arról, hogy a román agrár- törvény végrehajtása során egvházainktól és iskoláinktól több. mint 24 ezer hold földet sajátítottak ki, amelyért alig 20 millió lej kártérítést fizettek, holott a földek összértéke közel 400 millió lejt tett ki. Ezenhiviil elvették az erdélyi re­formátus egyházkerület 140 felekezeti iskoláját, melyknek szerződéses viszonyuk volt a magyar állammal, azonban a ro­mén éillam az iskolákért egyetlen fillér haszonbért ssrn fizetett. A vagyoni jelen­tés után az egyházi bíróságok működé­séről tett jelentést Ahnási Samu és beszá­molt arról, hogy az egyházkerületi bíró­ságok 1936 óta kétizben tartottak ülést, amelyeken fegyelmi ügyeket tárgyaltak. Almási Samu jelentése után Dóczy Fe­renc tanügyi előadó tett jelentést a tan­ügyi állapotokról. jelentésében beszá­molt arról, hogy a bécsi döntés után visz- szacsatolt területen egy főiskola műkö­dik 6 rendes és 1 helyettes tanárral. A teológiai fakultásnak 89 hallgatója van. Azonkívül 9 középiskola van, melyekben 62 rendes, 73 helyettes és 14 óraadó ta­nár tanit. A középiskolák tanulóinak lét­száma 3482, ebből református 2596. A felekezeti iskolák száma jelenleg 238. 553 tanerővel. Az elemi iskolás tanulók száma 26.817, ebből református 23.638. Azután Mester Mihály előadó-tanácsos tette meg jelentését a gazdasági ügyosz­tály helyzetéről. Jelentésében kifejtette, hogy az egyházkerület vezetősége min­dent elkövetett arra nézve, hogy a herü- let papjai, tanárai, tanítói minden nehéz­ség nélkül érjék meg a visszacsatolást kö­vető idők átmeneti nehézségeit. A vissza­csatolást követő első napokban megálla­podást szereztek illetékes kormányténve- zőkkel, amelynek értelmében a papok, tanárok és tanítók megfelelő fizetéselőle­get kaptak havonta. Most már megvan a remény arra, hogy a fizetések ügyéi a legmegfelelőbb módon megoldják és va­lószínű, hogy már május elsején minden pap. tanár és tanitó megkapja az őt meg­illető rendes összegű fizetését. Azután a nyugdijegyesület helyzetét ismerteti*? Mester Mihály. Beszámolt arról, hogy 1918-ban, a románok bevonulásakor több mint 700 református nyugdíjas sza­kadt el az országos nyugdijegyesülettőf és maradt minden anyagi támogatást nél­kül. Az egyházkerület azonban 1921-ben létrehozta a nyugdijegycsületet, amely évenként átlag 200 tagnak nyújtott sze­rény támogatéist. 1939-től kezdődőleg a nyugdijegyesület több. mint 60 millió lejt fizetett ki tagjainak. Ma már a nyug­díjasok ügyében is megállapodás történt és 1941 január 1-től kezdődőleg minden egyházi nyugdíjas az országos református nyugdíjpénztárból kapja felemelt nyugdij- illetményét. A jelentések végeztével Vásárhelyi Já­nos püspök felolvasta Pataky Tibor ál lamtitkár táviratát, amelyben elmaradá sát kimenti. Az egyházkerületi közgyűlést groi Teleki Arctur elnöklő főgondnok zárta be

Next

/
Thumbnails
Contents