Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-29 / 72. szám

6

O L I. 1 JV 7. ti K

Asszonyok világa

\/ \ny agmegtak \in r\s ma a

nciu.'.otek c•! r^\ cnek egyik 1 jţna>■ óbb problémája. \ tudomány mar \alósagos moscheii bra\uiT.il gyárt fából \ askarik.il «'* kidéi ült, bogy semmi sem felesleges, semmi sem tddohnivulu: n roiijtv. se papírhulladék. se csont, tie meg n szemet sem, amelyet gondosan átkutatnak s a benne levő értékekét felhasználjuk, ler- iu faxet éti bat, hogy a háztartásokban is megváltozott a régi jó békebeli helyzet, -amikor sok értékes tápanyag került a hulladékok köze főzés közben. A ma háborús háziasszonya elszürnyedve csapná üsz- »ze a kezét, ha látná, hogy mi minden ment kárba különösen a múlt világhábo- ru előtt egy-egy bőséges ebéd főzésekor, ívi gondolt akkor arra, hogy például a húslevesben főtt zöldség nem eldobni való. hanem vifarnindus, értékes tápanyag, amelyből kitűnő eledelt lehet készíteni? A mai háziasszony nem dobja el a levesbe főtt zöldséget, mert pompás előételt, vagy hús melle való körítést készíthetünk belőle. A kifött zöldséget táblán villával apróra törjük, forró zsírba dobjuk, kevés ideig sütjük és egy-két tojást ütünk rá.

I etszés szerint fűszerezhetjük.

Sok olyan dolog akad niég a főzés napi anyaga között, amelynek felhasználására sokan nem is gondolnak s igy nem teljesítik az anvagmegtakaritás fontos leiadatát. Nem szabad kiönteni azt a friss levet, amelyben hámozott krumplit főztünk. mert hamislevesek és főzelékek hígítására nagyszerűen felhasználható s megvan az az előnye, hogy nemcsak nagyon jóízű, de bizonyos tápértéke is van. mert ma már tudjuk, hogy a krumpliban sok drága vitamin van. amelynek egy része fővéskor a vizbe kerül.

De nemcsak a főzésnél legyen főelvünk a takarékoskodás. Ruhaáztatáshoz kitűnő oldatot készíthetünk, ha a megőrzött maradók szappandarabkákat a következő mosásnál egy edényben feloldjuk kevés szódásviazel. Ha ezt az oldatot állni hagyjuk, saiupouszerü folyadék lesz belőle. Kevés szalamiákszeszt teszünk bele, fel- szaporitjuk vízzel s ebbe áztatjuk bele a luhát. így meglepve látjuk majd, hogy milyen könnyű a mosás, mert ez a mosóié kiadósán oldja a szennyet.

Kevesen tudják, Hogy milyen fehérítő ereje van a savónak. A megsárgult finom csipkét, vagy kézimunkát egy éjszakán át az aludttejből nyert savóban hagyjuk, majd utána tiszta vízben kimossuk. Meglepően szép fehér szint kap s valósággal ujja varáasolódik.

TAVASZFELÉ A CSEREPES VIRÁGOK — -bárhogy ápolja is őket az ember —- satnyák, sárgulnak. Sokkal köuy- nyebben kiheverhetik az átültetést, ha valamilyen tápanyaggal felerősítjük őket. Növénytápsóra van szükségük, hogy el ne pusztuljanak. De nagyon jó hatással van a növényekre, ha azzal a vízzel, amiben a bust kiáztattuk, locsoljuk őket. Sohasem szabad nagyon hideg vízzel öntözni az érzékeny szobanövényeket. Minél véresebb a hús, annál jobban szereti a növény a hús levét. Nem elég, ha a növények földjét öntözzük, hanem a természetes esőt utánozva, permetezni keli őket. Ha nincs öntözőkannánk, egy tiszta kis cirokseprü is megfelel, amelyről rá- freccsentjük a vizet, napsugárra olyan nehezen várakozó növényeinkre.

*

LUDMILLA FEDOSSEW a neve a v i- lág legtöbbet fényképezett asszonyának. Vines olyan hét, hogy arcképe meg ne jelenjen Európa, Amerika, vagy Afrika valamelyik nagy képesujságjának címlapján. O az a hölgy, akit ilyenkor tavasszal lefényképeznek virággal, kutyával, estélyi ruhában, autóból kiszállva, vagy lóháton s a kép alá írják: Tavasz. Nincs olvasó ember talán, aki legalább kétszer ne látta volna az arcát, csak persze nem tudja, hogy ki az ismeretlen, ferdevágásu zemii szépség, aki kedvenc képeslapjából rámosolyog. Orosz cári tábornok Parisba menekült lánya a most. 26 éves orosz asz- szony, akit a fényképészek és hetilapok szerkesztőségeinek világában csak „Lud"- nak nevez mindenki. Magas és igen kar- ^ csu nő Ludmilla Fedossevv, aki öt évig férjes asszony volt, most elvált és édesanyjával él Parisban, aki fogorvosnő. A

/ 9 4 I ti) Ár cl u % ? 9.

Védjük a nemzeti

Öt ftöuén^c^isx^ii^^i UisédeU tafocatádumat áttítanalc ţel ax cedări is Uclettnagtyaunsxáfyi UiiUeteUen

KOLOZSVÁR, március ho. A tm/ögazdá- mik annyi ci jövedeme, mint mueniiyit a -nö 'ényi kártevők meghagyunk í/úmú .i tart. ja egv régi közmondás — és c;akugyan, a mezőgazdasági tmnrlr.ss-1 roglu kotó cinbe- leknek égés/; életükön k'.'re .»tül szívós, kémény harcot kell folyturulok suk.'.ázezer növényi kártevő ellen, amelyek elpusztít ássál lenyeletik a növényvilágát.

Az elemi csapások; jégverések, ár.izek, országos fagyok, szárazság, stb. korántsem okoznak annyi kárt a mezőgazdának, mint u növényi kártevők,

amelyek megtámadnak minden gazdasági növényt, lát, füvet, virágot, gyümölcsöt, termés.! es a növény gyökeréto’ a fák h'gmaga*- abb csúcsáig képesek mindenr elpuirzritaui.

Hau a nivény,frtteqséytk

t[ilH

Minden gazduember tálja, hogy vannak egvis növényi kértevők, növényi betegségek, amelyek ha va ahol megtelepszenek, sokszor kiterjedt vidékek, országok, világrészek egész termését e'pusztitják. Ismerete«, müven nagy I indáimat keltett néhány évtizeddel ezelőtt Knrópaszert© a fi oxera holmrcolú-a. ame y a szőlőtermelő országok égé -2 szö'-őá -ornányát ineg-eminisilé-sael fenyeget Termeszeit--, liogy ugv a magánosok, mint illetékes á lami tényezők azonnal! felfigyeltek a dologra és mindent megtettek a veszély leküzdésére. Sikerült i- sok esz 'emlő szívós munkájával meggáto ni . a veszedelme. e7Ölőhet:gség to- váhbterjedé-ét és egyes Szőlőfajták kiirtásává’. inas e1 enáíló fajták kitenyésztésével és elterjeszié-ével gála! vetni a romholó kór erejének.

Ez. terni esze lesen csak kiragadott pé da a sok közül, mert ezenkívül számtalan olyan i növényi betegség van, ame^v ha valjho’ meg- t kezdi pusztítását, széles terülehekdn mégsem - | misitheti a megtámadott növényzetet. Elég megemiliteniink még a lmrgonyarák néven ismeri növényi betegséget, amfiy ha valahol felüti fejét, villámgyorsan 1 erjed el az egész.

vidék burgonyatermésére és azt tökéletesen megsemmisíti. Magyar tudót érdeme voLl, hogy ezt a veszedelmes növényi betegséget le fedezte és megtalálta a megfelelő célén* szert, annak leküzdésére.

A hatóságok, állami szervek és a mezőgazdasági termelők ma már minden kiütur és mondhatnék a kevésbé kuhurá lamokhan is, szívós harcot folytatnak a növényi kártevők eleu. Ez a harc sokkal nagyobb annál, mint amelyet ember és állategészségügyi szempontból fo v lat az emberiség, de viszont a tudomány legalább tízszer annyi növényi betegséget ismer, mint uuncmtyi az emberi ós állati betegségek kórokozóinak jjzáina.

A tudomány, diadala

A növényi kártevőket már régóta ismeri az emberiség. Már az óteslimenUuni könyvek megem il -rick egyes növényi betegségeket, amelyek körülbelül a gabonarozsdánnk és az üszögnek fe élnék meg. Az .»korban Pliniu-S is számtalan betegséget einht rr.eg leve eiben. A középkorban is állandóan foglalkoztak a tudósok a növények megbetegedéseivel.

A mikroszkóp feltaYi áca nagv 'epéssel vit* to eh'íre u növények betegségei -llen foly* látott küzdelmet, mert a kórokozók meg- •Válása után, rendszerint sikeriih rnegta- lá'ni a beteg ég eilens/.ei ét.

hemxetkox'. nöuíny~

védtimi eytytxYnínyzk

Ma már Európaszerte nemzetközi egyezmények biztosítják az or-zúgok növ énv állományát. a külföldről behurcolt bcteg-ég;k el* len. mert az 1881 i lierni és az 1887-i római nemzetközi egyezmények kimondják, hogy minden növényt, amelyet ' a ameV országba l.ev isznek. szaktudósokból álló hizo)!tságg:«jl kell megvizsgáltatni annak inegá' apitásáta, hogy a növénnyé', nem hurcoltak-e be valamilyen növényi kártevőt, vogv betegséget az or-zág lerületére.

A tnCífytyaíöA&zátyi nwitotyi/éddem

Urcăm!

Mire c sorokat olvassák, én már nem vagyok

sorsjegy nélkül, mert nem akarok lemaradni az uj osztálysorsjáték április 5-én kezdődő húzásairól

Ponto- vázlatokat készítettek az egyes nő* vények, termények, gyümölcsök elterjedéséről, bizonyos növényi betegségek és kórokozók pusztítani arányáról, az éghajlati é.v idő' jí.rá-i viszonyokról, stb. A 1 jrendeltaég ezenkívül naponta százszámra küldi szét az erdélyi fa vakba n földművelésügyi minisztérium füzetalakjáhan nyomtatott, vagy sziues plakátok formájúban kiáilitott 1 épszeni útmutatóit, amelyekből a gazdaközönség Könnyen é.-, >/Ívesen tanulja meg a kártevők e leni véde* he zés munkáját és a növények betegségeinek megelőzésér. Ezeket a füzeteket, plakátokat, Magyarország legkiválóbb botanikusai és mezőgazdasági Szakértői áditorták ő-ize és az azokban fogla t szaktanácsok megbecsülbeiet- len szolgálatot tesznek máj 1 az e hcnvagolt \ eidé’vi gvümölrslcrnie'é- fellendítése órde- ' kébru. (n. k.)

104. számú feladvány.

Vhermet Rudolftól.

(Egy régebbi, szórakoztató pointed miniatűr.)

!ÉI

Ül ^

rm * ra

wÁ

i

7//Á

fi

m&m m

mm

* %, mă. wm jk-m .//Ma m

m.

mm mi Üli llf iii iii

óíŐÍ ........WY///. ——

Matt 2 lépésben.

{Megfejtése e rovatunk végén.)

Grob és Eluat svájci mesterek 8 játszmára menő meccse a 7 ik játsma után 4 és fél — 2 és fél áll Grob javára, ki tehát a meccs győztese.

A következő játszma az 1Ő38. évi prágai nemzetibajnoksági versenyből való.

Ailágos: 1]romádba. Sötét: Chodera.

1. d4. Hf6. 2. IIf3, g6. 3. Ff4 FgT. 4. Hc3. 0—0. 5. Vd2, Be8. (Hogy a következő lépésben a futárt ne kelljen cserélni.) 6. Fh6, Fb8. 7. h4 (világos máris erélyes rohamot indít meg a sötét királyszárny. ellen.) 7.... d5. 8. hő- He4. (Természetese nnera 8. ... HXbS, mert 9; BXliő! gXh. 10. Vgo -j- és utána matt következnék.) 9. Vf4, HXe3. 10. bXgó. fXgó. 11. bXc3. Vd6. 12. Vh4, Ff6.

13. Fg5. Ii3. 14. e4! dXe4. 15. Fe4-;-Fe6. (Ehelyett 15. Kg7 jobb védelem volt.) 16. VXe4, FeXc4 (.?) Ehelyett 16 ... Kf7 rnég mindig jól tartotta volna az állást.) 17. \ X g6+,>g7. 18. VXe8-K Ff fi. 19. VXh'5 és sötét feladata, mert A'h7 matt fenyeget és pl: 19. Fg7-re 20. Ve8-f-, Ff8. 21. BH8—! KXh8. 22. VXf8-f*, Kh7. 23. Kd2 gyorsan dönt. 24. Bhl-f* ellen nincs védelem.

(A 104. sz. feladvány megfejtése: Z. Ve~, .}

FÉRFI SZSBé; FIGYELMÉBE!!

Tafas.il divafiapok, magyaros férffruba-lap

érkeztek az

Ellenzék könyvesboltjába

Kolozsvár, Mátyás király-tér.

Hazánkbaa a mult század végén ó'íött na* gyobb méreteket a növényi kártevők elleni küzdelem és

ma már büszkén mondhatjuk, hogy Németország után Magyarország az első helyen áll a növényvédelem terén.

Nagyobb lendületet akkor kapott hazánkban a növényvéde mi kultusz, amikor Lionhardt György professzor megalapítótta Magyaróvárén a növény, élet és kórt mi állomást, ahol rendszeres kutatás indult meg a Magyarországon pusztító növényi betegségek vizsgálata és azok leküzdése érdekében. Az intézet később kiterjedtebb munkakörrel Budapestre költözött és a kutató munkán kivül irányításába vette a feK i ágosifó é- a védelmczési munkát is. Ennek a munkának, amelyet a rnezőgazdaságpoíitikai tényezők mindig a leg measzebbmenően támogattak s amelyet minden egyes magyar mezőgazdasági termelő öntudatosan, fegyelmezetten és elkiismeretosen végzett el, rövidesen meg is vö t az eredménye.

Magyarország a gyümölestermelo államok között első helyen ál! az egész világon.

A magyar szőlő, a magyar alma, a magyar ba. rack zamtos rzrt nincsen meg egyetlen más ország gyümölcsében sem és a magyar buza acélos erejével sem vetekedhetik még a ka i- fornisi búza sem.

Ötf/eHH3typ egészségűéi körzet

A szakszerű és tervszerű növényvédelem előmozdítása szempontjából

az anyaország területe ötvennégy növényegészségügyi körzetre oszlik, amelyeken a földművé ésügyi minisztérium irányításával növényegészségügyi kirendeltségek, kísérleti- intézetek, laboratóriumok végzik a kísérleti munkát és látják el a mezőgazdákat megfelelő szaktanácsokkal.

I A földművelésügyi miniszter u visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi részek na- I gyón elhanyagolt növényegé-zségügy• szolgá'a- i tának megszervezésére is megtette a szükséges intézkedéseket.

Kolozsvár növényegészségügyi kirendeltséget állított fel a minisztérium, amelynek vezetőiét: dr. Kondóssy György főadjunk- tusi bizta meg az erdélyi területeken felállítandó kísérleti intézmények meg zervezé- sév el.

Erdélyben a földművelésügyi minisztérium tervezete Szerint öt laboratóriumi körzetet alakítanának, a tudományos kutatások és kisér etezé'ek elvégzésére.

A laboratóriumi körzetek székhelye: Kolozsvár—Zilah—Marosvásárhely, Máramarossziget és Csíkszereda lenne.

A laboraitóriumi körzeteken kivül minden vármegve székhelyén egyegy öná ló hatáskörrel bíró növényegéazíégügyi körzet léte* siiine. amely a legközelebbi laboratórium felügye ete alatt végezné kísérleti és Útmutató munkáját.

(\dí^ toWÁtyMdiiiítoeU sfzol^áíaií^oH

A m. kir. földművelésügyi minisztérium növény egészség ügyi kirende.tsége

az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylettel egyetértésben, néhány naopal a bevonulás után megkezdte városunkban az Erdélyre vonatkozó szervező munkát.

Eddig már igen je entős eredményeket ért el a kirendeltség, amely működése óta többszáz tanácsadó és felvilágosító levelet küldött szét,

! melyekben pontos szaktanácsokkal látlla e! a I hozzáfordulókat.

* Azonkívül

j feltérképezték a visszacsatolt erdélyi, részek egész területét.

világ leghíresebb divatmoclellje, aki hirdetések. dívatképek és a legkülönbözőbb illusztrációk tárgya, aránylag nem is keres nagyon sokat, különösen a háború óta. A fényképészek szerint lehetetlenség rosszul sikerült képet csinálni róla: maga a fotografálható tökéletesség. Naponta reggel tízkor kezdi a munkát, gyümölcsöt és tejet reggelizik és délig a legkülönbözőbb ruhákban és pózokban fényképezik. A furcsa mesterségü fiatal nő sokat torriászik, biciklin jár, alig festi magát és saját bevallása szerint mindig éhes, mert hogy megőrizze karcsúságát, alig eszik. Minden vasárnap a párisi ortodox orosz templomba megy: mélyen vallásos teremtés. Egész Paris ismeri. Esténként rajzol és olvas, barátai a Montparnasse fiatat művészei. Barna és mosolygó arca inkább kedves mint szép: ennek a minden szögből tökéletesen fényképezhető arcnak köszönheti karrierjét s a „Világ elsőszámú modellje44 megtisztelő, címet.

(M. L.j