Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-28 / 71. szám

ELLENZÉK. 5 «« 1941 március 28* m mm Jegyzetelt harminchárom vált gyermek BtScsí társadalmának életéből KOLOZSVÁR, március 28. (Saját tud ) A Vakokat Gyámolitó Erdélyrészi Egye­sület a/, unitárius kollégiumban ma dél­után félhat órakor tartja meg alakuló közgyűlését. Az egyesület elsőrendű célja, hogy a tanult vakok számára emberhez méltó sorsot biztosítson és hasznos mun­kásokká tegye őket, kik különben az élet versenyében félrehullnának tehetetlenül. Céljai közt munkamühely létesítése szere­pel, hol a mesterséget tanult vakok fog­lalkozást találnák, gondoskodni kivan a vakok által készített különféle áru — első sorban kefe és kosár — elhelyezé­séről, főként a mielőbb létesítendő Va­kok Boltja segítségével és feladatának tekinti, hogy a nemzeti oktaiás hijján ma­radt vakok számára iskoláztatást bizto­sítson. A,közgyűlés kapcsán jó alkalom kínál­kozik rövid látogatásra a Vakok Kolosa­Háromszék vármegyét 2—2 növendék, Bihar, Ugocsa, Máramaros és Brassó vár­megyét 1—1 növendék képviseli. Az intézet befogadó képessége 60 nö­vendéknek és 60 gyámoknak felel meg. A visszacsatolt erdélyi résizen a tanköteles vak gyermekek száma 112. A gyámolitás- ra szoruló vakok becslés szerinti száma körülbelül ezer. Japánban évszázadokon keresztül min­den testi munkától megkímélték a vako­kat: zenei és szellemi munkára képezték őket. A mai uralkodó felfogás, bogy egyé­ni képessége szerint mindenkit hasznot hajtó munkára kell nevelni. Mesterségre tanítják őket. első sorban kefekötésre, kosárfonásra, sepriikészitésre. Az intézet növendékei közt nagyon jó kefekötő I van, jól köt kefét 2 és másik kettő ke­vésbé jól tudja a mesterséget. Á napi leg­jobb munkateljesitmény egyénenként 200 darab kész kefe, mely minden tekintet­ben versenyképes. Kulturéletíik A növendékek közül néhányan hetila­pot szerkesztenek Braille-irásSal, amely­nek minden száma esemény az intézet ki­csi társadalmában. Felelős szerkesztő. Vári Béla, kiadó: Vetési Gyula és főmun­katárs: Menyhért Mária. Beszámoló a hét­ről, kérések, panaszok, hirdetések, viccek és tréfák szerepelnek a lap oldalain. Szín­házi előadásokat s hangversenyeket láto­gatnak. A kereskedelmi leányiskola nö­vendékei .hétköznapokon felolvasó dél­utánokat rendeznek számukra. Könyvtá­ruk van, amely jelenleg — nem számítva a több mint 50 tankönyvet — 108 kötet­ből áll. Ezt a még kicsi Braille-könyvtá- rat gróf Bethlen Pálné legújabban bárom maga kopogtatta uj könyvvel tette gazda­gabbá. A Budapesti József nádor intézet, mely testvérintézetévé fogadta kolozsvári társát, szintén több könyvet ajándékozott. De a könyvtár még mindig nem elég. Szükséges volna a gazdagításra, mert a vakok talán legszívesebben olvasással töl­tik idejűket. (H. L) * 7 vári Intézetében, ahol jelenleg 33 növen­déket nevelnek, fegyvereznek fély hogy megállják helyüket a munkatéren, mely vakot épp úgy kötelez, mint a latól. Az intézetet Garay Ödön igazgató vezeti, sze­retettel s e munkakörben oly igen nagyon szükséges tapintattal látva el felelősség- teljes feladatát, amiben nagy segítségére vannak munkatársai, dr. Hájer Mártoimé tanárnő és Szitár István tanító. Egyelőre ennyien, de remélik, hogy az intézet okta­tó kara hamarosan zenetanárral és műn- kamesterrel erősödik. Képzelt világ, irreális síkon Az oktatás gyakorlati, módszeres érzékel­tetés. Hadd legyen példa a földrajztaní­tás, amelynek körülbelül ez a váza: A hegy, a táj fogalmával a vak kirán­dulásokon barátkozik meg. Kapaszkodó­ban a tüdő zihál, az izmok több munkára kényszerülnek: érzi s érti, hogy felfelé halad. Lefelé könnyebülten megy a láb, a lejtő újszerű izomjátékot követel: érzi, lefelé megyen. A magasban a szabad leve­gő s az ösztönösen is megérzett távlat ta­nítja meg, hogy fenn van a csúcson. És a magyarázatból kiderül, hogy a csúcs kő­iül minden oldalon lejtő igyekezik a mély felé, aztán fokozatosan fény derül a lan­ka s meredek titkára is. Nehezebb annak tudatosításai, hogy mindez rendszerekbe tartozik. Itt kapcso- lódik be a homokasztal: szitált porond­dal tele lábas, láda, melybe a növendé­kek hegyeket, völgyeket, utakat épitenek, fából faragott, kicsi házat szúrnak, ágacs­kákat, összekötött füvet tűznek s lassan kialakul a táj: hegyvölgyes háttér előtt kicsi ház, amely felé kanyargó ut vezet s ) fák terítenek árnyékot föléje. Aztán a házból lassan falu lesz, hogy ez később várossá növékedjék. Sok-sok rnese és sok-sok türelem így segíti elő az emberélet és környezetének megismerését. S előkerül a dombormű térkép, amely már rögzített' tájat jelöl. A megsejtésre természetsen lényeges sze­rep hárul e munkában. A tapasztalat uj megismerést szül, amig Iassan-Iassan ki­alakul a vak képzeletében a világ: kép­zelt világ, irreális síkon. Érdekes a megállauitás, hogy a vak gyermekeiénél nem találni a mindig újra szomjas érdeklődést, a látó gyermekek ezer kérdése náluk hiányzik. Zárt kör­ben élnek, más, külön világban és ugv lehet, soha eszükbe sem jut, hogy ezen a körön túl más az élet. Közönyösek, ma­gukba zárkózottak. Ez a közöny náluk talán a sors kárpótlása az ezernyi színért, melyet fátyolos szemük sose lát meg. Kicsi statisztika A kolozsvári intézetnek most 33 növen­déke van: 5 leány, 28 fiú. Legnagyobb részük tandijkedvezményes. Közülük 20 magyar, 12 román és 1 más nemzetiségű. Életkor szerint: 7—9 éves két növendék, IQ 12 éves három, 13—15 éves tizen­három, 16—18 éves öt, 19—21 éves öt, 22—24 éves öt. Kilenc római katolikus, 9 református, 3 protestáns, 11 görög­katolikus és 1 görög keleti van közöttük. Heten Kolozsmgyéből valók. 5 szilágyme­gyei, 4 Szolnok-Dobokamegyéből, 4 Besz­terce Naszódmegyéből került az intézetbe, j^zatmár, Maros-Torda, Csik, Udvarhely, Malus l-é!ől kszdüditan további négy hónapra meghosszabbítják a kormányzat kivételes hatalmát BUDAPEST, március 28. (MTI.) A kép* viselőház csütörtöki ülése iránt rend­kívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. A képviselők közül igen sokan megjelentek. Tasnády-Na'gy András elnök nyitotta meg az ülést. Kegyeíetes szavakkal emléke zeit meg Borbély György elhunytéról. Emlékét a Ház jegyzőkönyvében örökí­tik meg. Közölte; hogy a miniszterelnök­től átirat érkezett a kivételes hatalomnak május 1-től kezdődően további négy hó­napra való meghosszabbításáról, majd is­mertette a Felsőház elnökének átiratát a Felsőházban legutóbb elfogadott tör­vényjavaslatokról. Salhovszky Jenő felvi­déki képviselő a Ház elnökéhez intézett levélben lemondott képviselői megbízatá­sáról. A Ház Eckhardt Tibornak ' juliu3 végéig tanulmányi, Nyíri István és Tö­rök András képviselőknek pedig beteg- szabadságot engedélyezett. Ismertette az elnök a budapesti királyi ügyészség átiratát Kovarcz Emil és Gru- bej Lajos elítéléséről. Közölte, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság ügyükben az első tárgyalási határnapot április 22-re tűzte ki. •Vitéz Zerinváry Szilárd a mentelmi bizottság jelentéseit terjesztette be több országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Wirth Károly és Gruber Lajos jogerős szabadságvesztési büntetésének végrehajtásáról érkezett megkeresés tár­gyalására kimondták a sürgősséget. Inânţsy-Pap Elemér, a pénzügyi bizott­ság előadója beterjesztette a magyar- német adóügyi pótegyezmény részletes tárgyalásiról szóló bizottsági jelentést, majd Rtídocsay László igazságügyminiszter beterjesztette a közellátás érdekét veszé­lyeztető cselekmények- büntetéséről szóló törvényjavaslatot.. Ennek tárgyalására is kimondták a sürgősséget. Ezután Gaál Csaba, Lili János és Ma- tolcsay Mátyás bejelentették mentelmi jógiik megsértését. Ezután az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebb holnap délelőtt 10 órakor iil össze. Az ülés napirendjére tűznek több mentelmi jelentést és a miniszterelnök átiratát a kivételes hatalomnak további meghosszab- Jutásáról. A mai ülés háromnegyed 1 óra­kor ért véget. A német véderöfőpapancsnokság jelenti: Köze! negyvenezer tonna ellenséges haţâteret pusztítottak el a német repülők, negyvennégyezer tonnát pedig megrongáltak BERLIN, március 28. (DNB.) A véd- ! erőfőparancsnokság jelenti: Német és . olasz gépesített csapatok márc. 25-én rö­vid harc után reggel megtámadták El Egheisát a Nagysyrtis-öböl partján és ke­let felé visszavetették az ellenséget. A légi erő egyre nagyobb sikerrel foly­tatta a harcot a brit kereskedelmi hajók ellen. Német harci repülőgépek szerdán az Atlanti-óceánon és a Themse torkola­tában mintegy 31.500 tonna ellenséges hajóteret elsiiiyesztettek. 6000 tonnányi hajóteret súlyosan megrongáltak. Ezen­kívül a Narrör-szigetek közelében elsü- lyesztet két kereskedelmi hajót összesen 7000 tonna űrtartalommal. Ezzel szerdán összesen 38.500 tonna ellenséges keres kedelmi hajótér pusztult el. A légi erő az Anglia körüli tengervidéken mint­egy 44.000 tonnát kitevő 10 hajót sú­lyosan megrongált. A Földközi-tengeren német harci repülő­gépek Krétától délre súlyosan eltaláltak egy ellenséges hajókaravánhóz tartozó két nagyobb szállitóhajót. Délanglia felett végzett fegyveres felderítés során három korszerű gyártele­pet is megtámadtak. Eltalálták egy repü­lőgépgyár nagy szerelőcsarnokát. Egy délangliai kikötő ellen intézett támadás következtében egy nagyobb üzemben rom­bolások és tüzek keletkeztek. Egy né­met felderítő gép Délanglia felett öt brit •vadászgéppel folytatott légi harcban le­lőtt két Hurricane-mintáju ellenséges repülőgépet. A német gép — bár ko­moly sérüléseket szenvedett — elérte hazai kikötőjét. Az ellenség sem az éjjel, sem nappal nem repült német terület fölé. Két re­pülőgépet és’ egy záróléggömböt vesztettek az angolok. Két német gép nem tért vissza támaszpontjára. (MTI() MEGHÍVÓ. A „Calcit Müvek“ R. T. Ko­lozsvár. ! Állomás-utca 21. 1941 április 7-én d. e. 11 órakor Kolozsvárott. Mátyás király-tér 7. sz. alatt rendkívüli közgyűlést tart, melyre az igen t. részvényeseket ezúttal meghívja. Tárgysorozat; 1. Az igazgatósági és felügye­lőbizottsági tagok lemondásának tudomásul­vétele. 2. Uj igazgatósági és felügyelőbizott­sági tagok válásztasa. 3. Esetleges indítvá­nyok. Kolozsvár, 1941 március 27. Igazgató­ság. Jegyzet: Â rendkivüli közgyűlésen csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik részvényeiket az alapszabályok értelmében a vállalat székhelyén, a törvényes határidőn belül letétbe helyezték. 1304 Tavasszal m gke:dik a monostori templom kibővülését KOLOZSVÁR, március 23. (Saját tud.) A monostori katolikus hívők közölt moz­galom indult meg, amelynek célja az "1902-ben, tehát közel 40 évvel ezelőtt épült templom megfelelő kibővítése. A templom ugyanis az itt lakó hívők sza­mához viszonyítva, kicsiny befogadóké­pességű. A templom megnagyobbitásának terve már több éve foglalkoztatja az ér­dekelteket, de különösen megerősödött ez a mozgalom Veress Ernő volt monos­tori plébános buzgólkodása révén, majd a jelenlegi plébánosnak, dr. Napholz Pál jelenlegi jezsuita atyának fáradozásai ré­vén, aki tudvalévőén Róma méltónak ta­lált arra, hogy a nagyváradi püspöki szék­be ültessen a magyar uralom helyreállá a- kor, de dr. Napholz szerényen elhárította magától ez a megtiszteltetést. Minthogy három éve a mozgalom még jobban erősödött és a gyűjtés eredmémin­képpen sikerült megszerezni a nagyilás- hoz szükséges tégla, cserép és faanyagot a hívők áldozatossága révén, a monostori katolikusoknak most az a tervük, hogv az építkezést tavasszal megkezdik, hogy őszre a megnagyobbított templom is fel­szentelhető legyen. A templom nagyitását úgy tervezik, hogy a mainak csak a szentélyét bontsák le és a szentélytől kezdve jobbra és bal­ra kettő-kettő méterrel szélesítik, az­után hosszában annyira viszik az udvar felé, hogy mai befogadó képességének, éppen a nyolcszorosát érné el. A temp­lom nagyobbitási tervekhez Márton Áron püspök is hozzájárult és engedélyt adóit a gyűjtésre is. A gyüjtöiveket már kibo­csátották és a plébánia hivatal minden­nemű adományt szívesen fogad. A moz­galom irányitói bizonyosra veszik, hogy mindenki készséggel fog segíteni ebben a nemescélzatu elgondolásban. április 30.-áig meg­hosszabbították a hadi* kölcsönkötvények letétbe- helyezési határidejét A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Hivatalos Lap március 28-i, pénteki szá­mában megjelent 2310—1941. M. E. sz. rendelet a hadikölcsönkötvények letétbe- helyezésére, illetve bejelentésére előirt Határidőt 1941. évi április hó 30-ig meg* hosszabbitja. A rendelet egyúttal rendelkezéseket tartalmaz azokra a kérdésekre, amelyek a hadikölcsönkötvények let ét behelyezését elrendelő 500—1941 M. E. számú rende­let végrehajtása során merültek fel. Ezék a kérdésk a következők: 1. lAzok helyeit a hadikölcsiöukötvé­nyek helyett, amelyeket az 1919—1921. években átmenetileg szerb, horvát, szlo­vén megszállás alatt álló területeken a megszálló hatóságoknak beszolgáltattak, a megszálló hatóságoknak beszolgálta­tott címletek beszolgáltatást igazoló elis- mervényeket kell letétbehelyezni. 2. Ugyancsak a címletek beszolgáltatá­sát igazaló elismervényeket kell a román hatóságoknak beszolgáltatott hadikÖl- csöukötvénvek helyett is letétbehelyezni. Ha azonban a hadikölcsonkötvényeket annakidején olyan román pénziigyigazga- lóságnak, vagy adóhivatalnak szolgáltatták be, amelynek székhelye utóbb visszacsa- toltatott, úgy a címletek átvételét iga­zoló elismervényt annál a pénzügy-igazga­tóságnál. illetve m. kir. adóhivatalnál kell letétbehelyezni, amely az elismer­vényt kiállító román hatóság hatáskörébe jutott tennivalókat, vagy azok egy részét végzik. 3. Azok, akik a 8-ik liadikölcsönkibo- csátáshoz tartozó hadikölcsonkötvényeket 1918 őszén a bekövetkezett események miatt kézhez venni már nem tudták, a jegyzet* összeg befizetését igazoló elis­mervényt helyezhetik letétbe. Ezekkel a most ismertetett rendelkezé­sekkel kapcsolatban illetékes helyről is­mételten felhívják az érdekeltek figyel­mét arra, hogy az olyan hadikülcsönköt- vények alapján, amelyeket 1941. .évi áp­rilis hó 30-ig nem helyeznek letétbe, il­letve amelyekre vonatkozólag ezen idő­pontig bejelentést nem tesznek, semmi féle jogot gyakorolni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents