Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-27 / 70. szám
film te FILLÉR JSxtí-rn. BUDAPEST OrssáSfcástár Pttr lament •> , V -í >■ . •- i V.I • * •• Szerkesztőség és kísifóblvatsl: lelazsTir. Lbssoüní-át 4. Telefen: 11—09, Nyomda: Egyetem-iMca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 LXII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. RLlPfTOTTR: . BR Rí HR MIKLÓS CSÜTÖRTÖK A nagy tavasz A Belvederében történi utolsó kiiipo- j litikai esemény hatalmasan előre le nd ité | a világ-történelmet, melyneJc iránytűje pillanatnyilag a Balkán felé mutat. Ezért folytat a szövetségben levő há*« rom nagyhatalom diplomáciai küzdie! met most a Balkánon a háborút ide is kiterjesztő angolszász világ ellen, bizonyára, hogy majd katonailag is odasiU** hintsa döntő csapásait az olasz kéz deményezés nyomában. Miután Ro mánia és Bulgária véglegesen tisztázta viszonyát a három nagyhatalommal, most sor került Jugoszlávia nagy sze*« repére. Kellő Időben és kellő sorrend ben. Hamar tisztázódik majd Törökország rejtelmes magatartása is. így tel*4 jes világosság borul a Balkánra, sőt a közelkelet időszerű területeire. A világításban feltörő bizonyosság mindig megnyugtató hatást gyakorol. Az emberiség megtudja, hogyan bontakozik elé Európa egykori vihairfészkében az uj balkáni és levantin dráma, mi lesz Déleurópa és a fekete világrész véglet ges sorsa, mint avatják fel újból világ történeti tényezővé a Földközi tengert, melynek partjairól az ókorban áradtak el az emberi lét első nagy szépségei s igazságai. Ha minden bizonyosság ör*« vendetes, mert véget vet az emésztő várakozásnak és a gyötrő töprengésnek, akkor az főiéig manapság olyan, mint mikor — bocsánat a kisszerű hasonlatért — egy nagy tragédia sízerep osztása véget ért a színfalak mögött. És ez a bizonyosság nem vészit fényé1* bői akkor sem, ha izgatóan felvetődik a kérdés, nem fogé halasztás követkéz ni a La Manche*ban és AtiantÍMóceánon? Mert az ilyen kérdés érthetően felbukkan az „idegháboruhan“ elhatalmasodott „idegtörténeleni“ folyamán. Nos, nem fog veszteni fényéből. A döntő harc a csatornában és a nyílt világién*» geren már javában folyik. Repülőgépek, tengeralattjárók, hadihajók megkezdték itt is a nagy tavaszt, remélhetőleg háborúnk utolsó kikeletét. Óriási harcok dalnak máris. Ezek nem engednek semmi kételyt a háromhatalöm ellenie lei között még tegnap mosolygó derű*« látás kezdi latra vetni, hogy az angol szigetek műszaki képességei nyilván kiapadtak vagy tönkrementek, az Unió vakszerencsére bízott szállításai pedig alaposan elkéstek. Egyébként óriási tartalékok még ott várakoznak a hát térben. A japán külügymin szter hosz- szadalmas útja nyugat felé máris uj készülődést sejtet. És vannak egyéb hatalmak, melyek már úgy festenek, mint a körmeit nyaló királytiigris, szóval ugrásra készen. A bizonyosság jóleső érzéséi fokozza még, hogy a vég** leges és gyors döntés jelei közelednek. Most'a világ feszült figyelme s kii** Ionosén a magyar rokonszenv Jugoszlávia felé fordul, mely ime hónapok óta szakadatlan vívódások árán kereste meg a legbölcsebb utat: a pillanatnyi helyzet, a világtörténelmi lehetőség, az élet nagy realitásai, régebbi és újabb hagyományok között az eredő vonalat. Az igazi jugoszláv erők igazi eredő vonalát. Nyilván igy teljesítette minden kötelességét és igy biztosította minden életlehetőségét. Ez a hosszú lelki küz*« delem és a létfeltételeket minden irányban tisztelő beivederei határozat mindenütt, bizonyára még a csafődók tá** borában is tiszteletet biztosit Jugoszláviának. Azt cselekedte, amit a történe lem jelen szakasza, földrajzi és pofitJ =* kai helyzete, közgazdaságának összes érdeke, határainak megvédése s az uj világtörténelem szemléleti bölcselet su ga.l»t neki. Nem akart vérbe borulva, gazdaságilag ossz éti portan s csak lát*« szólag élve, koporsóba feküdni. Ám most az egyedüli lehetséges1 biztonság ban és nyugalomban, történelmi rémé nyekkel telítve pillanthat a jövőbe. A nép felbolygatott elemei szintén már hozzátörődnek a felelősek döntéséhez. A magyarság mindenkinél rokonszen*< vesebben pillant át uj „örök barátjára“, a világháborúban régi nemes ellen felére, a magyar birodalmi korban ősi szövetségesére. Jól esik tudnunk, bogi' most egy arcvonalon áüunk vele és egymásmeliett nézünk farkasszemet az idővel, lábhoz tett fegyverrel. A világi háborúban kölcsönös lovagiassággal és megbecsüléssel viaskodtunk, utána pedig a mohácsi beszéd tanúsága szerint, korán nyújtottuk a hős szerbek felé békítő jobbunkat, miiig niemirég a kéz- szoritás megtörténhetett s kitűnt, hogy a ké nép — szinte párhuzamos trage*« diákra és közös örömekre való emléke zésekkel — mély rokonszenv ben, mély sorsközö&ségbe-n olvad össze. íme, akik összetartoznak, megtalálják egymást. Fokozza magyar érzéseinket a tudat, hogy a jugoszláv közösség oly bál ran és vitézül birja lelki és külpolitikai küzdelmeit lebonyolitani, igaz érdekei fenn tar tásával, mint karddal a kezében a katonai kötelességeket, melyek tárgyi jutalmat biztosítanak. Hatalmas köíe** lék ez, hasonló a sors, helyzet, érdek szőtte más kapcsolatokhoz. Szilárd meggyőződésünk, hogy Európa, sőt a világ ujjárendezésekor ez a két szom szédos nép kitűnően fogja összeegyez** tetni érdekeit s egyformán teljes mél tánylást kap majd a döntő gy'őzelmet adó történelemtől. Az igazságnak ez a reménye sugallta Magyarországnak és Jugoszláviának is a legreálisabb és leg** igazságosabb politikát legutóbb. Ez a Kiadótulajdonos: PflLLflS R, T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.73, negyedóvra 8, félévre íg, egész évre 32 pengő. KOLOZSVÁR, 1941 MÁRCIUS 27. MwrnammsmmimmHM,mrrniK8mtBímzmLaM3ZEs>i£s&zaG&x>e2zae. politika kíméli a népek vérét, kiaknáz sok gazdasági lehetőségeket, áhítozik magas humanizmusra és való iga ságra, törekszik történelmi békére és bizto sít ja szilárd erejével önálló szerepét az ujiárendezés jövő eseményeiben. Mint»* hogy Jugoszlávia nagy cselekedete dön** tő hatással van a balkáni fejlemények-« re és ezek a fejlemények láthatóan Dél- Európára és KözeNKeletre messzebbi- tiik majd a háborút, mai magyarok és a jugoszláv ok megnyugvással nézhetünk a jövőbe: megőrizhetjük egymással kezet fogva mind a két Dunaparton a bé*« két és termelést. Ez a viszonylagosan egyre kedvezőbb helyzet kötelez bennünket belpolitikai — főleg erdélyi — kérdéseink bölcs megoldására, a terme** lő és teremtő munka ’ázás kiteljesítésé re. A dinamikussá lett világtörténelem** nek számunkra is meg van a nagy bé kés parancsa: higgadtan várni és szívó-* san dolgoznil Egyet semmikép sem sza bad: ölhetett kézzel álmosan tilt u bál ni. (S.) 11. Péter lihMávia trónjára fépett Lemondásé a kormány és a * II. Péter kiáltványtintézeti népeihez BELGRAD, március 27. II. Péter király csütörtökön reggel kiáltványban jelentette be, hogy elfoglalta a trónt. A kormány és a régenstanács lemondott. Az ifjú király egy tábornokot nevezett ki a kormányzati ügyek élére. Kiáltványában bejelentette, hogy a hadsereg és a haditengerészet készen áll az ország békéjének és biztonságának megőrzésére. ^ fiz angol kormány „megdöbbentene“ Jugoszlávia hozzájárulása a háromhatalmi egyezményhez LONDON, március 27. (KH.) Buttler külügyi államtitkár ismertette az alsóházban a jugoszláv kormánynak nemrég átnyújtott angol jegyzék tartalmát. Eszerint a jugoszláv kormány magatartása az utóbbi időkben azt a hitet ébresztette az angol kormányban, hogy Jugoszlávia nem tudna és nem is tenne olyan lépéseket, amelyek akadályozzák Angliát azért az ügyért folytatott harcában, amelyről biz- vást hihette, hogy azt Jugoszlávia is saját ügyének érzi. Ilyen körülmények között az angol kormányt megdöbbentette, hegy a jugoszláv kormány váratlanul megfontolás tárgyává tehette olyan megállapodás aláírását, amely nemcsak a semlegességi politika feladását jelenti, hanem egyenesen Anglia ellenségeinek rendszerébe vonja be Jugoszláviát. A felelősség a jugoszláv kormány vállán nyugszik, ha ez a diplomáciai döntés még erősebb kapcsolatokkal foglalja majd a tengely rendszerébe a jugoszláv népet. A jegyzék ismertetése után Buttler kijelentette, hogy az alsóház megértésére számit, ha ezielő szerint további nyilatkozatot nem tehet Arra a kérdésre, hogy Anglia miért nem értesült előbb Jugoszlávia elhatározásáról, a külügyi államtitkár azt válaszolta, hogy az angol követ r.ehéz helyzetében is nagy tapintatot és ügyességet tanúsított. BUDAPEST, március 27. Az egész budapesti sajtó méltatja Jugoszláviának a hármas egyezményhez való csatlakozását és a csatlakozásnak Magyarország szempontjából való jelentőségét. Elsőnek tegnap esti számában a Pester Lloyd foglalkozott ezzel. A Lloydhoz hasonló értelemben foglalkoztak a csatlakozással a ma reggeli lapok is, rámutatva arra, hogy Magyarország volt az első állam, amely a maga részéről örömmel üdvözli Jugoszláviának, Magyarország barátjának, a csat- lakó zását, mert ebben a délkeleteurópai helyzet megszilárdításának újabb biztosítékát látja. Ezek után ugyanis minden remény megvan a délkeleteurópai béke fenntartására, hiszen Görögország most már elszigetelten áll Európa déli sarkában és Jugoszlávia csatlakozása kétségtelenül elő fogja mozdítani a görög kérdés megoldását. Rámutatnak még arra, hogy a Balkán mindig viharzóna volt, ma pedig a háromhatalmi egyezményhez csatlakozott hatalmak összefogása révén sikerült a viszályt kiküszöbölni. Újabb csatlakozások? ! BERLIN, március 27. (MTI.) A német diplomácia ütőereje a következő napokban és hetekben pillanatig sem fog szünetelni — igy jellemezték a \\ ilhelm- strassen a bécsi államközi esemény után a várható helyzetet. Arra a kérdésre, vájjon már most is megállapítható-e Jugoszlávia csatlakozásának külső hatása, azt felelték, hogy Berlinben jelenleg nem tudnak olyan politikai mozzanatokról, amelyek erre következtetnének. Mégis, ha figyelembe vesszük a csatlakozásnak az egész világ közvéleményére gyakorolt benyomását, akkor máris ,,igen"-nel felelhetünk a kérdésre. Az a tény, hogy Jugoszláviának a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása a brit diplomácia kétségbeesett erőfeszítései ellenére jött létre, messzemenő hatást fog előidézni. A Wilhehustrassen szilárd a meggyőződés, hogy még további államok is csatlakoznak a szövetségesek háromhatalmi egyezményéhez. Arra a kérdésre, hogv Jugoszlávia csatlakozása változásokat vonhat-e maga után a német-görög kapcsolatokban, megjegyeztek, hogy a Németország szövetségesével .harcban álló Görögország diplomáciája aligha nyujljhat alkalmat változásokra. *irwM Végei éri a tengely diplomácia! offenzívája MILÁNÓ, március 27. (K. H.) A j Seera cimü lap szerint a tengely dip* j Iomáciai offenzívája most véget éírt. A • lap megjósolja, hogy nagy és döntő katonai események vannak közeledő' ben. A magyar sajtó véi$méitye berlini háromhatalmi egyezményhez csatlakozott múlt év november végén. Néhány héttel később pedig Magyarország megkötötte Jugoszláviával azt a baráti szerződést, amelynek célja megegyezett a hdrornhatalmi egyezményhez való csatlakozás indokaival. Mindezek a csatlakozások és egyezmények arra szolgáltak, hogy DélkelotcurópáLan, a Balkánon biztosítsák a békét. Ezért tehát Magyarország a
