Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-26 / 69. szám

i 941 március 2 6. ti L L tr*ypfí ÓrLísí résziéi mellett fiőípzíék örök ßf a Tatom ra losonczí báró Bániig Kdzmérnét KOLOZSVÁR, március 26. Komor gyászpompával, Erdély főúri csa- ládjaiuak és Kolozsvár magyar társadal­mának általános részvéte mellett hétfőn délután helyezték az unitárius egyház szertartása szerint örök nyugalomra a fölmüvelésügyi miniszter édesanyját, özv. losonezi báró Bánffy Kázmérné,, szid. tarcsafalvi Palffy Mária Nagyasszonyt. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter édesanyja f. hó 22-én, életének 73-ik évében hosszas, de türelemmel és szelídséggel viselt szenvedés után, Isten akaratában való megnyugvással adta visz- sza nemes lelkét Teremtőjének. Az el­hunyt Nagyasszony nemcsak Erdély főúri társadalmának, hanem országrészünk egész magyarságának, köztiszteletben és közszeretetben álló alakja volt, akit ne­mes jószívűségéről, áldozatkész jótékony- sági tevékenységeiről ismert egész társa­dalmunk. A magas kort megért Nagy­asszony áldásos életén keresztül sokezer szegénynek, sokezer éhező gyermeknek törölte le a könnyeket arcáról és sok szenvedő embertársa felé nyújtotta segé­lyező kezét. A házsongárdi temető nagykápolnájá­ban virágkoszorukkkal borított katafalk- ra helyezték az elhunyt érckoporsóját, amely mellett kétoldalt a báró Bánffy- család udvari vadászai állottak diszőr- séget. A ravatal előtt gyiilt össze a gyá­szoló család: báró Bánffy Dániel föld­művelésügyi miniszter, az elhunyt fia, feleségével, Zichy Mária grófnővel és nő­vérével, báró Bánffy Marianne férjezett Bíró Józsefnévek A gyászolók és végtisz- tességtevők között ott volt dr. gróf Bánffy Miklós, id. és ifjú báró Bánffy Endre, báró Bánffy Dezsőné, báró Dániel Ferenc és felesége, báró Dániel Lajos, báró Kemény János és felesége, báró Atzél Ede és felesége, gróf Bethlen Györygné gróf Bethlen László, gróf Wass Endre, báró Huszár Pálné szül. gr. Nemes Polixénia, báró Dániel Elemér és felesége, gróf Mikes Sándor és felesége, gróf Mikes Mihály és felesége, özv. báró Bánffy Ferencné szül. báró Vay Hilda, gróf Toldalaghy Józsefné, báró Rotten­thal Galmeri. A kolozsvári hatóságok és a város társadalma részéről megjelent: dr. Inczédi-Joksman Ödön főispán és dr. Gáli Elemér alispán a vármegye képvise­letében, dr. Vásárhelyi László polgárraes- tşrhelyettes és dr. Folyovich János fő­jegyző, valamint a városi tanács tagjai, a város képviseletében Kelemen Béla főka­pitányhelyettes. Vásárhelyi János refor­mátus püspök, dr. Koleszár László egye­temi tanár, dr. Tavaszy Sándor püspök­helyettes. Az Erdélyi Párt képviseletében megjelent: Vita Sándor és Albrecht De­zső országgyűlési képviselők, dr. Páll György főtitkár. Az Emge képviseletében Szász István igazgató és Balogh László osztályvezető. Kolozsvár magyar társa­dalmának vezető egyéniségei közül ott volt még a temetésen dr. Jelen Gyula, dr. Illés Gyula, Dóczy Ferenc, dr. Gönczy Lajos, Borbáth Dániel, Kollarits Endre, Varga András és felesége, jelen volt még vitéz dr. Gyulai Tibor, a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara minisz- leri biztosa és mások. A gyászszertartást dr. Kiss Elek unitá­rius piispökhelyettes végezte nagy papi segédlettel. Gyászbeszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Nagyasszony hervadhatatlan érdemeiről, melyeket a magyar faj és a magyar tár­sadalom szolgálatában szerzett. Ismertette az elhunyt családjának tör­ténetét, amely család annyi lángoló lelkű hazafit és annyi kiváló embert adott ha­zánknak. Az elhunyt apja, tarcsafalvi Hűl SZABÓK FIGYELMÉBE!! Megérkeztek a legújabb tavas ó és nyári kosztüm, kabát, ruha, modell-lapok Ellenzék kSnyvesboltjába Kolozsvár, Mátyás király-tér. Pálffy Dénes, mig anyja báró Bánffy Jozefa irónö volt. Férje pedig néhai haró Bánffy Kázmér, báró Bánffy Dezsőnek, Magyaro rszág nagynevű miniszterelnöké­nek volt legidősebb fia. Ebből a házas­ságból született báró Bánffy Dániel, aki most mint földművelésügyi miniszter az ország legelső munkásai közé tartozik. Ma, amikor a nemzeti élet eszményképe az, liogv a nemzet minden fia résztve- gyen a nemzeti közösség feladatainak megvalósításában, a felelősség, a teher, a munka viselésében, általában nem diva­tos a régi nagy családok életének dicsé­rete, de nekünk — mondotta beszédében dr. Kiss Elek — kell, hogy annyi törté­neti érzékünk legyen, hogy elismeréssel hajtsuk meg fejünket az igazi értékes uagy családok fiai elölt. Fájdalmasan szép szavakkal emléke­zel t még beszédében arról is a gyászszer­tartást végző lelkipásztor, hogy az el­hunyt földi maradványait csupán ideig­lenesen helyezik most nyugalomra, mert az ősi családi kripta, ahol férje is alusz- sza örök álmát, Fugádon vari, melyet most egy országhatár választ el tőlünk, de kifejezte a szónok azt a reménységét is, hogy Isten kegyelmével nemsokára örök nyughelyére, férje halóporai mellé helyezhetik az elhunyt Nagyasszonyt is. Dr. Kiss Elek gyászbeszéde után a Bánffy-család udvari vadászai helyezték gyászkocsira a koporsót s a menet meg­indult a Bethlen-csalad kriptája felé, ahová ideiglenesen helyezték el a ko­porsót. A kriptában ismét dr. Kiss Elek mondott utolsó istenhozzádot a Nagyasz- szonynak, majd az unitárius kollégium énekkarának gyászdalai mellett elbúcsúz­tak a család tagjai is. "IH-ra KOZMA HtUPPíL! I860 óta éloezzilk kedves vevőink bizalmát. Vezetünk divatban, minőség ben ! Külföldi márkák dús választéka! Károly-líoru! 3. mindig a régi helyen. Tíz halálos Ítéletet hozott Észa&norvágfdtöan a német IiadMróság OSLO. március 2ó (DNB.) Sajtóköz­lemény szerint hétfőn a norvégiai biro­dalmi biztos hirdetményt tett közzé, amelyben tudatja a közvéleménnyel még egyszer azokat a büntető megtorlásokat, amelyeket kémkedési bűncselekmények ügyében hoz a német birodalmi hadbíró­ság. Mint a hirdetmény megállapítja, az utóbbi időben akadtak olyan személyek, akik kaphatók voltak arra, hogy az ango­loknak segítséget nyújtsanak. Norvégia nyugati részében olyan mozgalmat leplez­tek le, amely megsértette a fennálló tör­vény intézkedéseit. Ezek az esetek oly súlyos elbírálás alá estek, hogy a német hadbíróság kénytelen volt tiz esetben ha­lálos Ítéletet hozni. (MTI.) Ma véget ér a népvándorlás a ROYULBUN... Utoljára megy a Toprini nász (jegy elővétel) ; ElUBÓ BIRTOK. A házasság meghosszabbítja az életet A hosszú élet titka a statisztika tükrében Érdekes összeállítást készirtrtt Mozolovszky Sándor dr. osztálytanácsos, a kiváló statisz­tikus a Magyarországon élő kilencven éven felüli aggastyánokról. Hiteles statisztikai adatok alapján azt próbálta megállapítani: milyen titkai vannak a hosszú életnek? A matuzsálemi korú férfiakat és nőket a kép­viselőválasztásra jogosítottak névjegyzékéből választotta ki és valamennyiük életköiülmé- nyeilt a lehetőséghez képest pontosan meg­vizsgálta. A munka nem volt könnyű, mert egyrészt a nők hiúságból még kilencven éven felül is fiatalítják magukat, a férfiak pe. dig magasabb kort vallanak be, mert tetszik nekik a patriárkaság nimbusza. Mozolovszky szerint az átlagos élettartam a háború előtt negyven.ötvea esztendő volt, a világháború után azonban a nehezebbé vált körülmények ellenére is tizenöt évvel to­vább élnek az emberek, mert az átlagos élet­tartam hatvanhárom esztandő körül van. Éppen az élettartam meghosszabbodása miatt az egész világon hozzáfogtak 3 száz év körüli emberek életkörülményeinek tüzetes megfi­gyeléséhez. Statisztikát készítettek s a fel­végek során Bulgáriában 1 *56 ember vallot­ta magát száz éven felülinek, hamarosan ki­derült azonban, hogy tulajdonképpen csak 158 érte. el ezit a magas kort. Magyarorszá­gon a választói névjegyzék alapján Mozo­lovszky Sándor 1897 olyan embert talált, aki elmúlt már 90 éves. Az aggastyánok korcso­portjánál évről-évre nagyobb eltolódás mutat­kozik s egymillió lélekhez viszonyítva, így íránylik az utóbbi évtizedekben a 90 éven felüliek száma: 1880 370 1890 316 1900 10! 1910 153 1920 293 1930 362 A nagy eltolódás az 1910 es és 1920-as év között van, hogy az 1910-es esztendő a Nagy- Magyarországra vonatkozó adatokat mutatja. Mozolovszky 1897 kilencven éven felüli kö­zött 1380 olyat talált, akiknek adatait pon­tosan lehetett ellenőrizni. Kiderült, hogy az aggastyánok fei« kilencven és kilencvenegy eves, kilencvenkettő-kilencvennégy év között mintegy negyven százalék van. A statisztika Szerint a pátriárkák számára a kilencvenhar- madik életév a kritikus kor. A kilencven éven felüliek között a „gyen­gébb nem“, a nők vannak többségben. Or­szágrész szerint a Dunántúl egymillió ,'akoSra 346 aggastyán, az Alföldön 156, az északi megyékben 132 esik, Budapesten 180, tehát a legtöbb. Az arányok egybevetésénél! az l anyanyelvi csoportosításban jelentős eltérés ! van a magyarok hátrányára és a németek előnyére, vallás szerint a keresztények hát­rányára és a zsidók előnyére, A kilencven éven felüliek közül csak két százalék akad, aki nem kötött házasságot. Michavkov, a bolgár statisztikai 'anács elnö­ke szerint a házas élet elősegíti a hosszú életkor elérését. Mozoíovszky megállapítja, hogy 902 ismert foglalkozású aggastyán közül 59 százalék ős­termelő, tehát az a réteg éri el ezt a magas kort, amely kemény munkában, de napfény­ben ék, Michaykov Szerint a hosszú életkor átöröklődő; Ami a testalkatot illeti, a férfiak középtermeitüek, a nők soványak. . Az aggastyánok háromszor étkeznek napon­ta, hetvenegy százalékuk vegyesevő, tizen­nyolc inkább húsevő, tiz pedig növényevő. Arra a kérdésre, hogy inér'éktelen módon éltek-e, 6.4 Százalék nemmel válaszolt. Az aggastyánok egyötöde soha nem dohány zörtlt, ogylvannada közepes, közel fele pedig erős dohányos volt. Végeredményben aira a meg­állapításra jutott a statisztika, hogy a mér­sékelt dohányzás nem ártalmas. Ami az alko­holt illeti, a kilencven éven Felülieknek csak 8.4 Százaléka antialkoholista. Érdekes adat az is, hogy a kilencven éven felülieknek több mint fele földes padlóju szobában élte le életét. Díószegh-/ Miklós, KonGrsncîdi tart Bősen az I.K.E. KOLOZSVÁR, március 26. Az erdéKi református egyházkerület Ifjúsági Keresz­tyén Egyesület (IKE) szövetsége április 16—19. napjain rendezi meg 18-ik tava­szi ifjúsági értekezletét a dési református gyülekezeti otthonban. Az értekezleten résztvehetnek u már 12-ik életevüket be­töltött és azon felüli életkorú fiuk. A rendezőség szeretettel meghív és elvár tíz értekezletre minden fő- és középisko­lás, iparos, kereskedő, földműves if jut, ideit az IKE mozgalmaié érdekelnek. Jr, értekezleten megjelenők részére szállást és étkezést biztosítanak a dési ref. gyüle­kezet elemi iskolájban napi 1.50 p ri­góért, amelyen kívül minden résztvevő­nek mé gl P. részvételi dijat kell fizet­nie. Az írásbeli jelentkezéseket április 2-ig kell eljuttatni Z. Nagy Béla egyh. kér. if. lelkész címére, Kolozsvár, Ref. Teológia. A jelentkezésnél a jelentkező nevét, életkorát, foglalkozását és ponto3 címét kell közölni. A résztvevők szá­mára a rendezőség féláru vasúti kedvez­ményt is tud biztosítani, de csak azok- I nak, akik 1 P-t (a kedvezményes utazási igazolvány díja) a jelzett határidőre be­küldőnek. Ebben az esetben közölni kell az utazást kezdő vasútállomás nevét. Az értekezlet programja a következő: április 16, szerda megnyitó előadás meg­beszéléssel az IKE mozgalom belső kér­déseiről, imaóra. Április 17: Bibliaóra, előadások megbeszéléssel, imaóra. Ápri­lis 18: Bibliaóra, előadás megbeszéléssel, előadás Tisza Istvánról, a reformátusról. Közgyűlés. Templomi ünnepély előadás­sal, szavalatokkal és énekszámokkal. Áp­rilis 19, szombat, bibliaóra, előadások megbeszéléssel, beszámoló a konferencián nyert tapasztalatokról, végül az értekez­let bezárása. ANGORANYUL tenyésztés kézikönyve (Dr. Schneider!, uj kiadás 3 P. Jön: Szabadhegy: Angoragyapju feldolg. 2 P. Dr. Fekete: Házinyul-takarmá- nyozás 3 P. Baromfi és Nyultenyésztő év­könyv** 1 1941, 2.40 P. Nándor; Zöldtakarmány 3 P. stb. Lepagenál, Kolozsvár. Ha beküldi: portómentesen. Kérjen szakjegyzéket. Takács Zoltán nyerte a Műcsarnok jabitáris kiállításának diját KOLOZSVÁR, március 26. (Saját tud.) Jelentettük, hogy Kolozsvár képzőművé­szetét legutóbb nagy megtiszteltetés ér­te, mert a Képzőművészeti Akadémia harmincadik jubileumi tárlatán az Es­terházy Pál-féle 5000 pengős nagydijat Szopós Sándor kolozsvári festőművész nyerte el. „Mádéfalvi veszedelem" című nagyarányú kompozíciójával. Most az­után még egy másik, kolozsvári vonat­kozású képzőművészeti »sikerről számol­hatunk be. A Magyar Képzőművészek Egyesülete Bory elnök és Králik főtitkár aláírásával március 18-i kelettel arról ér­tesítette Takáts Zoltán fiatal kolozsvári festőművészt, hogy a Műcsarnok jubilá­ns kiállításán az egyik dijat ,,Elment a hó“ cimii képének Ítélték. Az egyesület levelében jelzi, hogy a dijat a művész címére elküldi, a dijnyertességro! szóió oklevelet pedig ünnepélyesen az egyesü­let közgyűlésén fogja neki átnyújtani. A fiatal kolozsvári festőművész sikere er­délyi ismerősei körében széleskörű örö­möt váltott ki. Takáts Zoltán eredetileg más pályán működött és körülbelül hat éve tért át a művészi pályára. Szopós Sándor festőművésznek volt a tanítványa Ösztönös, friss tehetségére művészi körök - ben már régebben felfigyeltek és több. képével volt komolyabb sajtósikere. \ Műcsarnok jubiláris. kiállításának dija azonban az első komoly és hivatott té­nyezők részéről jött elismerés, amely bi­zonyára további művészi fejlődésre ösz­tönzi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents