Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-23 / 68. szám

19 41 márcias 2 4. ELLENZÉK 1304 ügyvéd kéri Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Nagyvára­don működési engedélyt KOLOZSVÁR, március 24. (Saját 'tud) Jc- ientéttük annakidején, hogy kormányintézke­dés folytán Kolozsváron ti« tagú bizottság t (íszáteltlte e!ő az ügyvédek működési enge­délyének felülvizsgábltfát. A bizottság, minit értesülünk, most fejezte be munkáját es a benyújtott okmányok alapján összesen 498 ügyvéd iratait terjesztette fel felsőbb dön­tésre az illetékes szervekhez. Ugyancsak be­fejezték munkálataikat a nagyváradi és ma­rosvásárhelyi ügyvédi kamarák mellettit mű­ködő hasonló bizottságok is és Nagyváradról 506, Marosvásárhelyről pedig mintegy 300 kérést továbbítottak Budapestre. A feüülvizs- g ál alt kiterjedt az anyaországban érvényes | úgy nevezett zsidótörvények rendelkezéseire 1«, mert az eddigi ériesiilések szerint a to­vábbi működési engedélyek kiadásánál eze­ket a rendelkezéseket fogják érvény esi temi és a Mag yarországhoz visszakerült erdélyi és 8 keleti országrészeiken is é'et.be fogják léptet- B fa a zsidótörvény hatszázalékos arányszámot elrendelő intézkedéseit, illetve a törvény úgynevezett UiveLe'l'ezetjtjeinél még további 3 százalékos arányszámot vesznek figyeTem- be. A bizottságok munkáí'ataikait a legtelje- I sebb titoktartás mellett végezték és azok Ej közelebbi eredményeiről semmi bizonyosat I nem lehet tudni. A végső döntés egyébként I a feáőbb budapesti fórumok feladata lesz. B H ta/pbőrrendeletlel foglalkoztak a kolozs­vári cipészek j KOLOZSVÁR, március 24. Kolozsvár és Vidéke ipartestületi cipész és csizmadia szak­osztálya vasárnap délelőtt népes értekezle­tet tartott Zabolay Pál SzakoSzályi elnök ve­zetésével, mely alkalommal a bőrtalpnak mi" nőéátett keményáru forgalmát szabályozó rendelet ismertetése került napirendre. E rendeletét a dr. PoiSzíer Lúiíló bőrnagyketcs- kedő cég beltagja, Orbán Béla ismertetne, feltárva azt, hogy a rendelettel kapcsolatban milyen intézkedések várhatók és mik lesz­nek a cipész és csizmadiamesterek kötél essé­gei a rendelet betartásával kapcsolatban. A hozzászólások folyamán ZaboliSy Pál elnök megállapította, hogy az újonnan ki­adott rendelet Kolozsvár cipész és csizma- djamesitereit igen nehéz helyzetbe hozza és e.’őterjeiszt'ésére az értekedet öttagú bizott- • ságot jelölt ■arra, hogy a- cipész és csizmadia- mesterek érdéként az illetékes hatóságoknál képviselje,. é& az esetleg sérelmes rendelkezé­sek tárgyában eljárjon. Az értekezleten Demeter Perene ipartes­tületi elnök is megjelent és előadásában is- •. ni erteilte, hogy mit tett Kolozsvár és Vidéke Ipartestület eddig a cipész és csizmadia ipa­rosok talp- és bőrellátása érdekében és kilá­tásba helyezte, hogy ezután is mindent el' fog követni a talp ki oszt ás uj rendjének fo­lyamán is a cipész és csizmadia kisiparosok javára. Itt a tavasz HAMBURG KOZMETIKA megelőz mindennemű szépséghibát. Tasltvánvklkcpzés! Horthy Mikiós-u. 5. II. em. Telefon 20—11 Hl eredmények a nyers- anyagpótlás terén BUDAPEST, március 24. (MTI.) Az a fáradhatatlan kutatás, amely külföldön és hazánkban egyaránt folyik a külföldi be­hozatalnál egyaránt elmaradt nyersanya­gok és cikkek részbeni kiegészitése, vagy uj pótanyagok előállításával való helyette- sitése irányában, uj eredményekre veze­tett. A maglenszalmát, valamint a lenki­termelés folyamán kapott lenhulladékot olyan anyagokká lehet feldolgozni, ame­lyekből fonalakat és szövetet lehet ké- sziteni.' A feldolgozást három textilipari nagyvállalatunk végzi. Az uj anyagot co- tonitnak nevezték el. Minősége teljesen megfelelő, úgyhogy lényegesen pótolják pamutszükségleteinket. Az eddigi tapasz­talatok alapján kimutatható, hogy a len­szalma 7—15 és a lenhulladék 40—50 százalékát lehet hasznosítani. 160.000 oié- termázsa lenszalmából 16.000 métermázsa cotonin nyerhető, mig a lenfeldolgozás során kapott 3000 métermázsa hulladék 1200 mótermázsa cotonint adhat. A mag- lenszalma kitermelésének biztosítása meg­kívánja a kapcsolatok felvételét a lente,r- melőkkel. E célból az iparügyi miniszté­rium érintkezésbe lépeft a földművelés­ügyi minisztériummal. mmmmmmmmmmmmmmmn „Budapest, a kétezeréves fürdőváros“ }ázse$ Tccthc UUáltyi Utu&ty tí'óadá&a KOLOZSVÁR, március 24. (Saját tud.) Vasárnap délelőtt tartotta meg Kolozsvár thj. szabad kir. város és az Erdélyi Kár­pát Egyesület együttes felkérésére nagy­sikerű előadását a Magyar Színház zsaluit nézőtere előtt vitéz József Ferenc dr. ki­rályi herceg „Budapest, a kétezeréves fürdőváros“ cimen. A Hiszekegy elhang­zása után Balogh Ernő dr. egyetemi ta­nár, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, egyesülete nevében üdvözölte az illusztris előadót, aki, mint Budapest fürdőváros elnöke, leghivalottabb arra, hogy erről a nemzeti kincsről ismertető előadást tart­son a felszabadult Kolozsvár magyarsága előtt. Beszédében Balogh dr. egyetemi ta­nár kiemelte, hogy a budapesti fürdőélet kiépítése melleit a Székelyföld értékes és ■ értékesíthető gyógyvizkincseire is gondol- j ni kell s mintegy össze kell kapcsolni a j múltban gyökerező kétezres számjegyet a székelyföldi kétezer gyógyforrással, mert csak igy. kap juk meg azt az egységet, j amely nemcsak magyar, hanem európai j kinccsé fejlődhetik az idők folyamán. Az előadó vitéz József Ferenc dr. ki- 1 rályi herceg hálás szavakkal köszönte meg az EKE elnökének üdvözlését és tartal­mas szahadeloadásban ismertette a ma­gyar főváros gyógy- és üdülőtelepeinek kétezeréves történelmi múltját és ennek politikai, idegenforgalmi és egészségügyi jelentőségét. Vitéz József Ferenc dr. ki­rályi herceg előadását a nagyszámú kö­zönség őszinte tetszéssel fogadta. A szabadelőadás után került sor a „Bu­dapest fürdőváros“ kulturfilm bemutatá­sára, melynek pompás felvételein bonta­kozott ki a magyar főváros gyönyörű fekvése, gyógyfürdőépületeinek sízépsége, szórakozóhelyek gazdagsága, melyek együttese valóban a Duna gyöngyévé, Kü- zépeurópa legszebb városává, teszik Buda­pestet. Végül Keledy Tibor dr., Kolozs­vár város polgármestere köszönte meg vi­téz József Ferenc dr. királyi hercegnek az elhangzott előadást és kérte továbbra is értékes támogatását a jövőben felmerü­lő kérdések megoldására nézve. Az előadás, melyen megjelentek a vá­ros katonai, politikai és társadalmi elő­kelőségei, a Hymnusz elérftklésével ért véget. éppen úgy vannak iskolásgyerekek, mint az idősebb korosztály érdeklődő tagjai. Kétszáznál több hűl Igalója vau ma az Olasz Kulturiut űzetnek, akiket három csoportba osztottak. Ötveo ötven tagja van a kezdők tanfolyamának s hetven­ötén hallgatják a haladóknak rendezett órákat. Az irodalmat tanuló tagok az egyelem aulájában hallgatják az előadá­sokat, mert az egyetem és az Intézet szo­ros kapcsolatban vannak egymással: az Olasz Intézet igazgatója, Degregorio pro- fesszor az egyetem olasz lektora. Az inté­zet előadója Scrosoppi tanár, aki a kez­dők és haladók csoportját tanítja. A nyelv megtanításának fontos célján túl az intézet főprogramja a máris kitűnő olasz erdélyi kulturkapcşolalok kimélvilé­se. Ezt a célt szolgálja a most meginduló Olaszország belső életéről szóló előadás- sorozat, az olasz előadók meghívása. Vá- rady professzor magyarnyelvű előadásai és később Degregorio professzor tervbe­vett Danteről szóló előadássorozata. Néhány évvel ezelőtt az Állami Fiu- gimnáziumban, az akkori Baritiu líceum­ban zajlottak le az első kolozsvári olasz nyelvórák a varos szélesebb rétegei szá­mára. Már az első évben olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az Olasz Kulturinté- zet megnyitása szükségessé vált. Ekkor az olasz konzulátus házában levő földszinti magánlakást bérelték ki az intézet céljai­ra. A következő évben építkezéssel bőví­tették ki az intézet helyiségé,! amely­ben mindig feltűnően sok magyar hallga­(Iránta Mozgó Keddtől kezdve Az idei évad bombasikerü vigjátékai Havi 200 pengő fix Főszerepekben : Uray, Jávir, Pager, Bársony Erzsi és Salamon Béla. —PMBI'lÜl I» flP'H ■ ............. .. MII. Illírül «»1 I - —P■—■EB—» Ma utoljára: ELMÉMÜL! HARANGOK fi filmhíradók gyakoribb változtatását kéri a mozisoktól a közönség A felszabadulás óta életünk sokféle vi­szonylata örvendetesen megváltozott. Aki a román uralom alatt városunk életét fi­gyelemmel kisérte, láthatta, hogy a ma­gyar lakosság a magyar filmek s főként a magyar feliratok hiánya miatt szinte teljesen elkerülte a mozgókat. Jóllehet, hogy tisztán művészi szempontból sok fenntartással élhetünk úgy a hazai, mint a külföldi filmgyártással szemben, mégis kétségtelen, hogy a film ma már életünk­nek, sőt nemzeti életünknek is egy része, így a magyar filmhíradók a közönség ér­deklődésének állandó előterében állanak. Ennek következtében készséggel adunk helyt az alábbi panaszos levélnek, annál is inkább, mert a panaszolt tényeket ma­gunk is többszörösen tapasztaltuk és mert meggyőződésünk, hogy ezen a helyzeten segiteni a mozisoknak is elsőrendű — ha más nem — üzleti érdekük volna. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérem, hogy alábbi soraim­nak becses lapjában helyet szorítani szí­veskedjék: ! « Úgy gondolom, többen is lesznek a mo­ziba járó közönség köréből, akik bosszan­kodva látják, hogy egyidőben, bár külön­böző műsorok keretében, minden film­KOLOZSVÁR, március 24. (Saját tud.) A kolozsvári Olasz Kulturintézet március 26-i kezdettel előadássorozatot indít a mai Olaszország társadalmi, politikai, gazdasági és jogi intézményeinek ismer­tetése céljából. Az előadó Paolo Scro­soppi, az intézet fiatal, római tanára. A nagy érdeklődésre számot tartó előadás- sorozaton kívül Lusetta Ginetti firenzei tanárnő is előadássorozatot Tart majd Kolozsváron, mint az intézet vendége. Nőket érdeklő problémákról, az olasz asz- szonyok otthonáról, életéről, divat és ház­tartási kérdésekről beszél majd Lusetta Ginetti. Az Ottone Degregorio igazgató vezetése alatt álló Intézet ezenkívül tervbe vette I színházunk ugyanazon híradót veti ti. De arra is volt már példa, hogy az egyik héten valamelyik elsőrendű film­színházban játszott híradó a következő héten egy másik, hasonló rangú moziban, más műsor keretében még mindig kisér­tett. I Elát valóban olyan olcsó-e a mozi nap­jainkban, hogy szerény szórakozásra vá­gyókat csak úgy meg lehet rövidíteni műsor jó részét kitevő Jiiradó erejéig? Nem is beszélve arról, hogy többen is van­nak olyanok, akik egy érdekes híradót többre értékelnek holmi szerelmi giccsnél, vagy vérszegény vígjátéknál, azt minden­esetre mindenki meggondolja, hogy el- menjen-e ugyanazon a héten másik mozi­ba is, ha ugyanazt a már egyszer látott híradót kell végig unatkoznia. Ha jól meg­gondoljuk, üzleti érdek is, hogy ezen a j helyzeten változtassanak. Végül igen kívánatos lenne, hogy a filmszínházak hirdetményeikben a híradók sorszámát is feltüntessék a közönség tájé­koztatása érdekében. Soraim közléséért fogadja Szerkesztő Ur előre is őszinte köszönetem kifejezését. Egy mozilátogató. a magyarnyelvű előadások sorozatos meg­rendezését is. Az első ilyen előadás már megtörtént, megérdemelten nagy és ko­moly sikerrel. Dr. Várady Imre profesz- szor tartotta az egyetemen a magyar-olasz kulturkapcsolatokról. Nagy és komoly érdeklődéssel várt programja van az Intézetnek, amely a ré­gi szükebb helyiségből nemrégen a volt olasz konzulátus helyiségeibe költözött Tágas, világos termek ezek itt a Duce s az olasz királyi család tagjainak fényké­peivel s a fascio vesszőnyalábjával a fa­lakon. Kis darab Itália fogadja itt a lá­togatót: olasz könytár, olvasóterem s a tanterem mindig tele lelkesen figyelő, ta­nulni akaró kolozsváriakkal, akik között tó vett részt az akkor román nyleven ma­gyarázott olasz nyelvórákon. Az olasz kulturintézet első vezetője egy fiatal Pa- lestrinából jött olasz tanár volt, Lilio Cialdea, aki éveken át vezette az intéze­tet és aki ma a milánói Politikai Intézet tanára és az olasz félhivatalos Relazinni Intérnazionali egyik főmunkatársa. Cialdea professzor meggyőződéses magyarbarát volt s egy politikai tanulmánya miatt kel­lett‘Lávozhia Erdélyből, mert az azóta borzalmas módon kivégzett Iorga profesz- ször élesen megtámadta a kisebbségek védelmében írott munkája miatt s azt ir­ta róla, hogy visszaélt Románia „vendég­szeretetével“. Cialdea professzor utóda Carlo Faccio tanár lett. az intézet igazga­tója, aki ma a szegedi kulturintézetet ve­zeti. A visszacsatolás óta Temesvárra távo­zott olasz konzulátus helyiségében 1500 kötetes olasz könyvtár és hatalmas folyó- iratgyüjtemény várja az érdeklődőket. Megtalálható itt minden fontos olasz na- pilap és ezenkívül a leghíresebb politikai, j szinházi, sport, közgazdasági és irodalmi Adakozzunk a monostori plé­bánia-templom kibővítésére KOLOZSVÁR, március 24. (Saját tud.) A monostori róm. kát. plébánia temp­loma már régóta szűknek bizonyult és ezért a hívek körében önként verődött fel a templom megnagyobb'tásának ter­ve. Az épitő anyagot már három éve nagy szorgalommal hordják össze en=< nek a negyednek igen szegény lakói, jóllehet, hogy az elmúlt években a ro mán hatóságok a gyűjtési engedély ki­adását többszöir megtagadták és igy a gyűjtés munkája úgyszólván csak U-« tokban folyhatott. A templom nagyitá sát úgy' tervezik, hogy a jelenleginek csupán a szentélyét bontják le és a szentélytől jobbra és balra két két mé=i ternyire szélesítik ki és a hosszát úgy nyújtják meg az udvar felé, hogy ezáí tál az átépített templom jelenlegi befo=< gadó képességének a nyolcszorosát fog ja elérni, A gyűjtés most is szorgosan folyik és a plébániahivatal a nagy célra szánt minden kis összeget szívesen fo gad. Az adakozók neveit külön könyv-* ben örökítik meg. mig a 35 pengőt vagy ennél nagyobb összeget felajánlók alapító tagjai lesznek az uj templom­nak. A felajánlott Összegeket kisebb részletekben is be lehet fizetni. A plé bánia és a hivök remélik hogy az át=i építésre még a tavasz folyamán sor ke rül. Ez már csak azért is kívánatos volna, mert a felhalmozott építőanyag romlásnak van kitéve, de elsőrendű magyar érdek is, hogy a városnak eb ben a jellegzetesen román negyedében nagyobb magyar templom álljon. Kétszáz növendéke van jelenleg a kolozsvári Olasz Kuliurintézetnek Érdekes előadássorozatokkal szolgálja az uj helyiségbe költö­zött Intézet az erdélyi-olasz kapcsolatok kimélyitését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents