Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-03 / 51. szám
' 1941 március 3. ELLENZÉK BBS 5 _ Múzeumi beszélgetés .1 muzeurn a kulturáUnm■ büszkesége. a nemzetnevelés eszköze, a tudományom elet mással nem pótolható része. Ezért a kuUur- állam minden polgárának át kell éreznie " muzeum kérdésének jelentőségét. Meg kell vallani, hogy a legtöbb embernek téves fogalma van a közgyűjteményi öl, sőt sokan nem látnak benne egyebet, mint összefüggéstelen anyaghalmazt, mások látványosságnak tekintik a múzeumot, hol kellemesen el lehet ülni egy-két szabad órát. megint mások megelégednek azzal. hogy ha múzeumokról esik szó, magukat büszkén kihúzva jelentik ki. hegy az ő városukban gyönyörű gyűjtemények vannak, de félve gondolnak arra, hogy* valaki megkérdezi, mit is tartalmaz az ö múzeumuk, vagy egyáltalán látták-e valaha? AZ ERDÉLYI MUZEUM BAY A kolozsvári Bástya-utcában van az Erdélyi Muzeum. Az épületben újabban egyetemi inztézeteket is helyeztek el. A második emeleten van dr. Visky Károly egyetemi tanár szobája. A vallás és közoktatásügyi miniszter nemrégiben egyetemünk néprajzi professzorát nevezte ki az ország közgyűjteményeinek főfelügyelőjévé őt kértük meg, mint a kérdés leghivátoltabb szakértőjét, hogy világosítson fel bennünket a muzeumügy mindenkit érdeklő kérdéseiről. — Miben látja. Méllóságos Uram. a múzeumok célját? — A múzeum tudományos anyaggyüjte- mény. (Eszerint e. tudományos anyaggyűjtés eredménye.) Mi a főcélja ennek az anyaggyüjte-, menynek? — Nem táilqtok rendezése és nem az a részé a múzeumnak a legfontosabb számunkra, amit a nagyközönségnek szánunk, hanem o rendszerezett anyag, melvet a képzett múzeumi tisztviselő a szakkérdések iránt érdeklődőknek tudományos munkájuk elvégzéséhez anyagként, be tud mutatni. így a muzeum a tudós helyett végzi el az anyagyüjtés munkáját. (Így több ideje marad egyéni elgondolásainak megszerkesztésére és kifejtésére. A nemzetnevelés szempontjából nagy jelentőségű az anyag egy részének bemutatása is.) Miben különbözik a tudományos rendszerezés az ilyen didaktikai csoportosítástól? —r A nagyközönséget nem érdekli bizonyos . növényzetek ezer változata vagy az árnyalati eltérések bizonyos érmeknél, dísztárgyaknál. stb. Például ha egy régi művész gyönyörű eziistkelyheket gyártott és ezt kívánjuk bemutatni, figyelemmel vagyunk az esztétikai szempontokra is és többnyire a legszebbeket mutatjuk be Ha szakértő kerül a muzeum látogatói közé. annak feltűnhet mondjuk az. mintha az egyik helyen a holland mesterek hatását lehetne felfedezni. Az illetőnek a muzeum ..raktárában“ rendelkezésére áll a művész minden megszerezhető munkája és annak alapján feleletet találhat elgondolására. (Ma a tanításban a pedagógusok mind több jelentőséget tulajdonítanak a szemléltető módszernek. Először bemutatják a jelenséget és a tanuló abból önként vonja le a tanulságot. így a muzeum is felfogható a népoktatás szemléltető eszközének.) Hogy éri el a múzeum, hogy a szemléltetés valóban oktatás legyen? — Először is a tervszerű elrendezéssel amioöl önként kiviláglik a nevelöszempont, felvilágosít ásókkal, szakszerű vezetéssel, magyarázó füzetekkel, valamint értelmes feliratokkal és pontos katalógussal. Katalógus nélküli gyűjtemény úgy viszonylik a múzeumhoz, mint a könyvek halmaza a könyvtárhoz. (Északi rokonainknál a nemzeti nyelvnek is van múzeuma.) Lehetséges-e a magyar nyelv múzeumát is feádlitani? — A nyelvi muzeum, mely egy helyen gyűjtene össze a régi nyelv emlékeit és a mai nyelv anyagát, a nyelvtudós számára felbecsülhetetlen érték. Az Erdélyi Tudományos Intézet most meginduló munkája előreláthatólag hatalmas anyagot fog gyűjteni egy ilyen muzeum számára. — Mint a néprajz professzora, miben látja Méltóságos Uram a népnyelvi gyűjtések fontosságát a néprajz szempontjából? Mint tudjuk, a nyelvtudomány sokszor olyan kérdéseket oldott meg. melyekre a történész oklevelek híján hiába keresett feleletet. A népnyelvet feldolgozó térképek olyan településtörténet és náprajzi kérdésekre fosnak feleletet adni, melyek tudományunk haladását célozzák. KOLOZSVÁR EGYETLEN MÚZEUMA Végül nyilatkozzék még Professzor Ur, éppen a kolozsvári muzeumügy kéréséről. — Kolozsvár egyetlen múzeuma az Erdélyi Muzeum. — Az Erdélyi Muzeum megfelel mindenben azoknak a követelményeknek, melyékei a tökéletes múzeumnak meg kell valósítania? — Évszázados intézményről van $zó, mely szép és értékes anyaggal rendelkezik azonban a román uralom alatt a múzeumot elhaAdakozzunk az árvízkárosultaknak! Kormányzó Urunk t'enköltszavu felhívása az árviz'kalasz-íróla által sújtott magyar tömegek íelsegélyezés-ére az egész magyar társadalomban széleskörű visszhangra talált. Országszerte megindult a gyűjtés, amelyből Erdély its igyekszik kivenni megíefe lóképpen a maga részét. Erdélyben a gyűjtési akciót az Erdélyi Párt irányítja, — amelynek köziése szerint az Erdélyi Párt orszá gc=s központjához az árvízkárosultak javára tegnap a következő újabb adomái nyok folytak be: Lomási Erdöipar Rt. magyarországi üzmcinek kirendeltsége Kolozsvár , 500.— P. Lomási Erdöipar Rt. magyarországi üzemei kirendeltségének tisztviselői kara gyűjtése 433.— P. Összesen: 933.— P. Előző gyűjtésűnk végösszege 2600.— P. Befolyt adományok végösszege 3533.— P. Nincs kétség aziránt, hogy a gyűjtés, amelyhez való hozzájárulásra az Ellenzék is felhívja a maga széleskörű olvasórétegét, megfelelő visszhangra fog lelni Erdély minden részében. Mindenkinek a maga lehetősége szerint részt is kell vennie ebben a gyűjtésben és be kel! igazolnia a magyar ujjáte remtö erő ama nagy csodáját, amelyet már annyiszor megmutattunk, legutóbb például Józseffalva újjáépítésével. Lapunk mindenkit felhív a segélyakcióban való részvételre és minden adományt készséggel továbbit trendeltetési he l}'ére. Tíz erdélyi városban sorozatos tárgyalások indulnak meg a budapesti Kemze köJ Vásár erdélyi külön kiállításának sikere érdekében Harminchat éve áll fenn, de nálunk Er- ; délyben főképpen az elmúlt 20 év során vált fogalommá a Budapesti Nemzetközi Vásár, a magyar gazdasági életnek az az átfogó eseménye, mely alkalmai, a hatóságok részéről csak nehezen kifogásolható lehetőséget nyújtott aira. hogy az elszakított területek magyarjai évente legalább egyszer elutazhassanak a szabad Magyarországra, üzleti ügyeik' intézésére.. Most, hogy Keietmagyarország és Erdéy egy része megérhette a boldog hazatérés óráját, a Budapesti Nemzetközi \ ásár, melyet ez. évben május 2-—12 közöt artanak meg, uj és más jelentőséggel lép közönségünk elé A főváros nagy árumintavására ma azt jelenti Erdély gazdasági élete számára, hogy rajta keresztül a legkönnyebb szoros kapcsolatot ti teremteni az anyaország terme’ő rétegeivel j és fogyasztó tömegeivel. Azt jelneti. hogy a j felszabadult területek gyárai, iparosai, nép- ’ művészeti termelői eladási lehetőséget, üzle- . tét, felvirágzást, forgalmat hozhatnak haza, 1 ha rész tvesznek mindazzal az áruval, amely- j nek előállítására képesek. A Budapesti Nemzetközi Vásár céltudatos j munkával arra törekszik, hogy az ezévi vásáresemény látványosságának, üzleti értékeinek előterébe állítsa Erdély termelését. A vásár e célból hatalmas területének egy részén külön „Erdélyi Kiállítást“ rendez amelynek keretében erdélyi stílusban tartott épületsorozatban a legfeltűnőbb propagandához fognak jutni nemcsak gyárvállalataink, kézmüiparosaink és háziiparosaink, hanem épp úgy az erdélyi föld kincsei; az erdőgazdaság csak úgy, mint a geológiai értékek, i gyógyvizek a fürdőtelepek és mezőgazdaságunk legértékesebb termékei. Külön otthoni teremtenek ebben a kiállításban az erdélyi irodalomnak, a könyvkiadásnak, a festőművészeinek. Erdély szobrászainak. Egy szóval átfcgo. mindenre kiterjedő gazdasági és kulturális képet fog adni a májusi budapesti vásár .Erdélyi Kiállítása”. A szervezés munkájához tartozó helyszíni tárgyalások intézésével a vásár vezetősége Balogh József titkárt bízta meg. aki e bélen, kezdődő körutazás során végig fogja látogatni. Kolozsvár, Maros- vásárhely. Székelyudvarhely, Sepsiszent- ayörgy, Kézdivá^árhely. Gvergyószentmiklós, Szászrégen, Beszterce, Nagyvárad és végül Szatmár érdekelt tényezőit, a termelőket, az érdekképviseleteket és a hatóságokat. fl lángész titkának kérdését világította meg dr. Miskólczy Dezső egyetemi tanár érdekes szabadegyetemi előadásában KOLOZSVÁR, március 3. (Saját tud.) A szabadegyetem immár népes törzsközönsége előtt tartotta meg Miskólczy Dezső dr. az agyvelőkutatás Európaszerte ismert tudósa szombaton nagysikerű előadását. „Tehetség és agyvelő“ címen.— A tehetségtől várjuk az életünk jobbrafor- dulását — kezdte előadását Miskólczy dr. előadó — • a tehetség központjául pedig évszázadok óta az agyvelót tartjuk. Az agyvelő anatómiai összetételét az orvos- tudomány m ir kellőképpen kiderítette és megállapította azokat a gócpontokat, melyekben az emberi képességek összpontosulnak. Az utóbbi évtizedekben hatalmas lépéssel haladtak elő a kutatások és ezernyi újabb területet fedeztek fel, melyeknek igen fontos szerepük van az életben. A tudomány módszeresen haladt előre. Először vizsgálni kezdték azoknak az egyéneknek agyvelőit, akiknek képessége (zene, festészet, szobrászat, számoló képesség, stb ) túlhaladták az átlagos mértéket. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az egyoldalú kiválóságok anatómiai alapja megvan, tehát a szellemi kiválóságok agyveleje eltér a normálistól. A lermészet azonban a tekervények sokaságával, az agy súlyával és az idegsej- tek számosabb voltával ad újabb és újabb kutatási területeket. Ha azonban a képességek lélektani vizsgálatait ejtjük meg, azt fogjuk találni, hogy igen sok tényező harmonikus Összemüködése ered- ményeai a képesség minőségi fokát Tehát a tehetséget az illető pomponensténye zők összhangja jellemzi. A LÁNGÉSZ KÉRDÉSE A lángész titkának kérdése azonban sokkal bonyolultabb. Itt már nem meglevő eredmények fejlesztéséről van szó, hanem uj korszakok megindításáról. A lángész létrejöttében külső és belső feltételek játszanak közre. A költők és filozófusok igen sokat foglalkoztak a kérdéssel és különböző meghatározásokkal éltek (Voltaire, Lamartine, vagy a term, tudós Edison), de pontosan meghatározni nem tudták. A tudomány is csak kellékeket állapit meg mint a lángész érzelmi életének szükségszerűségét, a normálistól eltérő kedélvi életet, a leikitényezők egyéni harmóniáját, az elismerés vágyát, stb., vagy a külső feltételeket: megfelelő korszak. a környezet hatása, eszmei áramlatok, működési terület, feladott feladatok, stb. Ezért állítja az előadó, hogy magános zseni nincsen. Magának az öröklésnek is igen nagy jelentősége van, de ez sem mond többet a titok megfejnyagolták, nemhogy fejlődését elősegítették volna. Az Erdélyi Muzeum rendezésére, megfelelő tisztviselők alkalmazására, személyeire, ni kalmsa helyiségekre van szükség. Állami támogatással hamarosan betöltheti hivatását a muzeum Azzal a megnyugtató érzéssel búcsúzom el a múzeumok főfelügyelőjétől, hogy a nemzet áldozatkészségéből Erdély fővároséiban olyan muzeum fog állani, melyre valamennyien büszkék lehetünk, mert újabb bizonyítéka lesz annak, hogy nemzetünket milyen hely illeti meg az egyetemes kultúrában. GOMBOS LÁSZLÓ. lésére, mint a többi felsorolt tényező. Például Napoleon testvéreiben u császár sok tulajdonsága fellelhető volt egyénileg, de zsenije csak benne bontakozott ki a maga utolér kötetlenségében. LÁNGÉSZ ÉS ELMEBAJ Ljabb fejezetet jelent a lángész és az elmebaj kapcsolatba hozatala a rejtek megfejtésére irányuló kutatásokra nézve. Shakespeare, Lamartine erre céloznák igen sok fejtegetéseikben. De a pszibiát :r szemével nézve, a lángész és az elmebaj kettőssége nem (Alhat fenn. A szellemi kiválóságok müveinek szöveg- vizsgálata kiderítette, hogy a remekművek és a műalkotások az időleges elmebaj után vagy előtte keletkeztek, ugyancsak ezek a vizsgálatok képesek kideríteni az elmebaj kezdetét is, (Bolyai). Megtörténhetik azonban, hogy az élni - bajból származó emlékek különös él- ményanvagul szolgálnak az alkotó részi re (Strodberg). de az igy keletkezett munkák nem viselik magukon a zseniség elsöprő erejét. Leszögezi az előadó tehát a fontos tételt: elmebeteg müalkotó nincsen. Sokan összetévesztik az elmebajosokat a psihopatákhal, holott ezek nem elmebetegek. csupán a normálistól eltérő idegjelenségek birtokosai. Az öröklésben sem lehet kimutatni a lángész létrejöttét. A természet kiváló családokat létesít (Bach, Bolyai), de a lángész meteorként ugrik ki egyes korokban és ez többé nem ismétlőáili ( Goethe). Ezt nevezi a tudomány mutációnak. Az előadó végül mégis csak arra az eredményre jut nagyértékü és nagyérdekessé- gü előadásában, hogy a „lángész kitör és eget kér44, de melynek ma még tudományos magyarázatát adni alig lehet. Huszonnégy év ezentúl a nagykorúság ideje a visz- szacsatolt erdélyi részeken BUDAPEST, március 3. (MTI.) 'A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a személyi és családi jog egyes rendelkezéseinek a keletmagyarországi és erdélyi országrészekre való kiterjesztésére irányuló rendeletéi. A rendelet 1941 március 15-én lép hatályba. Eszerint azok a jogszabályok, melyek a nagykorusági jogra vonatkoznak, kimondják, hogy mindazok, akik a fenti rendelet hatálybalépése előtt 24 éves életkorukat el nem érték, csak a 24 éves éleikor elérésekor válnak nagykorúvá. A rendelet a továbbial-cban részletesen ismerteti az egyes jogszabályokat, amelyek a román jogszabályoktól ettérőleg intézkednek, igy például a házasságkötés alakiságáról, a törvényesitésről és örökbefogadásról. PEDAGÓGIAI SZEMINÁRIUM BONCI- DÁN. A Boncidához tartozó községek raub tói február 28-án Boncidán szemináriumon vettek részt. A nivó-S előadásokat Kiss Károly tanügyi főtanácsos, kir. tanfelügyelő vezette be. A gondolatokban gazdag bevezető mély hatást váltott ki. Dr. Mezey Mihály tanügyi titkár, tanfeliigyelő-be vertes a fogalmazás tanításáról tartott értékes, füozó fiai gondolatokkal kihangsúlyozott értekezést. Kiss Sándor kolozsvári áll. tanító mindvégig lebilincselő számtantanitást tartott az I. osztásban. Kovács Pál, vármegyei népművelési titkár, rajzpedagógus általános figyelem mellett a modern népisko ai rajzta- nitás összefoglaló áttekintéséről adott elő. Szeminárium után a tanítóság a község értelmi veeztőivei együtt közös ebéden veit! részt. ROMÁNIÁBÓL CSAK ÚTLEVÉLLEL LEHET ÁTJÖNNI MAGYARORSZÁGRA. Budapestről jelenti a MTI: A magyar hatóságok nyomatékosan fehivják az érdekeltek figyelmét, hogy a magyar-— román határvonalon Romániából csak akkor jöhetnek át magyar területre, ha érvényes magyar útlevelük, vagy hazatérési igazolványuk van. Külföldiek pedig ugyancsak akkor léphetik át a határt, ha érvényes útlevelüket valamely magyar kiilképviselet szabályszerűen Tátíamozta. A jövőhen tehát a fentrészletezett utazási okmányokon kivül más irat. vagy okmány nein jogosíthat beutazásra. Jelen közlemény nem vonatkozik a kisebb b;t társzéli forgalomra. r, % •ét. Hit nouló jón ‘Ól, lő- ínyé, ik. kis na dk ud ■o* I!
