Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-21 / 66. szám

I im * # I o ix o z A G a Y 'J L * 3 ?: ö :,T y v x A;? \ extern.. BUDAP3SÎ* Ors> 2 á £h âz t 2r P<trltta^nt &RA 10 FILLÉR UHUI Szerkesztésig és kiadóhivatal: Kolozsvár, , Esssolfnl-út 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 .ALAPÍTOTTA: BII RT HU MIKLÓS Kiadótalafdonas: PflLLBS Ff. T, Kolozsvár. Hőfizetési árak: havonta 2.70. negyedévre 8, félévre 1B, egész évre 32 pengő. L X í I. ÉVFOLYAM, 6Ó. SZÁM. PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1941 MÁRCIUS 21. Gróf Teleki Pál: «* Minden nehézségen tullutunk ftö A miniszterelnök nagy beszéde a MÉP értekezletén BUDAPEST, március 21. (MOT.) A MÉP csütörtök este Esterházy-utcai helyi- jégében vitéz Lukács Béla országos rlnöiv elnökléséve! pártértekezlette ült össze. Az értekezleten Teleki Pál gróf minisz­terelnök majdnem kétórás beszéd kereté­ben igen részletesen beszámolt a kor­mányzat munkájáról, amely a legutóbbi hetekben a Házon kívül folyt le. Beszéde elején arról szólt, hogy a kor­mány célja az, hogy előkészített, komo­lyan megfontolt törvények kerüljenek a Ház elé, mégpedig lehetőleg úgy csopor­tosítva, hogy a képviselőházi munka bi­zonyos időre összefogva, serény iramban mehessen. Rátérve a beszámolóra, rámutatott ar­ra. hogy milyen súlyos gondot okoz töb­bek között a MÁV szénnel való ellátása, amit végül is sikerült szerencsésen meg­oldani. Több értekezleten foglalkozott a kormány a bukovinai magyarok hazatele- pitésével, ami részben külpolitikai, rész­ben belső telepítési kérdés. A múlt hetek­ben öt értekezlet volt az úgynevezett har­madik zsidótörvény ügyében. Ezzel kap­csolatban hangoztatta, hogy egyidejűleg szükség van a keresztény társadalom fokozottabb és erősebb erkölcsi nevelé­sére. Utalt a különböző erdélyi egyházi, egyházpolitikai, iskolaügyi, majd a számtalan vonatkozású erdélyi gazdasá­gi kérdésekben legutóbb folytatott elő­készítő munkákra és az ezekkel kap­csolatos megbeszélésekre, képviselők to­vábbi behívásának előkészítésére, azok­ra az értekezletekre, amelyeket a né­met kisebbségi kérdésben a német kor­mánnyal történt megállapodás végrehaj­tásaként rendeztek. Állandó munkát adnak a kormánynak a honvédelmi és hadfelszerelő kérdések, amelyek távolról sincsenek még megold­va, nemkülönben a vízügyi kérdések, ame­lyek az ország szétszakitottsága folytán hosszú ideig elhanyagoltak voltak. Egysé­ges terveket kell felállítanunk. mégpedig eszményi terveket, amely n mai körülmé­nyek között nincs arányban teherbíróké- I ességünkkel, de felöleli mindazt, ami ezeknek a kérdéseknek tökéletes megol­dását szolgálja, ezenfelül fel kell állíta­nunk azt a másik ten et, ami az általunk előre látható időre. az úgynevezett terv­gazdálkodás idejére az ennek keretében megoldandó sürgős és fontosabb kérdése­ket foglalja magában. Több értekezlet volt a bányaügyi kérdésben, részben még a hányászsztírájkhól kifolyóan, más vo­natkozásban a bányász nyugbéftörvénnvel és a bányászok drágasági pótlékának kér­désével kapcsolatban. A* erdélyi földreform ügye Az erdélyi földreform kérdése ügyében is voltak értekezletek és a házhe !vkérdések megbeszélésére is. Ez utóbbi még az általá­nos földreform teljes végrehajtási utasitá- '•« előtt meffo dandó. A pé.o/ügtminisfcter az elmúlt hetekben rengeteg munkát végzett az erdélyi liiteíszervezetek njjászervzésére, általában a hiteléletben szükséges .‘okmimlcn. léié egyéb szervező és rendelkező munkára, a mezógazdasáji hitel megteremtésére, ami­ről a közeli napokban rendelet jelenik meg. Megtörténtek az intézkedések az elemi csapá­soktól sújtott szőlősgazdák támogatására, a lehetőség szerint kibővítik a nemzeti önál- lósitási alap keretét, előbbre juttatják a ha- dikölcsöu felértékelésének ügyét is. Tovább- folyik az újabb adótörvények előkészítése, az örökösödési és ajándékozási i'leték xeform- jáuak munkája. Általános kérdések Iparügyi vonatkozásban állami kezelésbe vettük egyedien bitumenbányánkat. Folynak az állami munkaközvetítő e ökészületek, a mérnöki rendtartás etlőkéozitése, gondosko­dás történt) finom mechanikai üzem és ko­hóüzem létesítéséről, nemkülönben ásvány­olajgyáraink iizemkibővitéséről. Kereskedel­mi vonatkozásban tárgyalásokat kellett foly­tatnunk különböző államokkal az árucsere ügyében. Igen súlyos kérdés volt az erdélyi úthálózat és a vasúti hálózat kérdéssé. A földművelésügyi tárcával kapcsolatiban sok irányú intézkedésre volt szükség, így például az erdélyi részeken az állattenyész­tés megjavítása érdekében. Nehéz tárgyalá­sokat igényei! és sok gondot okoz az ország­nak a rézgálic. Folynak az előkészületek a tagosítás megoldására. Rengeteg a munkája a közélelmezési miniszternek. Nagy gond a Külkereskedelmi Hivatal átépítése belkeres­kedelmi feladatok megvalósítására. Ezután külpolitikai vonatkozásban megem­lékezett Bárdossy László németországi útjá­ról. A látogatáshoz semmi különös esemény nem fűződik. Egészen természetes, hogy ' hivatalának átvétele után alkalmat kere­sett arra, hogy Németország és Olaszor- 1 szag külügyminiszterével megismerkedjék, hiszen a személyes ismeretség é.« annak elmélyítése csak az ügy javát szolgálja. A magyar közvéleményt az utóbbi napok­ban a magyar értékeknek az Egyesült-Afla- mokban történt zárolása fog!alkoztalita. Nincs ok arra, hogy ez különösebb izgalmat keltsen. Mi vagyunk a 12, éUam, amellyel ez megtörtént és módot fogunk találni arra, togy értékeinket különösebb sérelem nélkül ítregv edjük. Beszéde végén hangoztatja, hogy a magyar nemzet igyekszik megtalálni a jövő útját. Nem Szabad bizalmunkat önmagunkban el­veszteni és akkor minden nehézségen túl­jutunk. Hosszantartó taps fogadta a miniszterel­nök beszédét. Utána vitéz Lukács Béla ctlr nők a párt nevében mondott köszönetét a tájékoztatásért. fiz árkérdés Ezután Ronkay Ferenc országgyűlési kép­viselő intézett kérdést a közellátási minisz­terhez az árhulláin megakadályozása tárgyá­ban. Laky Dezső miniszter válaszáhan rámuta­tott arra, hogy az egvedüi kivezető ut az le­het, ha megszabott elvek szeriut szabadabban rábizzák a magánkereskedelemre az ár meg­állapítását. Az árkormánybiztossásnak, vala­mint a hatóságnak feladata az lesz, hogy raj­taütésszerűen, kémpróbaszeriien utánanézzen, ho gyan történik az ár megállapítása. \égiil Radocsay László Igazságügyminiszter bejelcHtette, hogy a Ház egyik legközelebbi ülésén törvényjavaslatot nyújt be a közellá- tás érdekeit veszélyeztető cselekvések tárgyá­ban. "Vitéz Lukács Béla országos elnök melegen üdvözölte az erdélyieket. Hangoztatta, hogy a vacsorára való meghívásuknak nincs pofi- tik ai színezete. Az üdvözlésre Bethlen György gróf vála­szolt. Visszapillantást vetett az elimilt 22 év szenvedéseire. Hangoztatta, hogy az alatt a keserves két évtized alatt a megszállt terü­leten lakó magyarok sok olyan dolgot észlel­hettek. amelyekből' a levont tanulságokat most a haza jayára hasznosíthatják . Amikor a világ recseg és »opog, figyelem­be véve a minket érhető, vagy ránk lesel­kedő veszedelmet, az arak összefogásával a vitás kérdéseknek minden lehelő módon való kerülésével a legelső helyre létünk fenntartásának kérdését Ivei! helyeznünk. A képviselőházi rendszernek, az azt alkotó pártoknak csak addig van létjogosultságuk, amig az összefogási; szolgálják. Az erdéyi képviselőket peídig ilyen gondolatok vezérlik. A kormánypárt tagjai íitnsőséges me.'eg ünneplésben részesite'tték az erdélyi képvi­selőket. Oárriossy Münchenben (Z) Az Európát újjáformáló giganti­kus történelmi események kl.szö bén különös jelentősége van dr. Báró dossy László magyar külügyminiszter müncheni utjának. A világpolitika — meglehetősen ködbe burkolt — szem határán felvillanó jelekből, határozott kijelentésekből és stratégiai mozzana tokból kétségkívül arra lehet következ­tetni, hogy újból óriási méretű és szinte beláthatatlan következményű esemé­nyek állanak küszöbön. Németország is** mét hallgat és a Wilhelmstrassen, nem­leges vagy kitérő válaszokat adnak az érdeklődőknek. De az elmúlt 18 hónap alatt megtanultuk, hogy az ilyen haliga t.ást villámgyors cselekedetek szokták felváltani, amelyek bámulatba ejtik a világot, A magyar külügyminiszter tehát olyan p llanatban tesz látogatást a Ri* rodalomban, amikor ott az uj európai rend kialakítása során bennünket ma gyarokat is közvetlenül érintő kérdé sekhen hoznak döntést. A látogatás ud* vapiassági jellegű ugyan — h’szen mint a megboldogult Csáky István gróf utó­da, Bárdossy László ezúttal látogat első ízben Németországba — mégis terme szeles, hogy Ribbentrop kiilügymintsz** terrél és a Birodalom vezető férflaival megbeszéli mindazokat a kérdéseket, amelyek ezekben ä vajúdó történelmi hetekben mindkét országot érdeklik. A német—magyar viszonyt — mint azt a külügyminiszter is leszögezte el­utazása előtt tett nyilatkozatában — nem szerződések és egyezmények jel­lemzik, hanem a két nép európai sors* közössége, fegyverbarátsága a múltban és jelenben és az ebből fakadó kölcsö­nös mély rokonszenv és nagvrabecsü fés. A magyar kormányok mindenkor — az európai történelem talán leger* kölcstefenebb korszakában és akkor is, amikor abból csak hátrányuk szármáz hatott pillanatnyilag — megmaradtak a tiszta erkölcs és becsület, az igazi lo vagi gondolkozás és á férfias jellem utján. Ennek a magatartásnak az ered* ménye az a mély szoros barátság, amely Magyarország és a tengelyhatalmak között kifejlődhetett, amely az első majd második belvedere' döntéshez és a hármas paktumhoz való csatlakozás hoz vezetett. Magyarország ma nagy barátai segítségév el ~smegtalálta helyét a nap alatt, de emelt tővel 'mondhatjuk, hogy ezt elsősorban önmagunknak kö szönhetjük. Számban és erőben össze* hasonlíthatatlanul kisebbek, de erkölcsi súlyban és tekintélyben egyenlőek va gyünk az egyenlőek között, akik ma egy uj Európa megteremtésén fáradoznak. De egyben meg van adva a mód arra ’ás, hogy mint eddig — egy egész vérzi vataros évezreden át — ismét felvetít* síik sajátos arcunk mását az európai firmamentumra és beíöltsiik nagy hiva­tásunkat a kárpátok koszorújának ke­belén: megteremteni a szintézist a négy V’fágtáj oly gyakran egymásnak fe* s::ii!ö erői és eszméi között. Mélységes megnyugvással és megelé­gedéssel tölthet el tehát mindnyájunkat, hogy külügyminiszterünk most látogat hat a baráti Birodalomba, amikor ott sorsdöntő események bekövetkezését készítik elő. A látogatás újabb fényes bizonyítéka annak a meghitt és őszinte barátságnak, amely bennünket nagy szövetségeseinkhez fűz és annak a megbecsiilésnék, amelyben részükről osztályosai vagyunk. A magyar jöven­dő épületébe minden bizonnyal uj és ér* tékes téglákat helyeznek el Európa iránvitói a müncheni találkozón - ^ Küszöbön áll a tengelyhatalmak külpolitikai akciója Spanyol- országban és Portugáliában ZÜRICH. március 21. (KH.) Minden oldalról érkező külpolitikai jelentések szerint küszöbön áll a tengelyhatalmak diplomáciai akciója Spanyolországban és Portugáliában. Beavatott kprökben úgy tud iák, hogy az Európa délkeletén folya­matban levő diplomáciai akció bevégzése után a tengelyhatalmak teljes eréilyel megindítják diplomáciai tevékenységüket Európa délnyugatán is. A Gibraltár körüli spanyol katonai lépések, melyek az utol­só napokban feltűnő arányokat öltöttek, alighanem szintén ezzel állanak összefüg­gésben. Berlin — hir szerint — Spanyol- ország utján igyekszik nyomást gyakorol­ni Portugáliára. Másrészt viszont neu- yorki lapok egyértelműen azt jelentik, hogy Salazar portugál államelnök április folyamán hivatalos látogatásra Londonba utazik. y, ;.UÁR. (

Next

/
Thumbnails
Contents