Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-20 / 65. szám

Jláíoyaiiís a világ &iuHla(tná&aH /fA íútotoilcus Ued fenkiadása és twá(&(-tyie&zíé&£ nemzeti écdek..." Soá dl. tyyeUtni tanál n^iiatU^ata. - Anyagi tátnopatásfran Udt tét*x&iteni a Uedei — A kolozsvári botanikus kert — kezdte nyilatkozatát Soó dr. professzor — Európá­nak legnaavobb és legszebb kertje, különösen ha területi változatosságát vesszük tekintetbe. Ebből a-szempontból sokban felülmúlja az európai vezetökertek értékét, mint pl. a bei- lini. müncheni. londoni kertekét, mert ezek mind sik területen létesültek. A kertnek táj­kertészeti értéke pedig egyenesen felbecsül­hetetlen. A volt magyar-osztrák monarchiá­nak. uz egész Balkánnak, sőt Franciaország­nak egyetlen ehhez hasonló értékű kertje nincs és nem is volt. — Mi a kert története Professzor ttr? — tesszük fel a kérdést. — A város első botanikus kertje, melyre Kolozsvár idősebb polgárai nagyon jól emlé­keznek még. a régi Miliő kért volt, uhol most egyetemünk kémiai intézetei vannak. Ez a Mikó-kert az egyetemünk alapításával egy­szerre létesült 1872-ben és első igazgatója Kánitz Ágost, az egyetem növénytantanára volt. Kolozsvár akkori fiatalságánált nagyon sok kedves emléke fűződik hozzá ... A világ­háború előtt az egyetem épületeinek szükség­szerű gyarapodása az Apáthy-intézet építését tette sürgőssé és ezek az épületek az egyéb­ként egységes kertet kettészakították. Az Apáthy-intézet építése folytán látta szüksé­gesnek Richter Aladár, az egyetem hires tu­dósa egy uj botanikus kert létesítését és az ő Útmutatásai alapján vásárolták meg a mosta­ni területet, mely mintegy húsz holdnyi terü­letet ölel fel. (A budapesti botanikus kert négy hold.) A háború természetesen megaka­dályozta a további tervek keresztülvitelét és utódjának, Györffy tanárnak, (aki egyébként jelenleg is a kolozsvári egyetem tudós tanára) nem sikerült a Mikó-kertből áttelepíteni uj helyére a növényi kultúrákat. A többi talán már ismerős . . . 1919-ben az egyetem ideig­lenesen Szegedre ment át és a már meglevő tervek alapján a románok áthozták a növé­nyeket, szakszerűen továbbfejlesztették, rend­szerezték. a három szakkövetelmény: bioló­giai, gazdaságtant és növény földrajzi szempon­tok figyelembevételével Ugyancsak ők építet­ték fel a növénytani múzeum épületét, mely minden dicséretet magét demel.' Talán ez egyetlen érdemük, hiszen a kert gondozását magyar munkások látták el és a kert tényle­ges vezetője román uralom alatt is magyar ember: Gertler Kornél volt. aki már 1919 előtt a kert gondozását irányította — Ugyanez a helyzet a növénytani múze­umban is. Ennek anyaga is egészében magyar gyűjtés és magyar rendszerezés, melyei szin­tén Richter végzett el. A -muzeum közel fél­milliós herbárium-lapgyiijteménye az Erdélyi Muzeum és az egyelem tulajdona és egyben a Nemzeti Muzeum gyűjteménye után uz or­szág leggazdagabb növénytára is. A UecbáUum Lemegyünk a herbárium gyűjtemény te­rembe. Gyönyörű politúrozott szekrényekben állanak a jegyzékkel ellátott, szárított nővé­I Okvetlen I nézze meg I Hslîmaîiiţ Fererc képszalonját B udapest, IV. Károly király-ut 28. szám [ (a Városháza épületében.) — j Neves művészek értékei festményei re d- kivül kedvezm '.rfyes áron kaphatók !!! KOLOZSVÁR, március TO. A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara, mint hírül *ad- tuk, a munkanélküliség leküzdése céljából mozgalmat indított a közmunkák megkezdése érdekében. Külön bizottságot alakított ennek a cé nak megvallósitása érdekében és ez a bi­zottság fe'-hivtia a kolozsvári iparkamara te­rületén lévő összes ipar testületeket, vegyék számba és jelentsék, van-e kilátás középitke- zésekre és ha mein, tegyenek javaslatot, mi- I lyen középitkezétseket lehetne megindítani. I Az eddig beérkezett jelentésekből a tavaszi I építkezési idényre még nem lehet teljes képet [ alkotni, de a jelek szerinr, ! ha tavasszal nagyszabása építkezések nem I is lesznek, mégis a mai viszonyoknak meg- j felelő mértékben lesz elég munkájuk az ] építőiparosoknak. I Közötök, hogy a város két és félmillió pen i gőt irányzott ellő építkezésekre. Ujabb'Eim rendőrpalota építésének gondolata is felvető- j dött. Kolozsváron ugyanis a rendőrség elhe- j Ivezése nem megfelelő, nem is méltó a' magyar rendőrség szinvona ához és ahhoz a fontos szerephez, melyet ez a nagyszerű intézmény a város életében betölt. A rendőrség köz­ponti épülete, aho a rendőrségi ts/ervczelmfk ügyeit vezettük, már a román rendőrségnek sem voll megfelelő és ennek ellenére magas bért kell fizetni érte. Nincs a rendőr:égnek laktanyája s ezért deiglenesen az erre a cé ra alkalmatlan és nem megfelelő Biasini- szá'Jlodában, a rendőriskola pedig a Trefort- utcai volt orvostanhallgatók épületében van. Budapest, Pécs, Győr és a nagyobb magyatr városok a rendőrpaloták felépítését szeren­csés gondolattal úgy oldották meg, hogy na­gyobb kölcsönt vettek fel és a kölcsönt költségvetéseikben a rendőrintézmények fenn­tartására előirányzott összegből törlesztettek. Kolozsvár is ilyen alapon kel'l megoldja ezt a kérdést, ha ebben az évben nem is, de a tűzoltó laktanya felépítése után, a jövő évben feltétlenül meg kell kezdeni a rendőr- palota építését. EGYSÉGES MUNKAIDŐ AZ EMGE- BEN. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egy­let április hó 1-től kezdődőleg bevezeti az egységes munkaidőt. Az egyesület ez idő­től kezdve 8—2-ig tartja hivatalos óráit és áll a gazdaközönség rendelkezésére központi hivatalos helyiségében Kolozs­várt. Majális-utca 16. Telefon 21—58. és 31—74. RIO MOZGÓ RózSClfClfclOt Művészi magyar film! ™m m “ Sziwel bélelt könnyes, mosolyos történet. — Irta Babay József. Zene Polgár Tibor. — Főszerepben Szeleczky Zita, Tímár Jó­zsef, Rózsahegyi, Kálmán, Dajbukát Ilona és Gőzön Gyula. — ^^^Miisor elit! a lejujabl híradók!!! Ezidén is munkát kapnak az építőiparosok Fel keli építeni a rendőrpalotát Kolozsváron fl román kormány eílsmeríe a piarista rend jogi sze- mőlgís egét BUKAREST, március IM*. V* âniap oi» I ftiuc'sváron uji ;i iiirgji- mik u Déli Hírlap. A lap «»bjö iijoniKin megjelent »/.amálian a kó vetkezőket írja: Ot hónapot meghaladó kény. »zerazihue-r után újra megjelenik a Ur'i Hír­lap, a Magyar Népközön-.ég egyedüli napdap ja Romániában. A Déli Hír ' p közlés- t- r i u: a román kormány elismerte a piarista rend jogi személyiségét. Az elismerésnek vagyon­jogi fontossága vau. Rendezzük a Zöldfeerí-aícáí Kaptuk aa alábbi panaszos levelet: ,, I i/.ennyolc éve annak, hogy az V. kerü­letben levő cs csak három kis házból álló Z.öldke>rt-utca parcel.ázás következtében tel* jciscn kiépü t. A megszállás alatt ai város mérnöki hivatala nem törődött azzal, hogy az utca eleje c*ak két lépés széles sikátor, mivel az első parcellázó városi tanácsos ro­mán pap volt és engedélyezték a parcellázást, ané.kül, hogy az utca bejárólának rendezésé re kötelezték volna. Az utcában rendre fel­épültek a ís&egéuyee munkásLakások. Vesz­tünkre azonban, román nem került ide, csak mind magyar munkások, ez pedig nagyon so­kat számított az utca rendezésének szem­pontjából. Hiúba voit az állandó könyörgés, magyarok votunk és ezért a város szóba sem adott velünk. „Tudjuk, hogy bár mo>t újra magyarok -ettünk, a város nem tehet eleget a sok pa­naszos kérésnek. Mégis arra kérjük, legyen valamit érdekünkben g rendezze az utca si- kátorjellegü bejáratát, mert itt esős időben, különösen télen, életveszélye« a közlekedés. Vannak olyan helyek például, ahol még két méter Széles sincs az utca. gyalogjáró egyá’r talán nincs s amíg nyáron c*rv szekér fát vagy egyebet feVontatnak. a kocsisok beleizzad­nak az orditozásba, a szegény állatok pedig a kínzásba. Télen a fuvarozás az utcába telje- sen megbénul. Az utca lakói tiz kilónként Cipelik fel a fát a hátukon, mert nincs annyi pénzük, hogy a tűzre valót nyáron szeiezzék be. Ne adj Isten, hogy tűz keletkezzen, az egész utcasor le fog égni, mert a tűzoltók gépkocsija a szűk bejáró miatt az utcába nem tudna behatolni. „Az utca több helyén felfakadp állandó talajvizekkel is kellene valamit csinálni. A múlt nyáron egy helyen egész sártenger vö t a felfakadó talajvizektől és ezek ma is jön­nek fel a talajból. Sokan a sötétben derékig sülyedtek a sárba. A pocsolya bűzétől az ab­lakokat nem lehet kinyitni, az elszaporodó szúnyogok pedig ellepték a lakásokat és ősz- szeosipték lakóika/t. „Most itít a tavasz, lega kalmasabb az idő arra, hogy az utca valamennyire rendezve le­gyen. Nem kivánjuk, hogy a város az utca ele­jén levő házat megvegye >ís lebontassa, mivel ez költséges. Csupán arra kérjük a mérnöki hivatalt, hogy mielőtt a kerti munká átok megindulnának, szálljon ki, védesse beljebb a kerítéseket, hogy végre gyalogjárónk is le­gyen és szegény állatoknak egyen helyük a teher felvitelére. „A városi szükségmunkák már az ősz óta folynak, de ez utca rendezésére nem került a sor. Reméljük, hogy panaszos sorainkat megértőén intézik el és a mult remdszex hi­báit mindnyájunk örömére orvosolni fogják. ..Várjuk a megértő jóakaratot. Zöfdkert-u'ca lakói."f GBAFOLÓGIAI tanulmányok, irta dr. Bendetz. 181 irás- képpel, fve 8 P„ kve 9 P. Károly: Gyors­írás 20 nap alatt 2 P. Zemtay: Beszélő számok. Magyar nagyvagyonok névsora. 2 P. Világstatisztika 2 P. A zsidók meg­oszlása 1.60 P„ stb. LEPAGE-nál, Kolozs­vár. Kérjen jegyzéket. PerC Marosvásárhely, AH Perc Nagyvárad, -i-jE perc Budapest repülőgéppel. Magyar Légiforgalmi r.!. MALERT légijáratai vasárnap is közlekednek. Jóelőregondoskodjék helyfoglalásról: Mátyás király-tár 7. sz. Telefon: 35—96. £uA>ápa icptogyM í* itfyvztbb Utd{c KOLÜZ.S\ AR. március 20. (Saját tud.) I gvalui Imi -ások• orma fehérük még a tárcában, a holt pich alatt azonban mar rl< d az élet. .-1 tavas: illata a létezői n vart. mindent élesztő ereit- alhat embert es növényt egyaránt. Iz ormokról nhiszállo hideg havast szid meg 11- gén fütvörészili « Számos-mentén, de itt (■ rlögyhvn ntéir nyílnak az élet-ébredés első virág-hírhozói. .1 tavas: kezdeténél: biztos jele: a napokban megnyílt a botanikus kert. A botanikus kert megalapításának eszméje, annak megszervezése, technikai gondozása és a gazdag növénytani muzeum anyagának ősz- szegyüljtése és elrendezése mind mind magyar emberek kezemunkúja. A botanikus kert ta­vaszi megnyitása alkalmat adott arra, hogy beszélgetést folytassál: herei Soó Rezső dr. egyetemi tanárral, u botanikus kert igazgató­jával, Soó Rezső dr. minisünk régi ismerőse. El- délyi születésit és iskolai tanulmányait is Ko­lozsváron végezte, majd a csonk óhazába l:e- riilt ts tudományos munl:ás<ága elismeréséül csal:hamar a debreceni egyelem botanika pro­fesszorra nem ztél: ki. Az ottani intézeteket, melyeknek élén 12 eeig állott, valósággal ö szervezte meg és darura ennek', mégis haza. jött sziikebb hazájába. Erdélybe. Első tudo­mányos munkája, ..Növényföldrajzi monugrá- fiá"-ja is itt jelent meg örvendetes, h.ogy a nagy szerű intézmény élére székely ember ke­rült Soó dr. . személyében, kinek tudása és szervező képessége biztosíték a botanikus h-.r, „A-.,.. Minden évszúrn, minden név a magyar mun­kára emlékeztet . . . í szekrények mind zárva vannak. És feltű­nik . hogy ultid a romon dohány jövedék termő- l. ci (dohány levelei:, cigaretta!: szivarok) vári­nál:. külön le van pecsételve a szekrény. A jirofesszor megérti, mire gondolok és felel is rögtön: Ez az asszisztenciában tudó túlságos bi­zalom . . . (A ci gafei ladobozol: azonban mégis üresek.) A botanikus kert volt román igazgatója, Borza dr. iránt ér deklödörn, l:it kitűnő szer­vezőnek ismert nieg Soó dr.. de éppen olyan sorén románnak is. Elmondja, hogy tudomá­nyos munkásságát állandóan támadta, mert Erdély növény tanával foglalkozva, a növénye­ket mindig, mint hazai magyar növényeket említette s ez nagyon sértette közvetlen előd­jénél: elfogult nemzeti érzését. Soha nem vitatkozott vele, nem tartotta érdemesnek. Most kiadott tudományos értekezésében mind­ezekre éltként válaszol: .. Húsz éven át áradt innen feléje a tanszék tornán betöltőjének a tudomány me­zébe but leolt, de politikai elvakultságtól fű­tött gyűlölete. Nem tartotta magához méltó­nak, hogy erre egyetlen szóval is válasz ad­jon. A hazug vádakra gúnyolódó, ócsárló, de soha nyíltan, tárgyilagosan nem bíráló ki falca- dásokra a méltó választ megadta a történelem icaszánosztó ítélete . . nyelt, melyei: u tudományos kutatás szolgála­tában (illánál:. Megvannak még az egyszerű fehér szekrénykék is, melyeket még 1872-ben készítettek. Egy másik hatalmas teremben a száraz gyűjteményei: vannak kiállítva. Ren­geteg növény és gyümölcs sorakozik egymás mellett. A címkék természetesen még a ro­mán feliratot viselil:, holott ez mind magyar gyűjtés. A muzeum legérdekesebb darabja hét hatalmas Welwitschiu mirabilis. a Kalaházi sivatag specifikuma, mely csal: a kolozsvári gyűjteményben szelepei egész Európában. Anuaai támiaatás- síikül a lúd ne-tn maiadUcd Uhh — A románok kivonulásuk alkalmával okoztak-e hárt az intézetnek? — kérdezem Soó dr. professzort. — A nekünk okozott kár bizony tetemes összeget tesz ki. Az intézet könyvtáránál: modern anyagát és a műszerek túlnyomó ré­szét magukkal vitték, valamint a herbárium- gyűjtemény rendszerzetten anyagút is. A kán mintegy negyvenezer pengő, melyet pótolni bizony nehéz lesz. A magyar vonatkozású könyv és folyóirat anyagot mát pótoltuk is és minden erőmmel a hiány kiküszöbölésén le­szek. — Azonban nem hallgathatom el — foly­tatta Soó dr — hogy nehézségekkel küzdők. A román uralom alatt a kert személyzete 36 emberből állott és most én 26 személy beál­lítását kértem, mert remélem a tiszta magyar munkaerővel ugyanazt a színvonalat tudom elérni. Finnel: a kertnek fenntartása és to- vábbfejleszése nemcsak a tudományos és a kó­ló zsvári közönségnek helyi érdeke, hanem nemzeti érdek is. Meg kell mutatnunk, hogy nemcsak fenntartani, de még korszerűbbé, még szebbé tudjuk tenni, mint volt r. romá­nok alatt. Igen sok terület flórájának kicse­rélése és uj területek a magyar vidékek fló­rájának beültetése a legközelebbi feladat. De niindcz, őszintén megmondom, pénz kérdés. Kultur fölényünk bemutatása a külföld előtt nem bukhat el ezen. Eddig a kert fenntartá­sához a városi tanács is mintegy 50—100 ezer lejjel járult hozzá. Anyagi támogatás nélkül pedig a kert jövőjénél: biztosítását nem vál­lalhatom — fejezte be nyilatkozatát Soó Re­zső dr. igazgató. A kert még a tavaszelő hangulatát tükrözi. De az ii jutó élet jelei mindenütt mutatkoznak. A kora tavaszi virágok szirmai színessé teszik a kertet, mely valóban kincse a városnak és lcincse az egész Magy arországnak . . . SZABÓ ENDRE.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents