Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
2 Bl- LENZ AK 1941 m ir cl u « 1. Erdély szerte teljes erővel folyik az Erdélyi Párt szervezkedése Már 50.000 tagja van Csikmogyóben a pártnak KOLOZSN Vív. nuirnus 1. (Saj:»t tud ) Az t i clt* 1 \ i Part tagozatainak megalakulása vidéken egyre tart. A falvakon mindenhol ;i leguugv ohh lelkesedéssel csat- lakozik a magyarság az Erdtdyi Párthoz. A napokhan tartotta meg Egeres község magyarsága Egeresen Bállá Mihály rrf. lelkész elnöklete a'lait közgyűlését es egy- hangit lelkesedéssel kimondotta az erdélyi Part egere>i községi tagozatának megalakulását s egyben megválasztotta u tagozati tisztikart is. mely a következő: Elnök Bállá Mihály relY lelkész, alelnökok: Mikla .Mihály és Görgényi László, pártvezető titkár Krémer Gyula, pénztárnok Pégen István, választmányi tagok: Ma- gyarossi György, Tamás Ferenc, N akkon Béla. Molnár Gyula, Kovács János, Péntek János, Szálkai György, Gergely Marton. \ ineze György, Háoóz József, Varga József, IS agy Antal. Gáspárik Antal, Lándgráf Béla, Szántó András, Császár Miklós. A KOLOZSBORSAI JÁRÁSBAN Ilyen titkárok lettek: Bilihók Janos erdész. Nagy Gábor, Rusz Sántha Lajos. Bus János, Antal András Pelzmán. Antal Károly csorba, Tankó Dénes néma és Ug- ron Perene Gvimeshükkön. Gyimesközép- lak elnöke Molnár András lelt, titkárok: Orbán István. Antal Béla lőrék, Antal János gazda. Csillag Péter. Molnár György néma. Tímár György pdi és Jankó Péter fintn. G\ imeslelsőinken elnök lett Tankó Péter Ignáeué. titkárok: Póli Béla. Cala- ezi András, Jankó Géza Péteré. Tankó János Jancsi és László Géza Imréé. Csik- szentkirályon elnöknek György Ágostont, titkárnak \ ilos Dénesi jelölték ki. C.sik- h/enlimren elnök Bódé) István, titkár Demeter Albert. (ihikszeiitHimonlian elnök Lukács l)u\ul, titkai Darvas Benjámin. Gsalós/egen elnök Kormii János hidi, titkár Darvas Sándor. NagyIusnádon elnök Áhrahám József, titkár Szennyes György. Ljlnsnádon elnök Koródi Albert. Csik- v ei ebesen ( lnök K nvács Gyárfás, titkár ilj. Sándor Ignác. A szervező munka néhány napon belül teljesen befejeződik. Kolumbáu József dr., az Erdélyi Párt csikmegyei ideiglenes elnöke helyszíni tapasztalatai alapján azt állítja, hogy <i megye taglétszámú már a legközelebbi na pob bau meghűlöd ja az ötvenezret... Az egyetemes és széleskörű visszhang, amely az Erdélyi Párt Programja és tevékenysége iránt Erdély minden részében megnyilvánul, a legjobb bizonysága annak, hogy ez a Párt valóban az erdélyi magyarság pártja. MINIATŰRÖK (Régi és új történekek) Írta: PÚSZTOR BERTHL3N. A kolozsborsai járásból is sorozatos jelentések futnak be a Párt alakuló gyűléseiről. Akárcsak a többi erdélyi részeken. itt is u legnagyobb lelkesedés mutatkozik az Erdélyi Párt célkitűzései iráut. A napokban a kolozsborsai járásban három községi tagozata alakult meg az Erdélyi Pártnak. Doboka községben a tisztikar a következő: Elnök Papp Árpád ref. lelkész, alelnök Petkes Sándor gazda, titkár Papp István m. tisztviselő. A ma- gyarderzsei tisztikar összetétele: Elnök dr. Miklóssy József földbirtokos, alelnök Köpeczy József gazdálkodó, titkár Fe- rencz Dezső ig. tanító. A választmány tagjai: Babos Márton, id. Czégeni Miklós, Hatházi Imre, László Miklós és Török József. Ugyancsak megalakult a női csoport is, melynek elnöke Miklóssy Ilona, alelnöke Otoltics Katalin, titkára Sipo» IRóza, a népművelési szakosztály vezetője pedig Lajtár Rózsa. A magyarköblösi tagozat megválasztott tisztikara a következő: Elnök Csákány Miklós ref. lelkész, alelnök Tóth András gazdálkodó, titkár Pethő Miklós ig. tanító. Választmányi tagok: Antal Gyula, Bálint Ali ki ós, D6- ne-s Szilárd. Hatházi Ferenc, Péterffy Miklós, Tóth Albert. A CSIKMEGYEI SZERVEZKEDÉS-y Az Erdélyi Párt szervezkedése a sze- kelység körében is teljes ütemmel folyik. Különösen a csikmegyei szervezőmunka mutat szép eredményeket. Amint a Csíkszeredáról beérkező jelentések mondják Kolumbán József dr., Kovács Károly dr. és Máthé László dr. ügyvédek, Csipák Lajos dr. kanonok, gimnáziumi tanár kíséretében községről-községrc járva szerveznek. A székelyek egyöntetűen arra az álláspontra helyezkednek, hogy egységben kell maradni. A taggviijtéssel megbízott községi szervezők naponta többs-záz embert írnak be. A pártba való beiratkozás egyedüli és kizárólagos feltételeként csupán azt kötik ki a székelyek, hogy az Erdélyi Párt teljes erővel és odaadással támogassa gróf Teleki Pál miniszterelnököt és kormányát, mert csak igy reméli az égetően sürgős anyagi és erkölcsi támogatást. Csikszentmártonban járási székhellyel megalakult járási tagozat elnökéül Márton Gábor dr. ügyvédet, titkárának Botár Zoltánt választották meg. A csikszení- mártoni községi tagozat elnöke Fehér Lajos lett, titkár Keresztes Péter. Cseke- falvi elnök Bartók Sándor, titkár Tamás Imre. Csiklázárfalván Virágh Lajos vállalta az elnöki teendőket Bálint Beuedek titkárral. Kászonujfaluban Csoboth Illés lett az elnök, titkár Mihálcz Sándor. Kd- éionaltizben elnök Sántha Balázs, titkár Bodó G. Lajos. Feltizen elnök Péterffy Dénes, titkár Becze Ignác. Impéren Boldizsár Dénes elnök, titkár Boldizsár Lajos. A gyimesvölgyi körzetnek külön körzeti elnöke van. Tankó Béla Nákó. körzeti titkár Császár Jenő. Gyimesbükki elnök Ugrón Béla, főtitkár Barcsai József. A szervező bizottság a nagykiterje- d.ésü havasokra, patakokra — telepenként, illetőleg falurészenként titkárokat állított a szervező munka szolgálatába. II klubasztalnál terjedelmes eszmecsere folyik arról, hogy u egyes külföldi nemzetek mennyire tájékozottak Magyarországról és általában a magyar kultúráról. Valaha igen furcsán szerepeltünk a nyugati civilizációban. egyáltalában nem vettek tudomást nemzeti önállóságunkról es csak mint Ausztria egyik tartományáról beszéltek rólunk. Sokat javult a helyzet, amióta főleg sporto'ó fiaink kivállósága, színdarab Íróink és zeneszerzőink megtanították a világot. hogy vau egy külön Magyarország, melynek kultúrája állja a versenyt más nemzetekével. Hogy régebben milyen tájékozatlanok voltak felőlünk különösen az angolok, arról a társaság egv tagja, aki sokáig élt Albion- bau elmondja, hogy Londonban egy úri családhoz volt hivatalos melynek feje, egy derék miniszteri hivatalnok, nagy leereszkedéssel beszélt Magyarországról: — Hallom — mondta — hogy Hungary egy nagyon szép osztrák város. Majd elmélázva folytatta: Egyébként három magyar árucikket ismerek: a Hardmuth-féle ceruzát, a makarónit és a svéd gyufát... Az ipar után híres férfiainkra került a sor. — ó. névről ismerem őket... Például a hires vegyészt, a gyógyvíz feltalálóját, hogy is hivják?... János, Hunyadi János, aztán Rigót, a hires hegedűművészt és Maurust a hires jockeyt (Jókai Mór). Hcnvédeink bevonulásánál különös gyönyörűséggel legeltettük szemeinket a pompás lovakon, melyek büszke tartással hordozták magukon a deli magyar fiukat. A huszárló fogalma már gyermekkorunkban a szépet és nemest testesítette meg előttünk, de ezt a fogalmat az utóbbi évtizedek alatt itt éli hadsereg rozzant gebéi ugyancsak elhalványították. Fo- kozot örömmel láttuk tehát viszont régi kedvencünket, a szép huszárlovakat. És mikor erről a társaságban beszélgetve az ott levő honvédtiszt előtt dicsértük a nemes á latokat, melyek mindenképpen a jótartást és gondos ápolást árulták el, a honvédtiszt igy válaszolt: — Hát tudjátok barátaim, ez onnan van, mert a zabot nem mi cssziilc meg... Napoleon annak idején keményen ráiJvait Sevilla kormányzójára: — Ha Sevilla három nap alatt meg nem adja magát, a földdel egyenlővé borotváltatom. A kormányzó közbeszólt: — Felséged ezt nem teheti! — És miért ne? — Mert ezekhez, a címekhez: a franciák császára. Olaszország királya, a Rajna szövetség védnöke, még ezt a cimet is fel kellene vennie: ,,/f szevillai borbély“... Kfenovits György volt a neve a kolozsvári színtársulat hőssz.e- relnies színészének a múlt század 90-es éveiben. Atléta termetű, jó étvágyú, kedves fin vált, aki később Szerény Gizellát a társu!at népszerű drámai szendéjét a felejthetetlen Szerény Zoltán testvérhugát, nőül vette. Az egyik nyáron a színtársulat otthon maradt és a sétatéri arénában igyekezett kihúzni a melegeb!- hónapokat. Ditrói igazgató látványos darabokkal, r.émdráinákkal vélte az érdeklődést biztosítani. Egv ilyen rémdrámában K e- novicsnak, a férfi főszereplőnek, a második felvonásban egy vacsorát kellett a szerepe szerint elfogyasztania, de ez.zel szemben a darab vége már sokkal mostohábban gondoskodott róla mert méregpohárral kellet elölnie magát. A vacsora jelenetnél Klenovits bizonyos bosszúsággal forgatta az eléje rakott kasírozott sült rsirkét s nehezen mimelte az evést. Felvonás közben aztán odaszólt Ditrói- nak. aki az állandó üres házak láttára amúgy is igen paprikás hangulatban volt. — De direktor ur kérem, nem birora e.zt a vacsora jelenete t azzal a vacak kasirozott mifélével jól megcsinálni, innen a szomszéd Diana vendéglőből hozhatna egy adag igazi sültet. így sokkal reálisabb volna a játék... — Jól van — válaszolt Ditrói — ha olyan nagvon ragaszkodói a realizmushoz, én meghozatom a vacsora jelenethez a sültet, de el- hozalom a Hintz patikából a mérget is, amivel meg kell ölnöd magadat... A m. hír. Operaház zenekarának fagottistája Wicsehendorf Henrik. nemcsak kiváló mestere volt a hangszerének, de kedélyessége és jó humora következtében népszerű tagja volt a főváros művészi világának. Ugyancsak a zenekarban működött Pichler Elemér fuvolás is, aki később az énekes pályára lépett és mint tenorista nagyobb vidéki színtársulatoknál elég sike résén szerepelt. Nagyon ambicionálta, hogy a budapesti Operaház tagjai közé kerüljön és igen boldog volt, amikor végre vendégfellépésre kapott meghívást. Régi muzsikus kollegái szívélyesen üdvözölték mikor az opera házba megérkezett, de magukban nem sok jö- vöt jósoltak neki, mert az a hir járt felőle, hogy a felső kvintje hézagos, a há és cé hangokat már nem tudja kellően hozni. Az öreg Wieschendorf igy üdvözölte: — Griiss Gott Herr Piler! — Kérem, kérem, én'Pichler vagyok — felelte a fiatal tenorista némi indignációval. — Ja igen — huncuthodott az öreg — de azt mondják, hogy magának nincs meg a há és cé s ezért nekem csak Piler... Puszíay 8?!a a kolozsvári régi szintársu'at népszerű komikusa egy időben sokat kínlódott egy fájós fogával. Napokig feldagadt arccal járt, borogatta. kenegette, de végre is csak úgy tudott a további kínoktól megszabadulni, hogy kihúzatta az elodvasodott fogat. Perl a régi kitűnő kolozsvári (lentiül ügyei lo/.r hamar el vegeztc ezt a/, operációt i Pu-.ztay fajdalmai tol rncgH/ahaiJulvo vígan ment a I aikai- uce'ű mu/ialiajlékliu. A kollegák réizvéttel voltak a napokon at szenvedő komikon iránt mo«l mikor feljött a i/inbázlioz, Kápolnai- Jármi volt az eliö. akivel találkozott s ez megkérdezte: Na Béla, mi vau rnár a fájós fogaddal? I\em tudom táluszult Pusztay mert ott hagylafn Pirinél. Átképző tanfolyamokat rendeztet a kormány az erdélyi területeken a képesítéshez kötött rendőrhatósági [ogosifvánn^al rendelkezők részére BUDAPEST, március I. (MTI.) A m. kir. belügyminiszter 155.700—1941. B. M. szám alatt a-z alábbi reude.'etet adta ki: A visszacsatolt keleti és érdél vi területen képesitév hez kötött rendőrhatósági jogosítvánnyá' ren de.kezük részére az or-zágo-S jogszabályokban megállapított képesítés megszerezhetem céljából tanfolyamok tartása. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és érdé yi területen a rendőrhatósági engedé yhez kötött jogosítványok fellülvizsgá'.ása tárgyában ki adott 0450—1940. M. E. számú rendelet végrehajtásáról szóhí 90.000 —1940. B. M. .számú rendelet (30.) bekezdésében fogla takkal kap- cso.atb.nn — az érdekelt miniszterekkel egyetértőéi» — a következőket rendelem: TANFOLYAMOK TARTÁSA 1. Az 194L. évi ju ius hó 1. napjától kéz dődően aj a mozgóiényképüzemben * üzemvezetői és gépkezelői tennivalók ellátására; b) nyilvános tánc, illetőleg mozdulatmüvészeii taufo yam fenntartására és ilyen tanfolyamokon oktató segédként működésre, végül c) gépjárómüvezetőképző magántanfolyam fenn tartására, valamint ily tanfolyamon oktatóként alkalmazásra; a vonatkozó jogszabály ban megái apitotr egyéb fe.tételek fennforgásának igazodása eretén is rendőrhatósági engedélyt csak az kap, il-etőleg mozgófény képüzemben üzemvezetői és gépkezelői tennivalók elátásához szükséges üzemvezetői és gépkezelői működési igazolványt a rn. kir. belügymiuiszter csak annak ad ki, aki e jo gositvánvok gyakorlásáról szóló országos jogszabályokban meghatározott képzettségét is igazo ja. . Az első bekezdés a. (—c.) pont jaiban felsorolt jogosítványok további gyakorlásához szükséges képesítés megsze- rezheté-se céljából a Mozgórényképüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfo lyam (Budapest. Vili. Tavaszmezö-u. 15). a Tánc és Mozdulatmüvészet Tanitóképző Országos Tanfo yam (Budapest. IV. Váci u. 46 ), végül az Álüami Gépjárómüvezetőképző Tan folyam (Budapest, VIII. Józsefkörut 6.) igazgatósága tanfolvaraot tart. A tanfolyamok 1941. évi április hó 16. napján kezdődnek és 1941. éii május hó 7. napján záró (képesi- tő’) vizsgával végződnek. A TANFOLYAMRA FELVÉTEL ÉS KÜ LÖN KÉPESÍTŐ VIZSGÁK 1 3. A második bekezdésben említett tanfo vamokra kizáróan azok vehetők fel, akik a visszacsatolt keleti és erdélyi területen a volt román uralom alatt az e fő bekezdés a (—c.) pontjaiban felsorolt jogosítványok valamelyikét gyakorolják és ezt a jövőben is gyakorolni kívánják. 4. Az az érdeke.r, aki taníoKamot nem kivan végezni, a tanfolyam záróvizsgáján kü Ön képesítő vizsgára bocsátását kérheti5. Mind a tanfolyamra való felvétel, mind a külön képesítő vizsgára bocsátást a második bekezdésben említett tanfolyamok igazgatóságához legkésőbb 1941 év április hó 1. napjáig bezáróan benyújtandó kérvényben kell kérni. A 2 pengős okmárybélyeggel ellátott kérvényhez eredetiben mellékelni kell a folyamodó al születési anyakönyvi kivonatán (keresztlevelét, férjes nőnek házassági anyakönyvi kivonatát is), b) iskolai végzettségét igazoló bizonyítványát; c) ujkelctü erkö'csi bizonyítványát, amelyben azt is igazolni kei!, hogy a folyamodó nemzethüség szempontjából nem esik kifogás alá; d) a volt román uralom a’att megszerzett képesítését (oklevél, bizonyítvány); e) a jogositváuy gyakorlására vonatkozó utolsó volt román hatósági és a magyar hatóság engedélyét; végül f) magyar állampolgárságának igazolására, illetve véleményezésére a kalrnas okmányokat. 7. A tanfolyamra való felvétel, va'amint a külön képesítő vizSgái'3 bocsátás kérdésében a tanfo yam felvételi bizottsága végérvényesen dönt. A bizottság döntéséről a folyamodó írásbeli értesítést kap. 8. A második bekezdésben említett bármelyik • tanfolyamon a felvételi dij a tandíj és a záróvizsga dija ösz- szesen 60 (hatvan) pengő. Külön képesitő vizsga dija 50 (ötven) pengő. A mozgófényképüzem üzemvezetői, a tánc- tanítói és gépjárművezetői tanfolyamok tar« fása tárgyában kiadott m. kir. belügyminisz teri rendeletet az érdekeltekkel azzal közlöm, hogy saját érdekében mindenki kellő időben adja lie kérvényét a megjelölt tanfolyamok igazgatóságához. Kolozsvár, 1941 február 24. A kapitányság vezetője: Olvashatatlan aláírás sh. m. kir. rendőrfőtanácsos.