Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

w Í94Í február I. ELLENZÉK mmm Mia#paws h&i áwattvifnzi ftpitoii a Pitvar KOLOZSVÁR, január hó. — Kolozsvári nevezetesség a Pitvar, mely nemrégen a Deák Ferenc uccába költözött Szentegyház uccai helyiségéből. Amolyan erdéiyi különlegesség, az itt megforduló külföldiek, anyaországbeli­ek a mi kicsi világunk sajátos izét-szinét kós­tolgatják benne. Mert hát ide zsúfolódott Erdély népének ősi művészete: amit kézi­munkában, faragásban, háziszőttesbeu, apró dísztárgyakban csak elképzelni lehet múzeu­mi gazdaságban itt található, és ami a leg­fontosabb, a falu kezemuukája valamennyi. A Pitvar az összekötő- kapocs a falu, meg a város között: fontos kuiturfeladata vau. mert a népművészetet segíti, fejleszti és elénk szórja; megismertet bennünket népünk isten­adta kezemunkájával, a falunak pedig kere­seti forrást, buzdítást, állandó munkaalkalmat kínál. . Most uj teremmel gazdagabb a Prtvr.r, ahol Erdély népművészetének legkitűnőbb ismerő­je s*propagálója Gróf Bethlen Lászlőne és lelkes munkatársai, minden energiájukkal azon dolgoznak, hegy a népművészét szépsé­géit ne csak megismertessék, de meg is sze­rettessék a várossal és így teljesítsék azt a nagy nemzeti feladatot, amely a népművészet minél fokozottabb virágzását tűzte ki célul. Az uj terem —- a Pitvar helyisége felett az emeleten van. ugyanabban a házban, amely a román uralom alatt az Automobil Klub helyiségeit zárta magába, és ahol annyi­szor forda-1 meg a volt román király minisz­teréivel. Most a Magyar Touring Club talált jtt végleges otthont, meg a Pitvar Magyaros NŐi Divatterme'-- Kolozsvárnak ez az uj látványossága, amely stílusban, ízlésben és si­kerben egyaránt a Pitvar hagyományait kö­veti. A Pitvar divattermében szinte tudományos felkészültséggel és a szakember művészi stilus érzékével készülnek azok a népi eredetű vagy stilizált, ruhák, amelyeknek nagy divatja Bu­dapestről indult cl és amelyeket legszebb dí­szükként viselnek ma már országszerte a magyar nők, nemcsak parádénak, de min; lennapi viseletnek is. Oly szép. oly pompás, s főleg oly ezerformáju. szinti és változatos- ságu a mi gyönyörű magyar viseletűnk, hogy azt favorizálni nemcsak divat szempontból előnyös, hanem mert mindenki megtalálja formáiban és nagy változatosságában azt, ami pontosan az ő lényéhez, korához s főleg ma­gyar voltához illő. A PITVARBAN Kalotaszegi előszobából -— kalotaszegi te­rembe lépünk. Az első pillantással nem' is tudjuk felfogni ennek a remek ízléssel be­rendezett helynek kincseit. Dóczyné Berde Árnál, a kitűnő festőmiivésznő és Írónő. Er­dély népművészetének egyik leghivatottabb szakértője fogadja itt az Ellenzék riporte­rét. Vele van a fiatal, lelkes Szeléné Horváth Ella is, aki felszaladt az alsó Pitvarból kicsit gyönyörködni. Mert van itt ám gyönyörködni való. Meséskönyvhe illő tarkavirágos piros ka­lotaszegi bútorok, antik tányérok kancsók. piros cserge az asztal alatt, odébb régi csán­gó szőnyeg a parketten. Gyapjúval írott rém írásos kalotaszegi asztalterítő, rajta két könyv: a Magyar viselőiéitörténete, meg a Régi magyar ruhák című munka. -Csodaszép függönyök, a tükrös öltözőfiilkéberr egy telek­falvi fafaragó remekbekésziih fagyeríyalartó- jából szórják fényüket a villanykörték. Házi szőttes, piroshimzéses függönyök keretezik a ki? fülkét, amelyekről kiderül, hegy — lepe- dők. Milyen pazar disrítő-ö&zlone van a mi népünknek, amely ilyen kézimunka lepedőket tud készíteni. A tükör felelt piros u. n .vállfii“ virít dekorációnak, s bojtos-gyöngyös legényfogók BRISTOL Szálloda ßydapest Biiiiapartsn cwrOTHMMgagsaBa Előkelő családi szál­loda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'— pengőtől. - Kétágyas szoba már 12-— pen­gőtől — Kitűnő ét­terem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás diszleuck itt tatár pompájukban. A hatalmas ablakok közölt a belépő azonnal meglátja Kormányzó urunk bogártelki falusi rámába foglalt képét. De alig győzzük a sok látnivalói: kalota­szegi inusz.iljból készült párna van itt, toroc- kői függöny, Berde Air.ál csupafény torockói festményei. Aztán modern karosszékek, — székely házi szőttessel bevonva. — Azt bizonyítjuk be ezzel, — mondja Dóczyné, — hogy a legmodernebb hatást, lehet elérni népi anyagokkal, ha azokat mo­dern bútorszövetnek használjuk fel. Vagyis hogy a falusi szőttest nagyszerűen lehet al­kalmazni és felhasználni ezen a téren is, meg az öltözködésben is, ahol a mi divattermünk­ben a népi motívumok és anyagok felhaszná­lásán van a fősuiy . . ­így Ítészéi Dóczyné Berde Árnál, aki szel­lemi vezetője ennek a divatteremnek, amely­nek magyaros modelljei Károlyi Leona Er­dély volt hires, nagy primadonnájának szak­avatott irányítása mellett készülnek . . Benyitunk a tágas, világos munkaterembe is, ahol fiatal lányok hajolnak munkájuk fölé. Károlyi Leona nines velük: e pillanatban be­teg, mert úgy látszik a divatszalonban is di­vat az influenza. SZÉKELY RUHÁK, MAGYAR 1 RUHÁK Ä piros-tükrös szekrényből néhány kész modell kerül elő. Ezeket ismeri már Kolozs­vár hölgyközönsége, szerepellek a nagysikerű magyaros divatbemutatón. Egy almazöid ma­gyar taftruha s egy gyönyörű abaposztó fehér korcsolya-ruha tetszik leginkább. A rajzok- dól, tervekből, most készülő modellekből lát­juk, hogy nemcsak diszraagyar és nagyestélyi ruha lehet magyaros: székely mellénykék, szűrök, uccai, délutáni ruhák, pougyodék ké­szülnek itt magyar, székely, kalotaszegi nép­viseletek motívumaival, anyagából ezer vál­tozatban, olyan szépen, hogy minden innen kikerülő holmi már nem is ruha, — de ipar­művészet .. . JELSZÓ: CSAK MAGYAROSAN Legelőkelőbb asszonyaink, lányaink ina már valósággal versenyeznek abban, hogy kinek van szebb, eredetibb stílusosabb magyar ruhája. — Nézzünk végig báljainkon: csupa, magyar ruha pompázik a csillárok alatt. Bol­dogan viseljük a magyar ruhát, hiszen 22 esztendeig nem hordhattuk azokat. A fel- szabadulást jelentik nekünk ezek a párták, pruszlikok, zsinórok: s az öltözködés tényén •fül valami nagyon boldogját, bensőségeset: azt hogy anyáink, nagyanyáink szépséges visele­tét szabadon hordhatjuk, mert hála Istennek — újra szabad... (M. L. i i ötön j - AZ EMBER ÉLETE TÜVfiSZI Vásáü: MÁRCIUS 2—MG Meglátogatáss já! yvümöicsilző vállalkozás VizdnHedvezmánvek. Vasúti keiívízmányek. Jelentkezési határ dő: február 4. Minden f e! világosi 'ás I ad: a Leipzig) Vásár magyarországi kirendeltsége Budapest, IV. Váci-u. 1/3, félen. G. (Bejárat TíirrTstván-u. 8) Tel. 380-540 és a Leipzigi Vásár tiszteletbeli képviselője: Dr. Ernst Beer igazgató Kolozsvár, Mátyás király-tér 31. Telefon : 27—44. I—urma Erdély varázsét 7 »te : Ueqi}A£}Al ül SS (fílA Gyermek voltam még,, mikor érezni kezd­tem Erdély vonzóerejét. Anyai nagyanyám beszélte, hogyan jött haza nagyapán, a 48 as honvédtiszt Erdélyből a Felvidékre. • Mikor olvasni megtanultam, mindjárt járt újság is nekem: Az En Újságom. Annak szerkesztője Pósa Lajos volt, gomöri ember, de a lap mun­katársai között többen voltak erdélyiek, mirii Benedek Elek. Gaál Mózes és sok közlemény szólt Erdélyről Mikor a népiskolába jártam Áfádon. egv erdélyi tanitókisasszoriy osztályába jártam. Bariba Róza tanított a 11. és III. elemiben. Ő Csíkszeredába való volt és többször szólt Erdélyről. Már sokat czavalgattam is és örül­tem, hogy Benedek Elek versét adta nekem vizsgára: A kis peoécilus. 9 éves koromban engem is elővett, a bárányhimlő. Nem mehet­tem iskolába. feküd ni) m kellett. Remekül töl­töttem ' el 'ezt az időt. Ott állott nálunk a vizitszobában 5 kötet könyv, világoszöld kö­tésben. Tiszta uj volt. Azt az 5 kötetet olvas­tam én végig. Benedek Elek irta, Magyar mese- és mondavilág volt a címe. Ebben is a székely", népet ismertem meg a mondák és mesék világában. Azután megint több olvasmányom szólt Er­délyről. Elég ha csak a Korhadt fakereszte­ket említem fel és az Elnémult harangokat. A gimnázium IV. osztályától kezdve Elekes Imre volt az osztály tanárom. Erdélyi szüle­tésű volt és tőle sokszor hallottunk Erdély­ről az .alatt az öt év alatt, míg az érettségi­ig eljutottunk. Gimnáziumi pályám végére elolvastam Jó­kai müveinek 110 kötetét, a nemzeti kiadás­ban. Abban is találtam egy sor könvvet, ami Erdély világát tárja fel. (Erdély aranykora, Szegény gazdagok. Fekete Gyémántok. Nép­világ, Erdélyi képek. Egy’ az Isten. Bálvá- nycsvár, Mesék és regék. stb. Mondhatom: Beutaztam Erdélyi Jókaival. A theologian több székely fin will közöt­tünk. Ezeknél láttam, hogy mily cn-szeretettel ragaszkodnak Erdélyükhöz. Egyik a Nyarad völgyéről beszélt, másik Marosvásárhelyről, a harmadik a Hargitáról, a negyedik Kéz.divá- sírhelyről, az ötödik a góbé észjárásról tudott apróságokat, kitűnő székely szylásmódckkal. Az akadémián jutottam közelebbi ismeret­ségbe ének tanárunkkal. Bathő Jánossal, aki az 1. gimnáziumtól tanított, kiváló zeneszer­ző vur t és három! zéki székely a javából. Nem sokkal azután, hogy a theológiát elvégeztem, jött a megszállás. Nem juthattam el Erdély­be. Bedig szívesen gondoltam arra, hogv teológiai éveim közül egyet KolozsváVou vég­zek és megismerem Erdélyt. [ Mint IILad éves theolégas megismertem 1 Bethlen Kata írásait. Megdobbant a szivem Éreztem, hogy. ez olyan téma lesz, amit nem szabad kiengedni a kezeim közül. Úgy is volt. Papvizsgai dolgozatomat Árva Bethlen Kata vallásosságáról irtain. Később olvastam hozzá még egv sereg köifyvet és megírtam a doktori értekezletemet, Árva Bethlen Kata érdéit i nagyasszony-írónőről. Életem további folyásában is mindig felém sugárzott valamilyen módon Erdély varázsa. Nagybátyám Marosludason volt tbzt egy uradalomban. Tőle is hallottam az ottani vi­szonyokról. 1916-tól segédlelkész voltara Megyaszón. Az oltani tanító, biankó Adorján, háromszéki ember volt. És Erdély arca az ő érzésein keresztül is felém ragyogott. Erdélyi menekültek jöttek Megvaszóra is, igy alkal­mam volt elbeszélgetni székely emberekkel és lányokkal 1917 őszén Uugvátra kerültem segédlelkésznek. A református tanító ott is székely volt. Bodoni Gyula. Székely volt a felesége is. Tőlük is sokat tudtam még a szé­kely életről. Sokszor mentünk kirándulni Ungvár szép környékére és sokszor térültek a gondolataink Erdélyország tündéi kéi tjére. Alikor Pestre kerültem hitoktatónak, akko­riban választottuk meg oda püspöknek Ra­vasz Lászlót. Meglehetősen közelébe kerül­tem. Gondolatmenetében, kedélyében, tréfás gúnyolódásaiban, csillogó kacagásában a szé­kely aranykedély sugárzását élvezhettem. Az erdélyi menekültek egvrésze az Auguszta-to- fepen lakott karakókban. Én vállaltam el, hogy kijárok hozzájuk vasárnap istentisztele­tet tartani. Ott megint nagyszerű székelv lelkekkcl is­merkedtem meg. Voltak köztük furó-faragó emberek, kerítettem deszkaanyagot s ők fel­dolgozták szószékké, padokká. Ravasz Lászlót is kivittem hozzájuk. Örült, hogy így gond­ját viselem az ő kedvelt székely atyafiainak. Beszédem, imádságaim, sokszor sodorták a lelkeket a székely (öld felé. Megható ragasz kodás kelt a székely szivekben az ő prédiká­toruk iránt. Lakást is kerítettek számomra- Odakerültem abba a bárakba, amelyben egv ezredesük az Erdéiyi Híreket szerkesztette. Mindig szívesen gondolok vissza a menekül­tekből és többnyire székel vek höl álló amiiisz- ta-lelépi gyülekezetemre. A feleségemnek rokona Kolumban Lajos tanügyi főtanácsos. Az ő házukban, saját ter­veik szerint épült villájukban és berendezésé­ben már sok nyilvánult meg az erdélvi em­ber leikéből és Erdély szelleméből. Ungvári kánlánságom idején kerültem le­velezésbe azzal a költővel, aki a megszállt fiA R6NOE Erdély fájdalmát a legjobban hallható ban­gón fejezte ki. Ez: Reményűk Sándor-, Első verse9 kötelünket kölcsönösen ismertettük, a Dobsina cs Vidéke cimii felvidéki lapban. Verset is irtunk egymáshoz és nagyon őrül­tein, hogy a Fagyöngyök szerzőjéből váit a magyar irredenta költészet harsány hangi: lantosa: Végvári. Olvasmányain: révén megismerkedtem Er­dély lakosaival. A Pászortüz című folyóirat­ból és az Erdélyi Szépuiiives Céh kiadványai­ból »8 még jobban megismertem őket. Legjob­ban megszerettük Nyirő Józsefet. Az ő feliéi alaposztóha kötött könyvei a legtöbbet mondtak nekem a havasok országáról. Gézu a A Il ik gimnazista tiam, kedvelt íróját találta meg Nvirö Józsefben. Debrecenbe kerülve, szintén találkoztam székelyekkel, Erdély rajongóival Makkal Sándor, Rngonfalvi Kiss István és mások, hii szószólói mindenkor Erdély iigyének. Nagyon örültem, mikor Géza fiam. mint egyetemi hallgató, tagja lett a Székely Főiskolai Hall­gatók Egyesületének (SzFHÉ.), ahol egy év múlva Jól övé avatták. Meg is vau a jogcíme erre. Az édesanyjának a nagyanyja Osvátli* lány volt. A felfalusi Osváthok Erdély lótöi voltak. Címerükben is lovasvitéz látható. Cí­merüket úgy kapták Apafi fejedelemtől, hogy az a fin és lány ágra egyaránt kiterjed. A felialusi Osváth leszármazottai apai és anyai ágon iá a lófők rendiébe tartoznak. Így Géza fiam is: Lófő. 1910 tavaszától beszédeimben, imádságaim­ban. Írásaimban mindig több beivel foglalt <4 Erdély. Egész Ielkcmme! Erdéiv felé fordul­tam. Erdélvi könyveket olvastam, erdélyi tér­képeket nézegettem. Megírtam Erdély tükrét és Erdély gyöngyeit. írásaim egész sora fű­ződik hozzá. Egyre több helyet foela't cl verseim közt is. így jó és igy szép. És jött a felszabadulás. Október első nap- jaiban megkaptam a beutazási engedélyt. És október 7-én utrakeltem Erdély felé. Szat- már-Németibe mentünk és onnan Erdélybe. Sok nehézséggel járt az ut. Nem volt jó vasúti összeköttetés. Sokat kellett várni egyik vonatról a másikra. De soha e-!etemben még nem élveztem utat ennyire, mint ezt, mikor Erdélyt megismerhettem. És az a legnagyobb örömöm, hogy egy szálat se kellett Erdély­ben csalódnom. Olyan, mint képzeltem Csak még szebb. És az emberei még mele­gebbek. .Mindenütt a legnagyobb örömet ta­láltam. hogy ismét magyarok lettek. És ma százszor erősebb rajiam Erdély va­rázsa. A onzódtam feléje gyermekkoromtól. Kívánkoztam hozzá ifjúkoromon végi". Enyém lett férfikorom legszebb idején. És most, mióta ilyen szépnek tudom, vágyom utána még jobban, mint valaha... I/alakot atúiácj&aH Frideric Prokosh könyve kifejezetten ér- dekcs és tanulságos könyv. Ázsiónak valóság­gal a leikébe lilúgit bele ez a lenyűgöző ér. dekességgel és színes mit ozat ossággal megíró tt mii, amely a mozgalmas és izgalmas jelenetek egész során keresztitl kalauzol ja cl az olvasó!. Ázsia misztikumai között és szinte pillanat- nyilc.g sem enged az olvasmány rendkívüli hatása alól kiszabadulni Prokosh kitűnő inj és mindig nagyon jó! tudja, hair* mi érdekel­heti igazán az olvasói: Kelet erotikus vará­zsába állít be hói európait, a nagy élményre vadászó angolt, az önimádó I» Izén. a szénit • délyes oroszt, a kiábrándult fi unciái, t szerv­iemben elszédült spanyol nőt és a hősiéi hű németet, kedves utitársával. Ez a hét ember végigvándorol Ázsián és megismeri annak minden titkos rejtélyéi. Izgalom, romaiitihi. idegfeszültség, bensőséges szépség. minden van ebben a regényben, amely méltán szerr ­te meg szerzőjénél: a Hon per és Guggenheim- dijakat. Prokosh amerikai hó- de Europa számú/a beszél és csupa érdek: -ség. csupa iro­dalom. csupa tíjszcrüség az. amit mond. A Béta kiadás rendki vitt ízléses kiállításban hozta piacra n szokatlanul érdekes és művészi Iramnlv értékű könyvéi. he. gy- * fíimíenki saj^t érsekében szál itiasson kizárólag Maház forplortihan. A MÁV megindította ä lkot ói-há? g for­galmat és kedvezményes vasúti ciijtéíc- l;k!,cl szállítja a darabáru küldeményeket Ko’ozsvár-Budapest, Kolozsvár és 40 víríéki város között. — Fel.űiágO'itá'Sal szolgálna', a Mahíz szállítói, mint \ MÁV hivatalos r_y- írlkségei: Ho’th/ Mikiás-Ut G2. Tel. 17-33 A A \í\ ü\ \ \ * I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents