Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-07 / 31. szám

V 0a°2AajYüLj xCö:jyvtArk Extern. Budapest' r Ph r1 nee n t ÉRH 10 FILLÉR 0 LEJ) Or3 zá?h Szerkesztfség és kiadóhivatal: Kolozsvár, KesscRrI-ííí 4. TsBcfea : 11—89. Kicnria: Esvetem-utca 8. szám. Tslefca sz.: 29 — 23 ■ip1 I I 'tiiii'i ii ni ii mminii ii ' w— L.XII. ÉVFOLYAM, 3 1. SZÁM. Alapította: SÍRIM MIKLÓS Felelős szerkesztő: BR. GRQIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Kolozsvár. Eldllzstési árak: havonta 2.78, negyedévre 8, félévre 13, egész évre 3? «sag!. PÉNTEK KOL OZSVÁR, 1941 FEBRUÁR 7. Magyar külpolitika (B.) Az alkotmányos magyar királyi mi­nisztérium megalakulása óta talán sohasem fordult akkora figyelem a ma­gyar külügyminiszteri szék felé, mint most, ezekben a napokban, amikor Bár­dossy László dr. a magyar államfő meg­bízásából felcserélte bukaresti követi állá­sát a külügyminiszter súlyos munkaköré­vel. Bármily magas és előkelő rangú ez a bársonyszék, aligha akad gondolkodó ember az országban, aki ne a terhét és gondját látná ma inkább ennek a pozí­ciónak. i Mi, erdélyiek, az elmúlt esztendők meg- próbáltatásos idején magunkénak ismertük meg Bárdossy Lászlót. Tudtuk róla, hogy a közeli rokonságon kívül erős politikai együttérzés kötötte Magyarország megbol­dogult, fanatikus hitű miniszterelnökéhez, Gömbös Gyulához és tudtuk azt is. hogy annakidején a Gömbös-kormány külügy­miniszteri székét talán csak éppen azért nem tölthette be, mert Gömbös Gyulát fe­szélyezte e rokonság közeli kapcsolata. Sohasem a magyar állam magasrangn hiva­talnokát láttuk benne Bukarestben, ha­nem mindig inkább a villámgyors Ítéleti:, zseniális ösztönü, éles találékonyságn dip­lomatát, aki rendkívüli idegérzékenység­gel, a legkuszáltabb helyzetek gyors fel­ismerésével, a pillanatnyi és hosszútava ítéletalkotás szerencsés értelmi egységével állotta nehéz posztját olyan körülmények között, amikor a legviharedzettebb öreg diplomaták nyugalma is fel-felborul. Mi, újságírók, különösképpen a magun­kénak érezzük. A magyar külügyminiszté­rium sajtó főnöki székében az akkor igen jelentős európai sajtódzsungel minden titkát, rejtett értelmét, hátmegetti vonat­kozását aprólékos pontossággal ismerte. Éppúgy tudta a genfi folyosón fel-alájár- káló francia, olasz, vagy angol újságírók személyi súlyát, sajtójának jelentőségét és célját, mint itthon, Budapesten a hozzá nem mindig Önzetlenül bekopogtató bal­káni hirlapirás látogatásának értékét, üzen a sajtódiplomácián keresztül kapott világos képet éppúgy, mint Csáhy István gróf, a nemzetközi sajtót mozgató diplo­mácia hátsó bonyolultságairól és felejthe­tetlen ösztönnel tudott Ítéletet alkotni már sajtófőnök korában az európai sajtó napi szemléjén keresztül a néha csak he­tek, vagy hónapok múlva elkövetkező dip­lomáciai események biztosan meglátott fordulatairól. 1 alán úgy jellemezhetjük a leglényege­sebben egyéniségét, hu azt mondjuk, hogy azok közé a kivételes képességű emberek közé tartozik, akiket « legritkábban sem igen ér diplomáciai meglepetés, de akik muguk annál hasznosabban értenek ilyen meglepetések okozásához. Amint a kinevezése nyomán megnyilat­kozó európai sajtó közleményeit vizsgál­juk, megállapítható, hogy a tengelysajtó meleghangú üdvözlősorain kívül általában tartózkodnak az egyes hírlapok Bárdossy László diplomáciai programjának megíté­lésétől. Nekünk nincs okunk erre a tar­tózkodásra. Éppen a tengelypolitika szem­pontjából tekintjük nagyjelentőségűnek az ő megbízatását. Előző állomáshelyein, Lon­donban és Bukarestben az ő rendkívüli érzékelőképességeinek tapasztalatanyaga messzi jelentőségű értéket halmozott fel az uj magyar külügyminiszter tarsolya szamára és kétség sem férhet hozzá, hogy Magyarország mai külpolitikai elkötele­zettségének vonalain a legsúlyosabb kér­dések megítélésénél mindennél nagyobb a jelentősége ennek a tapasztalásnak. A nemzeti öntudatra ébredő Olaszor­szágnak és Németországnak már külügyi sajtófőnök korában nem volt nála lelke­sebb hívője. De emlékezünk, hogy amikor a római magyar követség kiváló képességű és tragikus sorsú sajtóattaséjának bravú­ros Mussolini-életrajzát segítette sajtó alá. már akkor is mennyire a magyarság nem­zeti szempontjainak történelmi távlatain keresztül bírálta a fasiszta olasz birodalom megújhodásának minden mozzanatát. Crömbös Gyula, Csáky István nagy hagyo­mányai és Teleki Pál külpolitikai állás- foglalásai sokban alakulhattak ki azon a íapasztalatanyagon, melyekhez Bárdossy László hazai és külpolitikai munkálkodása segítette mindenkor hozzá a magyar kor­mányzatot. Nem volna tehát eléggé mél­tányos az ítélet az ö személyi tulajdonai­nak vizsgálatánál, ha úgy reménykednénk, hogy ö valóban ennek a kipróbált, messzi- jelentőségű hagyománynak méltó örököse, hanem a magunk bizonyosságára is tény­ként kell hozzátennünk ehhez a meggyő­ződéshez azt a valóságot is, hogy Bár­dossy László nemcsak folytatója, hanem részese és hozzá egyik legalaposabb meg­teremtője ennek a hagyománynak. I Csáky István külpolitikai zsenijének, európaszerte ismert és elismert ítélőképes­ségének, cselekvési biztonságának legerő­sebb eredője az az éjjel-nappal fáradha­tatlanul folyó munka volt, mit Bárdossy László Londonban, majd Bukarestben el­végzett. A személyes elégtételnek, mely buka­resti magyar megaláztatások után a kül­ügyminiszteri székig történt természetes emelkedésével érte most Bárdossy Lász­lót, kelet felé — mondanunk sem kell ta­lán —- külön értéke van. Ez a mi erdélyi külön örömünk magyarázata is ah ben a kormányzati eseményben. Tárgyi vonalltozásban pedig a magyar külügyminiszter személyes értékein túl mit is kell néznünk? Megoldandó feladataink egyik legsürgősebbike a Romániában ma­radt magyarság sorsa. Másik gondunk Álta­lánosabb: a London ellen harcoló tengely- politika mindenkori jelentősége és ben­nünket érintő vonatkozása. Akár egyik, akár másik szempontból nézzük sorsun­kat és annak irányítását, megnyugvással vallhatjuk meg önmagunk előtt is, hogy sem a szükséges megoldások sürgősségét, sem a távoli gondok megítélését nem tud­hatjuk arravalóbb kézben, mint a Bár- dossy László kezében. Azzal u szeretettel és erdélyi bizalom­mal, mely bukaresti követ korúban vette őt mindenkor körül faltainkból és .váro­sainkból, hisszük és őr vendjük kinevezé­sében a mindenek felett való magyar kül­politikának, a magyar birodalmi eszme öncéluságának erős szolgálatát. 99 Franciaország nem vártat addig a Németország felé való ftéz’ivuitással, amig a németek Lenden! is elfoglalják“ — ínúftdfrtta o> ţiancia hzhpzzU ‘Urának páiiú andctfándUc ­Olaszország a háború folytatásával válaszol Edennek a Halié Szelasszié jogairól sző j nyilatkozatára. — Február folyamán várja a brit közvélemény a bábom uj, ntindsn eddiginél súlyosabb szakaszának magindulását Uß4t fnzcj-Uxdidé UííUdi szünet után a fafytwzlái/la is- JlMnánia- Uüzött Gyenp ül még mindig Romániában « k$z­— Írj® a szabadkai Görögország neoi utasította vissza a neki fe!ajánlott harminc amerikai vadászrepülőgépet U1 gyertyaalakii repülőgép-bombákat alkalmaz a német fégi erő Anglia a feszült várakozás1 perceit éíi. A háború uj, az eddiginél súlyosabb szakaszának megindulását nagy idegiz­galomban februárra várják. Közben a hadikiadások rettenetesen nőnek, —- a reménykedés pedig Amerika felé for** dúl, de a gyakorlati segítség még angol felfogás szerint is csak későre várható. Ugyanakkor a német és olasz haditevé kenység mindenfelé él'énkűi és erősö dik, főleg tengeren és levegőben. Ang*‘ lia egyébként a hadikiadások níjvekedé se miatt pénzhigiíásra készül. Franciaországot súlyos élelmezési gondok gyötrik. Pedig ez a gond már nagyon fojtogató jellegű. A Párisban megalakult uj népö-sszefogás so-k mim || den más ok mellett ezért is sürgeti a Németországgal való minél szorosabb összefogás szükségét. Petain yis Darlan tárgyalásai ebből a szemszögből érdé meJnek fokozott figyelmet. A romániai jelentések szerint ott a reudbiztonság még mindig nagyon laza. A rend teljes helyreáliátsáról beszélni legalább is korai. Ezt a kiadott szigorú rendelkezések is igazolják. Ezek a kiemelkedőbb külpolitikai események, amelyekről a többi hason lóan érdekes jelentőségű híradások meN lett a jelentések ezekben számolnak be: UcarSem újra Párisba utazott VICHY, február 7. (DNB.) Csütörtö­kön délelőtt 11 óra 30 perckor Darlan tengernagy Pétain tábornagy ja­vaslatára ismét elutazott Párisba. Itteni tájékozott körökben péntek estére, vagy szombat délelőttre várják vissza. Darlan tengernagy visszatérése után még e hét végén meghozza a döntést, amit valószínűleg rádióbeszédben fog közölni a • francia közvéleménnyel. (MTI.) ' PÁHIS február 2. (Esti Újság Írja:; Fontenoy, az uj nemzeti népösszefogás pártjának propagandafőnöke nagyszámú közönség jelenlétében előadást tartott. Sokan már nem kaptak helyet a színház­ban. Ismertette a mozgalom megalapítá­sának történetét. A mozgalomra már nagy szükség volt Franciaországban. A párt két: egykori politikai ellenfél összefogásából indult ki. A párt megkezdte szervezetei­nek kiépítését és vállvetve együttműkö­dik a munkásmozgalommal. Külön szak­osztályokat létesítenek az ifjúság és a földművesek megszervezésére. Párisban és környékéu egyaránt tervszerűen fo­lyik a szervező munka. Belpolitikai téren a mozgalom célja Franciaország ujjáteremtése tekintélyt alapon, a külpolitikában pedig a leg­főbb irányvonal a Németországgal való együttműködés. Ezt az együttműködést nem úgy kell fogadni, mint valami ki­sebb rosszat, mert ez az irány önmagát igazolja. Cselekvésre van szükség és Franciaország nem várhat addig a Né­metország felé való kéznyujtással. míg a németek Londont is elfoglalják. (MTI.) AZ OLASZ-FRANCIA VISZONY RÓMA, február 7. (DNB.) A Francia- országban előtérbe került belpolitikai kér­désekkel kapcsolatosan itteni politikai körökben hangsúlyozzák, hogy az Olaszország és Franciaország közötti viszonyt kizárólag a fegyverszüneti egyezmény határozatai szabják meg. Olaszország csak ezekhez a határozatok­hoz tartja magát és csak olyan kérdések­ben foglal állást, amelyek kapcsolatba hozhatók az említett egyezményekkel. Ha tisztán belpolitikai problémákról van szó. Olaszországot azok közvetlenül nem érdeklik és azok megítélését illetően Olaszország nem foglal állast. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents