Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-07 / 31. szám
V 0a°2AajYüLj xCö:jyvtArk Extern. Budapest' r Ph r1 nee n t ÉRH 10 FILLÉR 0 LEJ) Or3 zá?h Szerkesztfség és kiadóhivatal: Kolozsvár, KesscRrI-ííí 4. TsBcfea : 11—89. Kicnria: Esvetem-utca 8. szám. Tslefca sz.: 29 — 23 ■ip1 I I 'tiiii'i ii ni ii mminii ii ' w— L.XII. ÉVFOLYAM, 3 1. SZÁM. Alapította: SÍRIM MIKLÓS Felelős szerkesztő: BR. GRQIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Kolozsvár. Eldllzstési árak: havonta 2.78, negyedévre 8, félévre 13, egész évre 3? «sag!. PÉNTEK KOL OZSVÁR, 1941 FEBRUÁR 7. Magyar külpolitika (B.) Az alkotmányos magyar királyi minisztérium megalakulása óta talán sohasem fordult akkora figyelem a magyar külügyminiszteri szék felé, mint most, ezekben a napokban, amikor Bárdossy László dr. a magyar államfő megbízásából felcserélte bukaresti követi állását a külügyminiszter súlyos munkakörével. Bármily magas és előkelő rangú ez a bársonyszék, aligha akad gondolkodó ember az országban, aki ne a terhét és gondját látná ma inkább ennek a pozíciónak. i Mi, erdélyiek, az elmúlt esztendők meg- próbáltatásos idején magunkénak ismertük meg Bárdossy Lászlót. Tudtuk róla, hogy a közeli rokonságon kívül erős politikai együttérzés kötötte Magyarország megboldogult, fanatikus hitű miniszterelnökéhez, Gömbös Gyulához és tudtuk azt is. hogy annakidején a Gömbös-kormány külügyminiszteri székét talán csak éppen azért nem tölthette be, mert Gömbös Gyulát feszélyezte e rokonság közeli kapcsolata. Sohasem a magyar állam magasrangn hivatalnokát láttuk benne Bukarestben, hanem mindig inkább a villámgyors Ítéleti:, zseniális ösztönü, éles találékonyságn diplomatát, aki rendkívüli idegérzékenységgel, a legkuszáltabb helyzetek gyors felismerésével, a pillanatnyi és hosszútava ítéletalkotás szerencsés értelmi egységével állotta nehéz posztját olyan körülmények között, amikor a legviharedzettebb öreg diplomaták nyugalma is fel-felborul. Mi, újságírók, különösképpen a magunkénak érezzük. A magyar külügyminisztérium sajtó főnöki székében az akkor igen jelentős európai sajtódzsungel minden titkát, rejtett értelmét, hátmegetti vonatkozását aprólékos pontossággal ismerte. Éppúgy tudta a genfi folyosón fel-alájár- káló francia, olasz, vagy angol újságírók személyi súlyát, sajtójának jelentőségét és célját, mint itthon, Budapesten a hozzá nem mindig Önzetlenül bekopogtató balkáni hirlapirás látogatásának értékét, üzen a sajtódiplomácián keresztül kapott világos képet éppúgy, mint Csáhy István gróf, a nemzetközi sajtót mozgató diplomácia hátsó bonyolultságairól és felejthetetlen ösztönnel tudott Ítéletet alkotni már sajtófőnök korában az európai sajtó napi szemléjén keresztül a néha csak hetek, vagy hónapok múlva elkövetkező diplomáciai események biztosan meglátott fordulatairól. 1 alán úgy jellemezhetjük a leglényegesebben egyéniségét, hu azt mondjuk, hogy azok közé a kivételes képességű emberek közé tartozik, akiket « legritkábban sem igen ér diplomáciai meglepetés, de akik muguk annál hasznosabban értenek ilyen meglepetések okozásához. Amint a kinevezése nyomán megnyilatkozó európai sajtó közleményeit vizsgáljuk, megállapítható, hogy a tengelysajtó meleghangú üdvözlősorain kívül általában tartózkodnak az egyes hírlapok Bárdossy László diplomáciai programjának megítélésétől. Nekünk nincs okunk erre a tartózkodásra. Éppen a tengelypolitika szempontjából tekintjük nagyjelentőségűnek az ő megbízatását. Előző állomáshelyein, Londonban és Bukarestben az ő rendkívüli érzékelőképességeinek tapasztalatanyaga messzi jelentőségű értéket halmozott fel az uj magyar külügyminiszter tarsolya szamára és kétség sem férhet hozzá, hogy Magyarország mai külpolitikai elkötelezettségének vonalain a legsúlyosabb kérdések megítélésénél mindennél nagyobb a jelentősége ennek a tapasztalásnak. A nemzeti öntudatra ébredő Olaszországnak és Németországnak már külügyi sajtófőnök korában nem volt nála lelkesebb hívője. De emlékezünk, hogy amikor a római magyar követség kiváló képességű és tragikus sorsú sajtóattaséjának bravúros Mussolini-életrajzát segítette sajtó alá. már akkor is mennyire a magyarság nemzeti szempontjainak történelmi távlatain keresztül bírálta a fasiszta olasz birodalom megújhodásának minden mozzanatát. Crömbös Gyula, Csáky István nagy hagyományai és Teleki Pál külpolitikai állás- foglalásai sokban alakulhattak ki azon a íapasztalatanyagon, melyekhez Bárdossy László hazai és külpolitikai munkálkodása segítette mindenkor hozzá a magyar kormányzatot. Nem volna tehát eléggé méltányos az ítélet az ö személyi tulajdonainak vizsgálatánál, ha úgy reménykednénk, hogy ö valóban ennek a kipróbált, messzi- jelentőségű hagyománynak méltó örököse, hanem a magunk bizonyosságára is tényként kell hozzátennünk ehhez a meggyőződéshez azt a valóságot is, hogy Bárdossy László nemcsak folytatója, hanem részese és hozzá egyik legalaposabb megteremtője ennek a hagyománynak. I Csáky István külpolitikai zsenijének, európaszerte ismert és elismert ítélőképességének, cselekvési biztonságának legerősebb eredője az az éjjel-nappal fáradhatatlanul folyó munka volt, mit Bárdossy László Londonban, majd Bukarestben elvégzett. A személyes elégtételnek, mely bukaresti magyar megaláztatások után a külügyminiszteri székig történt természetes emelkedésével érte most Bárdossy Lászlót, kelet felé — mondanunk sem kell talán —- külön értéke van. Ez a mi erdélyi külön örömünk magyarázata is ah ben a kormányzati eseményben. Tárgyi vonalltozásban pedig a magyar külügyminiszter személyes értékein túl mit is kell néznünk? Megoldandó feladataink egyik legsürgősebbike a Romániában maradt magyarság sorsa. Másik gondunk Általánosabb: a London ellen harcoló tengely- politika mindenkori jelentősége és bennünket érintő vonatkozása. Akár egyik, akár másik szempontból nézzük sorsunkat és annak irányítását, megnyugvással vallhatjuk meg önmagunk előtt is, hogy sem a szükséges megoldások sürgősségét, sem a távoli gondok megítélését nem tudhatjuk arravalóbb kézben, mint a Bár- dossy László kezében. Azzal u szeretettel és erdélyi bizalommal, mely bukaresti követ korúban vette őt mindenkor körül faltainkból és .városainkból, hisszük és őr vendjük kinevezésében a mindenek felett való magyar külpolitikának, a magyar birodalmi eszme öncéluságának erős szolgálatát. 99 Franciaország nem vártat addig a Németország felé való ftéz’ivuitással, amig a németek Lenden! is elfoglalják“ — ínúftdfrtta o> ţiancia hzhpzzU ‘Urának páiiú andctfándUc Olaszország a háború folytatásával válaszol Edennek a Halié Szelasszié jogairól sző j nyilatkozatára. — Február folyamán várja a brit közvélemény a bábom uj, ntindsn eddiginél súlyosabb szakaszának magindulását Uß4t fnzcj-Uxdidé UííUdi szünet után a fafytwzlái/la is- JlMnánia- Uüzött Gyenp ül még mindig Romániában « k$z— Írj® a szabadkai Görögország neoi utasította vissza a neki fe!ajánlott harminc amerikai vadászrepülőgépet U1 gyertyaalakii repülőgép-bombákat alkalmaz a német fégi erő Anglia a feszült várakozás1 perceit éíi. A háború uj, az eddiginél súlyosabb szakaszának megindulását nagy idegizgalomban februárra várják. Közben a hadikiadások rettenetesen nőnek, —- a reménykedés pedig Amerika felé for** dúl, de a gyakorlati segítség még angol felfogás szerint is csak későre várható. Ugyanakkor a német és olasz haditevé kenység mindenfelé él'énkűi és erősö dik, főleg tengeren és levegőben. Ang*‘ lia egyébként a hadikiadások níjvekedé se miatt pénzhigiíásra készül. Franciaországot súlyos élelmezési gondok gyötrik. Pedig ez a gond már nagyon fojtogató jellegű. A Párisban megalakult uj népö-sszefogás so-k mim || den más ok mellett ezért is sürgeti a Németországgal való minél szorosabb összefogás szükségét. Petain yis Darlan tárgyalásai ebből a szemszögből érdé meJnek fokozott figyelmet. A romániai jelentések szerint ott a reudbiztonság még mindig nagyon laza. A rend teljes helyreáliátsáról beszélni legalább is korai. Ezt a kiadott szigorú rendelkezések is igazolják. Ezek a kiemelkedőbb külpolitikai események, amelyekről a többi hason lóan érdekes jelentőségű híradások meN lett a jelentések ezekben számolnak be: UcarSem újra Párisba utazott VICHY, február 7. (DNB.) Csütörtökön délelőtt 11 óra 30 perckor Darlan tengernagy Pétain tábornagy javaslatára ismét elutazott Párisba. Itteni tájékozott körökben péntek estére, vagy szombat délelőttre várják vissza. Darlan tengernagy visszatérése után még e hét végén meghozza a döntést, amit valószínűleg rádióbeszédben fog közölni a • francia közvéleménnyel. (MTI.) ' PÁHIS február 2. (Esti Újság Írja:; Fontenoy, az uj nemzeti népösszefogás pártjának propagandafőnöke nagyszámú közönség jelenlétében előadást tartott. Sokan már nem kaptak helyet a színházban. Ismertette a mozgalom megalapításának történetét. A mozgalomra már nagy szükség volt Franciaországban. A párt két: egykori politikai ellenfél összefogásából indult ki. A párt megkezdte szervezeteinek kiépítését és vállvetve együttműködik a munkásmozgalommal. Külön szakosztályokat létesítenek az ifjúság és a földművesek megszervezésére. Párisban és környékéu egyaránt tervszerűen folyik a szervező munka. Belpolitikai téren a mozgalom célja Franciaország ujjáteremtése tekintélyt alapon, a külpolitikában pedig a legfőbb irányvonal a Németországgal való együttműködés. Ezt az együttműködést nem úgy kell fogadni, mint valami kisebb rosszat, mert ez az irány önmagát igazolja. Cselekvésre van szükség és Franciaország nem várhat addig a Németország felé való kéznyujtással. míg a németek Londont is elfoglalják. (MTI.) AZ OLASZ-FRANCIA VISZONY RÓMA, február 7. (DNB.) A Francia- országban előtérbe került belpolitikai kérdésekkel kapcsolatosan itteni politikai körökben hangsúlyozzák, hogy az Olaszország és Franciaország közötti viszonyt kizárólag a fegyverszüneti egyezmény határozatai szabják meg. Olaszország csak ezekhez a határozatokhoz tartja magát és csak olyan kérdésekben foglal állást, amelyek kapcsolatba hozhatók az említett egyezményekkel. Ha tisztán belpolitikai problémákról van szó. Olaszországot azok közvetlenül nem érdeklik és azok megítélését illetően Olaszország nem foglal állast. (MTI.)
