Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-01 / 26. szám
ló 4 I február t. ELLENZfK Folsáerdéiy igazi feladatai trdély ne fsgyen a pársok tij vadásztesriiíete. — Tslepitsünk, de a román kssaiifoség jogainak tíszteletbERíaríásávs!! — Dseesiiraílzá j«k az ipar! Iría: BODOR GYÖRGY, Amikor Felsőerdély és a Székely fáid képviselői huszonkét év után újból bevonultak a magyar parlamentbe, azzal a kéréssel fordultait az itteni pártokhoz, hogy működésűket ne terjesszék ki a most jel- szabadult. keleti országrészre. Kérték ezt azért, mert meggyőződésűk volt, hogy Erdélynek és vele az egyetemes magyar ügynek rossz szolgálatot tenne az, ha a számában megfogyatkozott, s a huszonkét éves üldözésben megtépázott magyarság most pártokra oszolva, egymás ellen kezdene harcolni. Valószínű, hogy a viszonyok normalizálódásával Felsőerdély románjai egységesen jognak a magyar közéletben megjelenni, mint ahogy a megszállás alatt, minden eddigi pártellentétet elfeledve, a kisebbségi helyzetbe került. magyarság is egységesen lépett fel s lvba lenne ezzel az egységes románsággal partokra oszlott magyarságot szembeállítani. Ezért. órii- lünk mi, az anyaországba szakadt székelyek annak, hogy az erdélyi magyarság vezetőinek is féltő gondjai képezi a kisebbségi sorsban kialakult politikai egység megóvása az Erdélyi Párt alakítása által. \ ! Felsőerdélyi magyarjaink előtt ma olyan feladatok állanak, amelyeket, csal: az amugyis megviselt erők teljes koncentrálásával lehet megoldani. Újból fel kell építeni a magyar Felső- erdélyi. ! * Ne gondoljuk,*hogy a felsőerdélyi kérdést az államhatalom birtokbavételével megoldottuk. Nem megoldás még az. hogy a román csendőrök helyett magyarok l,irtják fenn a rendet, hogy a C.ER vagonjai helyett MÁV-hóesik szállítják az utazni akaró közönséget s a román közigazgatás korrupciója helyett most újból a tisztességet és a jogrendet jelentő magyar közigazgatás látja el a közfeladatokat A városok szempillantás alatt, újból magyarrá lettek, mint ahogy azok voltuk, amióta csak megépültek s a székelvség is egyetlen mozdulással lerázta magáról huszonkét esztendő minden látható nyomát. Sokkal bonyolultabbak /i jelsöerdélyi falusi magyarság problémái. A világháború előtt hiába próbált időnként egy-egy magányos hang felrázni közönyünkből. az erdélyi magyarság elhagyatva vívta a maga élethalálharcát. Ma, az összeomlás tanulságai után, elképzelni is szörnyű lenne azt, hogy újból csak közöny kisérje a megtizedelt, tönkretett és megviselt jelsöerdélyi falusi magyarság problémáit. ' Erdély minden magyar, erejét, arra kell koncentrálnunk, hogy a rettentő pusztulás után helyreállítsuk a magyarság ősz- szefüggö és megbonthatatlan erejű népi hálózatéit. ! A feladat rendkívül kényes , és nagyon nehéz. 1 Kényes és nehéz, mert szeretnénk emlékezni azokra az igazságokra, amelyeket kisebbségben eltöltött. huszonkét ■ év alatt tanultunk meg. Szeretnénk emlékezni egyrészt arra. hogy lehetetlen egy méreteiben jelentékeny nemzetiségi, problémát asszimilációval megoldani, másrészt pedig arra, hogy az az uralkodó nép, amelyik kisebbségeinek kiirtásával pr étből ja meg azokat állama szempontjából veszély- teleniteni, létének erkölcsi alapjait veszti el. Lélektanilag rendkívül nehézzé teszi azonban számunkra ezeknek a. felismert igazságoknak az alkalmazását a'Románia részéről mindegyre és egyre erősebben ható provokáció.Mi minden körülmények között helyre Fővárosi Villamossági R. T. keres hatóságoknál, villamos és ipartelepeknél, továbbá szerelőknél ., jól bevezetett . agilis körzeti megbízottat, illetve |<é Viselő , aki á körzeti terült intenz'v megszervezésére alkalmas. Műszakilag képzettek e'őnvben. Ajánlatokat „Ujiaénités“ jeligére TESTIER hirdetőjébe Buiäpe t, IV. Szervita tér 8. kell állítsuk Felsőerdély összefüggő magyar népi hálózatát, minden körülmények között meg kell teremtsük a közvetlen népi összeköttetést az Alföld és a Székelyföld között s őszintén arra vágyunk, hogy ezt ne a felsőerdélyi románok ellen, huuem azok mellett lehessen megtennünk. '• Tőlük, jobban mondva a romániai románoktól függ, hogy milyen útra kényszerítenek. Ma még nem adtuk fel a reményt arra, hogy odaát észre fognak térni s az ottrekedt magyarság helyzetének megjavításával számunkra is lehetővé teszik azt, hogy mindenképpen megoldandó raagyar telepítésünket ne ellenük, hanem mellettük oldhassuk meg. A megoldás igy sem lenne lehetetlen, bár rendkívüliek a nehézségei. ' A mezőgazdasági telepítés által adott lehetőségek igen korlátoltak. Az északerdélyi földme'goszlás kérdése most még csalt a statisztikai, feldolgozás állapotában van s igy e munka eredményei még nem láthatók, annyi azonban már most is kétségtelennek látszik, hogy akkor, ha a ma román népi kézben levő földmennyiséget a kezükben hagyjuk ahogy azt szeretnénk — a felhasználható földterület segítheti, de nem oldhatja meg a problémát. Bizonyos segítséget adhat a meglévő és korlátozott számban ezután létesíthető magyar agrártelepülések gazdálkodásának intenzivebbé tétele is, a fold eltartóképessége tehát bizonyos határig ezen az utón csakugyan megnövelhető, de ez is csak segítség lehelne és még mindig nem végleges megoldás. Az egyetlen sikerre vezető eszköz, egy decentralizált ipar megteremtése lenne. Nem városi ipartelepéit alapit ásóra gondolunk, hisz nem a. várost, hanem a falut kell megerősítenünk, hanem olymódon aa—mb—mmM—■—i^——au szétszórt ipartelepek létesítésére, hogy azok munkássága a telepen és a teleppel szomszédos falvakban gyökeret ereszthessen. Ha nincs is elég föld ahhoz, hogy döntő számban önálló mezőgazdasági egzisztenciákkal szórhassa!: tele Fclsöerdélyt, bőségesen elég a föld ahhoz, hogy tágas s a leért gazdálkodást is lehetővé tévő házhelyeket adjunk s e magyarok egzisztenciájáról uj ipari munkalehetőségek megteremtésével gondoskod junk. E decentralizált, ipari jellegű telepítés- ! rtek rend kívül nagyok a leküzdendő akadályai, mert u közlekedéspolitikai és telepítési feladatok egész tömege mellett igen nehéz iparpolitikai problémák megoldását, ez ipar rentabilitásának és pia- cának intézményes biztosítását is megkívánja. I A nehézségeket, azonban le lehet győzni, mert le kell őket győzni. Nincs, nem lehet ma számunkra nagyobb és szentebb cél, mint ennek a .jeladóinak ily módon való megoldása. Ismételjük, mi mindent elkövetünk arra. hogy Felsőerdély magyarságát erőszak nélkül, a mai tények tisztelet,bentartása mellett erősíthessük meg s jobb érzés lenne számunkra, ha verejtékes munka s a lassan - gyökeret eresztő uj és versenyképes ipari munkásság magántevékenysége érhetné el a föld vagyon kérdésében azt az automatikus kiegyenlítődést, amelynél: erőszakos megteremtése hagyományainkkal sehogysem férne össze. Bármilyen útra kényszeritsen is azonban minket Románia, ezt a celt, a felső- erdélyi falusi magyarság döntő mérvű megerősítését meg kell valósitanunk. A Tiszántúl és a Székelyföld az a két országrész, ahol az ember ştirii és mégis szapora, ahol ma is töretlenül él a magyar nép expanzív ereje és ha igényt tartunk még jövendőre, akkor módot kell teremtenünk arra, hogy ez a kettős népi expanzió utat találjon magának és kezet fogjon egymással valahol, az elsüllyedt fejedelmi Erdély közepén. Ez a munka vár ma Felsőerdély magyarságára. ennek a szolgálatára kell ma koncentrálnia minden erejét s minden személyi érdekét, minden pártszempontot —B—g— Véresünk szenzációja I Február bén megkezdi ventíégíellépíéí KOLOZSVÁRON az aranyos budapesti Hétien estes üéfás kespitány Zsigmoud unit. gimn. igazgató. I Az Erdélyi Mag yar Szövetség jótékonycé u előadása. Bevezető beszédet mond: Gálffy F. í 4-én, ksdtien: bemutató előadás: Egy fillér — HfiHai Jenő legiijabb, isayysíkerü vig áiéka. — A bndiapeislti Vígszínház idei szezonjának egyik legnagyobb sikere Keltái Jenő csodálatosan szép és izgalmas darabja, az Egy íiiíér, amelyen f. ho 4-én, kedden estj, mutat be a kolozsvári színház. A darab címe tulajdon képpen szimbólum, mely azt jelképezi, hogy minden lökli vagyon és-gazdagság, melyet a tisztaság, szépség és igazi költészeti elárulásával és árubabocsátáiSával szerez magának egy iró, az utolsó itelet mérlegén nem ér többet, mint —• egy fillér. A főhős István, u kö tő, (Kovács György), aki a habra előtt rájön erre. a nagy igazságéra, mert az utolsó pillanatban végig álmodja és meglátja, élete értelmetlenségét és rádöbben az igazi művész valódi hivatására. A ki- a vó délek fantáziája a pokol ura a Fekete császár elé űzi, aki mégegyszer életet ad neki. De István nem tud M?le semmit sem kezdeni, mert egy elhibázott életet helyrehozni lehetetlen. Szomorúan, die mcgbéjíélten eszmél rá, hogy az Jetben mindenki cserben Jóízű, meghízható, envhe, Egy pasztilla ára 12 filler, Kilenc pasztilla óra rMozüan P. 1.— fé! rét eve, ezért kell ott ma mindenkinek dolgoznia. Ennek a mánkéinak a meg segi tűs éhei i minden csonkaországi tényezőnél: is egységesnek kell lennie. Akkor, amikor erről van sző, itt is el kell felejtenünk, minden púrtellenlétot, mert. c reznünk kell, hogy egy nagyobi) történelmi perspektívában a magyar ál- lám megtartása is csak akkor biztosítható, ha a gyenge csonkaország helyett a megnőtt és Erdéllyel megerősödött Magyar- ország nézhet szembe a történelmi idők veszélyeivel. Az erdélyi magyarság pártokra oszlása, pártharcokba bonyolódása nehézzé teszi ezt a munkát, mellékszempontok számára jecset li el az energiát, gyengíti a szoli- daritást, sót eltereli a figyelmet erről az egyetlen, igazi erdélyi feladatról Ezért kár, hogy a csonkaország ellenzéki pártjai nem tudtak felülemelkedni pártérdekeiken s uj segédcsapatok szerzése érdekében bevittél: a huszonkét éves nyomás után alig felocsúdott, erdélyi magyarság közé a párt küzdelmeké::. ís ráadásul bevitték azokat oda akkor, amikor a demagógia, az érvényesülési vágy, a rvsz- szul asszimilált elemek idegen ösztönei, a szellem embereinek hátterébe szorítsa és a politikai miiveletlenség a harcot a csonkaországban is oly aggasztóan elmér- gesitette. Reméljük, hogy Felsőerdély magyarsága az elnyomás huszonkét éve alatt megtanulta, hogy ott a magyar érdekel: egységes szolgálata az egyetlen igaz ut, s elhárítva magától a pártol: kísérleteit, egységét megőrizve, a szívós s csak az igazi céllal törődő kötelességteljesilésböl 1 fog példát mutatni nekünk. Fe’ir. 1 tői minden este fél 8-tól 9-ig és minden vasárnap déle ött 11-tői sörözés közben a üajlcéze nefesir VASIG A-ítterembenv M ítyás király-tér 23. szám. Telefonszám: 32-46. 9 Rajkézenekar minden este 8-tö! éjjel 2 óráig a Varga-kávéliáz és grillen, Horthy Miklós-ut 3. Telefon: 37-85. Asztalfoglalást délután 6 óráig fogadunk el. ntsäern gépekkel komáiéit telisscn fölszerelve ttu.űOO psíigö-Bt azonas! ílvehiíö. Komlós Testvérek Nagyvárat;, Hlaíky Emlre-uica í3. sz. hagyta, csak egyvalaki volt liii hozzá, akit 5 annyiszor, ehírult, minden iró örök szerelme sei: a Múzsa, Izgalmas képek sorozata, pattanásig feszülő drámai jelenetek, fölényes szellemesség és humor jellemzik ezt a pompás dara í hot, amelynek johbná Tjobb szerepeit Szabai- dós Árpád rendezésében Fényes Alice, Kónya Klári, FaUidi Márta, Kiss Ilona, Kovács | György, Nagy István, Deésy Jenő, Csóka Jó 1. xseiy stb. jálszák. 1 ă színház issísí®?® I Szombat d. u. fél 4: NÓTÁS KAPITÁNY. 1 (Ifjúsági előadás. Az iskolák áltai nem igényelt helyek a közönség rendelkezésére j állanak.) í Szombat lé! fi: FIATALSÁG BOLONDSÁG. Vasárnap délután fél 4: ELNÉMULT HARANGOK. Vasárnap este fél 8: FIATALSÁG BOLOND SÁG. Hétfő este 8: NÓTÁS KAPITÁNY. (Az Er délyi Magyar Szövetség előadása. Beveze * tő beszédet mond: Gálffy Zsigmond unit 1 gimn. igazgató.) Kedd fej' 8: EGY FILLÉR. (Heltai Jenő leg újabb színjátékénak bemutatója. Főszerep lök: Fényes Alice, Kónya Klári, Falud 1 Márta, Ki.ss Ilona, Kovács György, Nag' 1 István, Csóka József. Deésy Jenő, Perény 1 János. stb. Rendező Szabados Árpád. Pre 1 mier bérlet 4. szám.) Szerda fél 8: EGY FILLÉR. Csütörtök fél 8: EGAT FILLÉR. Péntek fél 8: TROMBITASZÓ. (Vadas Lász ló és Medgvessy András zenés Színjátéké Főszereplők: Krémer Manci, Bázsa Éva 1 Hornra Pál. Fülöp Sándor. Lantos Bél: ' Réthe'y Ödön. Bodó György. Seukálszk 1 Endre, Csengeri Aladár, stb. Rendez 1 Deésy .Tenő. Vezényel Szabó Ica. Premie bérlet 5. ■szám.) Szombat d. o. fél 4: SARGARIGÖFÉSZEK (Filléres előadás.) Szombat este tél 8: TROMBITÁSÉ^': Vasárnap d. ti. fői 4: FEHÉRVÁRI ITT S/. N ROK. (Első olcsó heve áras előadás.) Vasárnap este fél 8: T.RÖMBl TASZÓ.