Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-06 / 30. szám
* í9+l iibru'it 6. BLLENZÉR „a többnyslvii ástam élese csak a szentistváni gondosat fenében lehetséges“ „ MM lt»ce etättyi 6íízá%káz&an S nemzetiségi érzület bünletäjagi védelme a parlament előtt fnterüsüáciás nsp a képviselöhájfean. — fi magyar törvéavtazás újra »eakezfi e nagyíaniosságu munkáját, amint a Isíetíés közli BUDAPEST, február 6. (MTI.) Tasná.ly Nagy András elnök 10 órakor nyitotta meg a képviselőbáz ülését. Radocsay László igazságügyminiszter beterjesztette a magyar—német egyezményt az irodalmi és művészeti alkotások kölcsönös védelme tárgyában. Ezután következett a napirenden levő törvényjavaslat s nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről. Vezérszónokot csak a Nyilaskeresztes Párt állított Vájná Gábor személyében. HUSZOVSZKY ELŐADÓ ISMERTETÉSE jaHuszovszky Lajos előadó ismertette a vaslatot. — A magyar nép ezzel a törvényjavaslattal testvéri kezet nyújt a nemzetiségek felé. Éppen ezért élénk bizonyítéka annak hogy a magyarság a nemzeti érzést a legteljesebb megértéssel tudja összeegyeztetni a nemzetiségekhez való sorsközösség gondolatával. A javaslat előreviszi azt a nagy célt, hogy a hazának valamennyi polgára közös egyetértéssel, szívvel, lélekkel do!gozzélc a nemzet további sorsának jobbrajordulásún. Az előadó nagy tetszéssel fogadott beszéde után Vájná Gábor, a Nyilaskeresztes Párt ve* zérszónoka mondotta el beszédét. Hangoztatta a nemzetiségek kölcsönös megértésének szükségességét. A törvényjavaslatot valóban üdvösnek tartja, amikor a régi szabadkőműves és zsidó szellemű egymás elleni izgatásnak a lehetőségét is meg akarja szüntetni. A javaslatot he- lyesli. Dr. Mikó Imre beszéde A következő szónok dr. Mikó Imre erdélyi képviselő. — Huszonkétéves kisebbségi múltúnk, az erdélyi magyarságnak ezalatt megvívott szabadságharca arra kötelez, hogy a kisebbségi sorshan szerzett tapasztalatainkat a megnagyobbodott magyar haza rendelkezésére bocsássuk. Örömmel ragadjuk meg ezt az alkalmat, amely a Ház előtt levő javaslattal kapcsolatban kínálkozik. A javaslat megoko- lásában hangoztatja, hogy ily természetű törvény még nem jelent meg. a nemzetiségi ér- zületet büntetőjogi védelem alá nem helyezte még egyetlen ország törvényalkotása sem, éppen e miatt ezt a javaslatot a nemzetiségi jog fejlődése szempontjából korszakalkotónak tartom. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy amikor Mussolini egy emlékezetes milánói beszédében Európában először nevezte Magyarországot Európa nagy megcsonkítottjának, a román sajtó annakidején a gyűlöletnek valóságos pergőtűzéit zúdította a romániai magyar kisebbségre. Egyik román lap meg odáig ment, hogy a magyar kérdés meg- olddására szent Bertalan éjszakát javasolt a románságnak. Akkor Mussolini tehet majd a hullák összeszedésére javaslatot — irta a szé. kdyud varhelyi ,,Román Hang a-z elszékelyesi* tett románság között“ cimü román újság. Annakidején a román lapnak ezt a cikkét a genfi Népszövetség elé terjesztette Kövér Rámutatott arra. hogy Hornicskov Vladimír azon állítása, amely szerin 1808 óta a nemzetiségi érzület védelmére nem történt intézkedés, ellenkezik a történelem tanúságaival. Az igazságügy- miniszter itt felsorolta az e tekintetben hozott intézkedéseket. A továbbiakban részletesen válaszolt minden egyes elhangzott felszólalásra. TÖRVÉNYJAVASLATOK TÁRGYALÁSA Ezután Csicseri-Rónav István előadó beszámolt a külügyi bizottságnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkról szóló törvényjavaslat, valamint a magyar—jugoszláv örök barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásairól, majd a Ház áttért az építő takaréküzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalására. HOZZÁSZÓLÁSOK mw\ AZ EMBER ELETt. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE Matolcsy Mátyás, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka hangoztatta, hogy Magyarországon évente 50—60 ezer uj hú zat kell építeni ahhoz, hogy u magyarság szegényebb rétegeit egészségesebb életszínvonalra lehessen felerrrelni. A lakóház és lakáshiány égető probléma, melyei átfogóbb szerv utján kell megvalósítani. A felszólalás után az elnök a vitát lezárta. A Iláz úgy határozott, hogy legközelebbi ülését ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja, amelynek napirendjén Magyarországnak a há- lomhatalmi egyezményhez történt csatlakozásáról szóló törvényjavaslat, a magyar—jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszai felett való döntés és az építő takaréküzlet szabályozásáról szóló vita folytatása szerepel. A vita után a 36 tagú országos bizottságnak az 1940. év julius 19-től december 23-ig kifejtett működéséről szóló jelentést és a rnente*- mi bizottság jelentését hallgatja meg a Ház. INTERPELLÁCIÓK Bocsányi Kálmán előadó rámutatott arra. hogy a törvényjavaslat komoly ''epést jelent a kisemberek és munkások érdekeinek és vav gyoni viszonyainak biztosítására. Matolcsy Mátyás két interpellációjában a fehérmegyei Vinceff gróf birtokrendezésének kérdését és a zsidók mezőgazdasági ingatlanjainak rendezését tette szóvá. Turcsányi Kálmán interpellációjában a büntetőjog kodifikálását sürgette. A büntető Jogszabályok revíziója Gusztáv, de Geufben ebben a román felhívásban semmi eivetendőt nem találtak. AGGÁLYOK — Ebből is kitűnik — folytatta Mikó Imre —-, hogy Romániában a nemzetiségi érzület védelmére semmi súlyt sem fektettek. Mindenesetre aggályosnak tartja a tör vényjavaslatnak azt a határozatát, hogy büntetés jár annak is, aki nem hízelgő dolgot mond egy népcsoport fiára, noha állítása való igaz. Ez azért aggályos, mert ha jogosult a nemzetiségi bírálat a magyarság felé, akkor kifelé a nemzetiség felé is helye van a birálatnalt. A bukaresti sajtó és rádió nap-nap után követ el olyan tényeket, amelyeket a magyar képviselőház előtt levő törvényjavaslat igen súlyos fogházbüntetéssel akur büntetni. Vájjon helyes-e az egyik oldalon lefegyverezni a bírálatot, hangfogót tenni a mi íróink számára, de agyanakkor a túlsó oldalról a rágalmak és sértegetések özönét árasztják felénk. Erdély székely népe megadta a választ a bukaresti rádiónak és a román izgatásnak, amikor tízezrével vonult fel a januári nagygyűlésen és megfogadta, hogy megvédi a székely népet és a Székelyföldet, amely magyar volt már akkor, amikor még nem voltak magyarok. A mi népünk politikailag elég érett arra, hogy átlássa a pillanatnyiperpatvarokon túl, hogy a többnyelvű állam élete csali a szentistváni gondolat jegyében lehetséges. — Mi ünnepélyesen kijelentjük, hogy az elnyomottakból sohasem akarunk elnyomók lenni. Az a felfogásunk, hogy legalább a vi- lágkáborus idő alatt mindenképpen szükségünk van a teljes összefogásra és a politikai pártok ellentéteinek elsimítására, hogy átvészeljük a jelenlegi nehéz időt. Másfelől sze- retnők, ha nyugalmi állapot jönne létre' a nemzetiségek között, mert csak a belsőleg szilárd Magyarország tud kifelé, elsősorban u határon túl maradt testvéreink felé súlyt és erőt mutatni. Mivel a javaslat ezt a belső szilárdságot akarja szolgálni, ünnepélyesen elfogadom. Az erdélyi képviselő felszólalását a Ház minden oldalán élénk tetszéssel fogadták, sokan helyükről felállva tapsoltak, majd kezet- fogva fejezték ki örömüket. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS JÓ MEG- OLDÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE Homicskov Wladimir, hangoztatta, hogy a nemzetiségi kérdés jó megoldása égetően sürgős. Szükség van a nemzetiségi érzület védelmére. Azt állította, hogy az 1868. évi, ilyen irányú törvényjavaslat óta nem történt a nemzetiségek védelme érdekében semmi, a nemzetiségek csak papíron kapták meg jogaikat. A Ház minden oldaláról nagy zajjal fogadták ezt a kijelentést és az elnök is többször figyelmeztette a szónokot, hogy általánosító kijelentései ellentmondanak a történelmi valóságnak. Homieskov kijelentette, hogy bizalommal van a kormány iránt, amely meggyőződése szerint valóban őszintén óhajtja megoldani a nemzetiségi kérdést. A javaslatot elfogadja. A FÉLREÉRTÉSEK ELLEN Közi Horváth József sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Homicskuv kétségtelenül jószándéku felszólalása félreértésre adott alkalmat. Nem értették meg belőle a lényeget, hogy a liberális éra alatt a közhatóságok valóban többször intéztek tüazuráaokat a nemzetiséRadocsay László dr. igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy teljesen igazat ad annak a véleménynek, hogy a büntető jogszabályok általános revízióra szorulnak. Bejelentette, hogy az igazságügyminisztériuxu törvényelőkészítő osztályán hosszabb idő óta nagy előkészítő munka folyik ez irányban. Ez idő alatt természetesen csak anyaggyűjtésre szorítkozhatunk — mondotta — mivel a kodifikáció néhány esztendős munkát igényel. Vitéz Tóth András, a büntetőtörvénykönyv Gdségsérlésröl szóló fejezetének átdolgozását sürgette. Radocsay László dr. igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy amennyiben a büntető jogszobályok revízióját végrehajtják, hajlandó azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a felségsérés, hűtlenség és lázadás bűntettéről szóló fejezeteket és az alkotmányjog biztonságát veszélyeztető egyéb bűncselekmények egész komplexumára vonatkozó cikkelyeket külön törvényjavaslatban hozza a Ház elé. Pápai István interpellációjában kérte a kereskedelem és közlekedésügyi minisztert, hogy a ruházati és az ezzel kapcsolatos más közszükségleti cikkek árusítását vegyék ki a zsidó kereskedők kezéből és adják át kérészEgry Zoltán a szarvasmarhaállomány fejlesztésének előmozdítása céljából szóvá tette hogy a tenyészbikaállományt állatni kezelésbe kell venni. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJ LESZTESE Bárczay János földművelésügyi államtitkár a földművelésügyi miniszter nevében válaszolva az elhangzott interpellációra, rámutatott arra, hogy a földművelésügyi kormányzat elsőrendű feladatának tartja az állat tenyésztés fejlesztését és az áliatértékesités jövedelmezőségének fokozását. Véleménye szennt az apaállatok állatni kezelésbe való helyezése helyett inkább célravezetőbb intézkedés volna az, ha a vármegyék megfelelő pénzügyi fedezetet teremtenének az apaállatok fenntartása céljából. EGYÉB KÉRDÉSEK ÉS INTERPELLÁCIÓK Forster György, a kóbor-cigány kérdés i megoldását tette szóvá. Bárczay János fö dinüvelésügyi államtit kár válaszában kijelentette, hogy ez a kérdés a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, de ismeri a problémát és a maga részéről minden lehetőt megtesz, hogy a cigánykérdés mielőbbi megoldását illetékes helyen megsürgesse.- Pápay István második interpellációjában a földművelésügyi kormányzathoz intézte szavait, -a tiszántúli hegyközségiek Sorsát ismertette. Bárczay JánotS földművelésügyi álilanitit- Icár rámutatott arra, hogy az ország fogvasz tóközönségének fontos érdeke a hegyközségi borvidék rentábilis .termelésének biztosítása. Papp Mihály, Prokopieez József és ifj. Tatár Imre a mezőgazdasági termékek árszínvonalának aránytalanságára mutattak rá. Barclay János államtitkár kijelentette, hogy a földművelésügyi kormányzat minden lehetőt megtesz, hogy a kérdés megoldását átfogó tervezet alapján valósítsa meg. Rajniss Ferenc interpellációjában rámutatott arra, hogy ma is zsidó kézben van a mozgóképszínházak túlnyomó része. Kéri ennek a tűrhetetlen helyzetnek megszüntetését. Jandi Lajos a földművelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában szóvátette, hogy Toln-amegyében a földreform körül aggasztó jelenségeket tapasztal. Tóth János a fö'dmüvellésügyi minászt,érhez és a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában kértie, hogy a jövőben legalább négy pengővel többet fizessenek a cukorrépa métermázsájáért. Bodor Márton az iparügyi miniszterhez intézett interpellációjában kifogásolta, hogy a győri vEgongyár munkásai egy fillér kará csonvi segélyt sem kaptak. Kérte, hogy hosz- szulejáratu előlegekkel! és alka'mi segélyekkel javítsanak a yagongyári munkások helyzetén. Gál Csaba a mi ni sztár elnökhöz és a honvédelmi miniszterhez intézett interpe rációján ban az „Erdélyi Induló“ val kapcsolatos kér-» déseket tette szóvá. Kranz Raymond az iparügyi miniszterhez interpellált a bőrellátás körül tapasztalt zavarok és a bőrárak túllépése miatt. MUNKÁS-ÜGYEK Tauffeir Gábor az iparügyi miniszterhez intézett interpellációjában a fenyegető munkanélküliségre hívta fel a kormányzat figyelmét, hangoztatva, hogy e probléma megoldása Sürgős. Az elhangzott interpellációkat kiadták az illetékes minisztereknek. Gruber Lajos három dorogi bányamunkás nő in tern áltat ásónak megszüntetése és a szociáldemokrata párt által terjesztett ..németellenes röpiratok“ tárgyában két inftierpei'ű- ciót nyújtott be. Az interpellációkat kiadták az illetékes miniszternek. 89 INTERPELLÁCIÓBÓL ELMON- DOTTAK 22 ÖT A bejegyzett 89 interpellációból huszonkét tőt mondottak el. A soron következő interpellációk nagyrészét elhalasztották, néhányat töröltek. Az interpellációk elhangzása után vitéz Magasbázy László személyes megtá- madtatás címén és Maróthy Károly egyik felszólalásának félreértése miatt szólalt fék Ezután az elnök az ülést bereke-ztette. A képviselőház szerdai interpellációi ü iése , délután 6 órakor ért véget. A KÉPVISELÓHÁZ KÜLÜGYI Bí ZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE I BUDAPEST, február 6. (MTI.) A képvise- ! lőház külügyi bizottsága február 5-én dél j előtt gróf Takách Tokay József elnökletével j iilésit tartott és azon a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkról Szóló tör i vény javaslatot, i a 'amint ® magyar—jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részleteit tárgyalta meg. A kormányt Vernie János rendkívüli követ meghat Imazott mink zitier, a külügyminiszter állandó helyettese képviselte. A bizottság mindkét javaslatot részleteiben is vita nélkül elfogadta. „Nem akarunk elnyomók lenni" I gék ellen. Itt azonban nem hallgathatja el ■ azt, hogy ( a nemzetiségek éppen a liberális éra alatt j I jutottak annyi erőhöz, hogy véleményeiket a politika mérlegébe is be tudták vetni. Rámutatott arra. hogy Szent István fiához I intézett intelmében a nemzetiségek megbecsülését hangoztatta. A történelem folyamán ennek a szentistváni gondolatnak jegyében. a magyar állam mindig megbecsülte U nem.- zetiségeket. Sőt volt idő, amikor az országban mindenki szabadságot élvezett, csak e ] magyar nem, mert a magyarság büntetendő cselekmény volt. A 22 évi szenvedés után a magyar képviselőházba bevonult erdélyi törvényhozók első szónoka ezzel szemben azt hangoztatta, hogy ,,nem akarunk meg- torlásd'. Amikor odaát magvar véreink szenvedése, napról-napra súlyosbodik itt « nemzetiségek megbecsülését törvénybe iktatjuk. Most jelent meg rendelet is, amely szerint a j nemzetiségek saját anyanye’viikön tanulhatják kultúrájuk elemeit. Mindez mutatja hogy az állam kölelezetteségeit meg is túrija. — Le kel! itt szögeznem azonban — mondotta Közi-Horváth — hogy a nemzetiségek nem honfoglaló elemek ebben a hazában. Mi hoztuk be őket és itt kenyeret adtunk nekik és oltalmat nyújtottunk hűséges testvérekként. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a nemzetiségekről való gondoskodás nem a gyenseség jele. mert éppen elég erőnk van ahhoz, hogy lesújtsunk azokra, akik idegen érdekek szolga latéban megbontják a nemzet lelki egységét. Megadunk a nemeliségeknek mindent ebben az országban, biztos kenyeret teremtünk számukra, de elvárjuk tőlük, hogy ezt a földet hü állampolgárokként hazájuknak tekintsék. A javaslatot örömmel elfogadom. RADOCSAY IGAZSÁGÜGYMINISZTER VÁLASZA Az elhangzott felszólalásokra Radocsay ] László igazságügymiuiszter válaszolt.
