Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-28 / 49. szám
19 41 február 28. ELLENZÉK Milyen esetben támadhatók meg a román megszállás kötött ingatlan jogügyletek és árverések? KOLOZSVÁR, február 28. Az 1440 —1941. M. E. számú rendelet, mely a román uralom alól felszabadult országrészen az ingatlanokra vonatkozó magánjogi Sízabályok hatályát kiterjesztette és lehetővé tette a román megszállás alatt jogtalanul, vagy méltánytalan módon történt ingatlanszerzések megtámadását jogászkörökben nagy örömet és feltűnést keltett. Még nagyobb érdeklődést váltott ki azonban a nagyközönségnél, tekintettel arra, hogy elképzelhetetlenül nagy azoknak a száma, akik az elmúlt 22 év alatt igazta- talan utón vesztették el vagyonukat. Éppen ezért a közönség köréből megnyilvánult általános óhajra ismertetjük a miniszteri rendelet, illetve törvény általánosabb érdekű rendelkezéseit. A TÖRVÉNY FŐBB RENDELKEZÉSEI Az 191.8 október 28. napjától az 1940 szeptember 15. napjáig terjedő időben történt ingatlanelvesztéseket, illetve ingatlanszerzéseket meg lehet támadni, ha fennforognak a miniszteri rendelet 6—7. paragrafusában előirt feltételek. A 6. paragrafus külön csoportba osztja asz ingatlant megterhelő és elidegenítő jogügyleteket és külön a hatósági árverés utján való ingatlanszerzéseket. Az első esetben a törvény a következő feltételek valamelyikét kívánja meg: 1. Ha az ügyletet valamely kényszerítő hatósági intézkedés kieszközlésével való fenyegetés hatása alatt kötötték. A törvény nem kívánja meg, hogy a kényszerítő hatósági intézkedés megtörtént volna, hanem megelégszik azzal, hogy ennek a hatósági intézkedésnek a kieszközlésével való fenyegetést igazolják. Szóval, a hangsúly a fenyegetésen van. A törvényhozó valószínűleg abból a jogegyeniőtlenségbőí indul ki, amellyel a román többségiek, a hatósági intézkedéseket jogtalanul is mindig igénybe tudták venni a kisebbségekkel szemben. 2. Ha a fél az ügyletet hatósági intézkedés, vagy más hatósági közvetlen vagy közvetett kényszere kötötte. Ez a kényszer, vagy hatósági intézkedés, a jogszerző fél érdekét szolgáló s a jogvesztő felet súlyos anyagi, vagy más kárral fenyegető kell, hogy legyen. A fenti két pontban körülirt feltételek vagylagosak, azaz bármelyik alapján külön is megtámadható a jogügylet. AZ ÁRVERÉS UTJÁN SZERZETT INGATLANOK ÜGYE Az ingatlannak árverés utján szerzése esetében a törvény már szigorúbb és kevesebb mérlegelési lehetőséget ad a bíróságnak. Itt már nem elegendő fenyegetést, vagy hatósági intézkedést igazolni, hanem megkívánja annak igazolását is, hogy uz > árverést szabálytalanul tartsák meg. A jogszabálysértésről tudnia kellett az árverési vevőnek is. Mindezek mellett is az árverés csak abban az esetben támadható meg, ha az ingatlan még az árverési vevő tulajdonában van. Igen fontos gyakorlati kérdés az, hogy a jogügylet, vagy az árverést megtámadó per ki ellen indítandó. A kérdés azáltal nyer jelentőséget, hogy a megtámadott jogügylet után az ingatlan nem egy esetben gazdát cserélt. Az árverést megtámadó per csak az árverési vevő ellen adható be és csak abban az esetben, ha az ingatlan még az ő tulajdonában van. Ha más megtámadható jogügylettel szerezték az mgaMant, akkor szintén a szerző hivandó perbe, de természetesen azokkal egyetembe, akik időközben jogokat szereztek arra aiz ingatlanra. Midőn a jogügylet megtámadását olyan személlyel szemben is érvényesíteni akarják, aki utóbb lett tulajdonos, vagy utóbb szerzett jogot az ingatlanra, akkor ezt a szándékot 60 napon belül, azaz április 24-ikéig be kell jelenteni a telekkönyvi hatóságnál. Mit kérhet a felperes? A 6. paragrafus utolsó szakasza értelmében maga az ingatlan követelhető visz- sza, ellenben a felperest kötelezik a kapott vételár értékének és az esetleges be- ruházások értékének visszatérítésére. Ezt azonban nem azonnal, hanem a bíróság a felek életviszonyainak mérlegelése alapján megfelelő méltányos halasztást, vagy részletfizetési kedvezményt adhat. A 7. paragrafus tulajdonképpen a OPTK-ban ismert felentuli sérelem orvoslását valósítja meg szélesebb keretek között. Itt a törvény tehát nem azt követeli meg, hogy a jogvesztő fél az elidegenített ingatlan értékének több mint felét elveszítse, hanem azt a feltételt állítja fel, hogy a szerző fél a méltányossággal ellentétben aránytalan nyereségre telt légyen szert. A 6. paragrafusban előirt esetekben az ilyen aránytalan előnyszerzést nem kívánják meg. Azokban az esetekben a jogügylet mindenképpen megtámadható, bármilyen áron adták volna el, mert a törvény a hangsúlyt a szerzés módjára helyezte. A 7. paragrafus keretei között viszont az anyagi sérelem alkotja a lényeget és itt a szerzés módja veszti el jelentőségét. A 7. paragrafusnak az alkalmazási területei sokkal szélesebb. mert ennek értelmében nemcsak az árverések, hatósági intézkedések és jogügylettel való elidegenítések támadhatók meg, hanem az elbirtoklások és a tényleges birtoklás alapján való telekkönyvi bejegyzések is. A károsodott fél azonban nem követelheti vissza a/ ingatlant, hanem annak legfeljebb csak cgyrészét. A lulajdonké- peni jóvátétel azonban pénzbeli, vag> más módon való kártalanítás kell hogy legyen. Mennyiben érinti a 7. paragrafus a harmadik jóhiszemű szerzőt? „Amennyiben ez jutott az ingatlan megszerzésével a méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereséghez“. Igen nagy hord ereje vim annak az intézkedésnek is, amely szerint az eddig kötött összes jogügyletek (adásvételi, csere, haszonbérleti, ajándékozási szerződések, stb., stb.) a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, annak megalakulásáig a főispán által jóvá kell hogy hagyat'itassanak. A telekkönyvi hatóság csak e jóváhagyás alapján eszközölhet bejegyzéseket. Erre a rendelkezésre első sorban a menekültek figyelmét hívjuk fel. Még számtalan más általános érdekű újítása van a törvénynek, de azokról majd külön cikkben szólunk. Dr. Demeter János KOLOZSVÁR, febiuár 28. {Saját tud.) Városunk újságolva»óközönsége előtt jólismert név Patricchio Dominico Valentino, a szélhámos olasz katonaszökevény neve, aki xi olasz—abesszin háború idején tiiut fel városunkban. A jómegjelenésü, olajbarna arcú fiatalember, aki az abesszin háborúk borzalmai elől menekült katonalisztnek adta ki magát, rö: videsen Kolozsvár kedvence lett és különösen egyes román úri családok körében volt szívesen látott vendég. De igen jól ismerték a meggyőzőbeszédő, olasz katonaszökevényt a különböző lokálok, mulatók és általában városunk éjjeli életének résztvevői körében is. Városunkban való feltűnés? után néhány hónappal azonban bombaként hatott a megnyerő külsejű fiatalember barátaira, mikor az újságok révén köztudomásúvá vált, hogy az olasz „katonatisztet “ a rendőrség többrendbeli betöréseslopás és számtalan szélhámosság miatt letartóztatta. Azóta még többször is összeütközésbe került Patricchio Dominico Valentino az igazságügyi hatóságokkal és a kolozsvári törvényszék két ízben Ítélte el lopás és orgazdaság büntette miatt, összesen két és félévi börtönbüntetésre. ISMÉT „LEBUKOTT“ AZ ÁLTISZT Újabban néhány héttel ezelőtt hallottunk ismét róla, amikor a napilapok rövid rendőri hírben számollak be arról, hogy a dallamos nevű olasz katonaszökevény ismét „lebukott“ és a rendőrség többrendbeli betöréseslopás Hétregiiliieli betöréses lopásért háromévi szigorító!! űslssliázra Ítélte a törvényszék a többszörösen büntetett előéletű szélhámos ál- olasz katonatisztet miatt letartóztatta, majd »z ügyészségi fogházba kisérte. Az ügyészség többrendbeli betöréseslopás miatt indított eljárást a rovottmuitu csavargó ellen, akinek bünperét tegnap tárgyalta le a törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa. A lörvéuvszéki tárgyaláson a vádlott a bizonyítékok súlya alatt beismerte az ellene vedként felhozott hétrendbeli betörés elkövetését. Beismerte azt is. hogy betörései alkalmával körülbelül 3—4 ezer pengő értékű ruhaneműket és egyéb értéktárgyakat lopkodott össze, melyeket részint az ószeren, részint magánosoknak adott el. Orgazdái közül Pavel Elemért és törvénytelen házastársát nevezte meg, akik egyes kezhasználati cikkeket vettek meg tőle, de viszont úgy a rendőrségen, mint a törvényszéki tárgyaláson történt kihallgatásuk alkalmával jóhiszeműségüket han goztattákA bizonyítási eljárás befejezése, majd a rövid vád és védőbeszédek után a törvényszék háromesztendei szigorított dologházra ítélte a többszörösen rovottmuitu olaszt és elrenedlete az országból való kiutsitását, amit büntetése letöltése után foganatosítanak rajta. Az orgazdaság miatt vád alá helyezett Pavel Elemért és törvénytelen házastársát 2—2 havi fogházbüntetésre Ítélte a törvényszék, de a büntetés kitöltését 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Dr. Schneller Károly egyetem! tanár magas színvonalú előállást tarlóit a népmozgalom nemzetközi alakulásáról KOLOZSVÁR, február 28. (Saját tud.! A szabadegyetemi előadás-sorozatban tegnap dr. Schneller. Károly, .a statisztika kiváló művelője tartott „A népmozgalom nemzetközi alakulása“ címen igen érdekes és értékes előadást. Az előadót régi szálak fűzik Kolozsvárhoz, édesapja, dr. Schneller István a volt Ferenc József egyetem hires professzora volt, ő pedig többek között a szabadegyetemi előadások megszervezése körül szerzett újabb érdemeket. TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS A népek és kultúrájuk kifejlődését erősen befolyásolja a születések száma —— kezdte előadását Schneller dr. — tehát minden közületnek arra kell törekednie, hogy a születések és a halálozások tudományos (statisztikai) feldolgozása megtörténjék, hogy teljes képet kapjunk az eltolódásokról, amelyektől tökéletesedésünk, vagy nemzeti hanyatlásunk függhet Különböző korok természetesen másként gondolkoztak erről a kérdésről és különböző elméleteket szűrtek ie belőlük. Az ókorban, mint azt a Biblia is bizonyítja, igen nagy tisztelet nyilvánult meg az anyaság iránt. A meddőség tehát átok volt. A görögöknél a városok különböző megszorításokkal éltek a gyermekszületések megszorítására. Róma hanyatlását is a statisztikus a közéleti korrupcióban, a családi élet meglazulásában, a gyermekáldás csökkenésében látja. A középkort már a gyermekszeretet jellemzi. A kifejlődő merkantilizmusnak sok dolgozó emberre volt szüksége, ez a nagy telepítések, a nagy hatalmak és a nagy hadsereg kifejlődésének korszaka. A MALTHUS-ELMÉLET A X\ III. századot a nagy emberszaporulat jellemzi és ezzel egyidőben lép fel a pesszimisztikus szemlélet, amely kitermeli Malthus hires és hírhedt elméletét. Az előadó szerint Malthus elve nem felel meg a valóságnak, mert az élelmiszer mennyiségi növelése jobban emelkedketik, mint az emberszaporulat. A föld 7—8 milliárd embert tudna eltartani a mostani egy és egynegyedmii- I liárd létszámmal szemben. Ezt bizonyítja a XIX. század nagy embernémet bombák pusztító hatású Londonban szaporulata is, mert az elmélet szerint az életszínvonal csökkenése kellett volna bekövetkezzék, holott ellenkezőleg, a nívó emelkedett. Az emberi találékonysággal (technika) viszont Malthus nem számolhatott. Malthus feltételezését, hogy a tulszaporodás lenne a háború oka, bizonyítani nem lehet, hisz a világ nem kísérleti alany. A továbbiakban kitért arra, hogy milyen könnyű azt a látszatot kelteni, mintha emberfölösleg volna valamely adott helyzetben. Példaként említette a román uralom egyes intézkedéseit a kisebbségek ellen. A gyermekáldás ellen néha pszihózisok alakulnak ki egyes államokban, de ezt követheti a gyermek szeretete is. Kellőképpen lehet szabályozni a közhangulatot, melyre ékes példa az a hangulat, mely 1933 óta Németországban észlelhető. Előadása során dr. Schneller tanár ismerteti az egyes országok és Magyarország születési és halandósági index- (mutató) számait és érdekes összehasonlításokat végez ebből a szempontból az egyes népek között. Szomorúan állapítja meg. hogy Magyarországon az öngyilkosok navy száma volt szomorú jelenség még a közelmúltban is. Az elmondottak sok aggasztó tényl foglalnak magukban — fejezte he előadását az értekező — és a statisztikának hivatása, hogy serkentő jeleket mutasson be. A statisztika a kollektivum lelkivizsgáhi- ta. Végül a kormány azirányu törekvéséről szólt, amellyel mindent megkísérel a magyar nemzet jövőjének biztosításáért. Mtae mei! íi^i is a „Kristály" kávéház | szombat esti megnyitó műsorát. Boisoíf & Radványi, Bachkmoff tánc-csoport, SziBoruas családi műsor! Ila Lusan és a többi pompás müsorszámok.
