Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-27 / 48. szám

2d B UD.l PE P t. " 7 . ,n ‘ * 'I t ÉRI 13 FILLÉR ednrc*s£k£äfc;-. SxetXtiztfiséi és kiatfţlltatal: LüSeiívSr. l Essalinl-ót 4. TfilífBi: 11—99. i|»8»£a: ffTetsro-Blcs 8. szúm. Telafon sz.: Î9—23 fiiapftoíta: BfiRTHR MIKLÓS Felelős szerkesztő: m. CROIS LÉSZLÓ KladótalaltSonos: F fi l L fi S R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, negyedévre 8, félévre 18. egész évre 32 pengi. IMIHI'MEI LXII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM. CB.) Nagy fontosságú rendeletet adott ki a kormány a felszabadult erdélyi és keleti országrészeken az 1918. évi ok tó- bér 28-ika után, bezáróan 1940 szeptem­ber lő-ig kötött mindenfajtáju ingatlan- ügylet érvényességének megtámadhatósá­gáról. A vendelet értelmében minden kü­lönösebb kereset benyújtása nélkül a ma­gyar államra, vagy szerveire száll termé­szetesen mindenekfelett minden tulajdon­jog, vagy egyéb jog, mely ezeken a terüle- íeken eddig a román államé, vagy intéz­ményeié volt. A magánosok részéröl tör­tént ingatlanügyletek, vagy telekkönyvi bejegyzések tekintetében természetesen ilyen általános megsemmisítésnek nem lett volna helye, igy a kormány rendelete helyesen úgy intézkedik, hogy minden olyan magánjogi ügylet, melyet ingatlan- birtoklás ügyében 19Î8. évi október hu­szonnyolcadik a és 1940. évi szeptember ti­zenötödike között kötöttek, megtámadha­tó, telekkönyvi bejegyzése törölhető, ha a károsult, vagy magát károsultnak tekintő eladó érdekét hatósági intézkedés, kény­szer, vagy fenyegetés eszközével méltány­talanul megsértették. A hatósági árverés folytán történt telekkönyvi tulajdonvál­tozást is töröltetni lehet hasonló jogai­mén. Az érdekelt károsultak bejelentésé- trek és keresetének megtételére egyesz- tendei határidőt biztosit a kormányren­delet. Erdély elromúinositásának, a szinmagyar vidékein is tüzzel-vassal megkezdett ma­gyar talanitásának egyik legkíméletlenebb része, volt az a hadjárat, melyet a román hatóságok, adóvégrehajtók és román kor­mányrendeletek vezettek esztendőkön ke­resztül a magyar ingatlanvagyon ellen. \ árosainkban, melyeknek telekkönyvi hi­vatalai egy fél évszázaddal ezelőtt csak kivételesen mutattak fel román háztulaj­dont, politikai és adópolitikai kíméletlen­ségek szoritóiba került a magyarság, hogy a reá aránytalanul magasabb mértékben kivetett adók elviselhetetlen terhétől kezdve az életlehetőségeket sokszor csak románositási ellenértékre megadó hiva­talos szervek üldözéséig érről-év re kíno­sabb és igaztalanabb legyen e telekkönyvi lapok összesített képe és minél előbb utolérje a telekönyv is azoknak a hami­sításoknak világgákiáltott adatait, melyek­ben Titulescu tárta Genf elé Erdély román ..fölényét“. A rendelet, melyet a miniszterelnökség most 1440 szám alatt kiadott, kétségkívül az eljárások áradatára ad jogos lehető­séget. Pontosan olyan mértékben , amilyen féktelenül és határtalanul a kényszer és fenyegetés eszközei dolgoztak a magyar ingatlanvagy önök statisztikájának erősza­kos csökkentésén. Az ősi magyar föld és háztulajdon huszonkét esztendő alatt itt, mindenki szemeláttára vándorolt át e sta­tisztika magyar vagyonrubrikájáhól a Icönnyen gazdagodó és terrorral, nevetsé­ges vételárral gyarapodó román rubrikába .4 legkevesebb, hogy ez a hamisítás sem­mivé legyen és az ilyen ingatlantulajdo­nok visszajussanak jogos tulajdonosaik birtokába. Van azonban a kérdésnek több olyan oldala, melyeket nem látunk a köz­zétett kormányrendeletben még eléggé vi­lágosan. Így például ha egy-egy magyar tiszt­viselőcsalád máröl-holnara állásvesztés, vagy kényszernyugdijazás miatt került koldusbotra, a legjobb esetben is filléres CSÜTÖRTÖK fc3KB288í3MS23GÍBCEa KOLOZSVÁR, 1941 FEBRUÁR 27. j kegyelemkenyeret kapva jogszerűen járó nyugdija helyett és e nyomorult állapotá- ■ ban kótyavetyélte el házát, földjét, érté­keit, ha már ékszereit s egyéb értékes ingó­ságait nem szerezheti vissza, feltétlenül megérdemli, hogy az esetleg nem csupán a szigorúan vett adásvételi jogügylet ri- i deg tényénél, hanem vagyoni tönkreme- j netelét jelentő ilyen előzetes „okul- ; szolgáló“ kényszerkörülményeinél fog­va is jogot kapjon aromán kézbe el­adott ingatlan elidegenítési ügyletének és telekkönyvi bejegyzésének megtámadásá­ra. A törvény szelleme e kényszerkörül­ményeket mutatja. Ne kutassa tehát csu­pán az eladás perceinek kényszerét, ha­nem az eladás valóban ily esetekben I könnyen igazolható alapokában is adjon módot a kényszer, az erőszak, az üldözte­tés igazolására. Ennek bizonysága főként a feltűnően értéken alul történt átruhá­zás esetével mutatható ki, jóvátételének főszempontja lehet pedig a vagyon elro- mánositásánüh ténye, az uj birtokos nem­zetiségének megállapítása szerint. Túlsá­gosan tág keretet adni e kérdésnek termé­szetesen szintén helytelen volna. Bizony­talan értékalapok és jogalapok végtelen aktatengerébe nem lehet beleejteni ezt a fontos jóvátételi munkát. Ez a szempont azonban nem teheti jogossá a másik vég­let túlzottan kényelmes álláspontját sem: a világos, kétségtelen jogesetek határát valuhol egyszerre, vagy lépcsőzetesen mégis tisztázni kellene, mert például az elbocsátások vagyoni tönkremenetelkövet- kezményének abszolút jogi eseteiben uz elrománositott magyar mgatlanbiriokláx kártevésének jóvátétele is fontos nem­zeti vagyon- és jogvédelmi kötelesség. A kormány rendeletének sorai a meg­fontoltságot és nemzeti szempontok jólmegfontolt szándékait igazolják. Hisz- szük, hogy a rendelet szelleme a jóváté­tel szándékát további megfontolások újabb és újabb feladatkörébe is elvezeti. Ugyanazzal a kötelesség felismeréssel, amellyel a kormány ezt a rendeletet is ké­sedelem nélkül egy sereg károsult magyar igazának védelmére megalkotta. í I Meghosszabhitottáh az optálási határidőt Magyarország külügyminisztere és a budapesti román követ jegyzőkönyvet Irtuk alá az opláíás szabályozásáról BUDAPEST, február 27. (MTI.) Bár--* dktssy László m. kir. külügyminiszter I és Crulzescu budapesti román megha­talmazott miniszter február 26 án dél*« I előtt a külügyminisztériumban jegyzó- i könyvet írtak alá az 1940. évi augu&z* tus hó 30 án kelt bécsi döirtőbirósági határozat 3. és 4. pontjának szabályo­zására. A jegyzőkönyv kimondja, hogy az 1940. évi augusztus hó 30-án kelt bécsi döntőbírósági határozat 3. és 4. pontjá ban megállapított hat hónapi optálási határidő a két kormány által megállaz pitótt későbbi időpontban akkor kezdő­dik, amikor a két kormány a Becsben 1940. évi augusztus lió 30 Lk napján kelt döntőbírói határozat 3. és 4. pontjának értelmezése, végrehajtása, többek kö=* zott annak megállapítása tekintetében, hogy mely hatóságoknál és milyen mó­dozatok mellett gyakorolható az optá­lási jog — továbbá a kiköltözés kérdé* sével és a kiköltözők vagyoni kérdésé­vel kapcsolatosan részletes megállapo­dásra jutnak. I A két kormány gondoskodni fog ar** ról, hogy az optálás megkezdésének ha­táridejét közzététel utján kellő formá­ban az érdekeltek tudomására hozzák. Meleg barátsággal fogadták Budapesten a jugoszláv külpolitika vezetőjét * ■ . -——ijfc.lMeU11T|lW mii r.— —' ----­II Kormányzá Úr Őíöinslíésása a Migyar Érdemrend Sieti! Koronával ékesített nagykeresztjét adományozta Cincár Markovics kSiiigyralniszternsk. — a jugoszláv külügyminiszter megkoszorúzta Csák? István gráf sírját BUDAPEST, február 27. (MTI.) A Kormányzó Ur Öfűméltósága szerdán dél­ben 1 órakor kihallgatáson fogadta Cin- cár Markovics jugoszláv külügyminisztert, aki a budapesti jugoszláv követ kísére­tében jelent meg a királyi várban. Ugyan­akkor a Főméltóságu Asszony a jugoszláv külügyminiszter feleségét fogadta. A ki­hallgatás alkalmával a Kormányzó Ur a I külügyminiszternek átnyújtotta a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagykeresztjének jelvényeit. A kihallgatás végeztével a jugoszláv külügyminiszterrel együtt a Főméltóságu Asszony lakosztá­lyálja ment, ahol üdvözölte Ciucár Mar­kovics feleségét. A jugoszláv külügyminiszter szerdán délben fél 1 órakor gróf Teleki Pál mi­niszterelnöknél tett látogatást, amely al­kalommal bemutatta a kormányfőnek kí­sérete tagjait. BUDAPEST, február 27. (MTI.) Cin­cár Markovics jugoszláv külügyminiszter szerdán délben 12 órakor Rásies Szveto- zár budapesti jugoszláv követ és báró Bessenyei-Bakáeh György belgrádi magyar i követ társaságában látogatást tett Bár- j dossy László m. kir. külügyminiszternél. A látogatás fél óra hosszat tartott. BUDAPEST, február 27. A Kormányzó Ur Of Öméltósága és a Főméltóságu Asz- szony szerdán este 8 órakor a királyi vár­palotában sziikkörii estebédet adott Cin­cár Markovics jugoszláv külügyminiszter tiszteletére. (MTI.) BUDAPEST, február 27. (MTI.) Gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnök és fele­sége a jugoszláv királyi külügyminiszter és felesége tiszteletére 1941 február hó 26-án. szerdán délután 2 órakor dejeunert adtak a miniszterelnökségi palotában. TEADÉLUTÁN A PARLAMENTBEN BUDAPEST, február 27. (MTI.) Bár- dossv László külügyminiszter szerdán dél­után fél 5 órakor viszonozta a Dunapalo- ta-szállóban Cincár Markovics külügymi­niszternek a külügyminisztériumban dél­előtt tett látogatását. Később Teleki Pál gróf miniszterelnök is megjelent a Duna- palota-szállóban, hogy viszonozza a jugo­szláv külügyminiszter délelőtti látogatását. Széchenyi Bertalan gróf, a Felsöház el­nöke és Tasnády-Nagy András, a képvi­selőház elnöke szerdán délután az ország­gyűlés házában teát adott Cincár Marko­vics jugoszláv külügyminiszter tiszteletére. A parlament fényárban úszó kupola­csarnokában a jugoszláv vendégeken kí­vül összegyűlt a magyar közélet szine-ja- va. Már délután háromnegyed 5 órától kezdve sorra gördültek az oroszlános fő­bejárat elé a gépkocsik és a meghívott előkelőségek díszruhás. alabárdos parla­menti őrség sorfala között haladtak fel a lépcsőn, amelynek felső végén Széchenyi Bertalan gróf, felsőházi elnök és Tasnády- Najty András képviselőházi elnök fogad­ta a vendégeket. Ciacár-Markovics jugomáv külügymiui*?.* temek alkalma vo’.'t megismerkedni a magyar közélett vezető szeméiyiségeiveí és több felső házi taggal és képviselővel hosszasam ebe* szélgetett. A kupolacsarnokból a vendégek a felsőházi és képviselőházi társa gókba és a nagy ebéd őtereinbe vonultak, ahol teát 'Szol. gálfak fel. A jugoszláv kü iigymini.sz.ter a két ház elnökével. Teleki Pál gróf minisztered nőkké! és Bárdossy Lá zó külügyminiszter­re! a felsőházi társalgóba vonult és u.-ztaluk- nál több más közéleti személyiség is hevet fog alt. Több miDt egy óra hossz«t időzött a jugoszláv külügyminiszter a parlament épii leiében és már jóvá elmük fél hét. amikor az utolsó vendégek is e'távoztak az épület* bői. (Cikkünk folytatása az UUiliá oldalann Térjen vissza a (öld és a ház is

Next

/
Thumbnails
Contents