Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-26 / 47. szám

* J 9 4 1 február 20. t 1. LEjNZÉfi Amiről érdemes írni L A nyugdifkérdés rendezése aranyos humorii lu: p viselőházi mehetni éhe­zéseiben. Ezek az idők ma már elmúltak. Képviselőnek lenni ma súlyos felelősség, amely teljes tetterőt, lelkesedést és fárad­hatatlan munkabírást követel. Történelmi jelentőségű, hogy Erdély törvényhozói felismerték azt a veszedelmet, amelyet a széthúzás okozott volna szükebb hazánk földjén. Most inkább van szükség az egy­ségre, mint valaha. És ha a huszonkét esztendő súlyos eseményeinek viharával szemben megtudtuk őrizni a magyar nép töretlen életerejét, a visszatérés után még inkább bizonyosságot kell tennünk az anyaország lakossága előtt, hogy az erdé­lyi szellem az öröm napjaiban is Ilii ma­radt önmagához. Erdélyi szellem: hogy segítsünk egymá­son. Ennek a földnél: levegőjében benne vari, hogy nem ismerünk szegényt és gaz­dagot, csal: a szent magyar célokért küz­dő testvért. Nálunk mindig megbuktak a hangzatos jelszavak. Erdély nern volt n divatok hazája és nem lesz a politikai di­vatok földje sem. Megér tehát, minden fáradságot, hogy törvényhozóink és az Er­délyi Párt vezető tisztviselői bejárjál: Er­délyt. Eljutnak városokba és falvakba egyaránt. Hitet, lelkesedést öntenek a magyar népbe. Rámutatnak arra, hogy most is fennmarad az a magyar egyseg, amely az idegen uralom minden kénysze- rének ellenállott. Ezért érdemelnek kü­lönösebb figyelmet az Erdélyi Párt vidé­ki alakuló gyűlései. Szükséges teljes rész­letességgel foglalkoznunk mindezekkel az eseményekkel. Tesszük ezt azért, mert biztosak vagyunk benne, hogy a nyomta­tott betű ereje még teljesebbé teszi az összhangot és az egység diadalába vetett megváltoztathatatlan magyar hitet. VÉGH JÓZSEF. Kevés kormányrendelet okozott olyan őszinte örömet Erdélyszerte, mint a nyug- dijkérdés rendezése. Erdélyi törvényho­zóink már a felszabadulás első heteiben legfontosabb kötelességüknek tekintették, hogy ismertessék a kormánnyal azt a ret­tenetes helyzetet, amelyet nyugdíjasaink végigszenvedtek az idegen impérium két. évtizede alatt. Különösebb magyarázatra nem volt szükség, legfeljebb elképesztő és szivfájditó egyéni tragédiák vázolásá­val tettek még teljesebbé azt a képet, amelyet a magyar kormányzat amúgy is jól ismert már. Természetes, hogy a kor­mányrendelet elkészítése alapos időt vett igénybe, amíg ezt a bonyolult kérdést minden részletében megoldotta. Hiszen túl azon az igazságtalanságon, amelyet min­den magyar ember ismert és amelyet nyugdíjasaink hősiesen eltűrtek, a nyug­di jkérdés rendezésének rengeteg jogi ár­nyalata és méltányossági szempontja van. Erdély parlamenti képviselői és jogi szak­értői teljes lelkesedéssé bocsátották ada­taikat a kormányzat rendelkezésére és ennek köszönhető, hogy a most megje­lent nyugdijrendelet a nyugdijkérdés min­den részletére kiterjed. Boldogságot és megelégedést hozott ez a kormányintézkedés a nyugdíjasok sze­rény otthonába. Nemcsak azok állapíthat­ták meg elégtétellel, hogy a magyar kor­mány a világháború vérzivatarának köze­pette is gondoskodik a jogos érdekekről, akik már a román államtól is kaptak éh- bérnek beillő nyugdijilletményt. Most végre gondoskodni fognak a „nyugdijta- lan“ nyugdíjasok sorsáról is, akik két év­tizedes küzdelem után sem tudták elis­mertetni szerzett jogaikat. Visszapillantást vethetnénk ebből az al­kalomból a kisebbségi nyugdíjasok létért való kétségbeesett küzdelmére, amelyet a különböző román kormányzatok egyfor­ma hajthatatlanságával szemben megvív­tak. Elmondhatnánk, hogy milyen Canos- sa-járás után született meg annakidején a köztudatban a Boila-féle nyugdíjtörvény néven élő egyetlen általános jellegű hiva­talos román kormányintézkedés, amely a magyar nyugdíjasok egy hányadának még­is csak juttatott valami javadalmazást. Rámutathatnánk arra, hogy mennyivel emberségesebb és nagyvonalúbb ezzel szemben a magyar kormány álláspontja a nyugdijkérdések rendezésében. Nem akarunk azonban régi sebeket feltépni. Együtt örülünk az örvendezőkkel. Gondo­latban ellátogatunk a szerény nyugdíjas családokhoz, akik sohasem azért tartottak ki a magyarságuk mellett, mert jutalmat vártak, hanem, mert a szivük, lelkűk, egész lényük azt parancsolta, hogy faji öntudatukat megtagadni nem lehet.. Most ennek is elérkezett a jutalma és úgy érez­zük. hogy ezt érdemes a nyilvánosság előtt meghatott szívvel méltatni. II. Erdélyi szellem Gondos figyelemmel kisérjük az Erdé­lyi Párt egész tevékenységet. Grörumel tölt el. hogy a Párt hivó szíva a ország- S7<>rh> megmozdultak u magy-ir tömegek t hitet tesznek az erdélyi magyar egység gondolata mellett. Teljes erővel megindult az épitő munka, amelynek alajiján Er­dély boldog jövendője épül majd fel. És elégtétellel tölthet el minden erdélyi ma­gyar embert, hogy az Erdélyi Párt fiatal képviselői mennyire szivvel-lélekhel állot­tak a szervező munka élére. Valaha a bol­dog békeévekben a képviselőség nagyon sok embernek csak külső díszt jelentett. Eltekintve a magyar parlament országos- hirii közéleti harcosaitól, a köztudatban azoknak a honatyáknak jellemrajza is élénken él, akikről különösen Mikszáth Kálmán annyi kedves szint rajzolt fel Vaiuíacsempészésen érték tetten a volt kolozsvári pénz- beszedőbői ieti operaénekest KOLOZSVÁR, február 26. (Saját tud.) Újabb valutacsempészt lepleztek le tegnap a határőrök a Feleki-uton. A lőliös ezúttal ré­gi kolozsvári ismerős, Muresan Gavril, aki annakidején a román uralom alatt mint pénz­beszedő teljesített szolgálatot a kolozsvári vízmüveknél. Az uralomváltozás után a 27 éves íiatalember, Muresan Gavril, november­ben eltávozott Kolozsvárról és Romániába ment. Előbb Tordán próbált még elhelyez’ kedni, de mivel nem sikerű t. gondolt me­részet és nagyot s felcsapott „operaénekes­nek“. Sikerült is bejutnia a temesvári Ope­rához kardalosnak és néhány hónap alatt össze is takarékoskodott magának mintegy 40 ezer lejt (1300—1400 pengőt). Néhány nappal ezelőtt elhatározta hogy átjön Ma­gyarországra, itt beváltja majd a pépzét pen­gőre és azzal újból visszamegy Romániába. A „jó üzlet“ reményében tegnap végre is hajtotta tervét. Az „operaénekes“ nyilván nem tudta, hogy a lej Magyarországon feb­ruár 21-étől kezdve megszűnt törvényes fi­zetési eszköz lenni. Ráadásul Muresan Gav­ril tiltott utón, minden hivatalos irat nélkül akart átszökni a határon, de rajtavesztett. A határőrök lefogták és bekísérték a kolozsvá­ri rendőrségre, ahol a bűnügyi osztályon azonnal kihallgatták. Kedves, derűs mozza­nata is volt ennek a kihallgatásnak. Muresan Gavril, a kezdő kardalos ugyanis, annak bizo­nyítására, Hogy valóban „operaénekes“, amugv sebtében leénekelt egy-két operaáriát. Mon­danunk sem kell, hogy volt egy második Grozavescu. A humoros mozzanatokban bő­velkedő „müvészprodukció“ után a rendőr­ség elrendelte a ppru.ljárt operaénekes őri­zetbevételét. akit további eljárás végett át adnak a budapesti valuta-ügyészségnek. KOLOZSVÁR, február 26. A nagyvá­radi Magyar Házban az Erdélyi Párt va- radi tagozatának szervező bizottsága Markovits Manó ny. főispánnak, a vár­megyei szervező bizottság elnökének és az országos központ képviseletében meg­jelent Páll György dr. főtitkárnak jelen­létében ülést tartott. Dr. Páll György fő­titkár az Erdélyi Párt célkitűzéseit, szer­vezési elgondolásait és az eddig elért eredményeket ismertette. Hangsúlyozta, bogy Erdély fővárosának magyar tömegei megértették az Erdélyi Párt program­ját, melyhez a keresztény, a nemzeti elveket valló és komoly nemzet épitő munkát kívánó magyar férfiak töme­gesen csatlakoznak, aminek legszebb bizonyítéka az, hogy Kolozsvárott több mint 12 ezer magyar lépett be az Er­délyi Pártba. Beszéde során utalt arra, hogy az Er­délyi Párt egyenes utódja a régi Magyar Párt és a Magyar Népközösség legneme­sebb érteimben, vett nemzetszervező te­vékenységének. Az erdélyi képviselők közbelépései kon­krét eredményeket hoztak, ami ékesen bizonyítja, hogy az Erdélyi Párt nem tér el programjától. ! \ égül hangoztatta Páll György dr. főtit­kár, hogy az Erdélyi Pártnak kell azzá a szervezetté válnia, amely a visszacsatolt erdélyi és partiumi területek minden jo­gGs óhaját és panaszát magáévá teszi, azok érdekében eljár és a kedvező elinté­zést kieszközli, mert a kormányzat részé­ről a feltétlen jóindulatot élvezi. Dr. Páll György beszámolója után rész­letesen megtárgyalta az értekezlet a Nagyvárad városi szervezkedés ügyét és ennek érdekében meghatározták a terü­leti beosztást és elhatározták, hogy fog­lalkozási ágak szerint is megbíznak alkal­mas vezetőket arra, hogy Nagyvárad vá­rosi tagozata a legszorosabb kapcsolato­kon épüljön fel. A létrehozandó munkás­szakosztály vezetésére Szabó János kőmü- vesmunkást, felsőházi tagot kérték fel, a kereskedők beszervezésére Horváth Ár­pádot és dr. Kalas Lászlót, az iparosok tömörítésére Szabó Károlyt, Darabant Gyulát és Fenessy Lászlót bizták meg, az ifjúsági tagozat szervezői Soós Lajos és Sarkadi Zoltán lettek. A női csoport meg­szervezésére is megtörténtek a legszük­ségesebb lépések. Végül a pártsajtóról folytattak beható megbeszélést. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt értekezlet a jelenlevőkben azt a véle­ményt alakította ki, hogy az Erdélyi Párt szervezkedése Nagyvárad városában is a legteljesebb sikert fogja meghozni. Egyidejűleg megnyílt az Erdélyi Párt vá­ros-tagozati irodája is a Magyar Házban, Sál Ferenc-utca 9. sz. alatt. Az iroda min­den közérdekű ügyben hétköznapokon az érdeklődők és a tagok rendelekzésére áll. Zsúfolásig regiül ott iskoláiéi méh az EMSZ íaes sz ervezetének egészségügyi és történ ?lmi elöadássoroza ;■ n Mi sem jellemzőbb arra a kuIturSzumjra. ^ amely a külvárosi magyarságban van, mint az, hogy a város négy kü!varomában tartott 'rendszeres csütörtök esti előadások a muU béren annyira z-Sufoltak \öltük, hogy egyik iskolában már a folyosón sem fért a kő- zönség. Éppen ezért áhított be a Tizes Szerveze­tek Elnöksége egy ötödik előadási helyet a Horthy Miklós-ut 52. sz. alatti á l. elemi is- 1 kólában. Ettől a héttől kezdve már itt iá megtartják az előadássorozatot. A Tizes szervezetek ku'lturmunkájának e heti programját itt közöljük: február 27-én, csütörtökön este 7 óra? kezdettel (a Kőkert-u. 25. sz. a. fél 9 órai kezdettel): a) az egészségügyi sorozatban a tuberku­lózisról dr. Parády Kálmán főorvos (Pap-u. elemi), dr. Horváth Endre belklinikái gyak. (Honvéd u. 62 sz. ál', el.) dr. Várady Gábor belklin. tanársegéd fZsigmond kir.-u. 137), dr. Dóczy Pál be ki inikai tanars. (Kőkert-u. 25.), dr. Málnásy Géza belklin. orvos (Fe* renoz Józ«ef-ut 52. sz. á l. el.) bl a történelmi „Magyar múltúnk uteaue* veinek tükrében“ e. sorozatban csütörtök es­te 8 órai kezdettel (a Kőkert-u. 25. sz. a. fé! 10-kor) az Árpádházi királyokról: Hesz* ke Béla tanár (Honvéd-u. 62), Hadházy Sán­dor tanár (Pap-u. 35), dr. Gerencsér Ist­ván tanár (Zsigmónd kir.-ut 137), Gse'énvi Béla tanár (Kőkert-u. 25), Simon Tamás ta­nár (Horthy Miklós-ut 52. sz. a. iskola). Március 3-án, hétfőn este 8 órakor szín­házi kulturelőadás az Iglói Diákok c. ope­rett (közkívánatra megismételve ai mult heti előadás.) A szervezet elnöksége ezúton is tudomására hozza a színházjegy igénylőknek, hogy a jegyeket a csütörtök esti előadások alkalmával lehet a körzetve-zetőknél vagy az ottlevő megbízottjuknál igényelni. Ezért a körzetvezetők az előadások színhelyén lesz­nek az előadás kezdete előtt fél órával. Tá­jékoztatásul közö jük, hogy a III —VI. kör­zetek a Honvéd utcád elemihez, a VII—IX. körzetek a Pap-u. elemihez, a X. körzet a Z,si gmond kir.-uti Napközi Otthonhoz, a XII.—XIII. körzet a Horthy M. u. 52. sz. elemihez, a XV.—XVII. körzetek a Kökert- uteához tartoznak. Az itt fel nem sorolt kör­zetek az eddigi módon igényelhetik a jegye­ket. Ha valaki nem ismerné körzete sorszá­mát, forduljon a Kiráiy-u. 3. sz. a. irodá­hoz. •rí* Amíg ‘&h ttfaiík a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarj'a, m.égi* meghozza reggelre az enyhe es fájdalmatlan kiürülést. Kellemes hashajtót - TVflN.VÁVvA ratkozz be az Erdélyi Pártba Kolozsvári és kofozsmegyei pártiroda: Farkas-utca 7. sz. Telefon: 25-38. Beiratkozni lehet minden nap délelőtt 9-tol 2-ig és dMután 5—7 óra között. T. 'S. e$ bit no­ulg jén öl, lo­in­y«­ik. kis na nk üd •o­m II ELFOGTA A RENDŐRSÉG A DOHÁNYOSBÓDÉK BETÖRŐJÉT KOLOZSVÁR, február 26. (Saját tud.) Megrögzött trafikbeítörőt tartóztatott le teg­nap a kolozsvári rendőrség. Kovács Károly Andrássy u 16. szám alatti lakos az utóbbi három nap leforgása alatt három dohányos bódéba tört be, melyek közül kettőből több, mint 100 pengő értékű dohányt és cigarettát lopott el, a harmadik esetnél azonban rajta­vesztett. Az éjszakai órákban a Horthy Mik­lós és Szép utca. sarkán levő Papp Albert ha­dirokkant bódéjába akart beítörni, amikor a rendőrőrszeni leleplezte. TIZENHATMILLIÓ PENGŐ KÖLT­SÉGGEL FŐVONALLÁ ÉPÍTIK KI A■ SZILÁGYSÁG1 VASÚTI VONALAT. -í zilahi tudósitónk jelentése szerint báró Braunecker Antal országgyűlési képviselő bejelentette, hogy az ipari és kereskedel­mi miniszterrel folytatott tárgyalások- eredményeképpen a szilágysági vasútvp- nalat 16 millió pengő költséggel elsőosz- tályu fővonallá építik át. Az átépítési munkálatokat márciusban kezdik meg és három hónap alatt befejezik. Az átépítés után a szilágysági vasútvonalon négy fel és négy lemenő gyorsvonat lesz naponta és a megyében négy rendes és három fel­tételes gyorsvonati megállóhelyet rendez­nek be. ! Nagyváradon is megkezdődött az Erdélyi Párt szervezési munkája Dr. Páll G/örgy központi kiküldött ismertette az eddigi eredményeket a szervező bizottsággal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents