Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-25 / 46. szám
yg’4í február 25. ELLENZŐK aumoomm/m 3 A magyar egység jegyében taftotta itieg alakuló gyűlését ess Erdélyi Párt sióiméi®megyei fagaxata Dr. Mikő Imre és IHhr^chl Dezső crszág.*¥iii?si képviselők ismertet éh a siaímár- Bémelil gyűlésen az Erdélyi Párt célkitűzéseit. — Lelkes és ünnepi Isaniulalhan hitvallást tett Szatmármegye magyarsága az Erdélyi Párt zászlóbontása műiéit Pr. Seres ?en$ esperes lett « SE®tnsárnéari@fIü és Q megyei párffagozet elnöke SZATMÁRNÉMETI, február 25. Vasárnap délelőtt tartotta meg Szatmárnémeti városi színházának helyiségében alakuló gyűlését az Erdélyi Párt szatmár- megyei tagozata. A nagy színházat zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, amelynek soraiban nemcsak Szatmárnémeti iparossága és középosztálya, hanem Nagykároly, Nagybánya, Szinérváralja, Ombőd és a környező falvak magyarsága is nagy számban képviselve volt. Az Erdélyi Párt alakuló gyűlésén megjelentek Kölcsey Ferenc főispán, Ember Géza es Figus Albert szatinárnémetii országgyűlési képviselők. Albrecht Dezső és dr. Mikó Imre országgyűlési képviselők, mint az Erdélyi Párt központjának kiküldöttei, Csóka polgármester. Boros Jenő ref. esperes, Teveli József ügyvéd, Ajtai Nagy Gábor m. kir. közjegyző, a nagybányai küldöttség vezetője, dr. Nagy Gábor és Takcsinszkv Kázmér, Gönczy ref. lelkész, Nagykároly kiküldöttje, Cs. Károly István, az EMGE alelnöke, ombódi kisgazda, valamint a vármegye magyarságának legjava. A magyar Hiszekegy elmondás^ után a nagygyűlést Ember Géza, az Erdélyi Part parlamenti csoportjának elnöke nyitotta még, mint a Magyar Párt utolsó megválasztott elnöke, aki üdvözölte a megjelenteket s átadta a szót dr. Mikó Imre országgyűlési képviselőnek. DR. MIKÓ IMRE BESZÉDE Dr. Mikó Imre az Erdélyi Párt megalakulásának történetéről és programjáról számolt be. A magyar parlamenti képviselők behívása után az elé a választás elé kerülték, hogy vagy testületileg olvadnak valamelyik magyarországi pártba, vagy szétoszlanak és felszívódnak a különböző pártokba, vagy pedig önállóan parlamenti csoportot alkotnak. Az anyaországi pártok valamelyikében való el helyezkedés azért nem bizonyult helyes megoldásnak, mert Erdély leszegényedve került vissza Magyarországhoz éigy mielőtt még az általános magyar politikai életbe való bekapcsolódás megtörténhetnék, Erdélyt előbb gazdaságilag az anyaország szintjére kell felemelni. A politikai pártokba való belépés azt jelentette volna, hogy az erdélyi magyarság politikai képviselete szétesik és szembe kerül egymással a parlamentben és ennek következtében az érdé yi kérdés egyszerre úgy, mint ma a felvidéki, elerőtlenednék és lekerülne a napirendről. Ezért választották a behívott képviselők a harmadik megoldást, hogy önálló parlamenti csoportot alkossanak, amely országos vonatkozásban támogatja a kormányt. Az erdélyi kérdések megoldásánál, ami a magyar törvényhozók főcélja, ily módon szabadkezet biztosit magának. AZ ERDÉLYI PÁRT CÉLJAI — Amíg mi Pesten az erdélyi magyarság ügyében eljártunk — mondotta a továbbiakban — megindult a magyarországi politikát pártok benyomulása Erdélybe. Hogy ennek elejét vegyük és a kisebbségi sorsban összekovácsolódott magyar egységet megőrizzük, kimondottuk az Erdélyi Párt megalakulását, melynek legfőbb célja Erdélynek az anyaországhoz való beillesztése és . ennek gazdasági szintjére való emelése. Az Erdélyi Párt programjának alapelvei. erős és független Magyarország és ennek érdekében minden áldozatot meghozunk. Kon védségünk fejlesztését pedig elsőrendű kérdésnek tekintjük. Állandó figyelemmel kísérjük a határon íul maradt magyarság sorsát. Bensoleg kiegyensúlyozott magyar társadalom felépítésére törekszünk, amelyet a szociális szellem hat át. Az ilvmódon családdá alakult nemzeti kő zösségben nemzeti vagyonnak tekintjük a földet és a tőkét. A felekezeti béke ápolásával az anyország- nah is példát akarunk mutatni. A nemzetiségi kérdés terén békés együttélésre törekszünk a velünk együttélő kisebbségekkel.. . Az Erdélyi Párt eddigi eljárásainak "eredményeképpen kielégítően szabályoztatott a tisztviselői és nyugdijkérdés. A magyarországi Földhitelintézet pedig a napokban kezdi meg működését azzal a szándékkal, hogy talpraállítsa gazdasági társadalmunkat. Az ejrdélyi költségvetésbe pedig iparpárlolási célokra súlyos pénzek állanak rendelkezésre- — Ezek után azt kérdezhetnék tőlünk, miért mondjuk mindezt a Partiamban, ami nem tartozik a szűkre vett Erdély területé-, hez. Válaszunk az, hogy a kisebbségi sorsot együtt küzdöttük végig, egyformán Erdélyben és a Partiumban, ezért problémáink is közösek és a háromszékme- gyei székely kisgazda kérdései közelebb állanak a szatmári iparoshoz, mint a Sznt- mái megye magyar uralom alatt álló részel: problémáival. A Partium a történelem folyamán a hid szerepét töl lőtte be Erdély és Magyarország között és szeretnök. ha a jövőben is a Partium dokumentálná Erdély és Magyarország elszakíthatatlan egységét. Albrecht ©essö képviselő erdélyi szellemről Ezután Albrecht Dezső országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Beszéde elején utalt arra, hogy alig egy fél éve még Szat' máruémetit tartották alkalmasnak arra, hogy minden alapot nélkülözve, világgá kiáltsák a „nici o brazda“ naiv tételét. Nos, ez a barázda -— folytatta beszédét Albrecht képviselő — melyet a történelem erejétől vont magyar eke elkanyaritott. őszi szántásnak számunkra éppen elegendő volt. Ezután a szónok rátért beszéde során arra, hogy a román uralom milyen szomorú emlékeket hagyott hátra a megszállott területeken. Ezek az emlékek kifosztott lakosságról, kirabolt kasszákról, elhurcolt állami berendezésekről, elnyomott magyarságról beszélnek és a kifosztás méreteire jellemző, hogy egyetlen vasúti kocsi, egyetlen városi vagy községi kö" zület sem maradt, melynek legalább egynapi költségvetését hátrahagyták volna. gilését remélték tőle. De nem fognak csalódni azok, akik a magyarság egyetemes és nemzeti érdekek szolgálatát várják tőle. a Magyar egység érdekében — Erdély magyarságának éreznie kellett azt, hogy a magyarság sorsa évszázadokra dől el mostan. Háború közepén állunk, ami áldozatot, fegyelmet, összetartozást és egységet követei, öntudatosan és büszkén vállaljuk ezt a feladatot és össze akarjuk fogni az erdélyi magyarságot, megőrizni egységét ennek a magyar- sásnak, hogy a mostani kritikus órákban mindenre készen, áldozatkészséggel és fegyelmezettséggel álljon. Viszont egységben akarjuk tartani az erdélyi magyarságot a jövő feladatai számára is, mert hisszük azt, hogy az erős nemzeti érzés cs a kisebbségi sorsból származó testvéri közösség gondolata biztos alapjául szolgál a EGYETEM MOZGÓ SZERDÁN NAGY PREMIER! ZiLIHY L1JÖS lélek“ szerzőjének legújabb filmje: KÉT FOGOLY Hasonnevű közismert regény nyomán. — Főszerepben: BSÎ0I GIZIMa utoljára: PatiD WäSSglV filmremeke: Egy életen át. A visszacsatolás pillanatában mindent a magyar államnak kellett pótolnia akkor, amidőn ő is egy világháború közepén súlyos nehézségekkel küzd. Maradt a román ma'cmnak azonban egy értéke is, melyet semmiféle erőfeszítéssel sem tudtak megsemmisíteni és ez a nemzeti öntudatban megerősödött és testvéri szeretettben összeforrt magyarság. — Ez a magyarság a képviselője annak az erdélyi szellemnek, melytől az anyaország is olyan sokat vár. Az erdélyi szellem két alaptényezőn épül fel: az erős hagyománytiszteleten és o nemzeti és sorsközösség átéléséből eredő szociális érzéken. Azt kellett tapasztalnunk, hogy az erdélyi szellemnek ezt a kettősségét kevesen értik meg. A saját érdekeiknek megfelelően az egyik csoport csak a hagyomány tiszteletét látja és azt kívánja, hogy az erdélyi magyar eág ezzel járuljon hozzá a régi állapotok rögzítéséhez; a másik rész pedig társadalmi reformtörekvéseihez keres társat. Az erdélyi szellem kettőssége azonban szét- választ hatatlan és csalódniok kell mindazoknak, akik csupán pártérdekeik kietéEGISOII MOZGÓ Csuk 3 napig iátbafa simone síüeiCT IFJÚSÁG c. fűmben. Partnerei: )E~N PIERRE flUMOHT és R. MŰIÉIN. Ssépséf I Báj 1 Ifjuség T magyar jövőnek. Azt akarjuk, hogy az erdélyi magyarság hu szónkét év alatt kijegecesedett értékei egységben maradjanak és a kialakuló Európában állami vágyaink teljesedése után készen álljunk arra,-hogy kiépítsük azt a belsőleg erős Magyarországot, mely a nagy tömegek lelki bek éjén és a különböző társadalmi rétegek igazságos voltán épül fel. Beszédének végén a szónok utalt arra, hogy nem ígéretekkel jönnek, hanem munkát várnak. Keressük azokat a férfiakat — fejezte be beszédét Albrecht képviselő — akik a külsőleg és belsőleg erős Magyarország felépítésében résztvesznek és ennek a munkának áldozzák magukat. MEGVÁLASZTJÁK A TISZTIKART Albrecht Dezső országgyűlési képviselő nagy tetszéssel fogadott beszéde útin Ember Géza országgyűlési képviselő bejelentette, hogy a je> ölőbizottiság munkájút befejezte és felkérte ur. Ambrózy Pál ügyvédet és Né- medy Gábor főtitkárt, hogy o vaiSsák fel a jelöléseket. A nagygyűlés egyhangú felkiáltással választotta meg .a tisztikart. AZ ERDÉLYI PÁRT SZATMÁRNÉMETI SZ. KIK VÁROSI TAGOZATA TTISZTIKARÁNAK NÉVSORA Megyei és városi tagozat közös elnöke; Boros Jenő ref. esperes. Városi tagozat ügyvezető elnöke: Dr. Teve i József ügyvéd. Városi tagozat aleluökei: Jakab Árpád, Kondor Gedeon, Szűcs Kálmán, id. Vajda Péter. Városi íőtitkár: Némedy Gábor lapszerkesztő. Közö* pénztáritok: Dr. Banner Antal pénzintézeti cégjegyző. El enőrök a megyei és városi tagozatra; ifj. Figus Albert cégjegyző, Frankó János bankigazgató. Városi tagozat ügyészei: Dr. Mák István, dr. Martba József ügyvédek. Városi intézőbizottsági tagok: Dr. Ambrózy József főügyész, dr. Anta Sándor nyug. főügyész, Asztalos István erdőmérnök, dr. Balás Béla orvos, Bertha Károly kertész, Bécsi Ferenc kereskedő, Bodnár Károly főmérnök, dr. Bulgar Dezső orvos, Borbis Pál gazda, Bottyán István építész, Brezina Gyula nyug. főszámvevő, Buu.s József szabó iparos, dr. Csóka László po gármester, Czehner Jenő kőműves. Csáti Lajos fogász, Darabánth József gazda, Debreczeni Károlv gazda, Erdei 1st ván tímár iparos, ifj. Erdélyi László malomtulajdonos, Fazekas Károly kereskedő. Fejes Márton gyárigazgató, Felker József viljamosmüvek könyvelője. Figus Albert orsz. gy. képv., Fodor Gábor ácsmester, Gaál Imre asztalos iparos, Garda János kőműves, GárdoiS Ferenc könyvkötő iparos, Gecsev Jenő tanár, dr. Göbl József orvos, Gulya István gazda, dr. Gyene Károly orvos, Gyúró Lajos mérnök, Gyúró Sándor iparos segéd, Gyüre Lajos csizmakészitő, Gyüre Sándor csizmakészitő, HaraSzthy Gábor gazda, dr. Harcsár Géza gazdaköri elnök, Hájtájer Gvu. la gyáros, Ilosvay Lajos apátkanonok-plébá- nos, Jakab János fogász, Janiczky Pál villa, inosmiivek igazgatója, Jelenik Endre kalapos iparod, Juhász László mérnök, Kakassyr János tanár, Karikás Sándor iskola igazgató», Kerekes István ipartestületi alelnök, Király Lajos gazda, Kiss Bertalan ref. lelkész, Kiss Elek biztosiró, Kiss József városi főszámvevő, Kiss Lajos bankigazgató, Koós Zoltán iskola- igazgató, Kozma Sándor nyugdíjas, Kreiter László gyógyszerész, Láday József magántiszt viselő, Ligeti Imre főgimnáziumi igazgató, Litteczky Endre festőművész, Losonczy Béla gyári művezető, dr. Láng Ferenc gimnáziumi tanár, dr. Lőrincz Lajos főgimn. igazgató, Lőrincz Lajos gazda, Luczky Ferenc gazda, Lukács Sándor tímár iparos, Martos Pál ev. lelkész, dr. Mészáros János rk. püspöki irodavezető, Mogyorsó Lstván keres, kedő, Mónus István kertész, Muhy Miklós ügyvéd, Munkhárt Gyula városi tiszt. Nagy Béla tanár, Nagy Jenő gazda, dr. Nagy Jo, zSef városi tanácsos, Nemes ísitváu gazda, Or- bók Kálmán magántisztviselő, dr. Papp Zoltán helyettes polgármester, Patakv József bankíiszlviselő, Paitaky Lász’i lakatos iparod, Paulo vies József kereskedő, Peleskey Miklós kereskedő, dr. Pirklea: Ernő vâroâi tanácsos, dr. Princzinger János ügyvéd, Pru- zsinszky Jenő banktisztviselő, P. Sándor Chrisostom rk, léik ész, Persenczky Lajos gazda, Platz Emil tanár, dr. Rácz Károly kir. közjegyző, Rácz Lajos kereskedő, Roho- nyi Dezső nyug. főszámvevő, Róth Béla lakatos iparos, Rozsnyaá Lajos műszerész, Sar- kadi Sándor tanár, dr. Schlagetter Nándor orvos, Simon István gyári művezető, Simon Ferenc szappanos*, dr. Südy Szabolcs‘ügyvéd, Szabó Endre szücsmester, Szabó István, Szabó János kőműves, Szabó József titkár, Szathmárv Géza városi fő-számvevő, Szeibeí József gyógyszerész, Szepessy János csizmadia, Szi ágyi János vasúti munkavezető, Vfj. Szűcs Káinán asztalos iparos, id. Tabaidi György gyógyszerész, Tasnády József nyugdíjas, Tafay Pál vendéglős, dr. Tereh Bálint szatmárhegyi elöljáró, Tereh Géza főig helyettes, Tereh Lajos gazdakŐri elnök, Tereh Sándor fakereskedő, Tóth Gyű a festőművész, Tóth József tímár segéd, Tóth Zoltán tanár. Török Zo’tán kereskedő, Uhlicsák Béla magyar gör. kát. lelkész, Uray Géza szabó segéd, Vadnay Géza kárpitom ifj. Valent Vilmos húsiparos. A MEGYEI TAGOZAT Megyei és városi tagozat közös elnöke: Bo. ros Jenő ref. esperes lelkész, ügyvezető elnök: Svaiczer Be a, alelnökök: Oláh Sándor Nagybánya, dr. Verner Jenő Kakszentmár- tion, Bikfallvy Ferenc Berend, Piacskó Károly Ombőd. főititkár: dr. Ambrózy Pál Szatmárnémeti, ügyvezető titkár: Némedy Gábor Szatmárnémeti, pénztárnok: dr. Banner Antal Szatmárnémeti, el enőrök: dr. Hor- váth Cyorgy Pálfalva, Gulya Géza Apa, ügyészek: Y aradi János Nagykároly, dr. Karn emszky Viktor Szinérváralja, dr. Bagossy Sándor Nagybánya. JÁRÁSI ÉS VÁROSI ELNÖKÖK: Dr. Ajtay Nagy Gábor Nagybánya, Spáczai Árpád Felsőbánya, dr. Tóth Zo'rán Nagykároly, dr. Böszörményi Károly szatmári járás, dr. Papolczy László szinérváraljai járás, Oláh Sándor nagybányai járás, dr. fe'Vinczi Takács Sándor nagysorakuti járás. dr. Mets Gyula erdődi járás, dr. Dohy Albert nagykárolyi járás. Puy Géza avasi járás. Tho- roozkay Sándor kápolnokmonosTori járás. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.) h nt. ii. es kit noülő jón, 'ól, lóin- Y élik. kis na ük üd ÓiigI!
