Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-25 / 46. szám

Crs; <x ^ - V C i '■ J „ rn. """ * -h á - t - ' . ■* - C .VI­jSp "■ “ft r» 7. di.; l ÄRI 10 FILLÉR M—iI mmmammmmmmma* t smsmmjmt^ammmsmntf^niBsmsansnKUtmmmmmieatcmKikauaxt 8&aa—a—mmm Szsrheszlöság és kiadófcnralal: Kcfcîsyăr, áSessoKfif-ít 4. Telffoa : îî—jos. íy«siöa: Esreiem-utca 8. szám. Tsisfon sz.: 2$— 23 Feißläs ^zerh'îszîg: UH. OROiS LÁSZLÓ LXII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. KEDD :3®mS3SSEE30KfflBS2 MÜNCHEN, február 25. Hitler vezér és kancellár a nemzeti szocialista párt megalakulásának 21. évfordulója alkalmá­ból Münchenben beszédet intézett régi gárdájához. A Führer a párt hagyomá­nyaihoz híven, ugyanabban a sorházban mondotta el világszerte nagy érdeklődés­sel várt beszédét, ahol annakidején a pár­tot megalakították. Németország vezére és kancellárja a párt vezérkarának kí­séretében lépett a terembe. Kíséretében Hess, a Führer helyettese, Schiller,* a ro- harrfosztagok vezetője és Wagner Adolf. Wagner az összegyűlt tömeg örömujjon­gásai között fordult a Führerhez, üdvö­zölte őt és kérte, mondja el beszédét. Hiller vezér és kancellár beszéde A Führer bevezetőjében visszapillantást J vetett a párt alapításának körülményeire és ismertette a párt programjának kihatá­sait. Hangsúlyozta, hogy a párt program­ja, a célkitűzés az elmúlt évek alatt egyetlen pontban sem változott. — Én szégyenletes versaillesi békepa- tancsot áiéreztem és nem felejtettem el belőle semmit — mondotta. — Megta­nultam ennek a békeparancsnak minden oldalát. Ellenfeleink nem azért akartak demokrata államot csinálni Németország­ból, hogy elengedjék a békeparancs köve­telményeit, hanem azért, men: csak ilyen alapon tarthatja volna be Németország a megalázó szerződést. SOHA EGY PILLANATRA SEM KÉTELKEDTEM A NÉMET NÉP AKARATÁBAN Rámutatott a Führer arra, hogy 5 soha egy pillanatig sem kételkedett a német nép akaratában és képességei­ben, mert érezte és tudta, hogy a belső válságból adottságai révén sikerül fel- küzdenie magát, mint az egy 80 milliós néphez illő. Hangsúlyozta, hogy a német nép abban a pillanatban, amikor a belső válságtól meg­szabadult, már a külső válságokkal szem­ben is erőteljesen és hathatósan tudott fellépni. Ezután részletesen vázolta a párt politikai küzdelmét. Emlékeztetett arra a napról-napra izmosodó mozgalom­ra, amelyből a párt már 1923-ban meg­erősödve került ki. Hangsúlyozta, hogy kevés olyan nemzeti mozgalom volt a világtörténelemben, amely egy megalá­zott nemzetet annyira felemelt volna és annyi újat alkotott volna, mint a 1 német nemzeti szocializmus. Vele párhuzamosan vívta a maga építő forradalmát a fasizmus is. A két forrada­lom nemcsak célkitűzéseiben azonos, ha­nem az utjai is azonosok. zetkilométert vegyen el. Emellett elvisel­hetetlen az is, hogy ezek a népek állan­dóan gyámság alatt tartsanak és előírják nekünk, milyen gazdasági politikát foly­tassunk. Olyan gazdasági politikát folytatunk, ! amely hasznára van a német népnek. Én sem beszélek bele mások dolgába. Ha ők aranyzsákokon akarnak ülni, tegyék azt. Ha azonban azt mondják: „Tegyétek ti is!“ én akkor is gondolkodni fogok, ha­lott aranyat vásároljak-e a német munka­erőnek. Ma már egyetlen államot sem lehet többé luipilalista alapokra felépíteni. Kiadófulaldonos: P a L L fi S R. I. Kolozsvár. Eiölizetés! árak: havonta 2.73, r.ogvBdévre 8, félévre 16. aqisz évre 32 usngí. KOLOZSVÁR, 1941 FEBRUÁR 25. Ebből a háborúból nem az aranystan­dard kerül ki győztesen, hanem a nem­zeti gazdaságoké lesz a győzelem. A nemzeti gazdaságok egymás között folytatják majd a számukra szükséges kereskedelmet. Mi semmit sem tettünk a másik világ ellen — folytatta Hitler — sohasem kí­vántam Amerikától, Angliától, vagy egy másik államtól, hogy aranyat ajándékoz­zon nekünk. Nincs szükségünk az aranyukra’. Tart­sák meg ők! De mi sem folytatjuk gaz­dasági politikánkat a londoni és neve- yorki bankárok kívánságai szerint, ha- I nem kizáróan a német nép érdekeinek megfelelően. Ebben a kérdésben fanatikus szocialista \agyok. aki mindig csak népe érdekeinek összességét tartja szem előtt. Nem va­gyok egy nemzetközi bankszövetség rab­szolgája. Nem vagyok lekötelezve egyet­len kapitalista csoportnak sem. Mozgal­munk német népi mozgalom. 99* világ legjobb hadseregére támaszkodom“ Megértem és átérzem a barátság fogalmát *9“ — Ellenfeleink még nem értették meg, mit jelent hü szövetségesnek és ugyanak­kor hii barátnak lenni s ebből a barát­ságból nem csinálni üzletet. Én megértem és átérzem a barátság fogalmát, mert nem vagyok demokrata és nem vagyok kalmár. Az igazi férfi, amikor épít és alkot és munkája során nehéz küzdelmeket vállal, mindezt nem önmagáért, hanem a nagy közössé­gért teszi, rágalom nem érheti, mert tudja, hogy halála után igazságot szol­gáltatnak neki. Azt az igazságot senki sem tudja elvitat­ni, hogy egyetlen nagy’eszme szolgálatá­ban álltam. A nemzeti szocialista és a fasiszta forradalom ereje, a két férfi őszinte barátsága felbonthatatlan. Az utak azonosak és a cél ugyanaz. A TENGERI HÁBORÚ CSAK MOST INDUL MEG — Volt idő, amikor Olaszország na­gyon erős ellenséget tartott lekötve. Az olaszok sok hajót és Északafrikában sok repülőgépet tartottak lekötve. A tengeri háborút csak most indíthat­juk meg. I Először tengeralattjáróinkat kellett el­lássuk jóképeáségü, uj legénységgel. Most harcba állíthatjuk őket. A háború kezdetekor igen kevés tengeralattjárónk volt még, az olaszok hónapokon át sike­resen kötötték le az ellenség erejét. Most már mindegy, hogy zuhanóbomházó repü­lőgépeink az Északi, vagy a Földközi-ten­geren lepik meg az angol hajókat. A célpont mindkét helyen ugyanaz. Ahol a britek érintik az európai föl­det, ott mi megjelenünk és rájuk mér­jük a döntő csapást. Ellenfeleink az idővel igyekeznek elijeszteni minket, de kijelenthetem, hogy soha nem riadtam vissza a várakozástól. 1923-tól kezdődőleg is sok éven át vára­koztunk, mert tudtuk, hogy ez a várako­zás nem lesz hiábavaló. Most, ha vissza­gondolok a várakozás évéire, látom, mennyit dolgoztunk, inennyit alkottunk tíz esztendő leforgása alatt. Nálunk solia sincs bizonyos dátumhoz fűzve a végre­hajtás időpontja. Ellenfeleink azonban biztos időpontokat mutattak a háború évében. Hangoztatták, hogy ősszel ránk mérik a végső csapást, majd azzal jöttek, 1941 tavaszán indítják meg a hadművele­teket az európai szárazföld ellen. Azóta egyre várom őket, de ők máshova men­tek, tehát utánuk kell mennünk, hogy megtaláljuk őket. De mindenütt, ahol megtaláljuk, ott mérjük rájuk a legsu- • lyosabh csapást. Ezután a Führer emlékeztetett arra, hogy ő semmi egyebet sem kívánt a vi­lágtól, csupán azt: legyenek Németország­nak egyenlő jogai. NÉMETORSZÁG GAZDÁSÁGI POLITIKÁJA A világnak — folytatta Hitler — foly­ton uj javaslatokat tettünk. Vannak dol- I gok, amelyeket Németországnak meg kell kapnia, mert élni akarunk. Lehetetlen, hogy egy olyan nemzet, amely 38 millió négyzetkilométer területet birtokol, egy másik nemzettől még 2 és félmillió uégy­Mint korábban Í3 mondottam, nemcsak muso'k csapásainak elhárítására kell elég erősnek lennünk, hanem arra is, hogy azonnal megtorló intézkedéseket tegyünk. Ezért megalkottam a német véderő állam­politikai szerszámát is, nemcsak a csapá­sok elfogadására, hanem — ha másként nem megy — csapások osztogatására is. Amikor észrevettem, hogy Angliában egy bizonyos klikk, a zsidóság vezetésé­vel, tudatosan és eltökélten szít háború­ra, azonnal megtettem a magam részéről is az előkészületeket a német nemzet fel­fegyverzésére. Ezt alaposan megcseleked­tem. De egész Európát is beállíthatom erre és he is fogom állítani. Nyugodtan tekintek az összetűzés elé. Tekintsenek j csak a többiek is ugyanolyan nyugalom- ! mai ez elé. I A világ legjobb hadseregére támaszko­dom. A legjobb hadseregre, amellyel a 1 német nemzet valaha is rendelkezett. Ez a hadsereg számbelileg is erős és a legjobban van felfegyverkezve. Vezetés szempontjából jobb, mint valaha. A nép közepén, mint magja, a nemzeti szocialista mozgalom áll. Ez a mozgalom olyan szervezet, amelynél semmi jobbat sem tudnak szembeállítani a demokrata államokban. E mozgalom párja csupán a fasizmusban található meg. A nép és véderő, a párt és az állam ma felbonthatatlan egység. A világ semmi­féle hatalma sem lazíthatja meg, vagy tépheti szét ezt a szervezetet. Csak őrültek képzelhetik el, hogy megis­métlődhetik 1918. Azt mondják, hogy hat héten belül Németországban kitör a forradalom. De nem tudják, hogy ki csi­nálna forradalmat. A forradalmárok ugyanis nálunk vannak. A többi Thomas Mann-fajtáju forradalmárok, amennyire csak lehetett, jó távolra elutaztak leendő csataterükről. Mások viszont azt mondják, hogy majd a tél térdre kény­szeríti Németországot. Anni ezt illeti, a német nép meglehetősen jól állja a telet, már sokezer telet kibírt. Mások megint azt mondják: eljön az éhség. Erről vi­szont gondoskodtunk, meri hiszen ismer­jük ellenségeink emberbaráti érzelmeit. Tudjuk, hogy ott hamarább beáll az éh­ség, mint nálunk. Azután az időre hivat­koznak. hogy majd az segit. Az idő azon­ban mindig csak annak segit, aki dolgo­zik. Egyáltalán ezek a bizonytalan re­ménykedések egyenesen gyerekesek. 99 R küzdelem u] éve előtt állunk“ Hálás vagyok a Gondviselésnek azért, hogy ha már egyszer elmaradhatatlan volt ez a harc, az én életemben tört ki és olyan időben, amikor még frissnek és ruganyosnak érzem magam és különösen most, egészen frissnek érzem magamat, hiszen jön a tavasz. amit mindnyájan örömmel üdvözlünk. Eljön újból az erők összemérésének ideje. Tudom, hogy bármilyen szörnyű­ségesen kemény is a harc, ebben a pil­lanatban a német katonák milliói ugyanígy gondolkoznak. A küzdelem uj éve előtt állunk. Mindnyájan tudjuk, hogy nagy döntése­ket fog hozni és rendíthetetlen bizako­dással tekintünk a jövőbe. A Führer újból és újból viharos tet­szésnyilvánításokkal kisért beszédét igv fejezte be: • „FANATIKUS BIZALOMMAL TE­KINTEK A JÖVŐBE“ — Ha megnézem ellenfeleimet a többi országban, nem szorul össze a szivem. Bármelyik közülük csak a maga rendjé­nek érdekeiért száll síkra. Valamennyiük mögött vagy a zsidó áll, vagy a saját pénzeszsákjuk. Valamennyien nem mások, mint haszon- élvezők: ennek a bábomnak a hasznából élnek. Ezen nem lehet áldás, ezekkel az emberekkel szemben én úgy lépek fel, mint népein harcosa, ezért a népért szállók síkra és meggyőződésem, hogy úgy, amint a Gondviselés eddig is megáldotta ezt a harcot. a jövőben is meg fogja áldani. Huszonegy esztendővel ezelőtt ismeretle­nül álltam ki népemért és ezalatt a 21 esztendő alatt uj világ jött létre. Az ut mostantól a jövőbe könnyebb lesz, mint az az ut. amely 1920 február 24-től máig, erre a helyre vezetett. Fanatikus bizakodással tekintek a jö­vőbe. 4z egész nemzet felsorakozott most. Tudom, hogy abban a pillanatban, ami­kor elhangzik a vezényszó az indulásra, mindenki menetelni fog. (MTI.) T, 'S, *8. ént no­ülő jén >ól, lő­in­dá­ik. kis na nk ód ■o­* I! •CQ ^ ■ j“ ^ r ^ B ^ ^ ^ ^ ^ r I

Next

/
Thumbnails
Contents