Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-22 / 44. szám

1041 [ebe it ii r 22. ELLENZÉK iernam Észak székelye Illa: COMBOS LÁSZLÓ A népköltészetben a nyelv ezerarcú hangszerén a nép lelke muzsikál. A nép lelkének képe maga a nyelv, a küN tészet és a nép mitológiája, világfelfo­gása. Ali sem természetesebb, mint hogy ha a nép lelkének ezeket a képeit szenüigyre vesszük, egy kicsit maga val a néppel is megismerkedünk. Az ember, a nép fia helyzeténél, körűimé < nycinéi fogva sokban különbözik egy mástól a világ különböző tájain, de sokan egyezik is, mert hiszen egyazon lélek hajtja szellemét hasonló vágyak felé. Ha egy nép körülményeiben ha*» ronló valamely tőle földrajzilag távol eső nemzetéhez, akkor a távolság eile nére is sok közös vonást fedezhetünk föl népköltészetükben. Mennyire in­kább természetes ez akkor, ha a két nép csak egy idő óta került oly messze egymástól. A lélek éleiében egy-*két ezer esztendő nem nagy idő és akkor a mai székelyek és testvér nemzetünk a finn együtt dalolt, együtt érzett va­lahol a Volgamenti őshazában. Észak székelyei a finnek rokonai' az osztatlan magyarságnak, de a sajátos székely lelkiségben mégis jobban is mer önmagára, mint az alföldi ember» ben, I Az ezer tó mélyéről ősi dalok törnek elő, keletről hozott kincsek akadnak meg a halász hálójában. Finnország ritkán élvezte a szabad ság boldogító mámorát. Vagy a svéd partok felöl fűit az északi széf, mely- nem kedvezett a hazai virágok fakadá- sának, vagy a végtelen orosz puszták hótömege feküdt rá a még ki sem bujt vetésre, de az elvetett mag ért a föld alatt is, élt és erősbödött és a szabad** ság leheletére egyszerre csak, egy szempillantás alatt, a világ nagy cső dálkezáfára terebélyes fa lett belőle. Lönnrot Ülés 1835. február 28. án le » tette a finnek nemzeti költeménye, a Kalevala kéziratát a Finn Irodalmi Tár-« saság asztalára. Ki nem ismerte eddig a finn népet, azt képzelte, hogy' a sem * miből termett ez a csoda. De nemcsak a nagyvilág ámult el egy ismeretlen nép lelki világának éízen kimerithetet len tárházán, nem csak a külföld szív­ta magában az évezredes érzelmek még meleg illatát, hanem maga a finn nép is felismerte önmaga értékét, tudatára ébredt önmagának és értékének és most már értékének tudatában köve*» teli meg helyét az európai kultúrában. Mikor Sajnovics és nyomán elismer len nagy tekintélyű tudósok, Hunfal vy, Budenz nem átallották a finn ugor rokonságot hirdetni, bizony nem kép zelték, hogy valaha oly örömmel és megbecsüléssel fogjuk megragadni a felénk nyújtott testvéri jobbot. Kalevala irányt szabott a nemzeti niiiveFségnek Finnországban. Irodalmi társaságok alakultak és a költők a vá­rosokban, a nép a tengerparton és a földeken egyformán bátran, szabadon, erőteljesen vitte előre a nemzeti go-n*» dolaf ot. Finnországban a nemzeti tudomá nyok művelője nemzeti hős egy Megy I költemény néha hazafias cselekedet, egy népköltési mii, a Kalevala megje--» lenesenek évfordulója nemzeti iinneü. Ha bárki Finnországban megjelenik és tudják róla, hogy hazájában hasonló eszmékért hévül, úgy- fogadják, mint a bajlársat, ki ugyanannak a célnak, a kultúrának fegyvertelen katonája. Észak székelyei közeli rokonaink, csak földrajzilag távoiiak. De ők az örök tréfával ellentétben nem a távolságot tartják, hanem a rokonságot. Unó von Schrovve a XIX dik század népszerű költője irja: Buckáidon a rekkenő nap Érleli szőlőd vérpirossá. Nedűjétől lesz költőd hangja iZengővé, álma bíborossá. Kurjantó said röpke szárnyon repülnek pusztáról-»pusztára Szájtátva fülel a nagyvilág A kivirágzóit nótafára. Ám ki tudja, hogy Suomi földjét Ugartöréskor vérrel sózom? Mit bánja más, ha egy ingujjban Marcona mackóval birkózom. Hangák földje és lankák zöldje Tenni delivé a babámat. Ha fenyő sir, az én szivemből veri az eget a bubánál. Hol ily azur az ég azúrja? Nyári éj hol ily' holdvilágos? Csillag hol csókol égi lángot, Mikor az ablak jégvlrágos? A te utad fény koszoruzza ... Testvéred köszönt, csapj parolát! Ford.: Faragó József. /Természetes valami és mégis, mint érdekességet kell megemlíteni Finnor­szágban a nemzeti kultúra egységét. OH nem csodálatos, ha hires tudós, egye temi tanár leikéből lírai költemény fa=» kad, mert természetes, hogy ugyanazon lelkiség, a nemzeti kultúra szeretete és megbecsülése szólal meg látszólag kétirányú munkásságából. A nagy nyelvtudós Genetz Arvid azonos a f nn költői nyelv megteremtőiével, Arvi Je­nessel, kit a magyar Petőfi és Kilsfa ludy társaság, de egyszersmind a Ma-» gyár Tudományos Akadémia is tagjává választott. Ö fordította le Petőfi leg szebb költeményeit hazája nyelvére és Arany Toldijának egy részét is mégis meHette' északi rokonainkkal. Föltü•« nést keltett Arany János Ágnes asz szony cimü balladájának teljes tarta lom*« és alakhii remek átültetésével. Ö irta úgy — képzeljük Petőfi nvomán — a finn Talpra magyarí t (Ébredi, Suomi!) az orosz elnyomatás idején. Északi testvéreink kitünően ismer*» nek bennünket, figyelemmel kísérik sorsunkat. Fordításban olvassák re­mekíróinkat és nem igen akad a nép egyszerű gyermekei között valaki is, ki ne tudná és értékelné rokon voltun*« kát. Az 1939 es finn orosz háború ide » jén. nálunk is sokan gondoltak a finnek*» re. A finn ugor tudományok művelői { előadásokkal, finn tárgyú színdarab bal, újságcikkekkel hozták közelebb e rokon-»népet a magyarság szélesebb ré legeihez. A közösség tudata és az iro dalmi érdeklődésen felül kétségtelen, hogy az alkalom szer őségnek köszön hető, hogy az uj magyar Kalevala (La*» fontaine irodalmi társaság kiadása. Fordította Vikár Béla, sajtó alá helyez te Gombos László) 10.000 példányban fogyott el. A Kalevala igy népkönyvé lett és az olvasók tudatára ébredtek, hogy ebben az északi költeményben maga földanyánk sizólal meg, mint a székely népköltésben és nyelve egyiit tesen tükrözi vissza a finn Őserdők, az ezertó és a székely havasok hangulatát. A magyar tudományos világ nagy érdeklődéssel tekint a székely és a finn nép lelkiségének összevetése felé. E kérdés végleges tisztázásához nagy*» mértékben fog hozzájárulni annak a kutatásnak az eredménye, melyet most alakuló Erdélyi Kutató Intézet tűzött ki feladatául. Ezt az egyesületet a ko­lozsvári egyetem tudós professzorai Kniezsa István és Tamás Lajos veze*« tik, a népi és nyelvi kutatást Viski és Szabó T. Atilla egyetemi tanárok vég­zik. Az anyaggyűjtés munkájában be vonják a kolozsvári egyetem ifjúságát. Hogyan szabályozzák a legkisebb munkabért a munka- és szol­gálati viszonyra vonatkozó rendelkezések? Adi' IsUh., mappái! A te utad‘ fény koszoruzza •z enyémen — jaj! hó porol át: Adj Isten, magyar, puszták fia, Testvéred köszönt, csapj parolát! „fl NÉGY ASSZONYT SZE­RETEK' fái cimü Bókay János színdarab­hoz keres a Magyar Szinház: egy nehéz faragott íróasztal!, egy nehéz faragott könyv- szekrényt, egy nikkeiezett cső-buíor gar­nitúrát asztallal. Felvilágosítással szolgál: Rajnai Sándor, Magyar Szinház. Telefon: 2002. KOLOZSVÁR. A munka és szolgálati vi­szonyra vonatkozó jogszabályok nincsenek egységes kódexbe összefoglalva, hanem az egyes kérdéseket kiilön-külön törvények, azok végrehajtására vonatkozó és ezeken kí­vül még különálló, az illetékes miniszterit! mok által kibocsátott Vendeletek szabályoz­zák. Az 1884. évi XVIf. t.-c. (Ipartörvény) a tanoncok helyzetére, a segédek viszonyára a munkaadóhoz és a gyári munkásokra, külö nősen az éjjeli foglalkoztatásra tartalmaz in tézkedésekeí. A nők munkaidejét az 1908 évi LIII. t.-c. és az 1921. év! XXXIII, t.-c. a gyermekek munkaidejét az 1922. évi XIIf t.-c., , a sütőiparosok munkaidejét az 1929 évi V. t.-c., a vasárnapi és ünnepnapi mun kasziinetet az 1891. évi XII. t.-c. rendezi é a további kérdésekben is kiilön-külön törve nvek és rendeletek intézkednek. A munkaviszony egyes kérdéseinek szabó lyozásáról szóló 1937. XXI. t.-c. a munka időre, munkabérekre és fizetéses szabadsá gokra vonatkozó kérdésekben intézkedik Ennék a törvénynek hatálya kiterjed mindet munkaadó szolgálati viszonyára, aki üzleté ben, üzemében vagy egyéb vállalatában akái testi, akár szellemi munkást tart. Nem es nek ezen törvény alá a közalkalmazottak és a magánalkalmazottak közül azok, kik ve zető állást töltenek be. Ez a törvény felhatalmazást ad az illető kés miniszternek a munkaviszonyt szabálya zó kérdések rendeleti utón való rendezésére és a legkisebb munkabérek hivatalos megái lapitására ott, ahol a munkabérek indoko lattanul alacsonyak. Az ezen törvényben fog Iáit felhatalmazás alapján és az erre vonat kozó 3000—1938. Ip. M. rendeletben lefele letett eljárással megállapított legkisebb muri kabérekre vonatkozó rendelkezéseket a m kir. iparügyi minisztérium külön kiadvány ha loglalta. Az abban foglalt munkabértáh lázatok az egyes szakmákra é3 az ország le I ületét több csoportra osztva vannak kidől gozva. Az 1941. február l.-i 400—1941. Ip M. rendelet a keleti és erdélyi országrésznek ezen táblázatba való besorozását is tarta: mázzá. A m. kir. minisztérium 7290/1940. M. E sz. 1940. október 13.-i rendelete az iparban kereskedelemben, bányászatban és minden nemű üzemben foglalkoztatott minden alkal mazottra kiterjedőleg, de a tisztviselők, üz lelszerzők, ügynökök es utazók kivételedé sével e’rendeli, hogv az 1940. október hó 5.-én fizetett napi-, heti-, havi- és egység bérek, ideértve a túlórákat is» e mellett min den munkaadó 7% pótlékot köteles fizetni. A m. kir. minisztériumnak 1940. decem­ber hó 13.-án kiadott 9.150/1940. M. E. ren­deleté kiterjed az iparban, kereskedelemben, bányászatban, közhasznú vállalatoknál, a törvény által alkotott testületeknél (mér­nöki, orvosi, ügyvédi, kereskedelmi és ipar­kamarák), egyesületeknél, alapítványoknál, közjegyzőknél, ügyvédeknél, gyógyintézetek­ben, lapkiadóknál, szerkesztőségekben, szín­házakban stb. hasonló vállalatoknál alkalma­zott tisztviselőkre, mérnökökre, közjegyző­jelöltekre és helyettesekre, ügyvédekre, he­lyettes ügyvedekre és ügyvédjelöltekre, uta­zókra és üzletszerzőkre. A LEGKISEBB FIZETÉS *3Ó és öl£8Ó a Darmol. Beváltja, amit ígér. Nincs vele bajlódás, teafózés, keserüizü anyagok nyelése, stb. •Ár 14 iiUlrät U kapható ají»sjer tártat Jóízű hashajtó Ezeknél az alkalmazottaknál az 1940. évi november hó 1. napján teljesített szolgála­tért járó fizetés nem lehet kevesebb, mint az 1940. évi október hó 5. napján érvény­ben volt fizetés. Ezenkívül köteles a munka adó 1940. évi november hó 1. napjától kéz- dödőieg külön pótlékot is fizetni. Ezek a pótlékok azoknál az alkalmazottaknál, akik­nek ej fizetése az évi 6.000 P-t nem haladja meg, 7 (hét) százalék:, b) fizetése évi 6.000 P-nél több, de az évi 8.500 P-t nem haladja meg: évi 420 P; c) fizetése évi 8.500 P-nél több, de az évi 8.920 P-t nem éri el, olyan összeg, amely a lizetcst évi 8.920 P-re egészíti ki. A b) és c) bekezdésekben irt fizetési pót­lékokat egyenlő részekre kell kifizetni. Min­den fizetési pótlék a bérjegyzékben külön feltüntetendő. A m. kir. ipar ii gy i miniszternek 4400/1941. Ip. M. sz. 1941. január 30.-án kelt rendelete 1941. február hó 1. napjától kezdődően a visszacsatolt, keleti és erdélyi országrészeken kötelezőleg bevezeti azokat a legkisebb mun­kabéreket megállapító határozatokat, továb­bá az iparügyi miniszternek erre vonatkozó azon rendeletéit, melyek az anyaországban batályb an vannak. Ezen rendelet értelmében a visszacsatolt országrészen levő városokat és községeket a legkisebb munkabéreket megállapító hatá­j Kereskedelmi 1 Társaságok FIDiS g szervezése, vezetése 1 és ellenőrzése. Schiessei Rikásrd I Könyvelések I felfektetése, vezetése, I és felülvizsgálása. Treuhand vállalata a Szakvélemény adó- és illeték ügyekben ! Bizalmas Kolozsvár, kereskedelmi meg­Szeníegyház-u. 39 bizások Telefon 28—98 rozatokban és rendeletekben meghatározott területi csoportokban a következők szerint kell besorozni: a) ha az ország területe a határozat sze­rint öt területi csoportra oszlik, a II. terü­leti csoportba tartozik Kolozsvár és Nagy­várad; a III. területi csoportba Marosvásár­hely, Nagybánya. Sepsiszentgyörgy és Szat­márnémeti; a IV. területi csoportba Besz­terce, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kéz- divásárhely és Mármarossziget; az V terü­leti csoportba pedig a többi város és község: b) ha az ország területe a határozat sze­rint négy területi csoportra oszlik a II. te­rületi csoportba tartozik Kolozsvár és Nagy­várad: a III. területi csoportba Beszterce, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivú- sárheiy, Mármarossziget. Marosvásárhely, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy és Szatrnárné meti; a IV. területi csoportba pedig a többi város és község; c) ha az ország területe a határozat fa rendelet) szerint három területi csoportba oszlik, a II. területi csoportba tartozik Ko­lozsvár és Nagyvárad: a III. területi csoport­ba pedig a többi város és község: cl) ha az ország területe a határozat (a rendelet) szerint két területi csoportra osz­lók, valamennyi város és község a II. terü­leti csoportba tartozik. Rá kell mutatnunk, hogy 4400/1941. Ip. M. 3. §. szószerint a következőkép szól: „Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban a visszacsa­tolt országrészen alkalmazott munkaválla lóknak az 1941. január hó 31. napja után teljesített szolgálatért járó munkabér (fize­tés) tekintetében alkalmazni kell a 7290— 1940. M. E. számú rendeletekben foglalt rendelkezéseket is, e rendeletek 3. §.‘ában foglalt rendelkezések kivételével.“ Minthogy a fenti rendelelek 3. §.-aibau. éppen a fizetési pótlékok érvénybeléptetése foglaltatik, ezen szakaszok érvénybe nem léptetése a rendeletek lényegét döntené meg Feltételezve, hogy a 4400/1941 Ip M. sz. rendelet 3. §.-a csak a 7290/1940. M. E. sz. és 9150/1940. M. E. 3. §.-aiban irt időpon­tokat akarja érvényteleníteni az Erdélyi Gyosz. Budapesten tartózkodó igazgatója fel­világosításért fordult az illetékes miniszté­riumhoz és a következő értesiléts adta le: „A legkisebb munkabérek életbeléptetésé­vel kapcsolatos félreértéseket, illetve tiszta- zatlau kérdéseket az iparügyi minisztérium illetékes szakosztálya egyelőre egy a február 1.-én publikált 4400/1941. Ip. M. sz. rende­letét magyarázó hirdetménnyel tisztázza. En­nek lényege, hogy azokra a munkabérekre, amelyek a most életbeléptetett (7%-os pót­lékot is tartalmazó) legkisebb munkabérek­nél magasabbak, nem kell még a 7/y-os pót­lékot hozzáadni. Másrészről persze ez a ma­gyarázó hirdetmény leszögezi azt a tényt is, hogy a legkisebb béreken felül kialakult munkabérek külön eljárás nélkül nem redu­kálhatok le oly értelmezéssel. hogy most már generálisan csak a legkisebb munkabé­rek alkalmazása kötelező.” A legkisebb munkabérek alkalmazásának, illetve a pótlékok fizetésének elmulasztása kihágást képez és 2 hónapig terjedhető eí- zárássel és esetenként 8000 pengőig terjed­hető pénzbírsággal sujtatik. A m. kir. minisztériunak 580 1941. M. E. sz. rendelete 1941. évi február hó 1. nap­ján hatályba lépteti a visszacsatolt területen a munka és szolgálati viszonyra vonatkozó, eddig még életbe nem lépett jogszabályokat. Ez a rendelet a felmondásra vonatkozólag úgy intézkedik, hogy ha az a rendelet ha­tálybalépése előtt létrejött jogviszonyt 1941. évi február hó 28. napjáig közölt felmon­dással szünteti meg és korábban érvényben volt törvények hosszabb felmondást állapí­tanak meg, mint a hatálybalépő jogszabá­lyok. úgy az előbbieket kell alkalmazni. Sehiesscl Rikárd Eredeti okmányok fotókópiái Pengd 1.80-tdl kezdve Fototechnika Fanta. Mátyás királyiét 13.sz. T« m s§, es mt no- uló l"Th >61, lő* ya> ik„ kis na úk uú "O* * II 1

Next

/
Thumbnails
Contents