Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-22 / 44. szám
6 S 1.1 I ,V I fi K I () 4 I / c h r ii ii r 2 2. t Verdi OUi-/.i'i •/.i;; \ érdi liulalának ncgvv»*i»f• Ii évfordulóját ünnepli. Mrs; m'iu fele jt11«*U i*l ;i. mi nép-e gck e I. Ilii Iveket tl/enüt *'\ i* 11» 11 II nugv . ene>-/.er/ö halulanuk ncgv ed.-za/udo-, • lóid ulo alkalmából rendeztek. A kis Bus- '•ftto községben fiiK lak If ezek a/ iinncpsé fk. aliol Verdi fl« tf iiIoIm' fvli/cilfil*f 11 \ iss/avoiiiiltHii fit fs aliol 1*\frnifkkorúlian I alti 'I egvs/.erii inf sir rf kt i»I elso zenei Ifckfit nyerte. \kkm Toscanini. a nugv olasz kar- nifstfi ve'/fuvflti Bux-ctolum \ fnli t1 ggkoiának iiii'stfriuiivőt a csodálaton . l'alstal” ciuţii operát, uic.v azóta numii n nagyobb opera- zinpad legnagyobb gnmlilal előállott mester- müvei közé tartozik. Verdi púival utasa Buí- se tóitól indult ki. majd s/.ülol::! újába. Huneole községbe került vissza ahol a lalusi templomban orgonista lett. Zenei képzettségi* különben még első mesterművei megírásakor i- igen kezdetleges volt. Nem igen volt módja arra bogi a zeneszerzés műhelytitkait megtanulja. Mikor. nagy m kézségek után. a milánói konzervatóriumba került, tanárai azt tanácsolták neki. hogy mondjon le a zeneszerzésről, mert erre, szerintük, teljesen hiányzott a tehetsége. A fiatalembert nem bí- lorta'unitotta el a sok akadály és visszautasítás. Nem is helyezkedett a félreértett lángész álláspontjára, hanem küzdött tovább a/, orvén vésőiéiért, szeiényen es kitartóan. Egy váudorszinházhoz szerződött alkalmi zeneszerzőnek. ami abban az időben megszokott dolog volt. Énekesnők és énekesek számára a szükséghez képest irt áriákat, amelyek között már akkor valóságos mesterművek voltak. Rossini, aki előbb érvényesült mint ö szintén ezt a rögös pályát futotta be a ^Sevillai borbély" nagy sikeréig. Verdi, mint a vándor társulat alkalmi zeneszerzője, egész operákat irt, melyek hol értékesek, hol selejtesek. de már érzik bennük a ..Rigoletto" példában dallambőségének mestere. Az is érzik már. hogy ez a nyomorúságos körülményi k közöl kinövő zeneszerző nein egyszerű folytatója elődeinek, nem másolja Ros- sinit. Bellinit, Donizettit, hanem uj zenét hoz. Izzó. nagvvoualu, drámai erejii és széles ivelésiien melodikus drámai zenét. 1842- ben Nabuceo ciniü operájával bejut a milánói Scala-ba, mely Verdi szerzeményét nagyszerű énekeseinek, zenekarának ts énekkarának remek együttesével adja elő. A siker óriási. „Nabuceo“ sikerét azonban nem 1* annyira a kitűnő előadásnak köszönheti, mint inkább azoknak a célzásoknak, melyek az ébredőben levő olasz egység nemzeti érzéseit érintették. Az opera szövege a bibliából van véve, a zsidók babiloni fogságával foglalkozik. Az olaszok azonnal megértették, hogy babiloni fogság cimén a Lombardiára és Vene* ziára ne&ezedő osztrák igáról vau szó Verdi és közönsége között csakhamar kialakul a csendes összeesküvés közös nemzet' érzése. A közönség megértette a szöveg célzásait s az opera egyik himnuszát együtténekelte a szereplőkkel. Ez a himnusz csakhamar elterjedt egész Olaszországban s a nemzeti egység és t öiszabadulás himnusza lesz. Több mint 40 év csodálatos zeneszerzői munkája, mellyel V erdi megnyerte minden olasz rajongó szerété tét és beesülését. a zeneszerző nagy művészi és nemzeti érdemei sem tudták még közelebb hozni őt az olaszok szivéhez, mint a Nalniccoban fölzendiilő himnusz. Ezután egymást követték V7erdi operái Másodszor házasodott s elvette kora egyik leghíresebb szoprán-énekesnőjét és visszavonult Busseto faluba, ahonnan pályafutása kiindult. Itt irta meg operái nagyrészét. Huszonhat operát irt. melyeknek nagyrésze remekmű, de a gyengébbekben is elég gyakran fölcsil- lan V erdi példátlan zseniális melódia-gazdagsága. A 26 operából egyideig csak a nagy olasz zeneszerző vérbő, vulkánikusán dallambő müveit játszlák a nagy európai operaszin- padok. A páratlan népszerűség szinte ártott is ezeknek a melódiáknak, melyeket már minden kintorna csépelt s amelyeket nagy- képű és tulfinomkodó zeneértők már kezdtek is ezért lebecsülni. Valódi érték azonban áttöri az ilyen mesterkélt akadályokat. A zenei életben, különösen a nagy operaszinpadokon egy idő óta valóságos Verdi-renaissance keletkezett. Nemcsak az ismert, nagy operáit ját- szák, hanem előszedik a már teljesen feledésnek indult müveit is és gyönyörű előadásban hozzák, a közönség elé. Régi, ismert operáiból pedig nagy olasz karmesterek folyton uj szépségeket csiholnak ki. Az operatermeié» gazdag, korszakaiban megelégedtek első sorban álló nagy operáinak előadásával. Ma, amikor a melodikus és drámai zenetermelés annyira eivérszegénvedett. visszanyúlnak a drámai melódiák zseniális olasz mesterének másod sorban álló müveihez is, melvekről még mindig kiderül, hogy telve vannak eddig ismeretlen és zenedrámai színpadon remekül érvényesíthető szépségekkel. Verdi életműve három részre osztható s a tizenkilencedik század zenedrámájának három nagy fejezetét zárja magába. Az első részt a -Trubadur“, „Traviata“ és „Rigoletto“ cimn káprázatosán dallambő operák koronázzák meg. Ezek 1851 és 1853 között kerültek színre. A három mestermüben Verdi dallamterA mi építészetünk I Mintha ezer é \ c>;ik úgy repült volna el a fejünk Illett, mint egyetlen éjszaka. amely nem uilott a I e' k ű nk Ilii/, semmit, amely itt nem alukitlmtntt ki seiniuil éle lm gvoitiuuvt, nem raklialolt semmi- lsen alapokat s amelyet mintha nem i-. e/.en a földön éltünk vo|. na le." (Debreczciii László: A mi művészetünk.) Nemrég kerültem újra haza s Így csak most jutottam hozzá, liogv Dehree/eui László: A mi miiv és/e.tiink riiuii könyvét elő vnssani Meglepett tartalmával. Hennem régóta vajúdó gondolatokat láttam papírra fektetve. Örömmel szívtam magamba műdén sorút. Még tölthet annál: a sorok közt lebegő szivet. lelket. Még vannak, akiknek fáj a mi közönyösségünk, fajunkkal szembeni miilas/,I : lásunk. önleiieesiiié'ónk, minden lelkűnktől, szivünktől távolálló külföldi szülemény oktalan majmolása! Atkozott módon ragaszkodunk mindenhez ami idegen. Kereskedőink régelnevezéseiket szebbnek. tömegvonzobbnak tartják. Iia Konstrukciónak, Herkulesnek, Savoynak, vagy Metropolnak nevezik el. Nem a/.t írják- hogy alapítva, hanem fondat. Különlegeseid» és bizonyára moshatóbb is a Livable anyag ha lavablenak se nem esak egyszerűen és szerényen moshatónak nevezik. A mi hibánk, a mi bűnünk ez. Mi esak angol szövetből készittetnök ruháinkat, akkor is. ha a magyar sokkal jobb volna amannál. Mi kivissziik a jó magyar bort külföldre. átI öntet jük olas •/ vagv francia ..butéliákba“, visszabozatjnk és kétszeres áron. mosolvgi.s arccá1, csettintgetve dicsérjük az álolasz. vagy álfraneia Iralatonmentit. Schmoll a cipőkcnőcsiink, Ovenall, vagy Kalodont a fogpépünk. Kávéházi kedvem: énekeseink angolul énekelnek, ezzel van legnagyobb sikerük. Nem baj. hogy senki nem érti. a/, angolul értő legkevésbé. Azt gondolja belé az ember, amit akar. Táncolni meg’éppen csak és kizárólag idegen dallamra lelirt- idegen. hebehurgya táncokat. Beszédünkben. Írásunkban hemzseg az idegen szó. Azzal védekezünk, hogy magyarul nem lehet egyes dolgokat kifejezni. Az igazság pedig az. hogy nem is akarjuk Előkelőbbnek. többnek akarunk látszani, mint amik vagyunk és szomorú, hogy igy véljük azt el- érkii. Használaton kivid hagyjuk, már-már elfeledjük legszebb szavainkat. És azok járnak elől a rossz példával, kik foglalkozásuk szerint az ifjúság nevelői, tanítói, vezetői. Volt a Műegyetemen egy tanárom, (bocsa« nat, hogy nem professzornak szólítom), aki — megszámoltuk — 278 idegen szót hasz- uált kétórás előadásában. A tizenkilencedik század nagy nyelvújítói egész életükön keresztül jó magyar szavak alkotásán fáradoztak. hogy gazdagítsák amúgy Is kifejező nyelvünk szókincsét, mi meg minden elkövetünk arra. hogy jó, hangzatos mag>ar szavainkat idegenekkel helyettesítsük. Nemzeti viseletűnket még mindig nem tartjuk komoly emberhez méltóuak. Magyaros kézimunkák hiányoznak lakásunkból, nincsenek magyaros bútoraink és ami legszembeötlőbb és önállósághiányunkat, visszaesésünket. gyarló, üres, léleknéikiili majmolásunkat legjobban bizonyítja: nincsenek magyaros izü házaink, épületeink! Nincs egv vonal, amiben benne lenne a magyar ember szive-lelke, nincs egy homlokzat, vagy alaprajzi elrendezés, amely önálló magyaros irányt, szellemet képviselne! Ebben vagyunk mi eredetiek és egyedülállóak. Mert nincs nemzet, mely ne nyomta volna rá bélyegét városai arculatára. Nincs külföldi város, melynek házai között járkálva, ne erezné az ember azt a sajátos levegőt, azt a sajátos szellemet, amelyben él az a nemzet. Újszerű, ..modern" házakat »mindenütt építenek, de Olaszországban olaszosan, Franciaországban franciásan. Hollandiában egész városok építitek az uj irányzat hatása alatt, de mindegyik épületen rajta van a holland mester keze. Értsd jól: nem csak a mester-, hanem a holland mester keze. A melő tehetsége elementáris erővel, őserejii brutalitással nyilatkozik meg, zenei nyelvezete példátlanul drámai erejű. De még nem ismeri azokat a harmonikus és ritmikai lehetőségeket, melyeket a német és francia zene- dráma, különösen a zenekar erősebb felhasz- nálásval kitermelt. A második korszakban Verdi inár mestere ezeknek a lehetőségeknek is, de először főleg a francia zenedráma hatása érvényesül nála. Ebbe a korszakba esnek az „Álarcosbál“, a „Végzet hatalma", a „Simon Bocanegra“, a „Don Carlos“ és a „Szicíliai vecsernye“ cimii operák Majd az egyiptomi kedive felszólítására a sziezi-csatorna megnyitása alkalmából Írja meg egyik nagy mestermüvét. az. „Aidát“, melyben újonnan nyert kifejezési eszközeinek teljes erejű felhasználásával visszatér sok tekintetben első, tisztán olaszos kifejezési modorához és hallatlan gazdagsággal engedi előtérbe melodimi épületeinken is érzik a mester keze, csak- hogy ez nem a művészi, haséin a mesterem béré. Az építészet u művészetek anyja. Mostohább anyát nem is válaH/lhlilluk volna hazunkban a lái'sniiivt szelek! lobbi a-balra kacsint. minden cifra, idegen rongyot felvesz magara, hajbókol kifelé, leveti magáról mind azt amivel ősei szivük egész melegével felruházták is sárba tapossa a társiuUvés/elek ajándékait! Szégyen leírni, de igv van. Eladtuk magunkat Megtagadjuk művészetünket, megtagadjuk hovatartozásunkat. Elfeledjük, bogy a minden országban gondosan ápolt saját, önálló, nemzeti művészetnek hazánkban mi vagyunk az irányilói terjesztői. Hogy össze kel. lene szednünk mindazt, amink van és megőriznünk. mint drága kincset, mely egyes- egyedül a miénk és legszebb, mert belőlünk Iakadt és igaz, kifejező, mert sajátunk! De mi többre becsüljük a szó ga. szerepét. Mert szolgák vagyunk, építtetniük szolgái. És idegen hatások szolgai utánzói. 1> vétkesen tudatlanok. hpiltelóink szolgái vagv mik Pályázatokon igyekszünk alkalmazkodni azok felfogásához, kik ell >irálják terveinket. Magánnirerbi/ások- nál pedig úgy a'aprajzi elrendezésben, mint homlokzati kialakítási,an hagyjuk az épülőtök elképzelés-kinövéseit érvényre jutni és ezzel legtöbbször lemondunk a tökéletesebb megoldásról éppen az. építtetők kívánságára és kárára. Mert különben elmegy egv ..jobb" építészhez. És idegen hatások szolgai utánzói vairyunk. mert nem csak a lépéstartáshoz szükséges átszűrt és viszonyainknak iiiesf« Irlöleg átgyiirt dolgokat vesszük át. hanem válogatás és hi- rálat nélkül alkalmazzuk mindazt, ami idegen s aminél újszerűbbnek álmodjuk magunkat. Mindig nagy hatással volt ránk a külföld, ami főleg abból adódott, hogy sohasem voltunk politikailag függetlenek. Főuraink elnyomóinkhoz jártak szórakozni, öltözködni, átvették, szokásaikat, nyelvüket, hazahozták és megfertőztek vele mindnyájunkat- Minden épitészeti irány eljutott hozzánk. Még nagy építészeink is híven utánozták, anélkül, hogy átformálták volna saját képükre. Próbálkozások voltak, de a lelkes kezdeményezők egyedül maradtak és ma már egyáltalán szó sincs róla. Ma, amikor az utolsó évtizedek nemzetiségi harcai bennünk is kifejlesztették az erősebb nemzeti érzést, amikor a 22 éves szétdaraboltságunk megtanított érté- kelni, megbecsülni azt. ami a miénk, igaz valónk. még mindig hallgatunk, tétlenül ülünk, nem merünk, szégyeliink belekezdeni abba a nagy nemzeti épitőniunkába, mely minden igaz, jó magyarérzésü építész . legbensőbb kívánsága, legtöbb kötelessége kell legyen' Legfennebb egymásközt beszélünk róla. A szükségességéről mindnyájan megvagyunk győződve, a felelősséget mindinkább kezdjük érezni, de még mindig erősebb a kenyérhajsza. Még mindig előbbrevaló a gyorsabb é; kényelmesebb sikeraratás. Sodródunk az árral. bár már sokan látjuk, hogy nem ez a mi igazi utunk, hogy vissza kell térnünk önmagunkhoz. a mi sajátos, lelkünket .jellemünket kifejező vonalvezetéshez, ábrázoláshoz. Tudatlanok is vagyunk. Nem ismerjük azt, amink van. Nem ismerjük népi építészetünk fajunkból gyökerezedzett művészi alkotásait- Ezért elsősorban tanítóink a felelősek, kik már igy indítottak útnak, tarsolyunkban az ó-, közép- és újkor összes nevezetesebb épületeivel. összes épitészeti, művészeti irányaival, alkotóik életrajzaival. De a kilenc félév kus inspirációját. A harmadik korszak Verdi öregkorára esik, mely Tizian öregkorához ha- sonliíhatóan gazdag csudálatos érettségük mellett is áradó teremtőerejo müvekben. A nagy zeneszerző legkiegyensúlyozottabb és kiérettebb munkái ezek és bizonyos fokig a német zenedráma, főleg már Wagner hatása alatt állanak. Erre a korra esik a páratlanul tragikus erejű „Otelló“ és Verdi zeneileg leg tökéletesebb operájának, a gyönyörű ...Fals- taf“-nak megírása. Mindkettő shakespearei szövegre készült, megírásukkor Verdi mar túlhaladta a nyolcvanadik évét. A nagy zeneszerző nyolcvannyolc éves korában, 1901-ben halt meg Bussetobau. Olaszország a háborús események ellenére is nemzeti emlékünnepnek tekinti az évfordulói, mely nemcsak az olasz kultúra, hanem az egész emberiség művészi és kulturális életének is emlékünnepe. * perc Martmátárfetiy vagy Nagyvárad, perc Bndap«| repülőgéppel. Légiforgalmi r. t. járatai egész éven át közlekedaei- ielvilágositás: Mátyás fctráfy-fé? 7« Telefon: 35—96. alatt nem hallottunk kifejezetten magyaros irányról, nernzeties törekvésekről, magyaros alkotásukról többet, mint amit egyetlen előadási óra alatt el lehet mondani!! Lehet, hogy ez az arány megfelel az alkotások száma, művészi érteke és nagysága szerinti ősz- szehasonlitásnak, de szabad ezţ ugyanazzal a mértékké! mérni.*' Hát nem mindennél fontosabb az. ami belőlünk fakadt'.' Részletesen át kellett volna tanulmányozni magyaros raegnyilvámításainkat idősorrendben. Gondosan felkutatni és nekünk átadni még a kevésbé sikerűiteket, a próbálkozásokat i->. lanului mindenből lehet. Megállapítani a fői mákat, megismertetni és megszerettetni művészetünket. Ez az. ami ma is hiányzik az épitéxnevelé'-böl. Ez az. amit leghamarabb póto'ni kell! önálló uj tanszéket kell felállítani eddigi magyaros, népi építészetünk alapos ismertetésére, fejlődéstörténetének megvilágítására. És készíttessem k n hallgatókká! kifejezetten magyaros terveket és díjazzák a sikerültebbeket. Erre a tanszékre azonnal szükség van! Hogy amit mi nem kaptunk meg, megkapják az utánunk következők. Vi meg addig elő kell készítsük a talajt, meg ke'l indítsuk a munkát. Számolnunk kel! azzal, hogy mi nem érhetünk el egész eredményt. De ha utat mutatunk az utánunk jövőknek, ha bármilyen göröngyös is az. ők a friss nyomon biztosabban haladhatnak előre. Ez kell legyen a mi célunk. Ha ezt elértük, megfeleltünk feladatunknak, teljesítettük kötelességünket! És itt meg kell emlékeznem Kós Károlyról. Rá egyedül nem vonatkoznak a vádak. Ő mindig saját magát adta müveiben. Elszaladt felette az idegen áramlat a legkisebb nyom nélkül. Észre sem veszi, nem is birálja müveinket. Magasan felettünk áll mindenképpen. Talán tulinagasan is. Jobban tenné, ha leszabna hozzánk, eljönne közibénk. ránk- mordulna és kinyitná szemeinket. Átadná nekünk azt, amit sokkal jobban tud nálunk. Ez kötelessége, éreznie kell! A Kolozsváron felállítandó Műegyetemen tanszéket kell kapnia. És biztos, hogy egyetlen év alatt több magyaros-művészi képzettségű ifjú fog kikerülni a Műegyetemről, mint eddig összevéve. De addig is kérjük őt. jöjjön előbb egy kicsit. Ki a világosságra. Lássuk és halljuk őt. Tartson vetitettképes előadásokat. Adja ki könyv- alakban gazdag gyűjteményét. Oltson belénk valamit igaz magyaros művészetéből- Ne forgácsolja szét erejét, áldozzon többet az építészetre. Alkosson. Utat mutasson. A megindításban, irányításban nagy szere- pök van a köziiletcknek. Az egyén, osztályok, a tömeg fel/ogásán változtatni nem könnyű dolog. A jót. a szépet, az egyedül üdvözítőt is csak rákényszeríteni lehet. De hamar megszokja. rájön az igazságra és tagadni fogja, hogy valaha is ellene volt. Ezt az irányítást, ezt a rákényszeritést pályázatok kiírásával lehet megoldani. Minden pályázatnak feltétele legyen a népünk lelkivilágát, jellemét, szokásait kifejező magyaros formanyeiv! Tovább megyek. Minden magyaros családiház. bérház élvezzen 25%-os adókedvezményt. Vagy mentesítve legyen a kiszállási dijak, építési és lakhatási engedélyek költségei alól. De mi ne számítsunk erre Kevés olyan igazán jó magyar érzésii ember van, ki felismeri ennek óráisi jelentőségét, szükségességét az egyetemes magyar érdek szempontjából, ki tud harcolni, örök-ellenzék testvéreinkkel szembeszállni és ki ugyanakkor olyan polcon van, hogy mindezen adottságok mellett ezt keresztül is tudja vinni! Ez gyorsabb megoldás lenne és kívánatosabb is, mert eredménye küzelfekvőbb. És szívesebben végez ez ember olyan munkát, melynek gyű- mplcsét már maga is élvezheti. A másik lassúbb megoldás. Nagyobb kitartásra, több munkára van szükség. De én hiszek benne, hogy meglesz mindakettő-, há a nemzeti érzés fokozatos fejlesztésével, tudatosításával elérkezünk az igaz magyaros művészet hiányának és a hiány jelentőségének felismeréséhez! És még egyel: nézzetek körül a városban! Mi ezer esztendeig éltünk itt, a románok huszonkettőig mindössze. És nézzétek meg házaikat, melyeket itthagytek nétkünk örök figyelmeztetésképpen! Deáh Ernő yárosi mérnök.
