Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-22 / 44. szám

6 S 1.1 I ,V I fi K I () 4 I / c h r ii ii r 2 2. t Verdi OUi-/.i'i •/.i;; \ érdi liulalának ncgvv»*i»f• Ii évfordulóját ünnepli. Mrs; m'iu fele jt11«*U i*l ;i. mi nép-e gck e I. Ilii Iveket tl/enüt *'\ i* 11» 11 II nugv . ene>-/.er/ö halulanuk ncgv ed.-za/udo-, • lóid ulo alkalmából rendeztek. A kis Bus- '•ftto községben fiiK lak If ezek a/ iinncpsé fk. aliol Verdi fl« tf iiIoIm' fvli/cilfil*f 11 \ iss/avoiiiiltHii fit fs aliol 1*\frnifkkorúlian I alti 'I egvs/.erii inf sir rf kt i»I elso zenei Ifckfit nyerte. \kkm Toscanini. a nugv olasz kar- nifstfi ve'/fuvflti Bux-ctolum \ fnli t1 ggkoiá­nak iiii'stfriuiivőt a csodálaton . l'alstal” ciuţii operát, uic.v azóta numii n nagyobb opera- zinpad legnagyobb gnmlilal előállott mester- müvei közé tartozik. Verdi púival utasa Buí- se tóitól indult ki. majd s/.ülol::! újába. Huneole községbe került vissza ahol a lalusi templom­ban orgonista lett. Zenei képzettségi* külön­ben még első mesterművei megírásakor i- igen kezdetleges volt. Nem igen volt módja arra bogi a zeneszerzés műhelytitkait meg­tanulja. Mikor. nagy m kézségek után. a mi­lánói konzervatóriumba került, tanárai azt tanácsolták neki. hogy mondjon le a zene­szerzésről, mert erre, szerintük, teljesen hi­ányzott a tehetsége. A fiatalembert nem bí- lorta'unitotta el a sok akadály és visszauta­sítás. Nem is helyezkedett a félreértett láng­ész álláspontjára, hanem küzdött tovább a/, orvén vésőiéiért, szeiényen es kitartóan. Egy váudorszinházhoz szerződött alkalmi zene­szerzőnek. ami abban az időben megszokott dolog volt. Énekesnők és énekesek számára a szükséghez képest irt áriákat, amelyek kö­zött már akkor valóságos mesterművek vol­tak. Rossini, aki előbb érvényesült mint ö szintén ezt a rögös pályát futotta be a ^Se­villai borbély" nagy sikeréig. Verdi, mint a vándor társulat alkalmi zeneszerzője, egész operákat irt, melyek hol értékesek, hol se­lejtesek. de már érzik bennük a ..Rigoletto" példában dallambőségének mestere. Az is érzik már. hogy ez a nyomorúságos körül­ményi k közöl kinövő zeneszerző nein egy­szerű folytatója elődeinek, nem másolja Ros- sinit. Bellinit, Donizettit, hanem uj zenét hoz. Izzó. nagvvoualu, drámai erejii és szé­les ivelésiien melodikus drámai zenét. 1842- ben Nabuceo ciniü operájával bejut a milá­nói Scala-ba, mely Verdi szerzeményét nagy­szerű énekeseinek, zenekarának ts énekkará­nak remek együttesével adja elő. A siker óriási. „Nabuceo“ sikerét azonban nem 1* annyira a kitűnő előadásnak köszönheti, mint inkább azoknak a célzásoknak, melyek az ébredőben levő olasz egység nemzeti érzéseit érintették. Az opera szövege a bibliából van véve, a zsidók babiloni fogságával foglalko­zik. Az olaszok azonnal megértették, hogy ba­biloni fogság cimén a Lombardiára és Vene* ziára ne&ezedő osztrák igáról vau szó Verdi és közönsége között csakhamar kialakul a csendes összeesküvés közös nemzet' érzése. A közönség megértette a szöveg célzásait s az opera egyik himnuszát együtténekelte a sze­replőkkel. Ez a himnusz csakhamar elterjedt egész Olaszországban s a nemzeti egység és t öiszabadulás himnusza lesz. Több mint 40 év csodálatos zeneszerzői munkája, mellyel V erdi megnyerte minden olasz rajongó sze­rété tét és beesülését. a zeneszerző nagy mű­vészi és nemzeti érdemei sem tudták még kö­zelebb hozni őt az olaszok szivéhez, mint a Nalniccoban fölzendiilő himnusz. Ezután egymást követték V7erdi operái Má­sodszor házasodott s elvette kora egyik leg­híresebb szoprán-énekesnőjét és visszavonult Busseto faluba, ahonnan pályafutása kiindult. Itt irta meg operái nagyrészét. Huszonhat operát irt. melyeknek nagyrésze remekmű, de a gyengébbekben is elég gyakran fölcsil- lan V erdi példátlan zseniális melódia-gazdag­sága. A 26 operából egyideig csak a nagy olasz zeneszerző vérbő, vulkánikusán dallam­bő müveit játszlák a nagy európai operaszin- padok. A páratlan népszerűség szinte ártott is ezeknek a melódiáknak, melyeket már minden kintorna csépelt s amelyeket nagy- képű és tulfinomkodó zeneértők már kezdtek is ezért lebecsülni. Valódi érték azonban át­töri az ilyen mesterkélt akadályokat. A zenei életben, különösen a nagy operaszinpadokon egy idő óta valóságos Verdi-renaissance kelet­kezett. Nemcsak az ismert, nagy operáit ját- szák, hanem előszedik a már teljesen feledés­nek indult müveit is és gyönyörű előadásban hozzák, a közönség elé. Régi, ismert operáiból pedig nagy olasz karmesterek folyton uj szépségeket csiholnak ki. Az operatermeié» gazdag, korszakaiban megelégedtek első sorban álló nagy operáinak előadásával. Ma, amikor a melodikus és drámai zenetermelés annyira eivérszegénvedett. visszanyúlnak a drámai me­lódiák zseniális olasz mesterének másod sor­ban álló müveihez is, melvekről még mindig kiderül, hogy telve vannak eddig ismeretlen és zenedrámai színpadon remekül érvényesít­hető szépségekkel. Verdi életműve három részre osztható s a tizenkilencedik század zenedrámájának három nagy fejezetét zárja magába. Az első részt a -Trubadur“, „Traviata“ és „Rigoletto“ cimn káprázatosán dallambő operák koronázzák meg. Ezek 1851 és 1853 között kerültek szín­re. A három mestermüben Verdi dallamter­A mi építészetünk I Mintha ezer é \ c>;ik úgy repült volna el a fejünk Illett, mint egyetlen éjszaka. amely nem uilott a I e' k ű nk Ilii/, semmit, amely itt nem alukitlmtntt ki seiniuil éle lm gvoitiuuvt, nem raklialolt semmi- lsen alapokat s amelyet mintha nem i-. e/.en a földön éltünk vo|. na le." (Debreczciii László: A mi művészetünk.) Nemrég kerültem újra haza s Így csak most jutottam hozzá, liogv Dehree/eui László: A mi miiv és/e.tiink riiuii könyvét elő vnssani Meglepett tartalmával. Hennem régóta va­júdó gondolatokat láttam papírra fektetve. Örömmel szívtam magamba műdén sorút. Még tölthet annál: a sorok közt lebegő szi­vet. lelket. Még vannak, akiknek fáj a mi közönyösségünk, fajunkkal szembeni miilas/,­I : lásunk. önleiieesiiié'ónk, minden lelkűnktől, szivünktől távolálló külföldi szülemény ok­talan majmolása! Atkozott módon ragaszkodunk mindenhez ami idegen. Kereskedőink régelnevezéseiket szebbnek. tömegvonzobbnak tartják. Iia Konstrukciónak, Herkulesnek, Savoynak, vagy Metropolnak nevezik el. Nem a/.t írják- hogy alapítva, hanem fondat. Különlegeseid» és bizonyára moshatóbb is a Livable anyag ha lavablenak se nem esak egyszerűen és sze­rényen moshatónak nevezik. A mi hibánk, a mi bűnünk ez. Mi esak an­gol szövetből készittetnök ruháinkat, akkor is. ha a magyar sokkal jobb volna amannál. Mi kivissziik a jó magyar bort külföldre. át­I öntet jük olas •/ vagv francia ..butéliákba“, visszabozatjnk és kétszeres áron. mosolvgi.s arccá1, csettintgetve dicsérjük az álolasz. vagy álfraneia Iralatonmentit. Schmoll a cipőkcnőcsiink, Ovenall, vagy Kalodont a fogpépünk. Kávéházi kedvem: énekeseink angolul énekelnek, ezzel van leg­nagyobb sikerük. Nem baj. hogy senki nem érti. a/, angolul értő legkevésbé. Azt gondolja belé az ember, amit akar. Táncolni meg’ép­pen csak és kizárólag idegen dallamra lelirt- idegen. hebehurgya táncokat. Beszédünkben. Írásunkban hemzseg az ide­gen szó. Azzal védekezünk, hogy magyarul nem lehet egyes dolgokat kifejezni. Az igaz­ság pedig az. hogy nem is akarjuk Előke­lőbbnek. többnek akarunk látszani, mint amik vagyunk és szomorú, hogy igy véljük azt el- érkii. Használaton kivid hagyjuk, már-már elfeledjük legszebb szavainkat. És azok jár­nak elől a rossz példával, kik foglalkozásuk szerint az ifjúság nevelői, tanítói, vezetői. Volt a Műegyetemen egy tanárom, (bocsa« nat, hogy nem professzornak szólítom), aki — megszámoltuk — 278 idegen szót hasz- uált kétórás előadásában. A tizenkilencedik század nagy nyelvújítói egész életükön ke­resztül jó magyar szavak alkotásán fáradoz­tak. hogy gazdagítsák amúgy Is kifejező nyel­vünk szókincsét, mi meg minden elkövetünk arra. hogy jó, hangzatos mag>ar szavainkat idegenekkel helyettesítsük. Nemzeti viseletűnket még mindig nem tart­juk komoly emberhez méltóuak. Magyaros kézimunkák hiányoznak lakásunkból, nincse­nek magyaros bútoraink és ami legszembe­ötlőbb és önállósághiányunkat, visszaesésün­ket. gyarló, üres, léleknéikiili majmolásunkat legjobban bizonyítja: nincsenek magyaros izü házaink, épületeink! Nincs egv vonal, ami­ben benne lenne a magyar ember szive-lelke, nincs egy homlokzat, vagy alaprajzi elrende­zés, amely önálló magyaros irányt, szellemet képviselne! Ebben vagyunk mi eredetiek és egyedül­állóak. Mert nincs nemzet, mely ne nyomta volna rá bélyegét városai arculatára. Nincs külföldi város, melynek házai között járkál­va, ne erezné az ember azt a sajátos leve­gőt, azt a sajátos szellemet, amelyben él az a nemzet. Újszerű, ..modern" házakat »min­denütt építenek, de Olaszországban olaszo­san, Franciaországban franciásan. Hollandiá­ban egész városok építitek az uj irányzat ha­tása alatt, de mindegyik épületen rajta van a holland mester keze. Értsd jól: nem csak a mester-, hanem a holland mester keze. A melő tehetsége elementáris erővel, őserejii brutalitással nyilatkozik meg, zenei nyelve­zete példátlanul drámai erejű. De még nem ismeri azokat a harmonikus és ritmikai lehe­tőségeket, melyeket a német és francia zene- dráma, különösen a zenekar erősebb felhasz- nálásval kitermelt. A második korszakban Verdi inár mestere ezeknek a lehetőségeknek is, de először főleg a francia zenedráma ha­tása érvényesül nála. Ebbe a korszakba esnek az „Álarcosbál“, a „Végzet hatalma", a „Si­mon Bocanegra“, a „Don Carlos“ és a „Szi­cíliai vecsernye“ cimii operák Majd az egyip­tomi kedive felszólítására a sziezi-csatorna megnyitása alkalmából Írja meg egyik nagy mestermüvét. az. „Aidát“, melyben újonnan nyert kifejezési eszközeinek teljes erejű fel­használásával visszatér sok tekintetben első, tisztán olaszos kifejezési modorához és hal­latlan gazdagsággal engedi előtérbe melodi­mi épületeinken is érzik a mester keze, csak- hogy ez nem a művészi, haséin a mesterem béré. Az építészet u művészetek anyja. Mosto­hább anyát nem is válaH/lhlilluk volna ha­zunkban a lái'sniiivt szelek! lobbi a-balra ka­csint. minden cifra, idegen rongyot felvesz magara, hajbókol kifelé, leveti magáról mind azt amivel ősei szivük egész melegével fel­ruházták is sárba tapossa a társiuUvés/elek ajándékait! Szégyen leírni, de igv van. Eladtuk ma­gunkat Megtagadjuk művészetünket, megta­gadjuk hovatartozásunkat. Elfeledjük, bogy a minden országban gondosan ápolt saját, ön­álló, nemzeti művészetnek hazánkban mi va­gyunk az irányilói terjesztői. Hogy össze kel. lene szednünk mindazt, amink van és meg­őriznünk. mint drága kincset, mely egyes- egyedül a miénk és legszebb, mert belőlünk Iakadt és igaz, kifejező, mert sajátunk! De mi többre becsüljük a szó ga. szerepét. Mert szolgák vagyunk, építtetniük szolgái. És idegen hatások szolgai utánzói. 1> vétkesen tudatlanok. hpiltelóink szolgái vagv mik Pályázatokon igyekszünk alkalmazkodni azok felfogásához, kik ell >irálják terveinket. Magánnirerbi/ások- nál pedig úgy a'aprajzi elrendezésben, mint homlokzati kialakítási,an hagyjuk az épülő­tök elképzelés-kinövéseit érvényre jutni és ezzel legtöbbször lemondunk a tökéletesebb megoldásról éppen az. építtetők kívánságára és kárára. Mert különben elmegy egv ..jobb" építészhez. És idegen hatások szolgai utánzói vairyunk. mert nem csak a lépéstartáshoz szükséges át­szűrt és viszonyainknak iiiesf« Irlöleg átgyiirt dolgokat vesszük át. hanem válogatás és hi- rálat nélkül alkalmazzuk mindazt, ami ide­gen s aminél újszerűbbnek álmodjuk magun­kat. Mindig nagy hatással volt ránk a kül­föld, ami főleg abból adódott, hogy sohasem voltunk politikailag függetlenek. Főuraink elnyomóinkhoz jártak szórakozni, öltözködni, átvették, szokásaikat, nyelvüket, hazahozták és megfertőztek vele mindnyájunkat- Minden épitészeti irány eljutott hozzánk. Még nagy építészeink is híven utánozták, anélkül, hogy átformálták volna saját képükre. Próbálko­zások voltak, de a lelkes kezdeményezők egyedül maradtak és ma már egyáltalán szó sincs róla. Ma, amikor az utolsó évtizedek nemzetiségi harcai bennünk is kifejlesztet­ték az erősebb nemzeti érzést, amikor a 22 éves szétdaraboltságunk megtanított érté- kelni, megbecsülni azt. ami a miénk, igaz va­lónk. még mindig hallgatunk, tétlenül ülünk, nem merünk, szégyeliink belekezdeni abba a nagy nemzeti épitőniunkába, mely minden igaz, jó magyarérzésü építész . legbensőbb kí­vánsága, legtöbb kötelessége kell legyen' Legfennebb egymásközt beszélünk róla. A szükségességéről mindnyájan megvagyunk győződve, a felelősséget mindinkább kezdjük érezni, de még mindig erősebb a kenyérhaj­sza. Még mindig előbbrevaló a gyorsabb é; kényelmesebb sikeraratás. Sodródunk az ár­ral. bár már sokan látjuk, hogy nem ez a mi igazi utunk, hogy vissza kell térnünk ön­magunkhoz. a mi sajátos, lelkünket .jellemün­ket kifejező vonalvezetéshez, ábrázoláshoz. Tudatlanok is vagyunk. Nem ismerjük azt, amink van. Nem ismerjük népi építészetünk fajunkból gyökerezedzett művészi alkotásait- Ezért elsősorban tanítóink a felelősek, kik már igy indítottak útnak, tarsolyunkban az ó-, közép- és újkor összes nevezetesebb épü­leteivel. összes épitészeti, művészeti irányai­val, alkotóik életrajzaival. De a kilenc félév kus inspirációját. A harmadik korszak Verdi öregkorára esik, mely Tizian öregkorához ha- sonliíhatóan gazdag csudálatos érettségük mellett is áradó teremtőerejo müvekben. A nagy zeneszerző legkiegyensúlyozottabb és kiérettebb munkái ezek és bizonyos fokig a német zenedráma, főleg már Wagner hatása alatt állanak. Erre a korra esik a páratlanul tragikus erejű „Otelló“ és Verdi zeneileg leg tökéletesebb operájának, a gyönyörű ...Fals- taf“-nak megírása. Mindkettő shakespearei szövegre készült, megírásukkor Verdi mar túlhaladta a nyolcvanadik évét. A nagy zeneszerző nyolcvannyolc éves ko­rában, 1901-ben halt meg Bussetobau. Olasz­ország a háborús események ellenére is nem­zeti emlékünnepnek tekinti az évfordulói, mely nemcsak az olasz kultúra, hanem az egész emberiség művészi és kulturális életé­nek is emlékünnepe. * perc Martmátárfetiy vagy Nagyvárad, perc Bndap«| repülőgéppel. Légiforgalmi r. t. járatai egész éven át közlekedaei- ielvilágositás: Mátyás fctráfy-fé? 7« Telefon: 35—96. alatt nem hallottunk kifejezetten magyaros irányról, nernzeties törekvésekről, magyaros alkotásukról többet, mint amit egyetlen elő­adási óra alatt el lehet mondani!! Lehet, hogy ez az arány megfelel az alkotások szá­ma, művészi érteke és nagysága szerinti ősz- szehasonlitásnak, de szabad ezţ ugyanazzal a mértékké! mérni.*' Hát nem mindennél fon­tosabb az. ami belőlünk fakadt'.' Részletesen át kellett volna tanulmányozni magyaros raegnyilvámításainkat idősorrendben. Gondo­san felkutatni és nekünk átadni még a ke­vésbé sikerűiteket, a próbálkozásokat i->. la­nului mindenből lehet. Megállapítani a fői mákat, megismertetni és megszerettetni mű­vészetünket. Ez az. ami ma is hiányzik az épitéxnevelé'-böl. Ez az. amit leghamarabb póto'ni kell! önálló uj tanszéket kell felál­lítani eddigi magyaros, népi építészetünk ala­pos ismertetésére, fejlődéstörténetének meg­világítására. És készíttessem k n hallgatókká! kifejezetten magyaros terveket és díjazzák a sikerültebbeket. Erre a tanszékre azonnal szükség van! Hogy amit mi nem kaptunk meg, megkapják az utánunk következők. Vi meg addig elő kell készítsük a talajt, meg ke'l indítsuk a munkát. Számolnunk kel! az­zal, hogy mi nem érhetünk el egész ered­ményt. De ha utat mutatunk az utánunk jö­vőknek, ha bármilyen göröngyös is az. ők a friss nyomon biztosabban haladhatnak előre. Ez kell legyen a mi célunk. Ha ezt elértük, megfeleltünk feladatunknak, teljesítettük kö­telességünket! És itt meg kell emlékeznem Kós Károly­ról. Rá egyedül nem vonatkoznak a vádak. Ő mindig saját magát adta müveiben. Elsza­ladt felette az idegen áramlat a legkisebb nyom nélkül. Észre sem veszi, nem is birálja müveinket. Magasan felettünk áll minden­képpen. Talán tulinagasan is. Jobban tenné, ha leszabna hozzánk, eljönne közibénk. ránk- mordulna és kinyitná szemeinket. Átadná ne­künk azt, amit sokkal jobban tud nálunk. Ez kötelessége, éreznie kell! A Kolozsváron felállítandó Műegyetemen tanszéket kell kap­nia. És biztos, hogy egyetlen év alatt több magyaros-művészi képzettségű ifjú fog kike­rülni a Műegyetemről, mint eddig összevéve. De addig is kérjük őt. jöjjön előbb egy kicsit. Ki a világosságra. Lássuk és halljuk őt. Tart­son vetitettképes előadásokat. Adja ki könyv- alakban gazdag gyűjteményét. Oltson belénk valamit igaz magyaros művészetéből- Ne for­gácsolja szét erejét, áldozzon többet az épí­tészetre. Alkosson. Utat mutasson. A megindításban, irányításban nagy szere- pök van a köziiletcknek. Az egyén, osztályok, a tömeg fel/ogásán változtatni nem könnyű dolog. A jót. a szépet, az egyedül üdvözítőt is csak rákényszeríteni lehet. De hamar meg­szokja. rájön az igazságra és tagadni fogja, hogy valaha is ellene volt. Ezt az irányítást, ezt a rákényszeritést pályázatok kiírásával lehet megoldani. Minden pályázatnak felté­tele legyen a népünk lelkivilágát, jellemét, szokásait kifejező magyaros formanyeiv! To­vább megyek. Minden magyaros családiház. bérház élvezzen 25%-os adókedvezményt. Vagy mentesítve legyen a kiszállási dijak, építési és lakhatási engedélyek költségei alól. De mi ne számítsunk erre Kevés olyan igazán jó magyar érzésii ember van, ki felis­meri ennek óráisi jelentőségét, szükségessé­gét az egyetemes magyar érdek szempontjá­ból, ki tud harcolni, örök-ellenzék testvé­reinkkel szembeszállni és ki ugyanakkor olyan polcon van, hogy mindezen adottságok mellett ezt keresztül is tudja vinni! Ez gyor­sabb megoldás lenne és kívánatosabb is, mert eredménye küzelfekvőbb. És szívesebben vé­gez ez ember olyan munkát, melynek gyű- mplcsét már maga is élvezheti. A másik lassúbb megoldás. Nagyobb kitar­tásra, több munkára van szükség. De én hi­szek benne, hogy meglesz mindakettő-, há a nemzeti érzés fokozatos fejlesztésével, tuda­tosításával elérkezünk az igaz magyaros mű­vészet hiányának és a hiány jelentőségének felismeréséhez! És még egyel: nézzetek körül a városban! Mi ezer esztendeig éltünk itt, a románok hu­szonkettőig mindössze. És nézzétek meg há­zaikat, melyeket itthagytek nétkünk örök fi­gyelmeztetésképpen! Deáh Ernő yárosi mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents