Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-21 / 43. szám

Or:: z á ;• *3h iz 5UD.IPEST •’r IRB ie FILLÉR C3 10) SierlteszíáséB és kMAIiivsial: KeJezstár. Kcssoíluhfet 4. T síi fan: 11—89. iţcstla: Egreten-atca 8. szán. Telefon sz.: 2S — 23 wm>w v-."w«a ilapitoffa: BIRTHS MIKLÓS Felelős szsrksszlä: GR. GROSS LÁSZLÓ J~J ... ■^»anii.fmi-IT-WWTWWI IBIWl'lBBflW IWTIT i*«TirnrrT- in. IT- nr* ,c. y. ■ rv„ LXII. ÉVFOLYAM, 4 3. SZÁM. Q^^^ű^süsaxKasBBOBSiBWHncEasRssaaBBBnMBKiExsisfanRa Temetés Wiritkté Istvánt temettük el csütörtök kön délután. Résztvéit ezen a végtSsz tességen Erdély fővárosának egéisz m«1» gyár társadalma. A magyar közélet be' csületes, komoly munkásának adta meg a kolozsvári magyar társadalom az utolsó tiszteletet, amikor a magyar sportnak és a testneveléssel összefüggő újságírásnak ezt a kitűnő képviselőjét végső p henő helyére kisérte. A frissen hántolt sárgödörnél különös gondolatai támadnak a gyászolónak Felteszi a kérdést, amikor a mindannyiunk felett álló legnagyobb Hatalmat érzi, hogy \ ajjon érdemes voltáé élni? Winkle István élete legszebb éveit kisebbségi sorsban élte le. Küzdenie kellett magyarságáért. Állami állásban volt. Naponta gyanúsításoknak tették ki. Hivatali helyzetéből származó kel* lemeílenségei felőrölték az idegrend« szerét. Ta!án egy valami volt, ami az életének mélyebb értelmet adott, hogy a magyar sportot, a magyar fiatalság* nak szebb és boldogabb jövendőjét elő­mozdítsa. Ennek a nemes célnak érdé« Rétben a legnehezebb napokban is szí­vesen rendelkezésre bocsátotta az élet* küzdelmektől kifáradt töldi porhüve lyét. Az volt célkitűzése, hogy egészsé* gesebb magyar jövendőt teremtsen a fiatalság sportszerű kiképzésével. Fel ismerte annak a mar közhelyszerű köz* mondásnak igazi értékét, hogy „ép test ben ép lélek“. Winkle István munkás* sági körében azt szerette volna elérni, begy Erdély magyar fiatalsága meg értse: fizikailag is éppen annyira fel ke;! készülni az é'etre, mint a szellemi front bármilyen megnyilvánulásában. Hogy mi az életeredmény, arról vi* tatkozni és emlékbeszédeket mondani könnyen lehet! Igazi eredménye azon­ban csak akkor van az életnek, ha az ember önmagába néz és ennek a hősz* szu és komoly vizsgálatnak eredménye ként azt állapítja meg, hogy az életnek értelme volt. Winkle István életének magyar szempontból nagy értéke volt. Kisebbségi élet két évtizedén keresztül szakszerű tudását, magyar lelkesedését a magyar sport szolgálatába állította. Nem kéri ezért különösebb elismerést. Legfőbb jutalma az volt, ha azok, akik a nyomtatott betűn keresztül a lélek erejét érezték, meggyőződtek arról, hogy igaz szakember szói hozzájuk. Hálátlanság lenne, ha ennek a lapnak vezetőhelyén nem emlékeznénk meg arról, hogy Winkle István akarat*öntü dalának utolsó megnyilvánulásával is a? Ellenzék szerkesztőségébe akart be jönni. A legfőbb biró megfeiebbezhetet* ien határozatára volt szükség, hogy energiájának ezt az utói só feilobbaná- sát ne teljesíthesse. Amit tudományo* san, az élet évezredes tapasztalatai so fán embernek nevezünk, Winkle 1st* vánban már elmúlt. Nem fontos, hogy az. életnek ki veit a közkatonája, vagy ki állott egységért lelkesedő tömegek élén. Mindánnyiunknak egy a sorsa: a sirgödör a Végálforrtás. Nekünk, magya roknak a legnagyobb elismerés, ha sors* társaink azt érzik, hogy népközösségi szempontunkból nem volt hiábavaló az életünk. \Virakié István sírjánál a háísongárdi temető romantikus hangulatában tiszta szívből éreztük, hogy az erdélyi magyar sport kitűnő művelőjének élete nem volt olyan felesleges, mint „a zengő érc s a pengő cimbalom hangja“. Értei* me volt. Alkotott. Példát mutatott az erdélyi magyar fiatalságnak, hogy a szellemi tanulmányokon túl egészséges, mnidenre felkészült a cél öserejii testtel kell kiáliafii az élet küzdőméibe. Winkle István életét Erdély legnagyszerűbb szónoka, dr. Kreimer Mlkiós méltatta PÉNTEK Kiadótulajdonos: P3LL3S R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.73, ncaysdévra 8, félévre 18, egész évra 32 pengi. KOLOZSVÁR, 1941 FEBRUÁR 21. MM MarosvásáriinyM is ünnepi keretek közölt bontott zászlót ez Erdélyi Párt MAROSVÁSÁRHELY, február 21. (MTI.) Az Erdélyi Párt marostordamegyei tagozata tegnap délben tartotta zászlóbon­tó közgyűlését. Gróf Toldalaghy Mihály elnök megnyitóbeszédében vázolta az Er­délyi Párt célkitűzéseit. Hangoztatta, hogy társadalmi összefogásra van szükség. A nemzeti célok szolgálatában nem önös ér­dekeket. nem személyi érdekeket kell szol- gálni. Az Erdélyi Párt célkitűzéseibe be­levonja Erdély iparosságát és munkássá­gát is. Hangsúlyozta, nem célja, hogy a pártok között ellentéteket szítson, éppen ezért nem csatlakozik egyik, pásthoz sem, hanem mesrnarad a maga keretei között Erdély szellemi és kulturális javainak vé­delmében. A SZEPARATIZMUS VÁDJA ELLEN I Ezután dr. Biró István országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy egyesek bizonyos szeparatiz­mussal vádolják meg az Erdélyi Pártot. A tájékozatlanoknak tudnioh kell, hogy • az elmúlt 22 esztendő alatt az erdélyi i magyarság annak a célkitűzésnek szolgá- j latában állott, hogy védelmezze egységét és megóvja szellemi javait. Csóvaként vi­lágítottunk-, mindig figyelmeztetően az idegen törvénytelenség ellen. Az erdélyi egységnek ezt a világitó csóváját továbbra is meg kell őriznünk, mert utat mutat a további országépitésben. ! MAGYAR KATASZTERT KELL FELÁLLÍTANI ERDÉLYBEN Pálffy Károly országgyűlési képviselő, ákosfalvi ref. lelkész felszólalásában ki­fejtette, hogy Erdélyben magyar katasz­tert kell felállítani. Az erdélyi magyar szórványok ügye mindannyiunk szívügye kell, hogy legyen. Az egységet nemcsak ápolni, hanem erősíteni kell, mert csak így vállalkozhatunk mindig nagyobb fel­adatok elvégzésére. Dr. Szilágyi Olivér országgyűlési képvi­selő beszédében Bocskay és Bethlen Gá­bor szellemét világította meg példaképül az erdélyi politika célkitűzéseiben. ' Ezután gróf Toldalaghy Mihály beje­lentette az Erdélyi Párt marostordame­gyei tagozatának megalakulását. A párt­szervezés vezető munkálataival dr. Biró István és dr. Szilágyi Olivér orsz. gyűl. képviselőket, valamint Szijjgyártó György városi tisztviselőt bízták meg. KÖSZÖNET A MINISZTERÉÉ- NŐKNEK t Az ünnepi alakuló közgyűlésen a jelen­levők lelkesen éltették gróf Teleki Pál miniszterelnököt, ahányszor a szónolwk megemlítették a nevét. Pálffy Károly ja­vaslatára a közgyűlés üdvözlő táviratot intézett a miniszterelnökhöz, köszönetét mondva Erdélyért eddig is kifejtett mun­kásságáért, segítőkészségéért. Az Erdélyi Párt marostordamegyei tagozata ünnepé­lyesen kijelentette, hogy támogatni fogja a miniszterelnök politikáját. i€fst©s§®i város alsó részeit elöntötte & pyitis érfsdüfgi Bu demieí ßidmuf/el: áwi&-cu*kéi{a BUDAPEST, február 21. Vitéz Bon« ezios Miklós ár viz védelmi kormánybiz­tos tegnap éjféli s ma kora reggeö je­lentése szerint a körgátakkal körül* zárt Kalocsa város alsó részén a ki áradt Duna vize elnyomta az egy k vas betenhidat eltorlaszoló átereszt és a } viz hatalmas erővel benyomulva, a vá ‘ tos alsó részét elöntötte. Mindazonál* ! tál a város lakosságának életbiztonsá- j ga mines veszélyben. A város polgár ! mestere ma reggel a rádió utján kö* j zelte azokkal a szülőkkel, akik gyér* mckeiket az ár élői a városban szállá solták el és akiknek gyermekeik isko*' lába járnak, hogy ne aggódjanak, mert gyermekeik életiét semmilyen ve­szély nem fenyegeti. Az árvízvédelmi munkálatokba be­kapcsolódott a magyar rádió is. Ma reggeli híradásában kérte az ártérüle* ten lakó közönséget, hogy készülékei két kapcsolják be a II. hullámhosszra, mert aiz árvízvédelmi kormánybiztos ság a rádió utján adja le az árvíz suj* toil a területen működő katonai és pol gári mentőosztagoknak, valamint a polgári lakosságnak utasításait. Az ár=* víz által elöntött terület fölött — adta tudtul a rádió — állandóan repülögé pék cirkálnak, hogy az életveszélyben Í i lévő embereknek élelmet és segítséget juttassanak. Mihelyt a repülőgép vala* mely terület fölött megjelenik — igy szél a rádió felhívása — kapcsolják be a másik hullámhosszra gépe’ket, mert a rádió igy ad utasításokat a repülök nek és veszi fel azok jelentéseit. Feb» hívta végül a rádió az árvizsujtoHa te rük-ten lévő lakosokat, hogy ezt a h';n adást azok, akik hallották, közöljék a hon véld mentőcsapatokkal és csendőr­parancs ttokságokkai. a földművelésügyi miniszter ÁRVIZ-SZEjMLELTI beszámolója BUDAPEST, február 21. (MTI.) Tegnap a földmüve ésiigyi rn misztérium bar» az összes érdekeltek részvételével értekezlet volt báró Bánffy Dániel! fö dmüvelé.-ügyi miniszter el­nökletével, aki megnyitójában beszámolt ar­ról a két napos szemHeutról, ame yet Bárczay János á 'la.mtitkár és a vízügyi osztály két ve. zetőjétel együtt az Alföld árvíztől és belvíz­tői sújtott vidékein tent A miniszter kije­lentene, hogy a helyzet súlyosabb, mint gon­dolta. Majd igy folytaítifa: — Utam eredményeit megbeszéltük és megadtam azokat az irányelveket, amelyek szerint a vizek levezetésének sürgős kérdé­seit megoldani kívánom. Ennek az értekez­letnek az a célja, hogy a most itt összejöttek helyi ismereteik, tapasztalataik alapján hoz­zászóljanak és egyben közvetlenül átvegyék azokat az utasításokat, amelyek, a gyakorlati megoldást az é’et követeli menyei nek megfe­lelően biztosítják. Ezeket a kérdéseket gyorsan, erélyesen kel! meg. oldanunk, megfelelő anyagi eszközökkel, amelyeknek előteremtésére a szükséges lé­péseket megtettem és bízom abban, hogy a legrövidebb időn belül azok rendelkezé­sünkre is fognak áüani. Ma, amikor a közellátás kérdése egyike a legfontosabbaknak, mindent el keli követ­nünk, hogy a viz alá keni t területek minél előbb felszabaduljanak és a vermelő munka megindulhasson. Nekünk nemcsak a pillanat­nyi helyzeten kell segítenünk, hanem a vizek rendezésének kérdését úgy ke1! megolda­nunk. hogy annak maradandó eredménye le­gyen. Valamennviünknek több munkát kel! teljésibeiuüük. az országnak nagyobb anyagi ál­dozatot kell vállalnia, minden tényezőnek ősszé kell fognia, hogy egymást támogatva, sikerrel megoldhassuk ezt a rendkívül fontos és nagy nemzeti feladatot. A miniszter beszéde után Bárczay á îamtit. kár elnökletével megkezdődött az értekezlet. ■fcnÉi ■ I iV'i szőkébb körű családjának, az Ellenzék szerkesztőségének, valamint az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesületnek névé* ben. Az ősz szónok megirázóerejü meg* állapításai közelférkőztek a gyászolók szivéhez. Eljutottak egész Erdély ma* gyár társadalmához. Mert el keli jutnia az őszinte szónak minden igaz magyar ember szivéhez. Hiszen a becsület és az igazság nem olyan fogalmak, ame-« ! lyek fölött könnyen napirendre lehet j ne térni. Életelvek talán és ha valaki j ezeiknek szolgálatában áll, előbb vagy i utóbb felülemelkedik a mindennapi i élet apró kicsinyességein. Magyar l szempontból azt kell kérdeznünk, hogy tett*e valamit az, aki elmúlt, fajunk jövendője, boldogulása érdekében. Erre a kérdésre dr. Deuílsek Géza búcsúbeszéde adja meg a feleletet- Winkle István mindent megtett, amire az élet elhivatta- Az erdélyi magyar sportnak olyan munkása volt, akinek helyét ebben a pillanatban méltóan pótolni nem lehet. Sportszakiróuak lenni az újságírás legnehezebb fel*dav tai közé tartozik. Ha valaki kiválóan végezte ezt a munkát, olyan érdemeket szerzett, amilyenekre hivatkozni csak becsületes bírálattá! lehet. Úgy érezzük Wi'mkle István sírjánál, hogy ez az ember, akit utolsó útjára kísértünk, megtette kötelességét. Alkonyatba hulló februári délutánon történt meg végtiísrtessége. Temetésén jelen vólt az egész kolozsvári magyar társadalom. Társadalmi különbséget igazán nem lehetett tenni a gyászolók között. Jelen volt ott szegény és gaz­dag, mindenk', aki a becsületnek még egy utolsó tiszteletadással óhajtott ál* dozni. Temetés? Ezt a címet adtuk cikkünknek. Emlékezés és tisztelet a halottnak, de talán mégis azt érezzük, hogy a magyar faj részvét össze tar* tásából te a boldog erdélyi jövendőnek megtámadhatatlsn csirája fakad. \'égh József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents