Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-15 / 38. szám
6 /: / I. I: N / i K 19 4 1 / í h r ii ti r I V Igazságos helyzetkép a kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem könyvtáráról hta: Iflfrno-Ui Isti/án. fókányvtáutfrlc K01.0ZSA \I\. fel tu ói ló Az utóbbi hónapokban tiil)l> heivheli újságban k i s t * 1»J»- nassol»)) cikkek jelentek meg a kolozsvári M. Kir. Ferenc/ Jó sei 1 mlományegyetc’u Küuvvla riv al kapcsolatban. l'./ck a legtöbb esetiem liianvos \a;' leves adatokat tartalmaztuk as/i rint. Iiniilveu lútkóró iro li»l- lattól ki iültek ki. \/ olvasó közönség, aim* > ólt tik érdeklődéssel kísér minden nagv«• rtekii és becse* intézetre vonatkozót Ilin vagy kö/.- Ifinótívt teljesen összezavarodik ős fi urai tudja képzelni, hogy müven fogalmat e- a kössön magának a könyvtárrá! az idöről- idörf uu-gjeleuö. fgyinassal ellentétben áll*» adatok alapján. Pl. a/ fgvik cikk amelyik i* egyik lapnak 19-10. óv október 6-iki számiban jelt nt meg, többek közölt az Erdélyi Muz-uni Egyesület nagyliirii megalapítója óletnagyságu képét említi, a nevét hibásan ^r. 'likó Imre helyett ..Mikét Löriuc"-nck írja és négy visszamaradt magyar tis/.tvisel 5- ról emlékezik meg. A valóság az. hogy a rém. világháború előtti időkből eleiben levő négy tisztviselőn kivid még van két magyar tisztviselő. Más lapok a kinevezések idejéről közöllek a valóságnak meg nem felelő adatokat. Úgyszintén a künvvtár állományát mindkét újság egy szer milliósnak, majd 2(H) ezer kötetesnek mondta. Az ilyen természetű, minden lelihetesen odavetett adatok nem egyeztethetők össze igv tudományos intézet tekintélyével. Nem szokás, de nem is szükséges tudományos intézetekről irni. azoknaa reklámot csinálni. De ha uiár írunk róluk .akkor a valóságnak megfelelően kell azokat ismertetni amint a/‘. az. intézet méltósága megkívánja. Ezt az is- mertetést teszi most szükségessé éppen az v sok hiánvos és félszeg hir. amely az utóhhi időben száinvra kelt. Az ügy komolyságának megfelelően szakszerűen és tárgyilagosan nkar.om ismertetni az Egyetemi Könyv tál jelenlegi állapotát. iiogy ezzel végetvessek mindazon téves és ferde hírszolgáltatásnak, amely zavaros és homályos képet kelt az érdeklődők képzeletében és a Könvvtár ügyének komolyságát veszélyezteti. A SZEMÉLYZET KÉRDÉSE Az első pont. amelyet megvilágítani szeretnék. a személyzet kérdése. A román megszálláskor a régi magyar személyzetből visszamaradt 13 tisztviselő: Dr. Gyalui Farkas igazgató. A alentinv Antal és dr. Ferenczi Miklós főkönyv tárnokok. Monoki István Lend- vay Anna könyvtárnokok. Kelemen Lajos le- véltarnck. Balogh Ignác. Kar1 Béia. Andrú- sofszky János, Fodor Jolán, Szolnay Margit. Méderué Illyés Gizella kezelőtisztek. Szabóné Günther Olga és Bányai Piroska szolgálatté- te re beosztott tanítónők. Rohonvi Antal könyvkötő, Balázs István fényképész és hat altiszt. Ezekhez jött még 1921-ben Csermák Olga kezelőtiszt. Orbánná Balogh Margit gép- irónó és Anlauf Vilmos gépész, valamint hat szolga. így az Egyetemi Könyvtárnál a román megszállás alatt egyidöben szolgálatot telje- ■•tin magyar alkalmazottak legmagasabb száma 14 tiszti isejöt. 3 műszaki altisztet és 9 szolgát lett ki. ami az összes alkalmazottak számának az 50.9 százalékát azaz több mini a felét alkotta. Ezen azonban nincs mit csodálkozni. A románok nemcsak hogv megtartották a régi begyakorolt személyzetet, de kezdetben határozott utasítást is adtak ki, hogy senki helyét el ne hagyja, mert különben kellemetlen büntetésnek teszi ki magát. Érthető is. hogy minden igyekezetük a megmaradt szakképI Mindenféle gyártmányú Standard, Portable és aktatáska-írógépek beszerezhetők legolcsóbb árban, kedvező fizetési feltételek mellett. Speciális javitó- mühely iró-, számoló-, sok- 5 . szorositógépek részére. Prmeniir Mihály Kolozsvár, |Q$ák Fsreifó-utca 24. Telefon: 25-83 zott személyzet visszatartására irányult, imrt nem volt megfelelően képzett emberük. még l.ercsbe olyanok', akik a hőnyi hu belső szel rezeiét ismerték volna. I erinószeteseii a változás ]>i11u■■ utabnn nagyobb volt a magyar személyzet száma, mint a/, általam fentebb feltüntetett viss/.ainar.i dottake. de később lilikül egyrészről a románok s/igorn tiltó rendelkezésüket euylii- tettók, másrészről a liataluh) . nem véglegesített tisztviselők. előreba ladásuku t nem látván kellő mói lékben biztosítva, -— eltávoztuk az anvaors/agba. csuk a fentebb felsoroltak lettek' hűséges- kiír akkor, amikor a magsai kormány 1920 Jlnn. 5-én a szomorú ti innom békeszerződést szt nt< sitette. \ visszamaradt ó% később bekerült magyalok száma a huszonkét óv iolyamán bizony nagyon megapadt .1 románok jöttek mentek, de szárunk jóisten nőtt. a magyarok esak mentek' M.indpart kezdetben. 1924 hón a két beosztott tani iónunk elhagyott. Beoiztásukut megszüntették > tanszékeik elfoglalására kénv- szeritet lék. De tanszékük <-sal. papíron létezett, ezért egyikiik betegség alapján nyugdi- jaztatta magit, a másik pedig leköszönt, feláldozva 13 évi sz.o’gálatát. I gyanúsak 1921-ben a nyelvvizsga rabolt el egvet közülünk. 1926-bun igazgatónk hagyott el bennünket. kijátszón a költs eléír szabályzatában az i gaz gat ónak' b.ztositott jogokat. Korhatár betöltésének iiriigse alatt nyugdíjazták. I9.i3-I.uu egyik főkönyv tárnokunk balt e! hirtelen luiláilal. Ugyanezen évben a könyvtárosok egyike betegség miatt volt kényszerülve nyugdíjba vonulni. Majd mjhól a nyelvvizsga tetette előre aggasztó árnyaltál i. Aki tudott menekült s a betegség őrve alatt nyugdijuzlalta magát. Aki nem tudott, áldozatul esett s igy újra fogyott kisded csapatunk. Az egykor 14 tisztviselőt. 3 műszaki a tisztet s (i szolgát kitevő számuk 6 tisztviselőre és 3 altisztre fogyott le. Ezek voltak: \ alentinv Antal főkönyvtárunk. .Monoki István I. oszt. könyvtárunk. Balogh Ignác alkönyvtárunk. Audrásofs/.ky János és Csermák Olga kezelőtifztek. Orbáuué Balogh Margit gópirómö valamint Kovács Ovürgy Máté Márton és \ ura János altisztek. Ez. a kit Any. harcban edzett csapul alkot ja mustár-magját a most kialakulóban levő aj személyzetnek s az egykori háborít előtti nagy személyzetnek ez a kis töredéke, segítette át önfeláldozó munkái ni az intézetet azon a nagy átalakuláson. amelyet a Gondviselés meg nem érdemelt kitüntető kegyelméből megérhetett. A gyűjtemények ügye A kolozsvári lapokban nemrégiben pár-t soros közlemény jelent meg. Ezekben a többek között ez all: ..Megnyíltak az olvasótérnek és a több mint kétszázezer kötetet szári- láié) könyvgyűjtemény is rendelkr zésre áll", illetwe: ..teljes erővel folyik a 200.000 kötetes kolozsvári egyetemi könyvtár újjászervezése". Sok járatlanságot és vérszegény elképzelést mutat ez a pár sor! Hiszen minden ember tudja, és ha nem tudná, csak reá kell néznie az Egyetemi Könyvtár pompás palotájára, hatalmas épületkolosszu6ára és hamar tisztába jöhet azzal, hogv er a díszes nagy kiterjedésű intézet nem két, de több százezer könyvnek nyújt biztos hajlékot. Hol van már* az az idő. amikor csak 201 ezer kötetet számlált ez a könyvtár? Mi mindnyájan nagyon kis fiúcskák voltunk, vagy sok közülünk egyáltalában nem is volt még ezen a világon.' amikor a könyvtár ál lománya a 200 ezer kötet körül járt. De vegyük csak sorjába a dolgokat s vessünk egy pillantást a múltra. HOGYAN LÉTESÜLT A KÖNYVTÁR? Mikor az Egyetemet 1872-ben felállították. Kolozsvárt már volt egy tekintélyes gyűjteményekkel biró egyesület: az Erdélyi Nemzeti Muzeum Egyesület. Ennek a tárait a magyar állam szerződésileg biztosította az egyelem céljaira, ami nagy!,an megkönnyítette az egyelem megszervezésének nehéz és körülményes munkáját, mert nem kellett I ilyeneket újonnan felállítani, hanem a meglevőket csak bizonyos anyagi hozzájárulás ellenében használatba venni. Ily módon lett az Erdélyi Nemzeti Muzeum Egyesület mintegy 30.000 kötetet kitevő- könyvgyűjteménye a mai impozáns méretű M. Kir. Ferencz Jó zsef Tudományegyetem és az Erdélvi Muzeum Egyesület egyesített könyvtarainak alapja. Kezdetben az egyetem tulajdonát alkoto könyveket is a Múzeumi Könyvtár elöljárósága kezelte, de 1391-ben uz egész tisztviselői kar az igazgatóval együtt az állam tisztviselőivé vált és a Muzeum csak néhány tisztviselővel képviseltette magát, igy akarván gyűjteményéhez való teljes mértékű tulajdonjogát feltüntetni. A fent jelzett időig természetesen mind a Muzeum, mind pedig az Egyetem Könyvtára szépen gyarapodott ugv. hogy köteteiknek száma már a 100 ezei körül járt. Ezen évekről s az utána következőkről pontos statisztikai adatok nem á lanak rendelkezésre, mert olyan értelemben; mint ma már tiinden nagy könyvtár teszi, nem vezettek gyarapodási naplót. Hozzánk is csak 1904- ben vezették be. amely időtől kezdve mérlegszerűen lehetett az évi szaporulatot kimutatni. Az egész állományról megközelítő statisztikát csakis 1909-ben tudtunk készíteni, amikor az egyesitett könyvtárakat a Szent György téren levő uj palotába költöztettük át. De még ez sem teljesen pontos, mert még mindig vannak olyan gyűjtemény-csoportok, amelyeknek állományával részben a világháború, részben pedig az azt követő román megszállás miatt nem jöhettünk tisztába. A számozási naplók adatai alapján már 1909. év december 31-én a költözködés után felállított teljesen elrendezett és beszámozott anyag statisztikája a következő eredményt adta: 113.074 mii, 264.549 kötetben. Tehát már 1909-ben a 200 ezret jóval meghaladta az elrendezett anyag. 1919-hen a román megszállás kezdetén az egyesitett könyvtárak beszámozott nyomtatvány állománya 169.262 mii 368.679 kötetben és ezenkívül 117.178 drb. vegyesnyom- látvány, 930 drb. térkép, kb. 4000 kézirat és kb. 500.000 oklevél volt. Romanizálási törekvések A román megszállás alett a románok, tfso gondja a könyvtár romanizálása volt. Hatalmas mozgalmat fejtettek ki a román könyvek minél nagyobb számban való beküldése mellett s igy különböző román intézmények, mint az Akadémia, Parlament, Katonai Muzeum stb. igen nagy tömegben öntötték be fölöspéldányaikat a könyvtárba. Emellett a román kormány az első bárom évben 1,700.000 lej rendkívüli alapot is vett fel a költségvetésbe kizárólag román könyvek beszerzésére. Igen számos magán könyvár került megvételre. Ebhez járult még a, 1923-iki köteles példányok beszolgáltatására vonatkozó törvény, amely kötelezte a nyomdákat, hogy minden általuk készitett nyomtatványból 2—2 példányt szolgáltassanak be a könyvtárakba. A MAI HELYZET Ily módon rendkívül felszaporodott a könyvtár állománya. 1940 szept. 11-én. a románok kivonulása napján a gyarapodási naplók által mutatott statisztika a következőképpen alakult: Egyetemi Könyvtár: 547.200 kötet könyv és folyóirat, 48.602 drb. vegyes nyomtat, vány. 1350 térkép. 4SI kézirat, 90S oklevél. Múzeumi Könyviár: 182.615 kötet könyv és folyóirat, 118.861 vegyes nyomtatvány, 695 térkép, kb. 4018 kézirat, kb. 504.277 oklevél. Tehát az egyesitelt könyvtárak összállomá- nya a következő képet mutatta: Nyomtatvány: kb. 375.643 mü 729.815 kötetben. Vegyesnyomtatvány (gyászjelentés, szinlap. röplapok stb.) 167.463 drb. Térkép: 20-15 drb. Kézirat: kb. 4149 drb. Oklevél: kb 505.185 drh. A nyomtatványanyagból be volt számozva 305.330 mü és 2770 hírlap. Hogy hány kötetet (darabot) foglal magában ez a 305.330 beszámozott mü és 2770 hírlap, azt pontosan most még nem lehet megmondani. Az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vaunak, de hogy mikor készülnek el, az sok minden mellékkörülménytől függ, amire itt nem lehet, de nem is célom kiterieezkedni. Hozzávetőleg számukat a müvek kétszeresére lehet becsülni, mig a hírlapok évfolyamszáma kb. 30.000-et tesz ki. A fent jelzett beszámozott müvek száma azonban senkit se tévesszen meg a könyvtár használhatóságát illetőleg. Ugyanis mindem könyv tár liar/nulhatÓKSKi» áltól liigg, mekkora a valószínűsége unnál' hogy egy kereseti inú I <* I lelhető-«* ott vagy »«mii? A mi esetünkben ne tévesszük szem elöl. először, li0|íy itl két önálló könyvtár adatai szert [telnek amely kát könyv lát nah csali a hajléka ugyanaz, ói mindcnilt egymástól függet- len es függetlenül nörekedik. Ami megvan az egyikben, meglehet a másikban is. Ha egv mii már meg van az egyikben, azért ha alkalom kínálkozik, azt megszerezzük a másik számára is Kézikönyvek, szótárak, lexikonok slb. több példányban is előfordulnak ugyanazon könyvtárban. Ebhez járulnak az egves müvek változatlan kiadásai is. amelyeket csak bibliográfiái értékük miatt őrizünk meg. Tehát a fennehh feltüntetett miivek nagy száma, ha nem is jelentős mértékben, de megcsappan. így hát valamelyes mii könyvtárunkban való feltalajának valószínűsége kisebb, mint amilyen lenne akkor, ha valóban .'MK5.Ö30 különféle beszámozott müvet tartalmazna az egyesített könyv tár. Annál inkább áll ez u gyarapodási naplók által mutatott kötetek összességére vonatkozó számadatokra. Ezek c~nk a mesterségesen fel- növekedett gyarapodást mutatják, anélkül, hogy a belső érték 100 százalékban megfelelne e gyarapodásnak. Különösen vonatkozik ez a román megszállás alatti 22 évre. Amint előbb említettem, a könyv tár románizálásu szempontjából igen nagy tömegben zuditották a különböző román intézmények fölcspéldá- nyaik egesz áradatát a könyvtárba és vásárlások utján is igen nagy könyvanyag jutott be. A rendelkezésre állott, begyakorolt de kicsiny személyzet képtelen volt az idő rövidsége és a munka sürgőssége miatt alapos ellenőrzés alá venni a beomlott anyagot s igy tdkerii hetetlen volt, hogy ne Boroztassanak be egyes müvek két vagy több példányban is. Még nagyobb baj az. hogy a román köteles nyomtatványok mindkét példánya, bekerült a gyarapodási statisztikába. Ezért csak a köteles példányoknál szabálytalanul elkönyvelt duplumok száma 94.670 kötetet tesz ki. Ehhez járul még az. a körülmény is, hogy az illők folyamán véletlenül beszámozott duplumokat kivontuk ugyan a besorozott könyvanyagból, de a gyarapodásból még nem töröltük és igy azok is fölös számmal szpao- rilják a gyarapodás végösszegét. Mindezek figyelembe vételével láthatjuk, hogy az a valószinüség. amelyről előbb beszéltem, a kötetekre vonatkozólag sokkai kisebb, mint a müvekre. Ez a körülmény természetesen csak a könyvtár belső tartalmára s annak használhatósági fokára vonatkozik de semmieseíre sem kisebbítheti azon kötet mennyiséget, amely otthont talál a könyvtár gyönyörű palotájában, ahol a fentebb említett kötetmennyiséghez még kb. 60.000 duplum is járul. Ez olyan iszonyúan sok könyv, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen tömeget te=z az ki. De hogy mégis képet alkothassunk magunknak erről, tegyük fel, hogy van egy nagyon hosszú könyves polc, amelyen egymás mellé sorjában vannak felállítva a könyvek ugv, ahogy a könyvszekrényben szokás felállítani őket. Akkor ennek a polcnak több mint 9 km. hosszúnak kell lennie, hogy a könyvek mind elférjenek rajta, vagyis másszóval, ha a Főtérről. a Polgármesteri Hivatal elöl. kiindulva a könyveket az utszélen állítanák jel a jelzett módon, akkor a könyvsor vége BRISTOL Szálloda Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6*— pengőtől. - Kétágyas szoba már 124— pengőtől. — Kitűnő étterem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás
