Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-14 / 10. szám
\194l január 14. ELLENZÉK * MENNYI KERESETI ADÓT FIZET AZ EGY SEGÉDET TARTÓ KÉZMŰIPAR OS’ A Hivatalos Lap szombati számában jelent meg a pénzügyminiszter rendelete, amely az egyenes adókról a mnlt évben hozott törvénynek az általános kereseti adóra vonatkozó intézkedéseinek a végrehajtásáról! intézkedik. . A végrehajtási utasítás életbelépteti a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint állandóan mentesek az általános kereseti adó alól azok a túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők, akik egy község határában, saját szükségleteik kielégítésére csrok annyi földet bérelnek, amennyinek ösezes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 pengő, illetve 21.55 aranykorona. Ha a haszonbérlő által bérelt föld több község határában fekszik, de egyik községben sem éri j el az ott bérelt föld kataszteri tiszta jőve- I delme a 25 pengőt, az adómentességet mez j kell állapítani abban az esetben is, ha a két j különálló községben bérelt földek kataszteri j tiszta jövedelme együttvéve a 25 pengőt ! meghaladja. Az a haszonbérlő, aki az áltaiá- j nos kereseti adó alól az állandó adómentes- j séget igénybe akarja venni, a haszonbérletre j vonatkozó Írásbeli szerződés vagy szóbeli í megállapodás létrejöttétől számított 30 na- 1 pon belül a községi elöljárósághoz bejelen- j tést tartozik tenni. Azok az önálló kézmiiiparosok. akik leg- j feljebb egy segédet és egy tanoncot vagy7 se- J gécl nélkül legfe jebb két tanoncot tartanak, j az általános kereseti adó fejében a követbe- i zőket fizetik: Kisközségekben évi 12 pengőt, j a segéd után évi 8 pengőt és minden tanonc I után évi 4 pengőt. Nagyközségekben évi 16 pengőt és ezen j felül a segéd utáni évi 8 pengőt és minden i tanonc után évi 4 pengőt. Az 50 ezernél kevesebb lakosú városokban j évi 20 pengőt, ezenfelül a segéd után évi 8 pengőt, minden tanonc után évi 4 pengőt, továbbá az évi üzletbér minden 100 pengője után 1.50 pengőt és a lakbér minden 100 pengője után 1 pengőt. A legalább 50 ezer lakosú városokban évi 22 pengőt, a segéd után évi 10 pengőt, minden tanonc után évi 1 pengőt, az évi üzlet- bér minden évi 100 pengője után 2 pengőt és az évi lakásbér minden 100 pengője után 1.50 pengőt. A fővárosban és a legalább 100 ezer lakosú városokban évi 24 pengőt, a segéd után évi 12 pengőt, minden tanonc után évi 6 pengő, az évi üzletbér minden 100 pengője után 3 pengőt és az évi lakásbér minden 100 pengője után 2 pengőt. Ha az iparosnak nincs önálló lakása, hanem műhelyében lakik, a műhelyt lakásnak kell tekinteni. A segédek és tanoncok számának elbírálásánál az az irányadó, hogv az év túlnyomó részében j foglalkoztatott segédek és tanoncok száma j mennyi. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ! KEDVEZMÉNYES TEHÉNAKCIÓJA. A na- ! pisajtó hasábjain többizben napvilágot látott már annak az akciónak a bejelentése, melyet a földművelésügyi kormányzat támogatásé val az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet bo- ! nyolit le s amelynek kapcsán többek között kb. 300 drb törzskönyvezett vagy törzskönyvelésre alkalmas vemhes tehén kerül kiosztásra Erdélyben. A tehenek árából a földművelésügyi minisztérium 30 százalékot visel, de ez 200 pengőt túl nem haladhat. Az akciós tehenek a korlátozott szállítási lehetőségek, a hideg időjárás és a szállítás kockázatos volta miatt még a középerdélyi és par- tiumi részekre sem érkezhettek meg. A Székelyföldnek szánt kedvezményes áru tehenek amúgy is csak tavaszra lettek beígérve. Fel hívjuk azon magyar gazdák figyelmét, akik az akcióban való részvételüket bejelenteni óhajtják, vagy tehenet már elő is jegyeztet- i tek, hogy fentiek figyelembevételével vár- I ják be türelemmel, amig a körülmények ugv i alakulnak, hogy a kockázat nélküli szállítás lehetővé válik, mert a beigért létszám a közölt feltételek melleit feltétlenül megérkezik. Akik tehén iránti kérésüket még nem jelentették be, forduljanak az EMGE központjához (Kolozsvár, Majális-utca 16.) vagy az EMGE vármegyei kirendeltségeihez, be- kiildve egyidejűleg az előirt letétet A PÉNZINTÉZETI KÖZPONT MŰKÖDÉSÉT KITERJESZTETTE ERDÉLYRE IS. A Hivatalos Lap január 10. száma közli a 180—1941. M. E. kormányrendeletet, mely a Pénzintézeti Központ működését a hazatért területekre is kiterjesztette. Az uj rendelet értelmében a Pénzintézeti Központ a többek között ellenőrizheti a visszatért területen lévő pénzintézetek működését s azokat be is szüntetheti. MÁV ÁRLEJTÉS HUTAÓLOM SZÁLLT TÁSÁRA. A Máv. igazgatósága versenytárgyalást hirdetett 30.000 kgr. hutaólom (99.9 százalék ólomtartalommal) szállítására. Az ajánlatokat f. évi január hó 22 én déli 12 óráig kell benyújtani. Az ajánlati felhívás és ajáulalminta a Kereskedelmi és Iparkamara 9. sz. szobájában a hivatalos órák alatt az ! érdeklődőknek rendelkezésére áll. megindult az ingatlanforgalom Kolozsváron Gazdát csapóit a Cliarité-szanalópium épülete Is KOLOZSVÁR, január 14. A bécsi döntés az ingatlanforgalmat egy időre megállította. Szeptember, oklóbcr és november hónapokban alig volt valami forgalom. Decemberben kezdtek gazdát cserélni az ingatlanok, de nem készpénzért, hanem cserébe. Azok, akik a bécsi döntés után önszántukból, vagy kényszerítő okok következtében házat cseréltek és Ro* mániába repatriállak, kicserélték ingatlanaikat azokkal, akik kénytelenek voltak onnan elmenekülni. A csere utján létrejött ingatlanátruházások illetékeit a kormány az érték félszázalékában állapította meg. Január elseje óta az alábbi ingatlanok cseréltek gazdát. Décsei Ferencné csere utján megvette Tuedean Péter és neje 10530 tjkv. ingatlanát 10 ezer pengőért; Zuckerberger Jenő- né csere utján Gerő Béláné 4531. hrsz. ingatlanát; István András és neje csere utján Ciplea Sándor és neje ingatlanát; Daróczi István és neje Suciu Gábor 3836. hrsz. ingatlanát 150 ezer lejért; Lőrincz Márton és neje ld. Lőrincz György és neje 15.396. hrsz. ingatlanát 300 pengőért; Sós György és neje Poptoronca 5 irgil és neje 14837 hrsz. ingatlanát 660 pengőért; Enyedi Szabó Józsefné Bálint Lajosné 3180 hrsz. ingatlanát 834 pengőért, Láposi Péterné Stan Jacob gyalui ingatlanát 1000 pengőért; Moldován Jánosáé Mikó Árpád és neje 4619 hrsz. ingatlanát 350 pengőért, Kiss János és neje I Oprisanu György és neje ingatlanát csere utján, Kati Imre és neje Codencea Sabin 9313 hrsz. ingatlanát csere utján, Tér- | ján Péterné Turdean Maria 17355 hrsz. ingatlanát 2000 pengőért, Sánta István és neje Pop János és neje 16858 hrsz. ingatlanát csere utján, Ily és Gyula és neje korcsán Györgyné 7385 hrsz. ingatlanai J0 ezer pengőért, Borbély András és neje, Moeodan Ambrosie 5801 lusz. ingatlanát 90 ezer leiért, Máté Albert és neje Sarbu Jánosné 16851 hrsz. ingatlanát csere utján, özv. Nagy Miklósné Luco Gábor és neje 8804 hrsz. ingatlanát 1000 pengőért. Gori- man G. Mária Tuffli Richard és neje 4252 hrsz. ingatlanát csere utján. Égető Károlvné Hús Demeter és neje 5059 és 4968 hrsz. ingatlanát 650 ezer lejért, Watr Lajos és társa Tomuto János és társa 20137 hrsz. ingatlanát 1500 P.-ért, Deák Károly és neje Iluntuban János és neje 10657 és 10658 hrsz. ingatlanát csere utján és a MÁV Betegsegélyző és Biztositó intézete dr. Steiner Pál és neje Majálisutcai telkét 350 ezer pengő vételárban. «adókat fizetnek a társulati adó alá farfesé váiiaiafek? ~“"■————— c R társulat! adó kulcsa 1. Részvénytársaságoknál és oiy szövetke zeteknél, melyeknek osztaléka az alapszabályokban korlátozva nincs: 16,o ha a'z adóköteles évi nyereség a vállalat saját tőkéjének 10 százalékát nem ha ad ja meg. 18 % az adóköteles nyereség az azután a része után, amely a vállalat saját tőkéjének 10 Százalékánál nagyobb, de 15 százalékát nem haladja meg. 20% az adóköiieles nyereség az után a része után, amely a vállalati saját tőkéjének 15 százalékánál nagyobb, de 20 százalékát neim haladja meg. 22/0 az adóköteles nyereség azután a ré sze után. ame.y a vállalat saját tőkéjének 20 százalékánál nagyobb, de 25 százalékát nem haladja meg. 24% az adóköteles nyereség az után a része után. amely a vállalat S|a/ját tőkéjének 25 százalékánál nagyobb, de 30 százalékát nem haladja meg. 26% az adóköteles nyereség az után a ré sze után, amely a vállalat saját tőkéjének 30 százalékánál! nagyobb, de a 35 százalékot nem haladja meg. 28% az adóköteles nyereség az után a ré' sze után, amely a vállalat Saját tőkéjének 35 százalékánál nagyobb, de 40 százalékát nem bajád ja meg. 30% az adóköteües nyereség az után a része után, amer:v a vállalat saját tőkéjének 40 százalékát meghaladja. 2. Szövetkezeteknél, melyek alapszabályaik szerint az üzletrészek után 6 százaléknál na gyobb osztalékot nem fieztnek, 10 Százalék3. Korlátolt: felelősségű társaságoknál 10 százalék. AZ ADÓKULCS EMELKEDÉSE Az adó kulcsa az 1. pont alatti felsorol 11 ál nem azonos a vállalat egész nvereségér hanem rétegezve emelkedik, vagyis a*mag sahli adókulcs a nyereségnek mindig csak a ia a részére alka mazandó, amely az alacs nyahb kulcs alá tartozó réteget meghaladja Pi. valamely vállalat saját tőkéjének ös szege P. 1,000.000, adóköteles nyeresége p dig P. 420.000, a társulati adó a követkéz kép alakul: A saját tőke 10 százaléka, vagyis 100.000 pengő után 16 Százalék P. 16.000. A saját tőke 5 százaléka, vagyis 50-000 pengő után 18 százalék P. 9.000. A saját tőke 5 százaléka, vagyis 50.000 pengő után 20 százalék P. 10.000. A saját tőke 5 százaléka, vagyis 50.000 pengő után 22 százaflék P 11.000, A saját tőke 5 százaléka, vagyis 50.000 pengő után 24 Százalék P. 12.000. A saját tőke 5 százaléka, vagyis 50.000 pengő után 26 százaiét P. 13.000. 1 A saját tőke 5 százaléka, vagyis 50.000 - pengő után 28 százalék P. 14.000. } A nyereség többi részére 20.000 pengő ■ után 30 százalék P. 6.000. j Összesen 420.000 pengő után 91.000 P. j A társulati adó után járó pótlékok: 1 Rokkantellátási adó 10 százalék. Betegápolási adó 16 százallék. Inségjárulék 20 százalék 1 Kereskedelmi és iparkamarai illeték 4 szá* zalék. Községi pótadó 50 százalék. Rendkívüli pótlék 40 százalék. Útadó 4.5 százalék. összesen 144.5 százallék. Azok a vállalatok, melyeknél adóköteles nyereség nem á.lapithaló meg, minimális adót fizetnek. A minimális adó kulcsa következő: 1. Az ipar és kereskedelmi vállalatoknál, , ki véve a szövetkezeteket, melyek oszíttailéka az alapszabályokban maximális 6 százalék ban korlátozva van: a) ha a forgalom a saját tőke egyszeresét nem haladja meg, a tőke 2 ezreléke, b) ha a forgalom a saját tőke kétszeresét nem haladja' meg, a tőke 3 ezreléke, c) ha a forgalom a saját tőke háromszo- . rosát nem haladja meg, a tőke 4 ezre’éke, d) ha a forgalom a saját tőke négyszere- . sét nem haladja meg, a tőke 5 ezreléke, e) ha a forgalom a saját tőke ötszörösét nem haladja meg, a tőke 6 ezreléke, f) ha a forgalom a saját tőke hatszorosát nem haladja meg. a tőke 7 ezreléke. g) ha ,a for^a’ora a saját tőke hétszeresét nem haladja meg, a tőke 8 ezreléke, h) ha a forgalom a saját tőke nvolcszoro tsát nem haladja meg, iá tőke 9 ezreléke. i) ha a forgalom a saját tőke nyolcszorosát meghaladja, a tőke 1 százaléka 2. Biztositó vállalatoknál. V-véve az 1. pont alatt jelzett szövetkezeteket, a díjbevétel egv ezreléke 3. A többi vállalatoknál a saját tőke két ezreléke. Részvénytársaságok minimáls adója azon ban 300 pengőnél kisebb nem lehet. Uj vállalatok az el«ő mérleg megáliarűtá- 'sáig. utolsó beszámításra ideiglenes jelleg gél. a részvénytöke két ezrelékét fizetik. Shiessel Richard. (Folytatjuk ) RIADÓ SZÓ A NEMZETHEZ. Ez az alcíme Géléi József kolozsvári egvet. [ tanár most megjelent ..Merre haladjunk?“ c. müvének. 211 old 1 P. Küldje be bélyegben . és portómentesen kapja LEPAGE-tól, Kolozsvár. Kérjen uj könyvjegyzéket. SPO RT BfJ&ssági ssapaf rendez az MíSz BUDAPEST. Az MLSz-ben azzal a tervvel fogla'koznak, hagy a tavaszi idény egyik vasárnapját az ifjúságnak szentelik. Ezen a iu pon Budapesten és a vidéken csak az ifjúság. az ifjúsági labdarúgás és annak népsze- rüsitése szerepelhet a műsoron. Ezt a tervet most dolgozzák ki az MLSz-ben. Az el-3 ilyen országos ifjúsági naj>, a tervek szerint, Pünkösd vasárnapján lenne. Kolozsvári szemmel az MLSz-ben BUDAPEST. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Labdarugók Szövetsége, rövidítve M- L. Sz., nemcsak az ország de az egész sportoló világ előtt ismeretes és nagy tiszteletben tartott fórum. Érthető is ez, hiszen a labdarúgás ma majd minden ember és nemzet fő sportügye. Legérdekfeszitőbb s igy a legnagyobb tömegeket hódítja magának meg. így szükséges és indokolt, hogy a dicsőséges múltú magyar labdarúgásnak vezetői és legfőbb irányitói megfelelően képzett és kipróbált katonái legyenek tisztségüknek. Ebben nagyjában niucs is baj. Az erdélyiek ezen a téren is igyekeztek elismertetni hozzáértésüket. Elég csak Gidófalvi Pál dr. és Gálfí'y András vezérekre utalni, mint olyanokra, akiknek nevéhez úgy az óhazai, mint s különösen a visszacsatolt erdélyi részek labdarugósportja megszervezésnek érdeme fűződik. Az erdélyű labdarúgás ügyének vezetése a miniszteri biztos helyettes Gálfíy András távozása után ugyancsak erdélyi vezérre maradt Erdélyben és Kolozsváron. Szűcs Elemér lett az MLSz képviselője. Semmi okunk nincs kételkedni hivatásának hozzáértés szerint való betöltésében. Az eredményekben annyira értékes cs kiadós bajnoki idény után, amire az Erdély- Kupa és a Bajnokok Tornája is következett ráadásul, még Karácsonyba és Újévbe is be- lenyulott a labdarugók, illetve az MLSz tevékenysége. Jutalmul az elért eredményes munkáért karácsonyfás és malacos ünnepi bankettel jutalmazta a szövetség a magukat jól viselő labdarugókat. Gvermekek módjára örvendtek nemcsak az ifjú, de a meglett sportemberek is. Nem is annyira a jutalmazásnak, mint inkább a figyelemnek, a bensőséges szellemnek örvendtek a játékos-gyerek urak... Az edző urak és a játékvezető urak, akik a szent ünnepek alatt nem a pályákon jöttek! össze szines futballöltözékben és sippal a szájukban, rohanva gól és győzelem után a közönség biztatására, hanem sötét ünnepi, ruhában, magukba szállva álltak meg a karácsonyfa előtt... ... A szent ünnepség jellegét az erdélyi székely ifjak jelenléte különösképpen növelte. Az erdélyieket általában s főként a sportembereket nagyon szívesen fogadják a magyar fővárosban. Jó „anyagnak“ mondják őket. Bizonyára nem ok nélkül... A vivők, labdarugók, atléták és ökölvívók már eddig is okoztak kellemes meglepetéseket. Az „erdélyi néger“... Cheo Morejon ökölvívó bajnok szereplése sem volt rossz propaganda.™ Előreláthatólag fog még számtalan kiválóság szerepelni a magyar fővárosban, akik mind Erdély varázsszőnyegén nőttek fel. Az MLSz a Vadász-utcában van. A bejárati folyosón táblák vannak kifüggesztve ezekkel a felírásokkal: Szebb jövőt! Adjon Isten! Hazaszeretet! Becsület! Sportszerűség! Az ilyen szavakkal illusztrált szellemről azt hiszem szükségtelen többet irui. Az MLSz jó utón halad. Erdélyiekkel és kolozsváriakkal bármikor lehet találkozni az MLSz-ben. A váradiak és bányaiak állandó látogatói a szövetségnek. De sokan vannak itt, akik csak vendégei voltak az erdélyi fővárosnak és most is vissza- vágynak oda. Ilyen például a hires Fogl Károly, akivel volt szerencsém többek között elsőnek beszélni. Megkérdeztem tőle. gondol e még a kolozsváriakra. „Hát hogyne kedves — kezdte régi lángolószemü piros grcával — de mennyit gondolok. Szívből örvendek a visszacsatolásnak. Aégtelenül megszerettem a kolozsváriakat, mikor ott voltam a Victorianul tréner.“ Még neveket is emíit és kérdez s módja, hogy kérte is a kapitány urat (Gidófalvi Pált) helyezze őt oda. de ez nem lehetséges, pedig ő nagyon szeretne ismét Kolozsvárt dolgozni“. Rajta kiviii Kiieshoffer (Kolozsvári) Józseffel, a KAC-ból felkerült fedezetjátékossal és amatőrválogatottai is találkoztam. O eddig az UTE ifjainak volt a trénere, habár még nem érzi magát öregnek a játékra sem — mint mondja. Örömmel újságolta. hogy visz- szatér Kolozsvárra, oda. ahova annyi emlék fiizi. Még élénken, él emlékezetében az a KAC—U-derby. melv 2:2-re. diáktüntetés- ' és tribiinleszakadássa! végződött... . . . Ott volt még az MLSz-ben Aucr (Avar' és Jánoesv is a bukaresti Rapid, illetve z Venus edzői, akik szintén hazatértek mag\; kenyeret enni. Boldis Lászlu
