Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-14 / 10. szám

2 ELLENZÉK 1941 Január 14. Nehézségek f habom iit'm rozsos hi'H'Cl i's nem < :< ':><útlapot. Még olyan államok es társadalmuk' rész-ere som, amelyek' mar tnl tannal: rajta, ha mar nem keriUheilak cl < s <i I ( '.'h ites béke megkötését rm jai: i -nedve. <x: újraépítés kezdeti nehézségéi- tel birkózón. De nem sokkal kereslte olyan allamol: es társadalmai: részeié, amelyek i'dtlig szerencseset! elkerültek a háborúba raló belépést, habar határaikat állandó háboríts tuzfelyam körűim a Idus­sá. I háborúin.I eddig csal: anyagi hasznot huzo Imerikúban is nyomasztó nehézsé­géi: lantiak, hitnek a világrésznek angol­szász részé. mel\ a tengeri haderő ki relé­iével nem igen ismerte az állandó hadse­reg drága, de nyíl cári szükséges és meg sokáig mellőzhetetlen ..fényűzését" és szállitéisairal, továbbá az összes szükség­leti cikkek szinte kimeríthetetlen bősé­géről a háborúnak jóformán csak hasznát húzta, kénytelen a háború nagy gondjait sorba i állaim remii s immár Őt) milliárdos itcltségretés szerint élni. dolgozni, nagy haderőt fölállítani és iparának' óriás me­tr tű átszerrezéscrel a hadi termeiéi oly magas fokát létre hozni, mely két ér előtt a legvérmesebb képzelet részére is hihetetlennel: látszott volna. Ha il\ n a helyzet a korlátlan lehetőségei: germán és majdnem hasonló az eldorádó latin Ame­rikájában, elképzelhető, milyen az a már legyőzött, vagy pedig a háború .közvetlen veszélyeitől fenyegetett semleges és hadi- készültségit országokban. Tapasztáléiból az elsőt régi, a másodikat uj tapasztalatból ismerjük'. Az előbbi csoportba került or­szágok■ élelmiszer, ruha, fűtőanyag hiá­nyával viaskodnál: és egyre nagyobb téli szenvedések zsákmányai lehetnek még: az utóbbiakban, eppen úgy, mint a háborút ziselő országokban egyre kinzóbb lesz a kész letek szétosztásának takarékossága, a vi­lágítás és fűtés korlátozása, a vasad , for­galom rendkívül nagyméretű csökkentése. Mindez elkerülhetetlen és szükséges, a há­ború egyre nagyobb áldozatokat követel mindenkitől, mert nem szigetelhető el és következményeit mindenlci viseli még ott is, a sarki vidékeken, vagy a havasok leg­magasabb pontjain, ahol már a madár se jár. még kevésbé valamely pontos hir vé­letlenül se. Ha egyéb nem. akkor az ott is nélkülözhetetlen közszükségleti e.ilckek megfogyatkozása és drágasága figyelmeztet rá. hegy az egész emberiséget körülfoj­togató egyetemes válságban t'agyunk, melynek azonban lélekemelő része is van: a jó változás és a jobb fölépítés reménye. Nem kell részleteznünk ezt a gazdag tárgykört. A háború minden termelést fo- luzzatosan magának szerez meg és a há­ború intézményén kívülálló emberiségnél: nem hagy több lehetőséget, mint az élet- igénylés szűk biztosítását a termelés érde­kében. A katona harcban, a polgár mun­kában áll a végső megfeszülésig és mind­kettő nemcsak áldozatra, de lemondásra is kényszerül. Ez a szükségesség kell hogy tartsa mindenkiben a lelket: a katonák­ban és polgárban egyaránt és ez a lélek minden pillanatban érthetőnek jelentse ki minden cselekedetével és magatartásával a harcot, munkát, önfeláldozást, nélkülözést, lemondást. Az óriási nagy órákban és a jövendő óriás lehetőségeinek láttára sem­mivé törpüd minden egyéni katasztrófa, vagy további szenvedés, ne panaszkodjunk', ne vádoljunk. A sors zúdította reánk a megpróbáltatásokat és a sors kénytelen lesz megadni e megpróbáltatásokból érke­ző nagyszerű jövendöl. Nyilván két főben­járó feladatunk van: vállalni lelkesen a «KSJsr'snsMi [Mindenféle gyártmányú Standard, Portable| és aktatáska-írógépek beszerezhetők leg- obsóbb árban, kedvező fizetési fel­tételek mellett. Speciális javító­műhely iró-, számoló-, sok­szorosítógépek részére. Hirsnendy Mihály Kolozsvár, Deák Ferenc-uíca 24. felelőn: 25 — í katonai kötelességeket, bárminő haléin* k'oniol\ ..ógiial: is legwnvl: és zúgolódás inikül teljesíteni a polgári l:ötelességeket, hunul!\ kicsinyek les:ml: u let fenntartási adagok, vagy l:ö:l<i:vilrsi lehetőségek; az­tán a legnagyobb gonddal előkészít ént a jövendőt, mely láthatóan t öltéh lesi lent törekszik' majd minden ember, minden or­szág. minden társadul mi réteg jobb meg­élhetését es boldogulását. f kivételezés­nél: az egyénid: és közönségek i iszonyú ban egyre jobban korlátoznia kell, inneny- nyíre a (gondviselés lehetővé tette az em­ber számára. Csal: ez a tudat mindenütt a világon igazolja >'zt a magunkra vett válságot, világnézeti bánót', megújítod n i vágyakozást. Amelyre szakadatlanul gon­dolunk, most akkor, amidőn Roosevelt üzenetének, a bolgár válságnak, az afri­kai es albiorii han oknak benyomásai szi- nezil:, izguljál:, irányítják hiúnkét. I SPECTATOR. 0 béke bábom bérclése esé§ item dőSí el a Balkánon „Töröko7t~ág t.i'eiezeîîesi EurópaeBíenes állam0* - irta a Comere del. a Sera Zürich bői jelenti u Pest: A balkáni fő­városokból érkezett jelentések szerint Fi- hn miniszterelnök vasárnapi beszéde után a balkáni helyzetet általában kissé nyu­godt abbnuk ítélik meg. bár nem tagadják, hogy — miként a bol­gár miniszterelnök is hangsúlyozta —, a béke vagy háború kérdése még nem dőlt el. ! Figyelmet keltett a Corriere Della Sera legutóbbi számának vezércikke. amely rámutatott arra. hogy az egész európai Rí© M©zc|é Ma premier! Díszbemutató! II legnagfülj regény! B legnagyobb film! fl legnagyobb színészek! kontinens felismerte és méltányolja a ten­gelyhatalmak Anglia elleni harcát., csali (Görögország és Törökország kötötte le magát Anglia mellé. Törökország — Írja a Corriere delin Sera — kifejezetten Európaellenes ál­lam. Európa szélén vetette meg lábát, de vagy közömbösen, vagy ellenségesen áll a kon­tinens érdekeivel szemben. 1 örökország ma is szövetségese Nagvbritanniának és kirekeszti magát az európai államok szoli­daritásából. Hugo Viktor rNyomeru!tak“ cimü örökéletü regény nyék legújabb amerikai filmváltozata. Főszerepben: Charles Laughton, Fredric March és Frances Drake. Rendezte: Richard ßolescavsky. — Műsor előtt: MAGYAR és UFA híradó! Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Jég elő .étel naponta délelőit 11 órától 1 óráig. Bs kell Jelenteniük készleteiket és szükségletűket az ötven holdon felüli gazdáknak BUDAPEST, január 14. (MTI.) A Hi­vatalos Lap vasárnapi száma kormányren­deletet közölt, amelynek értelmében az ország 50 holdon felüli birtokosai­nak készleteiket és szükségleteiket he kell jelenteniük a budapesti közélelme­zési hivatalnál. A gazdáknak nemcsak készletei, hanem szükségletei is vannak és ezért fontos, hogy a közellátás érdekében a miniszté­rium pontos képet kapjon úgy a szükség­letekről, mint a készletekről. Ily módon több mint 30.000 gazda ada­tai válnak ismeretessé. ■ A bejelentő iveket a valóságnak megfele­lő adatokkal kitöltve a jelen rendelet megjelenésétől számított 5 nap alatt aján­lott levélben kell eljuttatni a közélelme­zési hivatalhoz: Budapest, Nádor-u. 27. ! sz. alá. Ezer pengő értékű ékszerEopás a Damlanich-iitcákan KOLOZSVÁR, január 14. (Saját tud.) Vakmerő betörés történt az elmúlt éjszaka a Damjanich-utca 15. szám alatti házban. Ismeretlen tettesek álkulcs segítségével betörtek Dóczi Miklós MÁV főtiszt laká­sába és onnan 160 pengő értékű készpénzt és több, mint 1000 pengő értékű ékszert loptak el. A betörés az éjfél előtti órák­ban történt, amikor a házbeliek még nem Egy bukaresti lap leleplezi Pândii Seicarut, a „zsarslás királyát“ voltak odahaza. A károsult vasúti főtiszt az esetről jelentést tett a rendőrség bűn­ügyi osztályán, amelynek közegei a hely­színi vizsgálat során megállapították, hogy a tettesek a lakásba álkulcesal hatoltak be, a szekrényeket pedig a legmodernebb betörőszerszámokkal nyitották ki. Kézrekeritésükre a bűnügyi osztály szé­leskörű, erélyes nyomozást indított. BUKAREST, január 14. „A zsarolás ki­rálya Parnfil Seicaru“ címmel a Buna Ves­tire cimü bukaresti lap leleplezi a Curen­tul hírhedt főszerkesztőjének üzelmeit. A lap rámutat arra, hogy a korhadt demok­ratikus rendszer idején a román újság- \ írók — különösen a fővárosi sajtó „mun­katársai“ — a politikusok állandó zsaro­lásából éltek. Politikai eszközök voltak, akik egy-egy kétes elemet cikkeik révén kiemeltek az ismeretlenség homályából, majd állandó ellenőrzés alatt tartva őket, ahogy és ahol lehetett, megzsarolták. Az újságíró nem viselt felelősséget és még csak nem is volt jogtalan, amit a közvé­lemény szemeláttára az általános zsaroló- hadjáratban véghezvitt. A zsarolásban nemcsak a zsidó származású újságírók jár­tak elől a példával: román újságírók még inkább. Pamfil Seicaru, „a zsarolás kirá­lya“ is „tiszta fajromán“. A Curentult úgy alapította, hogy végigzsarolt minden politikai arcvonalat, minden pártot, a ma­gánüzemeket és nagyiparokat egyaránt. A Curentul fényesen berendezett palotájá­nak minden köve és téglája zsaroláson épült fel. Száznegyvenezer lóerőre leltei becsülni a visszatért e.tlélyi részek vizíeríiinek nagyságát BUDAPEST, január J4. A Köztelek riuiii lap Rohringer Sándor műegyetemi tanár tollából érdekes cikket közöl .. visz- szálért erdélyi és kelelniugyaroi /övi xé- szek vizierőinek a felhasználásáról. A cikk bevezetőben megállapítja, hogy a visszatért részei: vizierőinek a nagy­ságát mintegy 110.000 lóerőre lehet be- I ráülni. A csonka ország vizierőinek nagysága 70 ezer lóerő. Az erdélyi víziérőllóereje tehát kétsze­rese u csonka országénak. Ezt. a hatal­mas erőforrást az állami tervgazdálko­dás keret eben keli felhasználni. A cikkíró szerint az államnak keil arról gondoskodnia, hogy ezt az erőforrást megfelelően kihasználják és ezért magá­nosoknak csupán államilag engedélve/eit célokra kellene megengedni a vizicrők felhasználását. Minden eszközzel oda kell halni, hogy az erdélyi vizieröhet a világítás és az ipar céljaira használják fel. Az eszmé­nyi megoldás Erdélyben az lenne, )ia a vizierö felhasználásával dolgozó erőmű- telepeket úgy építenék ki, hogy este áramot szolgáltassanak:, míg nappal ipa­ri célok szolgálatában álljanak. Nagyobb világítási körzeteket kell kiépí­teni, amelyek nagy területet látnak el vil­lannyal és ezen a területen ugyanakkor nagyobb ipari központot is kell létesíteni. Ez a központosított áramszolgáltatás nemzeti szempontból is fontos — - állapít­ja meg Rohringer professzor. 11 yeíi kö­rülmények között nemzetiségi vidékeken a gyárak magyar munkásaival erősödne a magyarság. A cikk szerint a követendő cél az, hogy a vizieröhet nem szabad elaprózni, ha­nem arra kell törekedni, hogy ezek az erőforrások nagy körzetben szolgáltas­sanak nagymennyiségű mezőgazdasági, ijiuri és világító áramot. Nemzeti érdek az, hogy az állam nagy kedvezmények biztosításával hasson oda, hogy vizierőinket ilyen módon fel tudjuk használni. Erdély villamositása a vizicrők segít­ségével röv»d idő alatt busás nemzetgaz­dasági és politikai haszonnal fizetne a be­fektetésekért. Erdélyben inár több erő- műtelep — mint például a hidegszamosi, dési, számosujvári, stb. — a viz felhasz­nálásával jó példát mutat arra, hogy mi­ként oldható meg a világítási és ipari áramszolgáltatás kérdése vizierőkkel. LOVAK. ÖSZVÉREK MARHALEVÉLLEL VALÓ ELLÁTÁSA. Dr. Vásárhelyi polgár- mester h. tanácsnok aláírásával Kolozsvár város polgármestere 101.060—1941. II. ü. o. szám alatt a következő rendeletét adta ki: „Felhivom az állattartó gazdák figyelmét, hogy legkésőbb január 16-ig — tekintet nél­kül arra, hogy állatja marhalevélköteles for­galomba keiül vagy nem — minden három évet betöltött lovat piros nyomtatású, öszvért zöld nyomtatású marhalevéllel köteles ellát­ni. Január 17-én ló és öszvérsorozás kezdő­dik, amelyen minden három évet betörőit lóról piros, öszvérről zöld marhalevelet kell felmutatni. Ez alól a kötelezettség a ól kivé­telnek helye nincs. A jövőben is, abban a hónapban, amikor a ló vagy öszvér eléri a hároméves kort, a marhalevelet ki kell vál­tani. Sséli©dö Budapest Bunaparton Előkelő családi szál­loda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6-— pengőtől. - Kétágyas szoba már 12‘—pen­gőtől. — Kitűnő ét­terem és kávéház. — Előzékenyűdszolgáiás

Next

/
Thumbnails
Contents