Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-12 / 9. szám

# 1941 január 13. regaags ELLENZÉK x-jGsrjn Őréi Teleld Béla országgyűlési képviselő, EMGE-alelnik noRdstta KagUJiA/MtfWrriHt«' wtpflM „A Bticigf^r fűdet továbbra is magyar kézen k®E tartani és gyarapítón"" Ä szatmári Gesxdäekör disskex^yáiiéséii © gn®§ész©!kesi CafiSíl^lstlF ün8í©§®ély@s®i® nyújtotta át ©lÉiidékzássteJáf yt v tí-íi'fi'í'tí j tí­■fcs. Lili Stivă- és tápszeriizera tiszte’ettel közli i. t. vásárlóival és azokkal, akik vásárolni óhajtanak, hogy eladói (utazói) Pénz felvitelére nem jogosultak, SZATMÁRNÉMETI, január 13. A má­tészalkai gazdakör a szatmárnémetii gaz­dakörnek a ref. leánygimnázium díszter­mében lezajlott közgyűlésén megkapó for­mában juttatta kifejezésre a visszatért szatmári részek iránti közösségi tudatát. Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között adta át művészi kivitelű ajándék­zászlóját az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet szatmárnémetii gazdakörének'. Az ünnepélyre egyedül Mátészalkáról Pécsy László m. kir. titkos tanácsos, felsőházi tag, ny. főispán és Báthory György gaz­daköri elnök vezetésével több, mint IbO tagú népes küldöttség érkezeit Szatmár­németibe. Az EMGE központjából gróf Teleki Béla országgyűlési képviselő és Cs. Ká­roly István alelnökök, Balogh László központi felügyelő és Demeter Béla ügy­osztályvezető, az Erdélyi Gazda szerkesz­tője vettek részt. Az EMGE vidéki szer­vezete részéről Bikfalvy Ferenc, a szat­mári kirendeltség vezetője és Bay Ferenc szilágymegyei felügyelő. A helyi vezető személyiségek közül dr. Kölcsey Ferenc főispán, dr. Csóka László polgármester, dr. Gritzmann Gyula rendörfőtanácsos, Boross Jenő református esperes, Sárközy Lajos ref. lelkész és mások. A megye anyaországi részéből .lékely Lászlóval az élén számos földbirtokos és kisgazda, to­vábbá a visszatért megyéből Ember Géza országgyűlési képviselő, továbbá számos ga?daköri küldöttség. ü, díszközgyfHés időnek, amikor megtudjuk a mi igazsá­gunkat". Báthory Györgyné, a mátészal­kai gazdakör elnökének neje ezután meg­kezdte azoknak a szalagoknak a felfűzé­sét, amiket az adományozó gazdaköri ta­gok feleségei és leányai hímeztek. Baross Jenő református esperes magasröptű be­széd és ima keretében áldja meg a zászlót. GR. TELEKI BÉLA ORSZÁG­GYŰLÉSI KÉPVISELŐ, EMGE ALELNÖK ÜNNEPI BESZÉDE Gr. Teleki Béla országgyűlési képvise­lő' az EMGE alelnöke emelkedett ezután szólásra. — Hogyan ne volna ez a zászló szimbólum — kezdte beszédét — amikor egy évvel ezelőtt a román hatóságok a ki­zárólag mezőgazdasági népnevelési \igvet szolgáló tanfolyamainkat sem engedélyez­ték. Ma már a sors kegye folytán saját hazánkban szabadon dolgozhatunk és Má­tészalka zászlót ajándékozhat nekünk. Azokban az időkben arra törekedtünk, hogy minél több magyar földel tartsunk meg, minél erősebbé tegyük a magyar kul­iméit és végül időt nyerjünk, miért az Íté­let elhangzott. íme, ez volt a célunk, ezért munkál­kodtunk. De jön a kérdés: vájjon most a visszatérés után, fennállnak^ még azok az indító okok, amelyek Erdély magyar társadalmát közösségbe tömöritették és saját nemzetünk érdekében cselekvésre késztették? A választ kimondhatja Erdély bármely magyar gazdája. A magyar föl­det tovább is magyar kézen kell tartani es gyarapítani, hogy minél több föld le­gyen. u kisgazdák kezében! Fokozni a ter­melést, amelynek útja az oktatáson, a ne­velésen, az önludatositáson vezet, merţ erre nemcsak nekünk — mondjuk köz­vetlenül érdekelt gazdáknak — hanem az egész magyarságnak, az .államnak is első­rendű szüksége van. Ezideig az öntudat alapján tudtuk érdekeinket leghatásosab­ban megvédeni és ez az életforma annyira céh (.vezetőnek bizonyult,' hogy az uj ma­gyar mezőgazdasági érdekképviselőknél a legnagyobb figyelmet» érdemel. A cél te­lié1 adva van: tovább fejleszteni, tovább erősíteni egyesületünket, az EMGE-t és annak helyi képviseleteit, a gazdaköröket, amelyek mindenütt cselekvők kell legye­nek. Rajtunk múlik — szólt emelt han­gon — hogy a rendelkezésünkre álló esz­közökkel mit teljesíthetünk nemzetünk ér­dekében. Majd igy folytatta: A díszközgyűlés a magyar Hiszekegy-el vette kezdetét, amit Csecskedy Károly ve­zetésével a szatmárnémetii iparos dalkör internált. Majd Harcsár Géza mondott mindvégig nagy figyelemmel és élénk he­lyesléssel kisért beszédet. Üdvözölte a vendégeket, a mátészalkai és az EMGE küldöttségét, utalt a gazdakör 10 éves munkájára. A gazdák a közös hiteligény­lés megvalósítására szövetkezetei alapítot­tak, amely apró fillérekből ma már 30 ezer pengő vagyonnal rendelkezik és több mint 80.000 pengő kölcsönfolyósítással büszkélkedik. A gazdakör ház építését ha­tározta el és kulturális vonatkozásban is szolgálta a magyar gazdák ügyét. Ennek 19-1 tagját biztosította be több, mint 230 ezer pengő értékben. Ezután néhány érdekes epizódot cleve- iiiiett fel a gazdakör életéből és azt a megállapítást teszi1, hogy az EMGE gondoskodó és irányító segít­ségén kivid a kisebbségi időkben csak ellenséges és elnyomó fojtogató tori le­véssel találkoztak. A felszabadulás te­hát nemcsak a béklyók széiomlását eredményezte, hanem annál sokkal töb­bet. íme itt a mátészalkai gazdakör illusztris vezetőivel ma zászló képében elhozta az ö szeretetét. A MÁTÉSZALKAI KIKÜLDÖTT BESZÉDE Pécsi László, a mátészalkai gazdakör örökös diszelnöke szólott ezután. — Különös öröm számunkra ma, hogy a visszatérés történelmi jelentőségét ebben az ünnepi hangulatban kifejezhetjük. Má­tészalka — bár a visszatérés következté­ben lényegesen veszitett gazdasági, társa­dalmi és kulturális súlyából — azért még­is szivének teljes melegével hozza testvéri egymásrautaltságának, együvétartozásának és jövőbeni együttműködésének szimbólu­mát, az ő ajándékzászlóját. Ez a zászló, amit a mátészalkai magyar asszonyok és leányok művészi Ízlése gyönyörű szalag­gal ékesít, a becsületes munkának, a ma­gyar kötelességtudásnak a jelképe. Arra kérem tehát a szatmárnémetii gazdatest­véreinket — fejezte be nagyszabású be­szédét — hogy fogadják ezt a zászlót o! van meleg testvéri szeretettel, amilyen tis/ia szívvel mi azt idehoztuk. Dr. Harcsár Béla meghatódva mondott köszönetét és a gazdakör nevében átvetfe a zászlót, amire az első szalagot dr. Köl­csey Fereucné tűzte néhány kedves szó kíséretében. ,.E1 kellett jönni ennek az GyennelfóeK Szilinek Barátnak kSnywef fesTáfcan Kolozsvár, «Iáivá® király-tér. Vidékre utánvéttel is azonnal, szállítunk. Könyv­árjegyzéket ingyenvidunk. — Nem mulaszthatom el ismételten kihangsúlyozni, milyen nagy erkölcsi si­kert jelent számiunkra a volt határmel- léki vidékek magyar gazdáinak maga­tartása. i Megtehették volna például, Bogy a jövő­beni gazdasági szervezkedésüket az anya- országbeli egyesülethez óhajtották volna kapcsolni. Ehelyett egyöntetűen nyilvání­tották akaratukat, hogy továbbra is az EMGE keretében látják legjobban bizto­sítva érdekeik képviseletét. Sőt még ennél nagvobb elégtételben is volt részünk. Az anyaországbeli egyesületek is faagy érdek­lődést mutattak irántunk. Az EMGE an­nál nagyobb örömmel veszi, hogy ezek a vidékek megmaradtak munkaterületének, mert alkalom adódik bebizonyítani, hogy hogyan és miképpen dolgozunk és rz mi­lyen értéket jelent. És ha ez megtörténne, akkor anyaországunk mezőgazdái is az élő példával fogják a mi munkánkat közvet­lenül megismerni. Az EMGE további munkájának léuve- ges lehetőségeit is a kormányzatunk., ille­tőleg a földművelésügyi minisztérium ad­ja, amelynek előző vezetőjének, vitéz gr. Teleki Mihálynak e helyről is hálás kö­szönetét mondok. Az alatt az idő alatt, amig együtt dolgoztunk, ügyünk iránt a legteljesebb megértéssel és odaadással vi­seltetett. De az is biztos, hogy az uj földművelésügyi miniszter, br. Bánffy Dániel munkája elé is a legnagyobb bizalommal és vára­kozással tekintünk. — Ismeri uj viszonyainkat és megoldás­ra váró feladatainkat és hisszük, hogy komoly segítőtársat találunk benne. Megbomlott © világ termelési rendje A mai nehéz időkről beszélve, gr. Te­leki Béla ezeket mondta: — Ma nemcsak Európa, hanem az egész világ termelési rendje megbom­lott. ! Nagyállamok hadviselése mély kihatást gyakorol kis népek, illetve államok élet­viszonyaira is. Megeshetik, hogy sokmin­denről le kell mondanunk, sok áldozatot vállalnunk, sok terhet elviselnünk, de mindezeket emelt fővel, fegyelmezetten, a nehéz küzdelmekben megizmosodott em­ber férfias öntudatával, jószivvel tesszük. Adjunk hálát az Istennek, hogy végre ott tartunk, hogy saját hazánk és saját faj­tánk érdekében hozhatunk áldozatokét, vagy lemondást. Ha el kellett viselnünk egy idegen uralom szörnyű megpróbálta­tásait, a gazdasági és erkölcsi szétzüllés minden következményeit, akkor hogyne tudnók emelkedett lélekkel hazánkat gya­rapítani és erősíteni. A jövő minden örö­mét és gondját azonban már közösen fog­juk ünnepelni, vagy hordozni az anyaor­szág gazdatársadalmával. Van valami azonban, amit biztosan tudunk: hogy ez a föld, amelyen ma élünk, többé idegen nem lesz. Gr. Teleki Béla beszédét hosszantartó éljenzés követte. ALKALMI BESZÉDEK Balogh László, az EMGE központi fel­ügyelője hatásos és lendületes beszédben foglalkozott a gazdakör szerepével. A gazdakör mindenekelőtt ma saját tagjai­val dolgozzon, de nemcsak a férfiakkal, hanem a gazdaasszonyokkal is, akik nem­csak élet-, hanem egyben segítőtársak is. Másodsorban a termeléssel, talajmüve- Iéssel, növénytermesztéssel és állatte­nyésztéssel kell foglalkozni, külön súlyt helyezve a kis mintagazdaságokra. Beszé­de végén munkára buzdította a gazdaköri tagokat, hiszen I szorosan vett belső kérdéseink mellett még távol vannak tőlünk Nagyenyed, Torda, Temesvár, Arad magyar gazdái, akikért dolgoznunk kell. Dr. Harcsár Géza zárószavai után a má­tészalkai ref. énekkar a Himnuszt éne­kelte Csiki László vezetésével. Ezzel a szatmárnémetii gazdanap végétért. A hall­gatóság aztán közös ebéden vett részt a Pannonia-szálló termeiben. ■m&n Harmincezer ember tiltakozást Gyergvóban a román ráásá és sajtó liánig hírei ellen GYERGYÓSZNETMIKLÓS, január 13. A gyergyói medence községei vasárnap tiltakozó nagygyűlést rendeztek vála szül a román rádió és sajtó hazug állí­tásaira, A gyűlésen 30.000 ember jelent meg. (MTI.) A gyűlést megelőzően egyébként a következő felhívást függesztették ki; Magyar Testvérek! A bécsi döntés édes szülőföldünket visszaadta a magyar Anyának s ne * künk, gyermekeinek. A leszámolást nem bizta a magyar honvédekre, sem reánk, a 22 éven át iitöttekre, kínzót takra s ezért büntetlenül vonulhatott el a fosztogató had. Azt hittük, hogy sorsukon okulva magukbaszállnak, el­hallgatnak megkinzóink. Nem igy tor * tént. Semmibe veszik a bécsi döntést! Rágalmakat, szitkot szórnak felénk, reánk magyarokra s azt hazudják, hogy jobb sorsunk volt az elnyomás alatt, mint most az édesanya kebelén! Rádió­juk teletorokka! iivölti, újságjaik olda­lakon át azt harsogják, hogy visszavár gyünk a részeges perceptorok, a sze­dett vedet? interimárok, a falsainkat kifosztó iskolabüntetésekkel sanyargat tó invătătorok, a százmilliókat lopó román erdőgondnokok karmai közé és qsak elmagyarosodottirománoik vagyunk. Hallgattunk, míg a gálád vádakra föl nem figyelt a külföld s kérdőn nem te­kintett felénk! Válaszolni akarunk! Mik vagyunk? magyaroké vagy románok? Felelni: mi lyen sorsunk volt az elnyomás alatt s hog3’ van e egy is közülünk, aki vissza^ vágyna a rabbilincsbe? Székelyek! Gyergyói magvarok! Testvéreink, kik velünk együtt szén vedtétek át a két évtized minden kin-« ját, kérünk forró testvéri szeretettel, hogy a zord tél közepén, a mostoha idő dacára, jöjjetek f. hó 12 én, v asárnap délelőtt 11 órára Gyergyó szivébe, Gyergyószentmi'klós város főterére s a rágalmakra Isten, ember és világ előtt adjátok meg a választ! Gyergyószentmiklós, 1941 január 10. A gyergyói magyarság nevében és az Országos Nemzetvédelmi Bizottság megbízásából: Dr. GAÁL ALAJOS. Öte:er ház felépilését teszi lehetővé az Országos Siociáiis Biap támogatása BUDAPEST, január 13. Az uj költség­vetési évben 60 millió pengő áll az Orszá­gos Szociális Alap rendelkezésére. A Szo­ciális Alapnak tudvalévőén az a célja, hogy támogatásával évente 5000 házat építsenek fel. Ezeket a házakat arra érde­mes kisembereknek juttatják. 4 házak mellé megfelelő nagyságú kertet is elke­rítenek, hogy ott megteremhessék a ház­tartáshoz szükséges vélemény. A Szociális Alap ezenkívül céljának megfelelően a rá­szoruló földműveseknek egyébfajta köl­csönt is ad és a kisiparosoknak kölcsönt nyújt szerszámok és nyersanyagok vásár­lására. A Szociális Alap ebben az érben azt is tervbevette, hogy a felsorolt segélynyújtá­son kívül a mezőgazdasági munkásoknak családjuk nagyságának megfelelően csa­ládi pótlékot is juttat, azaz oda hat. hogy a mezőgazdasági munkás családja nagysá­gának az arányában kapja meg munkabé­rét. A Szociális Alap nem segélyt clear nyújtani, hanem a 60 milliós összeget eb­ben az évben forgótőke gyanánt kívánja felhasználni és kisebb-nagyobb kölcsön nyújt ásóval akarja hozzásegíteni a szor­galmas kisembereket önálló exisztencia alapításához. Az Alap segítségének igénybevétele nem történhetik közvetlenül. A kölcsönöket igénybevenni óhajtó kisemberek kérvé­nyeit városokban a polgármester, megyék­ben az alispán bírálja el. Hősnőn©# és @lisinR©rés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents