Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-11 / 8. szám
ARA îS FILLÉ(5 ■‘-»•ÜO i;0«?vt43i Bu°Áps$v: c-‘ «I«».. Szerkesztésé* és kiadóhivatal: Kolozsvár, gcssolioi-Ét 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Esyeieta-eica 8. szám. Telefon sz.: 29—23 Alapította: BARTRfl MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: m. GROIS jJszló Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.73, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 nenjü. LXII. ÉVFOLYAM, 8. S Z Ä M. SZOMBAT KOLOZSVÁR. 1940 JANUÁR II. „Békére áhítozik Anglia népe" »T».) r, ■■, .v „T W .»T, ■ 11 ■■■ ■■ I ■ ■■■ A snS szocializmusunk (B.) Holnap délelőtt mutatkozik be Kolozsvárt a Magyar Szociális N épmozga- lom. Ezzel a bemutatkozással olyan kérdés kerül szóba Erdély és Budapest között, melynek ki nem mondott gnodja a román propaganda magyarellenes frázisáradata után mégiscsak erősen él Erdély magyarságának, különösen munkásságának és tisztviselőtársadalmának lelkében. Sohasem voltunk hívei annak a szakállas felelőtlenségnek, mely a kérdések k\ nem mondásával vélte struccstilusbun átélni, vagy átvészelni a tennivalókat. Mert sohasem a kérdések megnevezése, hanem az állásfoglalások mindenkori szándéka és tisztessége adja meg véleményünk szerint a jogcímet a szólásszabadságra. A mézes szavak mélyén mérget csepegtető hazug lojalitás mindig alantasabb és ártalmasabb, mint u kívánságok tisztességes és észszerű megnevezése, mely elnémítja a panaszok kárörvendőit és a zavartlesők hajtogatásait. A magyarellenes bukaresti propaganda primitiv volt. Most derül ki csak iguzán, mennyire önmagát bosszulják meg vakon elkövetett túlzásai. A magyar hadsereg gyarlóságáról, a magyar kultúra alacsuny- rendüségéről, a román tankönyvekben Magyarországról terjesztett valótlanságokról napnál világosabban mondtak súlyos meglepetést keltő cáfolatot az eddigi események. Láttuk azoknak a románoknak az arcán a csodálatot, akik elhitték ezt a propagandát és a román hadsereg éhező, nyomorult felszerelésű és képzettségű le génysége után megpillantották a betonú ló magyar ezredeket, látták katonáiul; el látását és megértették, hogy milliós had seregünk ellátása felé a kis Csonkama gyerországnak mekkora közéleti tisztessé ge és mekkora polgári önfeláldozása kel lett, hogy cukor- és zsirjegyek terhének szívesen vállalt áldozatával ezt a hatalmas eredményt biztosítsa. 1 Ennél a lenyűgöző cáfolatnál már megállhatunk egy pillanatra azért is. hogy ennek szociális szellemét kostolónak érezzük. A háti ser eg remekültáplált lovai mögött ott látta a besorozott és agyoncsigá- zott lovára gondoló erdélyi gazda a magyarországi gazdák sorsát a lósorozások viszonylatában is. A közszellem, a köz hajlandóság a nemzet közös teherviselései felé már igy kostolót adott nekiuik erdélyieknek a katonaság bevonulásának pompás panorámáján keresztül. Értéktelen hamisság volna természetesen, ha azt mondanák, hogy ezzel minden rendben van. Az állampolgárok legszélesebb tömegeit érintő kérdései?, mind fontosak. A mi szocializmusunk az erdélyi magyarságot szívós és testvéri sorsközösségbe kovácsolta. Ez a közösség itt él u lelkűnkben és szemlélete irányítja minden vonatkozásban tekintetünket. És mint ahogyan a magyar hadsereg hatalmas fölényében a szívesen szolgáló magyar legénység lelkét, a kitünően ellátott magyar katonák sorsát és ezen keresztül nemzeti létünk biztonságát őr- vendjük, ugyanúgy az élet minden vonatkozásában ezeket a közös életbiztonságokat kutatjuk: nemzeti életünknek szociális erejét, alapjait, a gyengék erősítését, a családalapítások lehetőségét, az ipar foglalkoztatását, a munkás, az alkalmazott bér- és jogvédelmét. Nehogy valakinek Ls eszébe jusson a kapitalizmus nagy- fUi Paü& &z'jtts&balotdati ameAikoi poliliUm V # | _________ America njakb kétszáz hajéval igyekszik fokozni hajéterme'ését. — Angliában mozgatom indáit meg a ChurchM-kabinet eltávolítására és népkermány alakítására WASHINGTON, január 11. Roosevelt el- j nöklésével értekezlet volt, amelyen letárgyal- j iák azt a törvényjavaslatot, amely széleskörű felhatalmazást biztosit az elnöknek hajóle, repülőgépek, harckocsik, ágyuk és egyéb ha dianyag kölcsönadására Anglia részére. Bár a javaslatnak erős ellenzéke lesz, általános az a meggyőződés, hogy a kongresszus a javaslatot 8—10 nap alatt törvényerőre emelt. NEW YORK, január 11 (DNB.) A New- yorh Times szerint az Angliának való hajó- szállítás tekintetében nagy nehézségekkel lehet számolni, Anglia 60 kereskedelmi hajót rendelt az Egyesült Államokban. Ezzel — szinte egyidejűleg — az amerikai kormány 200 kereskedelmi hajót rendelt saját célokra. Illetékes hajózási körökben megállapították, hogy két év szükséges ahhoz, hogy felépítsék azokat a hajógyárakat, amelyekben a megrendelt 260 hajót felépíthetik. A newyorki lap végső következtetésként megállapítja, hogy ha a buvórhajóháboru nem szünetel, eddig az idöjrontíg Anglia tízmillió bruttó regisztertonna kereskedelmi hajóteret veszít. (MTI.) CHURCHJLL-ELLENF.S MOZGALOM A SZIGETORSZÁGBAN NEWYORK, január 11. (DNB.) Prits szél ső baloldali angol politikus kijelentette ez újságíróknak, hogy vasárnapra népgyi'dést hívtak össze. Az a cél, hogy előmozdítsák az angliai népkormány felállítását. Azt követelik, hogy távozzál: a Churchill-korrnány. Politikai egyesületük van, amely nincs közvetlen összeköttetésben c kommunistákkal és nem is élvezi anyagi támogatásukat. Szervezetüknek hárommillió tagja van és ez már megelégelte a Churchili-kormányt, mert be kére áhítozik. (MTI.) TÁMADÁS ROOSEVELT POLITIKÁJA ELLEN WASHINGTON, január 11. (DNB.) A szenátus csütörtöki ii’ésén hevesen támadták Rooseveltnek azt a tervét, hogy Angliának kölcsönképpen engedjenek át hadianyagot. ÁViley köz társaságpátti szenátor azt követel te, hogy nyújtson Anglia biztosítékot az Amerikából származó hajóért, repülőgépért és hadianyagért, biztosíték fejében pedig a nyugati félgömbön levő birtokait kösse le. (MTI.) Aláiriáh a né gazdasági szerződést BERLIN, január 11. (Német Távirati Iroda.) Ez év október vége óta Moszkva- sági tárgyalások szerződés aláírásával be- sági átrgyalások szerződés aláírásával befejeződtek. Az uj szerződés 1941 augusztus 1-ig szabályozza a kölcsönös áruforgalmat. Németország ipari felszerelést szállít a Szovjetnek, ahonnan ipari nyersanyagokat, naftatermékeket és élelmiszereket hoznak Németországba. Hisstet részről visszautasítják laz angol hírverés Délkelefeurópárél szélé állításai# Berlinből jelenti a Pest: Délkelet-Ettró- pában különböző hírszolgálati ügynökségek jelentései alapján az utóbbi időben egyre több híresztelés terjedt el, amely Németország és a német hadvezetőség bizonyos céljairól és szándékairól vélt tudni. Berlini politikai körök nem méltatták különösebben figyelemre e hiresztelése\ két, most azonban hirtelen megváltozott magatartásuk és a figyelem Délkelet-Euró- pa felé fordul. Illetékes német helyen igen éles véleményt nyilvánítottak, a külügyminisztériumban ugyanis leszögezték, hogy azok a különböző állítások, amelyeket Délkelet-Európáról a legutóbb terjesztettek, az angol hírverés kísérletei, amelylyel azt u látszatot akarják felkelteni, hogy Délkelet -Európában a helyzet egyre zavarosabb. Mértékadó német tényezők emlékeztetnek arra, hogy Németország a múltban már elég gyakran bebizonyította, mily kevéssé hajlandó eltűrni, hogy Európának ezen a részén zavaros helyzet alakuljon ki. A leehatározotlobban visszautasítják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint német—szovjetorosz kompenzációs megbeszélések folynának arról, hogy milyen kárpótlást kapna a Szovjet abban az esetben, ha Németország akciót indít a Balkánon. Német részről erről a híresztelésről különösen elitélő módon nyilatkoztak és kijelentettél?, hogy minden alapot nélkülöz. ANCOLELLENES LÁZADÁS TÖRT KI TRANSZJÜRDÁNIÁBAN BUDAPEST, január 11. A Mai Nap irta. Ankarába érkezeit jelentések szerint Transz- Jordániában Abdullah emir ellen elkövetett merénylet után lázadás tört ki. Aman és Aca- bar városban megtámadták az angol katonaságot és egy részét foglyul ejtették tőkés per centvilágát ide kísérlem a hazafiasság hamis köntöseiben! A hazafiasság a kisiparosok, a velünk bátor, vei link elszánt, veliinkazonos kisemberek sorsának erős biztosítása. A mi hazafiasságunk, a mi nemzeti megbízhatóságunk és a mi kereszténységünk: a mi magyar szocializmusunk. És jobb szeretjük, ha ez a szocializmus nem kényszerül előttünk ismeretlen emberek ki nem próbált politikai zászlai alá, hanem ha ezzel a szocializmussal maga az állami étet, az intézményes es törvénythozó magyar nemzeti közélet maga siet felénk és minden munkás, földműves testvérünk felé. Minden állandó tűzhely, minden állandó munkahely, minden elég darab kenyeret adó életlehetőség egy-egy darabja a féltve őrzött hazának. Akinek erős szó ciális biztonsága van, akinek jó a sorsa és biztos a családi élete, az forrón ragaszkodik ahhoz a darab hazához. A milliók szocializmusa igy jelenti a milliós magyar birodalom nemzeti megbízhatóságát. A Magyar Szociális Népmozgalom bemutatkozása elé ezzel a lélekkel nézünk. Szívesen figyeljük bemutatkozását és különösen örvendünk annak a nyilatkozatnak, mit Kern Aurél ma tett erről a mozgalomról az Ellenzékben, amikor azt mondta, hogy a munkásság ebben a mozgalomban maga gondoskodik sorsáról. Ez az autonóm szellem tulajdonképpen egyet jelent elvileg magával az erdélyi szellemmel. Erdély magyarsága huszonkét esztendőn át önmagára utáltán önmagáról kényszerült gondoskodni. Ebben az autonómiában, mely a politikai elnyomatás jogtalanságainak arányában nélkülözte a szabadságot, különösen tanúságot tett érettségéről és nemzeti megbízhatóságáról. A mi szocializmusunknak ez a szellem tehát megfelel. Csak lássuk a megadott keretek tartalmát is. Lássuk valóban a magunk Ítéletének szabadságát, annak jószándéku érvényesülését. Erdély mást nem kíván ezen a téren, mint hogy oly mértékben bízzák reá szociális ügyei- nek biztosítását és megóvását, amilyen mértékben, önálló Ítéletére sorsa eddig kényszeritette s amennyire ezt nemzeti szempontból méltókép teljesítette. Munkásaink, iparosaink, földműveseink, magán- és közalkalmazottam!?, tehát egesz magyar társadalmunk szociális magyar közéletet kíván. „Senki sem köteles éhen- halni!'* -— mondotta Griger Miklós szavaival Kern Aurél és reánk erdélyiekre ez a jog talán annál is inkább áll. mert itt a magyar közösség sorsvállalásáért, szociális együttéléséért sokan életüket is áldozták. I A mi szocializmusunk tehát nem az utca szocializmusa. De ha munkásaink kielégítő kenyeréért állunk elő kívánságainkkal, elvárjuk a magyar állami élet iránt érzett bízod alommal, hogy senki ne is méije agy ezeket a kívánságokat, mint ahogyan az utca feleletölen zaju és bizonytalan hátterű követeléseit mérni szokás. >
