Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-04 / 3. szám

# 1941 január 4. wmsmfaKsumaaBBmmaaam» ELLENZÉK ftz 50 év előtti kolozsvári színészei Hz első villanyfény a régi színházban ívta: psásztoz Bzciatan VI. Zsúfolásig megtelt a régi színház a koncert •estéjére, a kolozsvári társadalom szine-java iinuepies hangulatban lepte el a nézőtérét. Valóságos theatre parée volt. A színfalak mögött is ünnepélyes a hangu­lat, frakkos urak gyülekeznek a város tarsa- da'ini és kulturális életének vezető férfiai Várják az előkelő vendéget, hogy méltóan üdvözöljék. Taps és éljenzés fogadja, mikor impozáns alakja megjelenik. Ő is frakkban van, bal mellén érdemrendjeinek apró má­sai. Dr. Felméri Lajos, az Erdélyi Irodalmi Társaság elnöke lép hozzá, ékes beszéddel kö­szönti s átnyújtja a Társaság babérkoszorúját. Meghatva válaszol gróf Zichy s néhány szó­ban igazi költői lélekkel határozza meg, hogy a zene csak akkor valódi művészet, ha szív­hez szól s ha igazi nemzeti érzület kifeje­CRÓF Z1CI1Y A DOBOGÓN A zsibongó nézőtér egyszerre lelcsattan. Hatalmas tapsvihar fogadja a dobogóra lépő gróf Zichy Gézát, felnyujtják neki a kolozs­vári hölgvek pompás koszorúját.- s ő kedves mosolygással hajtva meg érdekes fejét, kö­szöni a lelkes ovációt. A kép valóban meg­ragadó. A díszes nézőtérnek mintegy folyta­tása az előadó együttes, mely a megfelelően kibővített orchester és két oldalán fel egé­szen a színpadig foglal helyet. A nagy zeue- kur és énekkar övezetének közepén van a karmesteri dobogó, már ott buzgólkodik Far­kas Ödön konzervatóriumi igazgató is. aJii a dirigálásnál segédkezik a grófnak. Ő forgatja a partitúra lapjait, mert a félkarú dirigens egyetlen kezével a vezénylő pálcát irányítja s lapozni is nem képes. Áhitatos hangulatban várjuk a kezdést. A hatalmas énekkar benne a kouzervatoriumi növendékek, a város nri leányai, és a Kolozs­vári Dalkör tágjai, szintén ismert polgárok, csillogó szemekkel lesik a gróf mozdulatait, melyekkel az indulást késziti elő. Bizalmas mosollyal tekint szét közöttük, mintha előre is köszönné, hogy oly készségesen állottunk az ő géniuszának a szolgálatába . . . Az Auer-harisnvás gázlángok kékes fénye kialszik, a nézőtér homályba borul, de annál ragyogóbb világítás sugárzik a ' színpadról, mely a függöny felgördülteléséyel egyszerre teljes pompában elétárult. A meglepetés mo­raja fogadja a nagyszerű látványt. Villamos reflektor rónia fén\be a színpa­dot. amelyen ezúttal először jelentek meg az elektromos sugarak. A nevezetes alku- lomra az egyetem fizikai intézetének áram- fejlesztő berendezését összekötötték a szín­házzal. s igy a világitási effektusokat is kellően lehetett kihozni. A VAR TÖRTÉNETE Elsőnek a „Vár története“ cimii zenei köl­temény került bemutatóra. A reflektor suga­rai egy a Spanmaft mester által kitünően megfestett ódon vár-részletet világítanak meg. A gróf vezénylő pálcájának első lendületére felhangzik a nagy zenekarból a jellegzetesen hangszerelt mélabus magyar motívum, bal­kéz e mozdulataival biztosan irányit és a nagv karmesterekre emlékeztető művészettel fejezi ki partitúrájának szellemét. Előlép a színpad­ra E. Kovács Gyula régi lantos mezében sza­valja a költeményt a vár dicső múltjáról. Köz­ben három élőkép és a megfelelően karakte- rizálo zene festi alá a költemény sorait. Az, élőkép alakjai Csihy Gyula a várur, Maróthy Margit a várurnő. Szeremy Gizella nvmpha és Ráthőnyi Ákos a szel'ö hívogató szavára hajló ifjú felejthetetlenül szép látványosságot nyúj­tottak. Ez az ujdonságszámba menő , ritka műfaj, mely voltaképpen oratoriumszerüleg összeál­lított megzenésített élőkép cik!us volt, való­sággal frappirozta a közönséget, a pompás interpretálás pedig teljesen lenyűgözte. Viha­ros tapsok ünnepelték a szerzőt DOLORES A hatás még fokozódott a következő szám­nál a Dolores-nél. amelynek már cselekménye is volt. A keresztes háborúban játszik, a szent sirért megy harcba az ifjú. megsebesül s egy apácazárdába kerül, ahol megismerkedik egy fiatal apácával, megszeretik egymást, együtt hagyják el a zárdát és sok szenvedéssel1 súj­tott élet után egy agg remetéhez kerülnek s itt annyi hányattatás után fejezik he életü­ket. Az élőképben Haday Sándor az ifjú és Maróthy Margit Dolores, az eszményien szép apáca. A partitúra gyöngye a kolostori élet hangluatos érzékeltetése, egy vokális kart, melyet kívülről Müller Ottó színházi karmes­ter orgonával kisért, a női együttes meste­rien adott elő. A ZENE. A horongós hangulatot, mely a Dolores után maradt a nézőtéren, egyszeriben elosz­latta a harmadik műnek ,.A zene“ címűnek a bemutatása. Ennek tartalmáról már előző cikkemben szólottám. A bemutató a legmaga­sabbra fokozta fel a közönség elragadtatását. A jellegzetes zene, mely kitünően előkészí­tette a közönséget abba a hangulatba, melyet az élőképek érzékeltettek, a színpadi rende­zés igazi művészetével csoportosított élőké­pek, melyekben a színtársulat valamennyi tagja részt vett, a tökéletes precizitással elő- ladott zenei és énekrészek lebilincselték a hallgatóságot. Elsőként Sipos Etel a társulat pikáns szép­ségű szubrettje jelent meg. mint a zene tün­dére, ragyogó kosztümben, majd Fábiánok Berta énekelte el a gyönyörű bölcsődalt az emberi élet kezdő-korának kifejezéséül. A következő szám volt az esi clouja. Az ideál ablaka alatt az ifjú szerenádot énekelt. A ragyogóan megvilágított ház ablakából Szabó j Mariska, az üde szépségű kórista-lány (ké­sőbb Főne}' Leónak, a népszerű komikusnak a felesége), bájos mosollyal fogadja a dalos szerelmi vallomást. A szerenád szövege a kö­vetkező: Pajtásim zajos köréből Ablakodhoz sietek. Elpanaszlom néked lányka: Jaj, de nagyon szeretlek. Nemsokára hajnalodik, Sok csillag máris halovány, Mint kelő nap felhő közül Szállj ki ágyadból leány. Szőke hajad sugarával Aranyozd be lelkemet, S lásd meg titkos rejtekében Örök hü szerelmemet. A szerenád tenor hangja van komponálva, letompitott szárnykürt, vonós pizzicatok és a fafuvók diszkrét íiorititrái kísérik. Girsik Gyu'a frissen, tisztán énekelte. A bájos dal- njpl ivuin, a mesteri hangszerelés réven igazán sláger számba megy ez 'a szerenád és valóban ' kikerült a kolozsvári uecára. még sokáig éne- kclgettük és muzsikálgatlivk baráti körben... A számot persze többször meg kellett ismé­telni. Igen hatásos volt a szerenádot követő deák kórus erőteljes, víg danájával és kifejező kö­vetkező szövegével: Mi van a kupában? Bor. Mi van az öledben? Lány. Mit csinálsz a borral? Lenyelem. Mit csinálsz a lánnyal? ölelem. Cseng a pohár-lányszava: Igyál, ölelj, ha, ha, ha! Forr a szived, láng a fő, But és bajt, azt üsse kő. A házas életet kai akterizáló Népdal és tánc részletben a szerző egy-két kedves nép­dalt dolgozott fel rapszodikus művészi for­mában a hangszerelés igazi virtuozitásával, a dalkör tagjai, kiket bibircsós orrú mesterük a kitűnő Oberti karnagy, nagyszerűen tanított be. remekeltek a szám előadásával. Hasonló sikere volt az utolsó képnek, az öregséget jelképező bucsu-dalnak melyet Rardócz Gyula adott elő férfias erővel Vé­gül a Himnusz fejezte be a mesterművei, a nemzeti imádságot az elragadtatott közönség együtt énekelte az előadókkal. Kivételes nagy sikere volt az estének, gróf Zichy Gézát forró ünneplésben részesítette a közönség, ő maga pedig hálásan köszönte partnerei buzgalmát, .első sorban Farkas Ödönt ölelte magához, akitől az előadás esz­méje kiindult és aki kitünően végezte a zenei szervezés és betanítás munkáját, köszöntötte Ditroi Mórt és a színtársulat tagjait a remek színpadi hatásokért, végül a zene és énekkar tagjait. Az est művészi értékének fokozására a har­madik zenekölteménv előtti szünetben Kaszt- ner Alfréd, az Operaház hárfamiivésze, akit a gróf lehozott magával, hogy a zenekarban ját­szók, néhány önálló számmal gyönyörködtette a közönséget ennek az itt eddig még alig hal­lott speciális hangszernek az élvezetében. ( Folytatjuk.) Jóízű, megbízható, enyhe. Egy pasztilla ára 12 fillér. Kilenc pasztilla ara dobozban P J EGY ÉVRE MEGHOSSZABBÍTJÁK AZ OROSZ-JAPÁN HALÁSZATI EGYEZ­MÉNYT MOSZKVA, január 4. (Ştefani.) Tal fi­kává moszkvai japán nagykövet tegnap este meglátogatta Molotov külügyi nép­biztost. Japán körök szerint a csütörtö­kön éjfélkor lejáró Halászati egyezmény kérdését tárgyalták. E körök kifejezték azt a reményüket, hogy megoldás jött lét­re, amelynek következtében egv évi ha­tállyal meghosszabbítják az egyezményt. (MTI.) Biztosítva van az 500 millió psiifos ériéig! kölcsön sikere BUDAPEST. Az 500 millió pengős er­délyi beruházási kölcsön kibocsátása a napokban kerül sorra. A jegyzés sikere már is biztosítva van, mert az eddig le­folytatott tárgyalások eredményeként a pénzintézetek, az iparvállalatok, a bizto­sitó intézetek, az OTI és a MABI, vala­mint a mezőgazdasági társadalom is kö­telezettséget vállaltak, hogy az 500 millió pengőből 2o0 millió pengő kölcsönrészt vesznek át. A tárgyalások az érdekeltek körében már a karácsonyi ünnepek előtt megkez­dődtek és azóta is állandóan folvnak. Az iparvállalatok, mint értesülünk, 100 mil­lió pengős trans-t jegyeznek, mig a ban­kok rézzjegyzése ennél magasabb lesz. A GyOSz-ba tömörült iparvállalatok egymás között szakmánként is megálla­podlak a kvótális részesedésben. Hasonló a helyzet a biztositó intézeteknél is. A BIÜSz elnöki tanácsa legutóbb megtar­tott ülésén elhatározta, hogy első rész­letként 5, második részletként ugyancsak 5 millió pengő kölcsönkötvényt vesz át. A pénzintézetek és gyáripari vállalatok az eddigiek szerint három részletben bonyo­lítják le a tranzakciót, negyedéves idő­közökben. fiz Első IRagţar Hlíalános Biztosító , Társaság átvette az Első Erdélyi Általános Biztosító Részvénytársaság állományát Az Első Erdélyi Általános Biztositó rész­vénytársaság 1940 december TQ-cn Kolozs­várott tartott rendkivüli közgyü ésébeu ki­mondotta, hogy a társaság működését december 31-én a visszacsatolt keleti és er délvi országrészeken megszünteti, teljes biz­tosítási állományát — tehát a kár és bal­eset-, valamint az életbiztosítási szerződése­ket — 1941 január 1-vel az Első Magyar Ál­talános Biztositó Társaságra átruházza é-s székhelyét Nagyszebenire helyezi át. Az Első Erdélyi Általános Biztositó rész­vénytársaság volt üzletfeleit 1941 január 1- tő'; kezdve ennélfogva az élét, tűz, betörés, autó, baleset, szavatosság, üveg. géptörés és állatbiztosítási ügyekben az „Első Magyar“ kolozsvári, nagyváradi, marosvásárheilyi éő szatmári főügynökségei fogják kiszolgálni. Ez a fentiekben röviden ismertetett műve­let különös je entőséget azáltal nyer, hogy az ,:Elso Magyar“ — minden más magyar és Magyarországon működő külföldi biztositó társaságot megelőzve —- gondoskodott airról, hogy az érdekkörébe tartozó román vállala­toknál az 1940 augusztus 30-iki bécsi döntés időpontja előtt kötöltit életbiztosit ások az esedékesség (halálletset, lejárat) bekövetkez lekor azonnal s teljes összegben kifizethe­tők legyenek. Az „Első Magyar“ az „Első Erdélyiétől átvett életbiztositási kötvények re — a fennálló jogszabályoknak éis a köt­vényfeltételeknek megfelelően természetesen uj kölcsönöket is folyósít. Az „Első Magyar“, a legrégibb és legna­gyobb magyar biztositó társaság ezzel is igaizolta azt a bizalmat, amellyel iránta a biztosító közönség legszélesebb rétegei az alapítás — 1857 — óta viseltetnek. ÜZEMBE HELYEZIK A NAGYBÁNYA MELLETTI RÉZBÁNYÁT. Az iparügyi minisztérium elhatározta, hogy a Nagy­bánya mellett levő üzemen kívül levő rézbányát ismét megnyitja, hogy terme­léséből az ország rézgálic szükségletét el­lássa. A NÉMET FAELADÁSI IRODA BO­NYOLÍTJA LE A SZÉKELYFÖLDI FA­EXPORTOT. A székelyföldi fakitermelő-- nek igen jelentős exportpiaca lesz Né­metország és ennek a szállításnak a le­bonyolítását a Német Faeladási Iroda kapta, amely eddig a Németországból származó fabehozatal lebonyolításával foglalkozott. Szakkörök szerint ez a vál­lalat nemcsak a szállítások lebonyolítását végzi majd, hanem finanszírozza is a tci- melést és egyes becslések szerint 10—15 millió pengő finanszírozási szükséglet el­látását is biztositja majd. CSAK E HÓNAPBAN DÖNTENEK AZ ERDÉLYI PÉNZINTÉZETEK PK.-TAG­SÁGÁRÓL. Az erdélyi pénzintézeteket a Pénzintézeti Központ még mindég ue.a vette fel tagjai sorába. A helyzet kivizsgá- lása most van folyamatban és előrelátiia- tóan rövidesen tisztázódnak az összes kö­rülmények. Egyes hírek szerint a PK. ja­nuári igazgatósági ülésén inár napirendre kerül az erdélyi pénzintézetek tagságá­nak ügye. TÁRGYALÁSOK AZ ERDÉLYI IPAR- VÁLLALATOK ROMÁNIAI KÖVETE­LÉSEIRŐL. A közelmúltban Kolozsváron a gyáriparosok Bornemisza Géza az Imi elnöke előtt ismertették panaszaikat és előadták, hogy Romániában maradt köve­teléseik likvidálása érdekében semmit sem tehetnek. Mint értesülünk, Bor­nemisza Géza illetékes kormánykörök fi­gyelmébe ajánlotta az erdélyi gyáriparo­sok kérését s ennek következtében nem­sokára sor kerül a kérdés tisztázására. AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI TANÁCS A KISÜSTÖS FŐZÉS MEGHOSSZABBÍ­TÁSÁT KÉRI. Ismeretes, hog\ a román törvények szerint a szöllőtörkölyt cs sep­rőt u. n. kisüstön is ki lehetett főzni. A magyar törvények jobbminőségii {tárla­tok termelése céljából csak szeszmérő vei ellátott főzdékben való feldolgozást en­gednek meg. Miután Romániában ez aa előírás nem volt meg, a hazatért része­ken kevés olyan főzde van, mely a ma­gyar törvények kívánalmainak megfelel. Ezért az Erdélyrészi Gazdasági Tanács felterjesztéssel fordult a Pénzügyminisz­tériumhoz. melyben javasolja, hogy te­kintsenek el ebben az évben a magyar törvény követelményeitől és engedjék meg a gazdáknak, hogy törkölyüket a rendelkezésükre álló kisiistön is feldol­gozhassák. Orvosi könyvet, (bárhol jelent meg) beszerezheti Jakab Janó könyvesboltjában ICdzza/ac, Mátyás UUáty-tív ?. s&.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents