Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-04 / 3. szám

1

6

#:#. II N /.( K

I 9 1 I ) i- ii ii h r 1Fantasztikus hadüzeneti hírek,

orosz támadás Gibraltár ellen és szalmába csomagolt székely legények...

Jétos&zikus c&oUoi az&kiál a i&nUúeUiót, cunäy-tUUel ax tUvmii év&tH szálaUaxiattáU egymást az ttnteitk

KOl.O'/.S\ I R, !l> 10. január. A túr* Kudalnmtufloináii) külön fejezetet szentel a tömeg lélektan.inak. I / a/, a sajátságos 1'Iki tunet, amikor a jn/uii kritika ellio- mályosul. az esz érvei hat terhe szorulnak es diadalmaskodva minden értelmet, logikát. tapasztalatot megeáfolva. fellartóztat- hatatannl (döretör az érzelem.

\ tömegben egyformán gondolkozik tanai és .suszterinas. eg\ Tormán irányítják okét a Telszahadnlt ösztönök, s késztetik .a ra. hogy a kövezetét tépjék Tel vagy óljenek . . .

\ tudomány eme megállapításait súlyos tényék támasztják ela. de talán leg- sajátságosahhan világítanak he a milliók lelkének homályába a rémhírek.

V RÍM HÍR i.íl.KKTAW

Nagy társadalmi, politikai feszültségek idején, amikor mnr-már végső próbálkozásnak vaunak kitéve a megviselt idegek.

elkerülhetetlenül fel üti le fejűiért a rent- 1 hírek.

1.Kiszűr egy-egy kísérleti ballont eresztenek Tel ..jólérlesiilt" egyének, majd mikor látják, hogy a hangulat teljesen megfelelő, özönével zúdítják azokat, kezdetben kétkedéssel fogadjak őket. Később a legjó/anab beniber is ingadozni kezd. Már nem hisz az egyszerű fényeiében, in- hűbb hajlandó nagyobb fontosságot tulajdonítani a misztikus es megmagyarázhat at lan tüneményeknek, fokozódó kedvvel hallgatja a ködös magyarázatokat, később hozzáfűz egy-egy bátortalan észrevételt, belejön a magyarázkodásba. olyan dolgokat állít. amelynek valóságáról az első pillanatokban maga sincs meggyőződve, de azt addig erősiti. amig saját maga ás elhiszi, és rövid órákkal utána eskii alatt hajlandó bizonyítani. hogy saját szemével látott olyan eseményeket, amelyek saját agyában fo- gamzoltak meg.

A kórós, veszedelmes betegségként elharapózó járványnak legsúlyosabb és legsajnálatosabb tünete, hogy nehezen lehet ellene küzdeni.

JSines olyan rémhír, amelyet kellőképpen feltálalta, el ne fogna mindenki. Senki egy pillanatig sem próbál a hallott hri valódisága felől meggyőződni. Minden ellenőrzés, kétkedés nélkül elfogad olyan állításokat, amelyeket sokszor egy józanul gondolkozó elemista is meg tudna cáfolni.

GYŰJTŐTÁBOR ÉS TIFUSZ- BACILLUS

Es a rémhírek társadalmi fokozatra való tekinget nélkül dúlnak, hódítanak. Sokszor a legkulturáltabb emberek terjesztik a legvadabb rémhíreket.

E sorok írója feljegyezte mindazokat a jelentősebb, ,,szenzációsabb” rémhíreket, amelyekkel embertársaink három héten keresztül szórakoztatták egymást, 1910 július -1-től julius 21-ig, ama hónap három hetében, amikor órák alatt országok és birodalmak sorsa dőlt el. és olyan események voltak készülőben, amelyek elhozták a megváltást, a bécsi döntést. A ..beavatott forrásból származó híreket4* minden kommentár nélkül csokorba szedve adjuk tovább, beszélnek azok önmaguk tói :

Julius 2. Hétfő: Titulescú visszatér Romániába. a kormány átalakul, Titulescu elnöklete alatt és orosz-barát politikába kezd, ami kölcsönös román—orosz megnemtámadási egyezményt fog létrehozni.

Július 2. Internáló táborba gyűjtik az összes erdélyi magyarokat Bukovinában itt csak egy-két napig fogják tartani őket. mert tifuszbacillusokkál fogják a kutakat megmérkezni és ilyenmódon fognak a tábor minden tagjától megszabadulni.

Julius 3. A környező falvakban fegyvereket osztottak a lakosság között ki, amely készül, hogy felvonuljon Kolozsvár ellen Julius 4. Letratózlattak hét hóstáti gazdát, akiknél nagy mennyiségű ekrazitot találtak. BeavaLott hírek szerint a Hóstát alá van aknázva.

Julius 5. A barátok temploma alatt

alagutat fúrlak és a zárdái felakarjúk

robbantani.

Julius (). Nem lesz. petróleum, kormányrendelettel meg fogják tiltani a lakosságnak, hogy a petróleumot főzésre liasz nálja.

Julius 7. \ szentpéteri templom falához támasztva négy zsidót találtak. Lőtt sebek v oltak ra jtuk és sóval voltak behintve.

II \ HÍVEN FT

Julius 8. Magy arország hadat üzen I ü- I ükországnak.

Julius 0. Yáradot kiürítették a románok. \z összes kaszárnyák, középületek iire.»ek (két hónappal a bécsi döntés előtt!!), még a vízvezetéket is leszerelték, sok helyen pedig elvitték az ablaki ámá- k u t.

Julius 10. A Monostori utón gépfegyvert állítottak a háztetőkre fel es katonaság szállta meg az utcát.

Julius 11. \ katonai fogházban kiv égeztek négv székely legenvt. Holttestüket megtalálták a padláson szalmába lonva.

Julius 12. \ román kormány lemondott.

Julius 13. Anglia egyezményt kötött Romániával, hogy át lógja engedni az ország területén Afrikából jövő gyarmati ! csapatait, hógv árokkal megtámadja Nemi tor? zugot.

Julius II. Szentbertalan éjszakájára készülnek a románok. I itkos megállapodás értelmében le fognak gyilkolni minden olyan magyart, akinek kabátja hajtókájáról hiányozni fog a román trikolor.

Julius lő. Apácaruháha öltözött magyar ejtőernyősök szállottak le Erdély több pontján és aláaknázták a fontosabb hidakat.

Julius 16. Sulvos kimenetelű összeü t közén történi a minim magyar hutaion.

I öhh sebesül I szál I i I ó vonat megéri, e/.i tt a kolozsvári vasúti állomásra. Sokan íijál szemükkel látták a vonatokat és hallották a sebesüllek jajgatását.

Julius 17. A magyarok visszakapják Erdélyt a Marosig. Sokan tudni vélték, hogy kiikiillö vármegye is beleesik, sőt Szélién es Brassói is, mások tizenhét vármegyéről beszéltek.

AZ OROSZOK GIBRALTÁRBAN

Julius 18. S/.ovjr loros/.ország megszállót ta (•ihraltárt (???).

Julius 10. A román kormány a környékbeli falvakban kidoholtatta, hogy sza- badrahlást engedélyez. Sokan jelen voltak a kidoholtatásnál.

Julius 20. Egyik német államférfi leköpte Chamberlaint. (Hogy ez a hír hogyan terjedhetett el. az magyarázhatatlan. Be avatottak esküdöztek, hogy Így történt és még a rádió is bemondotta. Nagy későre derült fény a titokru. Chamberlain ugyanis rádióbeszédet mondott, amelyben a következőket jelentette ki: A német államférfiak valósággal köpködtek felém, amikor békére hívtam fel őket . . . Ez volt a'mondat, amit jó kétvizközi körökben szahálvszerii köpbödésnek könyveltek el).

Julius 21. Magyar repülőgép jelent meg a s/.arnosfalv i repülőtér felett, amely villámgyorsan h szállott. Vezetője letépte a eikratáviró antennarúdjan lengő román zászlót, visszaült a gépbe és mielőtt bárki megakadályozhatta volna. levegőbe szűl- lot L.

TANI ESACOK . ...

11 v - ii kis rémhírekkel szórakoztatták egymást embertársaink 1940 júliusában, elsejétől 21-ig.

De ez csak rövid három hét története, az 1940-es év rémhirkrónikájút kötetekben sem lehetne öszefoglalni.

Számos hir mögött a valóság bujkált.

sok megközelítette, a valóságot, de igen

sole, több mint 96 százalék nem.

Most. — mint ahogyan a dal mondja, mindezen, már túl vagyunk. Szolgáljanak azonban a fennti dajkamesék minden józan embernek okulásul.

MÁTRAI Rfii 1.

Tamás András olasznyelvii könyve az etnikai Erdélyre! és

a bécsi döntésről

Btsxáyytoiá a líániábaH' ídíUes műnkától

Az etnikai Erdélyről s a bécsi döntőbíráskodásról irt egyedülállóan értékes és statisztikái szempontból, kimagaslóan érdekes olasz nyelvű könyvet Tamás András. A mii eredeti címe: ..La Transilvania etnica c Tarbitrato eh T iennaé* Rámában jelent meg ezerben és bizonyító ereje, adatainak pontossága. józan : ír- gvilagossága és hitele lei rét eles munkává aratják. Olyan könyv ez. mely éppen az egyik bécsi döntőbíró számára készült, de az egész külföld felé les: nagy szolgálatot a magyar ügynek. Viert a könyv elolvasása után mindenki tisztában lehet az erdélyi kérdéssel: minden politikától mentesen, a szemlélő hűvös és a statisztikus józan hangján tárja elénk a szerző az igazságot ebben a bonyolult, .sokat vitatott kérdésben. A magyarságnak Erdélyért vívott harcában is határkő ez a munka: mert színtisztán mutatja lei Magyarország ezeréves szent jogát Erdély földjéhez. Tje. a kétségtelen bizonyosság ele. ven erővel él a könyv lapjain és a magyar szerző irta róni ii kötet a hatáhnas olasz 'birodalom fiainak számára érdekes, lenyűgöző és döntő erejű okirat: bizonyság amellett, hogy Olaszország igaz ügy mellé állóit, amikor felemelte mész szélűm gzó szarát a trianoni igazságtalanságok béklyóbakötö bilincsei ellen

A KÖN VV SZERZŐJE

Nemrégen közölt az Ellenzék színes ripor- ot ez olasznyelvü könyv jelenleg Rómában élő szerzőjéről, Tamás Andrásról egész Székelyföld szinte fegeudáshirü -Tamás Randijárói, az 1921-és nagy összeesküvési, irredenta-per cgvik fővádlottjáról, aki csak azért utazott Rómából Kolozsvárra, hogy itt találkozzék volt rablársaival. akikkel barom évig járta a román börtönök kálvária«.;- útját, fit találkoztak újra Kolozsvárt Soltész László főhadnagy, Tamás András és Pc tress József, akiket testvéri, i érközössé unt! jobban összeforr ászt az elmúlt: viharos édmériyék Menve- elé ••‘•el tel1 cavalradejo, az a szó, hogy rabA divat mindig újat hoz, Évától a modern nóig.

Szebb, érdekesebb és vonzóbb lesz

GÁtil szalon

ruháival.

BUDAPEST, IV. Bécii-u. 5.

Telefon: 18-10-96.

társ és az az eszme, amelyért éltedé és élnél', őagymagyarorsz.ís.

Tamás András, aki éveken át Genfben, majd Olaszországban dolgozott hazájáért. Ma- défalván töltötte az ünnepeket otthon. Székelyországban. aliol a fél falu rokona Mint a Revíziós Liga titkára, vitt cukorka-ajándékot a 150—200 mudéfulvi gyereknek, akiknek megérkezést napján szünetet rendelt el a tanitó ur. Mint trombitás heroldok hirdették Madéfalváru hogy .Tamás Bandi hazajött" és ugv járultak hozzá ölehii-esókohii. kezet rázni az egész, község, ahogyan csak a székelyek tudják szeretni azt. aki megérdemli, Ennek a Tamás Andrásnak könyvéről szól alábbi beszámolónk:

AZ ERDÉI.YRÖT SZÓLÓ OLASZNYELVÜ KÖNYV

A túrniif zeverini magyar-román tárgyáíá- sokról szóló beszámolóval kezdi Tamás András Rómában megjelent könyvét, azután a bécsi döntőbíráskodás történetét ismerteti. Idézi Viigiaio Cgvda és Gino Tomaptoli cikkeit a Giornalß cTItalia hasábjairól. majd közli a döntőbiráskodási okmány történelmi fontosságú szövegét. Részletesen térképpel illusztrálva mutatja be az ni román-magyar határt.

A magyar áldozat cimii fejezetében, amelyben Zingarellineh a Popolo di Romában megjelent cikkét közli, többek között a következőket Írja:

..Ezzel, a ténnyel a román állam semmiféle megcsonkításnak nem vetette magái alá. meri a Magyarországhoz visszacsatolt terület nem tornán, hanem magyar téridét volt. Azt az áldozatot, amelyet a bécsi döntést elfogadva Magyarország, hozott, nem kell alábecsülni, mert nem Románia az, amely 45 ezer négyzetkilométer let illetet átengedett Romániának, hanem ellenkezőleg: Magyarország az. -amely beleegyezett abba. hogy 60 ezer négyzetkilométernyi. területet engedjenek á>

Romániának Erdélyből, amely sose volt tóméin, hanem mindig magyar volté• A következő fejezet cine: . Eu Transilvania.“ Ezt ^ fejezetet így kezdi Tamás András:

„Magyarország elismeri. hogy a bécsi döntőbíráskodás abba az uj rendbe ideszlcedö tény, amelyet a Kát [iátok medencéjében meg (d.árnál: velőst tani. I)e tart:.ni. állandóan szem előtt — éppen ennek az uj rendnek érdekében hogy Magyurot szúg nagy áldozatul hozott akkor, amikor 60 ezer négyzetkilométere' I olyan leiülelet engedett étt Romániának, amely több. mint ezer évig uz övé volt. Magyarország értékes történelmi és kulturális fontosságú centrumokat hagyott Romániánál:: gazdag áisiánvvidékeket. erdőket Imréi- pa legtermékenyebb gobonurnezöit a Kárpátok mcijern éjének legfontosabb ipari, kereskedelmi és szoctétlis központpnt. olyan ősök sirjút akii: a latárol:, mongolok és törököd: ellent harcban t érezlel: el s ed:il: századokon ki resztül a \\ni‘at védőt coliul: Kelet eben. a l:ei észténységé az izlarn ellen u civilizációé a barbutizmus ellen. I magyar nép Romániának engedte át Erdély legértékesebb löszéi: 1 orda romantikus vidékét, az (Rt völgyét. a vas-gazdag fagaras: hegységei. a Maros vidékét, a Székelyföld fa-forgalmúnál: iitűeiét! M a gyárin szá g meghozta ezt c,z áldó- zulol, hogy újra bizonyságát adja r.nnai: mint már anvniszor a történelem folyamán - hogy mindig kész részt vállalni Európa újra- I endezésében."

Hogy a magyar áldozatról fogalma legveri az olvasónak, beszédes számokat idéz a könyv. így a bukaresti Román Akadémia 19.58 as Erdély cimü kiadványából az 1920— 1925-ös erdélyi születési arányszámokat. amelyek megdöbbentő valósággal bizonyítják a román uralom alatt lévő Erdély születés- csökkenését. Egv másik — ugyancsak az előbb említett miiből közölt statisztika — adt bizonyítja, hogv prdély magyarsága a romun elnyomatás évei alatt is fejlődött .s megtartotta ennek az országrésznek magyar jellegét.

„Csal: a szám nem döntő tényező egy nép életében“ — ez a következő fejezeteiül, amelyben érdekes megvilágításban láthatjuk a román statisztika-hamisítód: munkáit, al.il: egyszerűen el akarták sikkasztani a magyarokat Et dels népességi térképeiről. Ezután á valóságos adatok etnográfiái térképei következnek, tnajd az a döntő lény, hogy Erdély városai magyarok■ Rendkívül érdekes az. hogy meg olyan városok is, mint Lugos — amely tiszta roméin vidéken épült — magyar lakosségtiibbscggel ál! a statisztikában. Más városokban, ahol a román elem számbeli fölényben van a magv arsággal szemben (işy Hátszeg. Szászt áros. M ed gyes k mégis roméul kissehbséget mutat, mert más népisednek. Így németnek, ruténnak stb. a magyarokkal együtt számbeli fölénye van.

Az olasznyelvü könyv bizonyító erővel tárja fel az egész Erdély területére szóló magyar kulturfödényt. majd szemléltető módon mutatja meg azt az igazságot, hogy a románok egyetlen vidéken sérti mutathatnak ki abszolút többséget. Tárgyilagosan ismerteti Tamás könvve azokat a helyeket is, ahol román többség él. Az. adatok Összessége azonban arra a tényre mutat, hogy etnikai szempontból is nagy áldozatot hozott Magyaron szag csal: azértr hogy hozzájáruljon a Kárpótol edence paci fii.állasához.

Tamás András ezzel a könyvével nagy szolgálatot tett a magyarságnak, mert nemcsak elfogulatlanul bírál, de megeáfolhatatlanul hizonvit is... (M. l.A

A Magyar Légiforgalmi r* t.

járatai egész éven át közlekednek. Felvilágosítás:

Máíyés kifáfymtér 7. f

Telefon: 35—95.

n