Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-02 / 1. szám

1941 január 2. A belgrádi Politika Írja: mwuj*' •mmma.mmuassx ■mám „fi rámán kormány fo&ban tenné, fia tárgyalások ní]án rendezné a bécsi döntésben vállait kötelezettségeit“ BELGRAD, január 2. (Bud. Tud.) A Politika budapesti tudósítója szerint a magyar közvéleményből’, igen nagy meg­döbbenést keltettek azok a sértő tartalmú röpcédulák, amelyeket Romániában ter­jesztenek és amelyekben Magyarországot gyalázzák. A megdöbbenés a román saj;ó támadó cikkei és a romániai magyar ki­sebbségekkel szemben a román hatóságok részéről tanúsított bánásmód következté­ben még jobban fokozódik. A lap meg­állapítja, bogy a magyar sajtó nem vette át a román sajtó hangját és minden megjegyzés nél kid számol he a támadó román cikkek- I ről és a délerdélyi magyar kisebbség ül­dözéséről. Teljesen ismeretlen a Romá­niában élő néhány százezer magyar sorsa. A román kormány jobban tenné, ha tárgyalást indítana, mert ezt a kérdést sokkod jobban lehetne tárgyalások utján rendezni és sokkal jobban lehetne meg­jelelni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Románia a bécsi döntőbíró­sági ítélet alkalmával vállalt. ROMÁNIA NEM SOK JÓT VÁR- f HAT A JÖVŐTŐL * BUKAREST, január 2. (MTI.) A Po­runca Vremii vezércikkében hangoztatja, hogy szomorú volt az 1940-ik esztendő a románok számára, mert véráldozat nélkül át kellett adniuk a nemzeti terület egy- részét. Általában — ina a lap — I nem lehet sok jót jósolni az ujeszten- fi döre sem, mert még mindig a háború felhői borítják Európa egét. Az 1941-ik esztendőbe lépve —- folytatja a Porunca Vremii — egyetlen gondolat és egyetlen parancs kell, hogy7 áthassa a román népet: az ország kiegészülésének gondolata, mely egyszersmind parancs is, mert ez az egyetlen erő, amely célhoz ve­zet. Az Ordinea képeket közöl Északerdélv- ről s a Porunca Vremii is első oldalon közli a kolozsvári ortodox katedrális ké­pét. ANT0NESCT1 ÁLLAMVEZETŐ PESSZIMISTA HANGÚ SZÓZATA BUKAREST, január 2. (MTI.) Anto* nescu tábornok, államvezető az újév kü­szöbén szózatot intézett a román néphez. Szavait elsősorban a sokat nélkülöző gaz­dálkodó földműves lakossághoz, az ugyan­csak sokat kiizkodő munkássághoz, majd a gazdagokhoz, a tudósokhoz és végül a hadsereghez intézte. A hadsereghez inté­zett szavaiban hangoztatta, hogy tudatá­ban van annak, a lisztek és katonák so­kat szenvedtek a hazájukat ért gyalázat miatt. Ezt annál is inkább megérti, mert ez a gondolat foglalkoztatja őt is. — Ko­ra hajnaltól késő estig — mondotta -— azon fáradozik, hogy bár egy kevés fényt vigyen a román sötétségbe. Ám csak Isten tehet csodákat., én nem, mert csak egyszerű ember vagyok. - A legnehezebb időkben vettem vállaimra az ország terheit: egy megingott és össze­omlott dinasztia, otthonaikból kiűzött ro­mánok, akiket kidobtak a reménytelenség útjára, kívülről semmi támasz, egy elszi­getelt ország, amelyet senki sem crt meg, amelybe mindenki belerúg, az állam te­kintélyének elvesztése, az erkölcsi széthul­lás, politikai érdekek ütközésre készen egymással szemben, imc ez volt a helyzet. Amennyire erőm engedte, az elmúlt há­rom hónap alatt igyekeztem javítani a helyzeten, különösen abbán az időpont* ban, amikor anarchia, idegen megszállás és forradalom Veszélyeztette az amúgy is erejét vesztett államot. Beszéde végén Antonescu tábornok öre­get és fiatalt egyaránt együttműködésre szólított fel és hangoztatta, hogy csak az egység lehet az, amelynek segítségével a román nép kiküldheti jogos érdekeit. MILYEN IS VOLT A SZÉKELYEK HELYZETE A ROMÁN URALOM ALATT? MAROSVÁSÁRHELY, január 2. (MTI.) Ä marosvásái helyi Magyar Szó válaszol a román félhivatalos Cuvântul cikkére és adatokat sorol fel, Rogy mennyire „boldo­gok“ voltak a székelyek a román uralom alatt. A Székely földön 1923 óta a legteljesebb munkanélküliség volt. A fakitermelési munkálatok megállották, mert az erdők javarészét az állam kisa­játította. A székelyek kivándorlásra kény­szerültek. Lelkiismeretlen ügynökök Ka­nadába csalogatták őket és szabadon foly­tathatták ezirányu üzelmeiket, anélkül, hogy a román kormány egyetlen lépést tett volna megfékezésükre. A román agrárreform rengeteg tragédiát idézett elő a magyarság körében. Az is­kolákat bezárták és a magyar iskolák épületeit román állami iskolává alakí­tották át. A csendőrök letartóztatták a székely legényeket, mert azok magyarul mertek énekelni. íme, ennyi boldogság- 1 ban volt része a székelyeknek a román uralom alatt —- fejezte be cikkét a lap. A ROMÁN RÁDIÓPROPAGANDA ÚJABB VALÓTLANSÁGAI NAGYVÁRAD, január 2. A román rá­dió vasárnap éjjel német, olasz és francia nyelven előadást rendezett az erdélyi vá­rosokról. Azt állították, hogy az erdélyi városokat nem magyarok épitették, továb­bá, hogy a magyar uralom idején a romá­nokat nem engedték be a városokba. Ez volt az oka annak, hogy az erdélyi váro­sokban kevés a román. A Nagyvárad cimü lap ezzel kapcsolat­ban fele veniţi Karácsonyi János püspök, a nagy tŐrVenetludós 1927-hepi cikkét. I Karácsonyi János püspök külföldi tudó­sok megállapításait idézte annak bizonyí­tására, hogy a románok még a régi király­ság területén sem alapítottak városokat, kóborló, legeltető nép lévén. Hivatkozik egy XVI. századbeli müncheni utazó fel­jegyzéseire, aki az egész román fejedelem­ségben csupán két várost talált. Más ide­gen utazók is feljegyezték, hogy a romá­nok csupán pásztorok és begyekben lak­nak. Maga Jovga idézi egy görög utazó munkáját, aki azt irja, hogy a románok pásztornépek, jtvhnyájaik s barlangjaik van­nak. Rechersdorfer szász diplomata 1025- ben olyan jelentést küldött haza, hogy Erdélyben a szászok, székelyek és magya­rok között csakis falvakban laknak a ro­mánok. Minden bizonyíték amellett szól, bogy a románok a XVI. században sem lehettek még városi lakók, mert a felső hatóságok­nak nem engedelmeskedtek. Nem helyt­álló tehát a román rádiónak az az állítá­sa, hogy a magyarok .kergették ki a ro­mánokat a városokból. HOGYAN TÖRTÉNIK A VAS- GÁRDISTÁKNÁL A MOTOZÁS? MAROSVÁSÁRHELY, január 2. Né- hány héttel ezelőtt a román határszaka­szon vasgárdista ellenőröket helyezlek az ott állomásozó határőrparancsnokságok fölé. Ezt a rendelkezést később visszavon­ták, de most újból életbe léptették. Vid- várszeg és Kerelőszentpál román határ- állomásokon egy Suvinescu nevű román vasgárdista vezető állomásozik, aki mindig jelen van, amikor a női utasokat meg­motozzák. A motozást egy cigányasszony végzi, Suvinescu pedig végignézi, amikor az asszony levetkőzteti a nőket. Svédország semlegessége más voltf, mini amissé Amerikáé STOCKHOLM, január 2. (DNB.) A svéd külügyminisztérium nyilatkozatot küldött az amerikai sajtónak, amely cáfolja Roosevelt- nek azt a beállítását, hogy Svédországnak a magatartása összehasonlítható lenne Ameri­kának az európai háborúval tanúsított maga­tartásával. A hivatalos közlemény szövege igv szól: — Illetékes svéd helyen kiemelték, hogy Svédország â legszigorúbban tartózkodott at­tól*, hogy a háború alatt más hadviselő ál­lamnak, Finnország kivételével, hadianyagot szállítson. (MTI.) Felein szerint az 1341. esztendő súlyos lesz, de meg keli koznia Franciaország felemelkedését VICHY, január 2. Petain tábornok, fran­cia államfő, újév napján rádióbeszédet inté­zett a francia néphez: — Az 1941-ik esztendő súlyos lesz — mon­dotta — de meg kell hoznia Franciaország felemelkedését. Első szavam a francia föld­művesekhez szól, ezeket kérem, hogy tegye­nek meg mindent ellátásunk megjavítására. A munkások, dolgozók és munkanélküliek egy­aránt tudják meg, hogy a kormány meg akar­ja szabadítani őket az idegen kapitalistáktól. Küszöböljétek ki az álnokságot és az önzést. (MTI.) Hz angolon msg akarják akadályozni Brazília németországi hadianyag« vásárlásának élsz állítását RIO DE JANEIRO, január 2. (Sicjani.) Vargas elnök újévi beszédében többek között J utalt arra, hogy Brazília hadianyagokat vásárolt Németor­szágtól, de az angolok meg akarják akadá­lyozni azok hazaszállít ásót. Ezek a hadianyagok a mieink — mondotta az elnök — mert jó pénzzel vásároltuk meg azokat s nem lehet megákadáiyozni azt, hogy azok kezünkbe jussanak. Aki ezt megkísérli, nem számíthat jóakaratunkra. (MTI.) Az olasz haderők bombázták Szaloniki kikötőjét f „Valahol Olaszországban“. (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 208. számú jelentése igy szól: A cirenaikai határ mentén tü­zérségünk eredményesen lőtte az ellenség gépesített csapatait. Bargia közelében újból visszavertük az egyik előretolt ál­lásunk ellen irányult támadást. Repülőgé­peink több támadást intéztek ellenséges táborok és gépjármüvek ellen és jelenté­keny pusztításokat okoztak. A görög harc­téren járőrtevékenység folyt. Néhány he­lyen az előretolt csapatok érintkeztek is egymással. Vadász- és zuhanóbombázó re­pülőgépeink eredményes támadást intéz­tek csapatgyülekező helyek, valamint gép­I jármüoszlopok ellen. A Valóna elleni el­lenséges támadási kísérletnél négy gépet lelőttünk. Az olasz gépek mind haza­tértek. T1RÁNA, január 2. A Ştefani iroda kü­lön tudósítója jelenti: Haditengerészeti erőink folytatták fellépésüket a partvi­dék ellen. Mint a tenger vitathatatlan urai, ellenőrizték az ellenség mozdulatait, amelyek ágyúik hatósugarába esnek. A tengerészeti és szárazföldi támadásokkal párhuzamosén a légi erő is tevékenységet fejteit ki. Bombázták a szalonikii kikötőt. Kisebb repülőterekre is ellátogattak, ahol f Budapest Oinapartan # Előírd3 családi szál­loda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6*— pengőtől. - Kétágyas szoba már 12‘— pen­gőtől. — Kitűnő ét­terem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás iAmm-m az angol gépeket és berendezéseket gép- fegyverezéssel és bombázással támadták, nagy pusztításokat végeztek. (MTI.) JELENTŐSEN MEGVÁLTOZOTT A HELYZET BELGRAD, január 2. (DNB.) A Politi­ka tudósítójának jelentése szerint a görög—olasz északi harctéren a hely­zet jelentősen megváltozott. A görög előőrsök visszahúzódtak a főállásokba. Még mindig nagy a hideg és több katona rnegfagvását jelentették. A görögök kedvezőtlen állásokban tar­tózkodnak, mert az olaszok tartják meg­szállva az uralkodó állásokat, amelyek­ből kitünően át lehet tekinteni az egész területet. A Vreme Monastirból többek között azt jelenti, hogy az olasz bombázó gépek Begradec, Starovo és Csravo közelében bombázták a görög állásokat. A görög csapatokat ugyanis itt vonták össze. A bombázás során az olasz repülők jelenté­keny veszteséget okoztak az ellenségnek. Nagyon jól lehetett látni, ennek követ­keztében a célzások kitünően sikerültek. Az Ohrida-tó déli partján lévő Svebi Naumból jelenti a Vreme, hogy a hideg már kezd tűrhetetlen lenni. Egyik rész­ben sem ritka a megfagyás. A görögök pótlását öszvér és hegyi lóoszlopokkal kell biztosítani. Ez a pótlás azonban igen csekélynek bizonyul a szükséglethez mér­ten. Elsősorban természetesen lőszert szál­lítanak. A karavánok azonban a havas vi­déken igen jó célpontot nyújtanak az el­lenséges repülőknek és a tüzéreknek. A görögök nagy nehézségekkel kényte­lenek megküzdeni a megszállott albán terület lakosságának élelmezése terén is. mert a lakosságnak nincs élelmiszere. (MTL) ÁI.HIREK TERJEDTEK MAGYARORSZÁG MOZGÓSÍTÁSÁRÓL BUDAPEST, január 2. (MTI.) Egy külföl­di hirügvnökségtől eredő értesülések alapján több külföldi lap o van hireket közölt, mint ha Magyarországon mozgósítás kezdődött vol­na. Illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda munkatársának kijelentették, hogy minden ilyen híresztelés a mesék országába tartozik és elejétől* * 1 végéig hazugság. WHEELER SZENÁTOR TOVÁBBRA IS ÉLESEN TÁMADTA AMERIKA HÁBORÚS TERVEIT WASHINGTON, január 2. (Reuter.) Whee ler, Roosevelt külpolitikájának egyik legna­gyobb el ensége. válaszolt Roosevelt rádióba szédére. Rámutatott arra, hogy fantasztikus az az elképzelés, amely szerint Németország megtámadja az amerikai Egyesült-Ál vamokat. Ezután azt az óhaját fejteit te ki, hogy Euró pában kössenek azonnal békét, mielőtt még Amerika beveti magát n háború tébolyába. Végül kijelentette, hogy Amerika már nem csendesen halad, hanem rohan a háborúhoz vezető utón. (MTI.) KERESKEDELMI TÁRSASAGOK szervezése, veze ése „FI0ES“ j és ellenőrzése. KÖNYVELÉSEK felfektetése, veze­tése és felülvizs­SrhisssBl Rikárd Ireunand vállalata gálása. SZAKVÉLEMÉNY adó és illeték ügyekben. Kolozsvár, Szentegyház-utca 3d. BIZALMAS ke.es- kedelmi megbízások j Telefon: 28-98.

Next

/
Thumbnails
Contents