Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-29 / 23. szám
1 * ţ.9 4 1 j an uâr 29. ELLENZÉK J bukovinai ma ina: TÓTH BHLiNT. BUDAPEST. A budapesti Keleti pályáiul- varon a j.üvő-meuo utasok rengetegében na* ponkéut látni egy-egy megtört szemű, szomorú utast, szerény, batyuval a vállán, amint a pályaudvar egyik kisebb terme felé igyekszik. Bátortalanul nyomja le a terem kilincsét és ugv lépi át a küszöböt, mintha tengernyi nyomorúságot, súlyos terhet vinne a vállain. Ez fi terem az erdélyi menekültek számára nyílott meg. Ide érkeznek — és különösen, érkeztek a szeptemberi napok óta —— a Romániából Budapestre menekült erdélyi testvéreink. Innen irányítják őket tovább az illetékesek, itt találnak- segítségre, jó szóra a menekültek. A menekültek soraiban itt-ott feltűnik egy-egy messziről jött legény, vügy nagyritkán egy-két család is, akik igen messziről jöttek- annak a néhány bukovinai falunak valamelyikéből, amely felé az erdélyi magyarság mindig annyi féltő gonddal és szeretettel fordu-t. A terem szomorú, de most már reménykedő emberekkel megtelt padsorai között fel-feltűnik egv jóságos arcú fiatal szőke reveren- dás pap is, Németh Kálmán dr., a jozseffalvi magyarok lelki atyja, aki mindig kijön pályaudvarra, ha megtudja, hogy valamşlyik hive érkezett odaátról, a gránison túlról Maga is a száműzetés kenyerét eszi. Nem szabad haza menniie és itt Budapesten intézi idemenekült híveinek minden ügyes-bajos dolgát. A menekültek között nincsenek kétségbeesetten elbujdosott magyarok. A bukovinai magyarok érzik, hogy az állam törvényei ellen sohasem vétettek és nem hagyják ott verejtékkel szerzett földjüket, a tiizbö! és üszőkből újjáépített házaikat. Pedig ezer okuk lenne rá. Akik Budapestre jöttek, törvényes útlevéllel tették meg a leghosszabb utat, amely a szülői háztól elvisz. A román hatóságok minden bukovinai magyarnak útlevelet ad• nah, sőt szinte küldik őket. hogy Magyar- országra jöjjenek. Sőt — az utasok, beszámolója szerint — szinte kényszerítik őket az elmenekülésre. Nemrégiben azt a hirt közölték a román hatóságok, hogy munkatáborba , viszik a férfiakat, harsak nem váltanak útlevelet és nem jönnek Magyarországra, természetesen úgy, hogy nem térhetnek vissza soha. A fiatal katonakötelesek ennek a megfélemlítésnek a következtében hagyták el a szülői házat és jöttek egymásután Magyarországra. HAZAVÁGYÓDÁS Az idősebb emberek azonban kitartanak. Pedig nagyon szomorú az életük A falvak körül lakó németeket a hazatelepitések során Németországba vitték. Pedig ezek a németek vo’tak, akik a bukovinai székelyekkel együtt dolgoztak és megbecsülték egymást. A messze földre kisétált két népcsoport összetartott az idegem földön és megbecsülték kölcsönös értekeiket. Most minden másképen van — mondják a menekültek. Az - üres német folvakban most odatelepitet't románok laknak, akikről a hatóságok — ugv látszik — nem gondoskodtak kellőképen. Karácsony előtt például — mondják a Budapestre jött bukovinaiak — a román hatóság kihirdette, hogy mindenki adjon el minden ingóságot, mert két hét múlva jönnek a magvar illetékesek és elviszik a magyarokat. Természetesen a jó bukovinai testvérek engedtek a felhívásnak és lázasan összepakoltak s eladtak minden felesleges élelmiszert, várva a magvarokat, M ondani sem keik hogy ilyen üi üggyel fosztották meg őket az élelmiszertől és igy juttatták az elkótyavetyélt ennivalót a környékre költöztetett románságnak. Ilyen körülmények között az izgalom és a szomorúság karácsonya köszöntött a bukovinaiakra. Enniva’ójuk alig volt. Még karácsonyfát sem gyújtottak. Pedig, hogy szerették ezeket a. fenyőkön pislogó apró lángocskákat. Most két éve a nagy tűzvész után először a templomban gyújtottak karácsonyfát. A szabadon égő lángocskákra a tűzvész rettegéseit egész valóiukban érző gyermekek először a rettegés sikongó hangjait hallatták, de azután elcsendesedtek és úgy örültek a karácsonynak. Az idén azonban már nem futotta karácsonyfára. Ennivalóra is alig. A hívek összepakkolva. a templomban töltötték az egész ünnepet és ott könyörögtek a Megváltóhoz, hogy váltsa meg őket is a szenvedésektől és vezesse haza. Mert bukovinai testvéreink hazavágynak. De nem akarják becsületes munkával szer^ zett vagyonukat elpocsékolni és azt várják, hogy együttesen, a vagyoni kérdések rendeYágyFájó zése után jöhessenek el Bukovinából, nalc haza. összepakkolva ünnepeltek szívvel kicsomagoltak ugyan, de nem adják fel a reményt, hogy sikerül rendezni dolgaikat és emelt főiek — mert év- századok óta úgy dolgoztak és éltek Bukovinában — elhagyhatják azt a földel, amelyet már oly régóta verejtékükkel öntözlek és munkálták. CSAK HÁROM KATONAKÖTELES IFJÚ... Mindez aprádonként alakul ki a családjuk után sóvárgó értelmes fiatalemberek szakadozott elbeszéléséből, azokéból, akik ott hagytak szülőt, otthont. íüerf nem akarnak még egyszer megismerkedni az idegenben való katonáskodással. A bukovinai falvakban összesen csuk három katonaköteles ifjú marad. de már azok is útban vannak Magyarország felé. Talán félsz a katonaságtól és nem szívesen katonáskodni? — próbálkoztam a kérdéssel az egyik bukovinai legénynél. Három évig szolgáltain odaát mondotta a legény ebből • -r--. j'v&wr-— újból be akartak hívni. /.lég volt odaát. De itt,— csillan fel a szeme — ,csak szóljanak nekem, mert ha odaát három évet külön asked tarn kényszerből, akkor Magyarországon, leszedi én katona háromszor három évig is -— csak agy szives- ségböl. , ÁZ ANYAORSZÁG SZERETETE A bukovinai magyar ifjak nem egyszerre jöttek Magyarországra. A régekben jöttékét már elhelyezték gazdaságokban. Németh píé bános atyai szeretettel gondoskodik ezekről is. Naponta kapja fiaiatól a leveleket. Mindenik levél a legnagyobb hálával és szeretettel emlékszik meg a magyarországi bánásmódról. A levelek szét int a magyar gazdái: és a falvak népe kitüntető szeréténél veszik körül a bukovinaiakat. Gyengédséggel, szeretettel emlékeztetik őket arra, hogy nem idegenbe, hanem haza jöttek. A szórványosan érkezett családok házat vesznek ki a falvakban és folytatják az o t- honi munkát. A napokban megszületett az első bukovinai gyermek is Magyarot szágon Erős, egészséges, mint a töizs. a bukovinai magyarság. VÁRAKOZÁSOK KÖZÖTT Így élnek bukovinai testvéreink itt és odaát. tul a gránicon. Várnak és Ternényked- nek. Várják, hogy eljöjjön a hazatérés napja. Várják, de kitartanak, mert tudják, hogy joguk" van a bukovinai otthonra amelynek minden kövéhez évszázados és küzdelem verejtékcseppje tapad. A tulajdonképpeni gyászistentisztelet megkezdésere csak délelőtt II órakor került sor. A gyászünnepet Ütő Mária tanárnő or- gona-előjáteka nyitotta meg. majd a kezdő- és főénekek elhangzása után — Hahnágyi 'János marosközi esperes mondott imát. Ezt közének követte. Gyász- beszédet Vári Albert teológiai tanár tartott, amit Ütő Mária tanárnő orgonajátéka zárt be. Erre következett a búcsúbeszédek sora. Az unitárius egyház és intézményei nevében dr. Kiss Elek püspökhelyette3. egv- j házi főjegyző beszél. A Dáfid Ferenc Egylet nevében Benczédi Pál vallástanár J mond búcsút. Az Unitárius Irodalmi Társaság P. Szentmártoni Kálmán tanár ut- I ján búcsúzik, majd elhangzanak* a különféle testületek búcsúszavai. A szertartást záróénekként a Himnusszal fejezik be. Ezután a gyászmenet a temetőbe vonul i allol Józan Miklós püspöki vikárius 1 mondja a búcsúbeszédet. ! Behantoiás előtt az ifjúság énekkara j gyászdalt énekel. inka Kiegészítő: Páratlan dupla műsor csalt ma és holnap . j Deanns Durbin dijat nyert akatása. (ffiz ismeretlen bantíafőnök leleplezése.) Főszerepben: BUCK JONES. BELGRAD, január 29. (Avala.) Kedden délelőtt Belgrad egyik külterületi pályaudvarán egy személyvonat belefutott néhány ott veszteglő kocsiba. Három ember meghalt, négyen pedig megsebesültek. Az anyagi kár igen csekély. Az összeütközést okozó pályaőrt letartóztatták. (MTI). KOLOZSVÁR, január 29. (Saját tud.) Újabb nagyobbszabásu betörés történt tegnap a, Tiirr István-utca 18. sz. alatti házban. Ismeretlen egyének álkulcs segítségével behatoltak dr. Vince Albert lakásába és onnan három kabátot, köztük egy télikabátot és két felöltőt, ezenkívül két rend ruhát loptak el. A kár mintegy hétszázötven pengő. A rendőrség bűnügyi osztálya, amelyet dr. Vince Albert értesített a betörésről, a nyomokból Ítélve megállapította, hogy a betörők ugyanazzal a módszerrel dolgoztak, mint a legutóbbi hetekben történt többi álkulcsos betörések tettesei s igy valószínűleg egy és ugyanazon betörőbanda garázdálkodásáról van szp. A tettesek kézrekeritésére erélyes nyomozást indított a rendőrség. «BBBgagsî aagHraam Ma délben temetik dr. Baros Györgyöt A icfníiis- saczendfe. — Az ifttézmuipzlt és Us-t&ietck mát, keddi n d&uc-suztatták a nay-ty kaltátat KOLOZSVÁR, január 29. (Saját tud.) Az unitárius egyház nagy halottjának, a vasárnap hajnalban elhunyt dr. Boros György nyugalomba vonult püspöknek temetésével kapcsolatos gyászünnepségek még a tegnap megkezdődiek. Az Erzsébet-uti gyászházat tegnap már a kora délelőtti óráktól kezdve nagy számban keresték fel a néhai egyházfő tisztelői, akik részvétnyilatkozatukat fejezték ki dr. Boros püspök hozzátartozóinak. Délelőtt 10 órakor Ürmösi József püspöki titkár mély érzésből fakadó iniát mondott a koporsó előtt. Ezután gyászkocsival a Kossuth-utcai unitárius templomba szállították át a néhai egyházfő acélkoporsóját. Itt, — az egyház halottjaként a templomhajó előterében ravatalozták fel a koporsót, majd rövid gyászistentiszteletet tartottak. Ennek befejeztével, déli fél 12 órától kezdve, az Egyh ázi Képviselő Tanács elnöksége nevében dr. Kiss Elek püspökhelyettés, egyházi főjegyző, Kelemen Lajos és dr. Gyer- gvai Árpád felügyelő gondnokok, Pálffy László egyházközségi főgondnok és dr. Csiky Gábor budapesti lelkész fogadták a különböző hatóságok és testületek képviseletében megjelent küldöttségek ré6zvétnyilvánitásaft. A reforfnátus egyház igazgató tanácsa részéről Vásárhelyi János püspök és u ár Ferenc egyháztanácsos, a római katolikus igazgatótanácstól dr. Boga Alajos kanonok és dr. P. Jánossy Béla státustitkár, a püspöki helynökség nevében Sándor Imre püspöki helynök, az ágostai evangélikus egyház részéről Alberti Richard lelkész és Kárpáthv Emil gondnok voltak jelen. A királyi tábla, törvényszék és főügyészség szintén képviselve volt a rész- vétnyilvánitó küldöttségek között dr. Vékás Lajos kir. ítélőtáblái elnök, dr. Mikó Imre törvényszéki elnök és dr. Mikó Lőrinc ítélőtáblái tanácselnök által. A sajtó ugyancsak képviseltette magát Végli József, Borbély Andor és Walter Gyula szerkesztők utján. Az Erdélyi Irodalmi Társaság nevében pedig V alter Gyula főtitkár fejezte ki részvétét. De ezenkívül még számos testület és a társadalom számottevő tényezőinek egész sora jelent meg a ravatalnál, amelyhez egész délután és este tovább folyt az unitárius hívek zarándoklása. Ma reggel hasonlóképpen megtöltötték a templomot azok a hivők, akik még egyszer látni akarták egykori püspökük tetemeit. Hogyan korlátozták a háztartásokban és vendéglátó ipari üzemekben tar&aíó élelmiszereket? Kolozsvár város polgáron slcre 103.031— 1941. szám alatt a következő vendeletet adta ki: A m. kir. minisztérium 220—1941. M. I-. számú rendelete alapján a magán és intézeti háztartásokban. továbbá vendéglátó ipái üzemekben az egyes őrleményekből, száraz főzelékfélékből, zsirfélékből és tengeriből az 1941 január lió 1. és április 15. napja között az alább megbatározott mennyiséget meghaladó készletet tartani nem szabad. 1. Búzalisztből mezőgazdasági ősterme iá háztartásokban személvenként 110 kilót, amelyből 0-ás liszt legfeljebb 10 kiló lehet, más háztartásokban és vendéglátó ipari iiz- mekben személyenként 25 kilót, amelyből 0-ás liszt legfeljebb 5 kiló lehet 2. Szárazfözelékehböl (bab. borsó lencse) a mezőgazdasági őstermelő háztartásokban személyenként összesen 6 kilót, más háztartásokban és üzemekben személyenként összesen 2 kilót. 3. Zsírból, szalonnából és hájból a mező gazdasági őstermelő háztartásokban személyenként összesen 11 kilót, más háztartások- ban és üzemekben személyenként összese?} 3 kilót. 4. Tengeriből csak akkora készletet szabad tartani, amekkora a háztartások birtokában levő állatok takarmányozására az 1941. évi november hó 1. napjáig elengedhetetlenül szükséges. Emberi fogyasztásra pedig személyenként 28 kiló tengerit vagy ennek őrleményét. A vendéglátó ipari üzemekben tartható készletek mennyiségének kiszámításánál az 1940. év hasonló időszakának átlagos vendég- forgalmát kell alapul venni. Az 1941. évi április hó 15. napja után 1941. augusztus ho 15-éig a fenti mennyiségeknek legfeljebb a felét tarthatják birtokukban a háztartások és vendéglátó üzemek. Az 1941. évi augusztus bó 15. napja után a háztartások és üzemek 1940. évi vagy korábbi termésű buzaőrle- ményt és száraz főzeléket nem tarthatnak birtokukban. A mezőgazdasági őstermelő háztartások a fent megjelölt mennyiségeken felül még birtokukban tarthatnak az egves terményekből és termékéből annyit, amennyi vetőmag céljára és a gazdaságukban alkalmazott munkások szokásos élelmezésére szükségeAkinek birtokában a fenti 1—4. pontok alatt felsorolt terményekből és termékekből a megállapítottnál nagyobb mennyiségű készlet van, köteles a megengedett mennyiséget meghaladó készletet haladéktalanul, illetve a határidők lejártától számított nyolc nap alatt a Hangya Szövetkezetnek vagy a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének mea- vételre felajánlani. A szövetkezetek a felajánlott készleteket a hatósági áron kész- pénzfizetés ellenében, 3 százalékos költség levonásával átvenni kötelesek. Aki a jeleu rendeletet nem tartja be. kihágást követ eí és kettőtől hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A rendelet betartásának ellenőrzése végett a közellátási miniszter közegei. illetve a közélelmezési hivatal tisztviselői a háztartások és vendéglátó ipari üzemek készleteit meg fogják vizsgálni. Kolozsvár. 1941 január 25. DR. VÁSÁRHELYI sk., polgármesteihelyettes. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a ieg- választékosabb kiviteli?, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Kolozs« vár. Mátyás király<ér f. a
