Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-24 / 19. szám

s bí.i.pnxak 194 J Január 24. ra-aw „Erdélyből hoxtam a földnek és az érte valé munkának igaz sxerefeíéí" Báró Bán fy Dániel föíri.niivelcsügvi miniszter beszéde a MÉP páriéríe- kezletén. — Tele I Pál miniszterelnök hangozfaítí: „Nagyon hasznos, hoyy a kormánynak erdélyi tagja van ‘ BLDAPKSr. január 2L (MOT.) A MÉP c-utürlök r.'tr mulez te Észterluíziutoui párt- helyisedében vile/ Lukács líélu urs/ágiv« ew iu*k elnökletével r / o\ i eho pártcrh'kr/.Ielét, ;imr \ iránt a párt képviselő lúgjai, valamint felsőházi tagjai részéről is nagy volt ay. ér* ilckliules. Lukacs Bé‘u orştagos elütik a/, ujrv i munka megkezdésekor tis»t.e!ettel o> ruga-v/kodássul ii cl \ ö/.Üi-W a miniszterelnököt. A párt taiíjíi najrv éljen/essel kiértek az ors.áaivs elnök szavait, aki után Laky DerWi tárcan«jiLküli minisztert iitlv üvölt©, majd Te­leki Mihályrúl, a föhlmiiv*© lo-ügyi tárca é!ó- . ol saját kérelmére kért fe'mentése alkalma­itól eiu'.ékezettt meg íz« re let tel. Örömmel je lent* : te. hog. t'cilcki Mihály továbbra is részt kivan venni a párt munkájában. 1 rután bizai'.ommal köszöntő tu« br. Bánffv Dániel dr. földmiiv e esögyi minisztert, aki u erdélyi magyarság egvik ismert érté­ke. Res/áuiolt ezután az elnök arról az eres s/orve.ö munkáról. amelyet a párt ország­szerte kilejt. Végül a párlértekieuleít az el nők javaslatára a második é* harmadik aLv't tlöki tG»teóe:et vitéz Magasházy Lászlóval és Patakv Lászlóval töltötte be. a szervezés cso­portjának vezetésével pedig vitéz Faragó Edét. vitéz Boborv Györgyöt pedig megvá- lasz-tották a pártveze tőség tagjául. Bánffv Dániel l'öldmüvelésügiyi minkteter szólalt fel ezután, báró bánit y damel beszéde Köszön* .e-t mondott a pártnak a meleg fo gadtatúsórf és uagy bizalmáért Hangsúlyozna. j hogy minden erejével! igyekszik u beléje he­lyezett bizalomnak megieb* ni. Erdélyből miut gazda és birtokon magával hozta a földnek és az érte való munkáuuk igaz szeretétét. Kenvs/erii távolból, de beható érdeklődés«--! viseltetett mindig az anyaország gazdasági ügyei iránt, ig\ tehát nem tájékozatlan. D*- UQm is áll segítség nélkül, mert Rárczay Já­nos államtitkár a magyar társiululoin igen ér­téke« tagja. Kérte a pártol és az ország rgé-z társadalmát, hogy legyen segítségére. mert csak uz összetartás és közös munka vezethet igazi eredményre. Elődjének javaslatait átvette és igyekszik a nemzet és az <>r«/.ág éld kében értékesíte­ni. Látta és tapasztalta az erdélyi súlyos ág- rárreform rossz és jó oldalúit, igyekezni fog ezeket a tapasztalatokat é-» tékesiteni. Elsőrendű fontosságú a (aluni lakosságnak kertes házhelyhez ralit juttatása da tuda­tában van annak is, hogy a nemzet tápláló és fenntartó eleme az •inállá, fii grellen, gerinces kis.'Mzdatársadalotn, , amelynek megerősítését céltudatosan (lő hell mozdí­tani. A kisgazdatársadalom azonban csak úgy tud­ja betölteni hivatását, ha kellő gazdasági tu­dása van. Ezért a szakoktatás kiterjesztése legfőbb feladatainak egyike. Vem kisebb jelentőségű azonban az árviz és belvíz kérdése, amelynek szabályozását ál­lamosítva az egész országot átfogó egységes terv szerint lehet csak tökéletesen megoldani. De nern akar programot adni. Ez talán még nam is lenne időszerű. „Ránk a termelés munkája hárul“ Körülöttünk második éve dúl a háború Azért, mert mi nem fogtunk fegyvert, uem lehet mondani, hogy kívül álluuk rajta Ránk a termelés munkája hárul. Mindent el kell követnünk, hogy a termelés necsuk folytatható legyen, hanem fokozható is. Mivel a piac szükségleteihez kell alkalmaz- kodnunk. természetesen a mezőgazdaságot bi­zonyos irányítással kell ellátnunk. Végű! han­goztatta. hogy ha valaha, a mai nehéz törté­nelmi időkben szükség van egységre. Az egybegyűltek nagy tapssal fogadták Bánffv Dániel földművelésügyi miniszter be­szédét. Ezután Teleki Pál gróf miniszterei* nők szólalt fel. GRÓF TELEKI PÁL MINISZTER ELNÖK FELSZÓLALÁSA — Elsősorban legyen szabad a magam, a kormány többi tagja és a pártvezértársaim nevében viszonoznom azokat a meleg üdvöz­léseket, amelyeket az újév alkalmából a párt­elnökön és az alelnökön keresztül hozzám intéztek­A mult év, azt mondhatnám, a nemzeti eredmények éve volt. Nagy te­rületek és a magyar szívhez különösen kö­zel álló területek, nagyszámú népességgel tértek vissza. Nemcsak számbeli, hanem tartalmi gyarapodás is ez. Tárgyi gyarapodás az egyes értékekben és tartalmi gyarapodás az ország gazdasási éle­tének kiegyenlítettségében. Ma, amikor a visszatérés már néhány hónappal mögöttünk van, valahogyan egybefoglalhatjuk a Felvi dék, Kárpátalja, Északerdélv és a keleti or­szágrészek visszatérésének jelentőségét. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS FELADATAI Az 1941-es évet pedig, a?t hiszem, a mult évvel szemben, amelyet a nagy nemzeti ered­mények évének neveztünk, a megnagyobbo­dott ország ujjáépitási első évének uevez- heijük. Az újjáépítés feladatait legfőképpen öt körben látom. Elsövonalu feladatomnak te­kintem azokat-, amelyek különösen a kö­zeli idő szempontjából a legfontosabbak és — mondjuk — olyan feladatok, amelyek rövid időszak változó feladatai gazdasági téren, a közigazgatás terén és a művelődés terén. Ezek mögött van egy másik vonal. A vonal szó talán nem is jó. Helyette síkot lehetne mondani. És ez a nemzeti örökkévalóság síkja. Ott más feladatok rajzolódnak: az államépi- lés és a társadalmi épités feladatai. Ebbe az öt körbe foglalhatnék tulajdon­képpen mindent, ami ránk vár, mint elvég­zendő feladat. Erről a munkáról csak annyit szeretnék mondani, hogy számolunk a jelen cs a közeljövő nehézsé­geivel. De készülünk arra a nagy országépitő mun­kára. amely az európai háború végével és a hadicélokra való munka éa gyártás befejezé­sével vár ránk. Végül lelkesedés és idealiz­mus kell a dologhoz és hazafias érzés lelke­sedéssel és idealizmus ami miudeu mun­kánkban Írenne van. Engedtessék meg nekünk, hogy e közvet­len célok mögött lássuk a távolabbi nagy cé­lokat is. amelvek a nemzetre várnak, ame­lyeket nagyrésziikben már nem ez a korrnánv fog megvalósítani, hanem a nemzetnek mint­egy r>0 évre terjedő hosszabb munkatervét adják. Ennek látása nélkül azonban a jelen munka nem végezhető el. Nekünk kell ellát­nunk «a közellátást, ez külön feladatunk az előttünk álló háboiue időszakban és abban az időíwakban, amit majd a háború utórezgé­sei időszakának nevezhetünk Ezt a felada­tot vállalta Laky Dezső barátunk. Nem könv- nyü, hanem inkább odiórius a feladat és 9zép hogy elvállalta. „NAGYON HASZNOS, HA A KOR- MÁNYNAK ERDÉLYI TAGJA VAN“ Mint az elnök ur mác mondotta, változás is történt a kormány öbszetéáelében. Végte­lenül fájlalom, hogy Teleki Mihály gróf La rátom saját kérelmére lemondott a földműve­lésügyi tárca viteléről. Báuffy Dániel báró barátom erdélyi. Örü­lök, hogy vállalta ezt a feladatot, mert nemcsak munkaköri vállalt, hanem ennek Szakszerűen. tökéletesen ura, azonkívül I úgy érzem és már tapasztalatból is tudom azalatt a kevés idő alatt, mióta földműve­lésügyi miniszter, hogy nagyon hasznos, ha a kormánynak erdélyi tagja van. Végül még egy szót kívánok szólni az erdélyi pártról. Én magam voltam, aki egyrészt mint erdélyi ember, másrészt mint Magyarország miniízíterelnöke is, arra kértem az erdélyieket, hogy most még maradjanak együtt és uj erdélyi pártot vagy erdélyi csoportot alakítsanak. Természe<tieis azonban, hogy a két párt a kor­mánytámogató rokon párt ugyanazt a célit szolgája, ugyanazt a munkát végzi együtt és közösen. Feladataink gazdasági oldalát az előbb je leztem. Most itt van a közigazgatási csoport. Ebben vonatkozásban sem aludtunk vagy a manapság használatos kifejezéssel topogtunk, mert a közigazgatási változtatásoknak — mondjuk közigazgatási téren való reformok­nak — egé=z sora vagy teljesen kész, vagy időközben kész lesz és azok egymás után a Ház elé kerülnek. Nem akarok ezekre rész­letesen kitérni. Természetesen sorra a párt ©lé kerülnek, mielőtt a Házba vinnék a ja- vasla'ttokat. REFORMOK Első a községi képviselőtteistüleftek szerve­zetű reformja, azután pedig a törvényhatósá­gi bizottságoké. Természetesen a törvényha* tósági jogú városokat is revízió alá kell ven­ni Art'tttli a megyei városi képvi.i lőtewlüV- trk */rrve/e|t-mk reformja, u vármegyék tiajitvUölőínrk kérd<S*r, u v&lav/totl ős kine­vezett tiin/.tviselők ügye van előttünk. In vau végiil u tanyai közigazgatás ügy«, muriv egyike legc.drgégctőbb én leg­elhanyagoltabb kércléltekijek. A felsorolt teendőkhöz járul az országos köziguzgiitá- sí pótadó bevezetése, a községi, vármegyei potadó at ányobitása. Isiihez járul az alsó- fokú közigazgatási bíróságok szervezési és jogorvoslati reformja. Végül a gyámügyi reloriu. Ez tehát az a program, amely közigazgatási téren áll elöltünk. „KÜLPOLITIKÁNK VÁLTOZAT­LAN!“ A Ház most megindult munkájáról szól- va, utalt arra, hogy a parlament csütör­töki ölesen két törvényjavaslatot nyújtott h<*.( Egyik a liáromhataluü egyezményhez történt csatlakozásról szól, amelyet m.-tn szükséges jellemeznie, mert elmondotta már tÖbbizben, miért történt a csatlako­zásunk. F.zt mindenki történelmi folyamul kö- vethezményéneh tekinti. A másik tör- ■ fény javaslat a jugoszláv—itt agyar barát­sági szerződést öl szól. Mind a kettőt, mint a beteg kiiliigyini- niszter helyettese nyújtotta be. A külügy­miniszter egészségi állapota egyébként a határozott komoly javulás utján van. A két törvényjavaslathoz, mint u kuliigyrnj. oii zter helyet lese, hozzáfűzheti röviden rgen/, külpolitikánk jellemzésére, hogy kid /tol 11 i káuk váll ozat! an. Külpolitikánkat annyiszor jellemezte már hogy enne! többet mondani nem kell. 1 y. lán egy dolgot kell külpolitikai vonat­kozásban különösen megemlíteni és #-z a román-ügy. Röviden végezhet vele. C«ak annyit akar mondani, hogy nagy megnyugvásra szolgál az, hogy je­lenleg sok német csapat van Romániá­ban. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban meg kell emlékeznie vitéz Bariba Károlv honvédelmi miniszter németországi útjá­ról. A honvédelmi miniszter utazásával kapcsolatban a legvadabb találgatások Bzáguldtak végig Budapest köd borította uteáiu. Ennek következtében sem nem magyarázta a honvédelmi miniszter eluta­zását, sem nern exkuzálta. sem nem cá­folta. Tette ezt azzal a nyugodt tapaszta­lattal, hogy mindenféle mendemondától és csodavárástól mentesen, nyugodtan kell végeznünk a dolgunkat. Ebhez tartozik az is. hogy a honvédelmi miniszter Németor­szágba utazott, hogy ott viszonozzon egv látogatást és érintkezésbe lépjen a német véderő vezetőivel. Ez a rendkívül barát­ságos érintkezés a német és a magyar had­sereg között állandóan megvan. Btsrfha honvédelmi miniszter a német hadseregfiparancsnokság meghívására ellátogatott Berlinbe BERLIN, január 24. (MTI.) Vitéz Bar- thu Károly honvédelmi miniszter a német hudseregfőparancsnokság meghívására, Keitel tábornagy budapesti látogatásának viszonzására csütörtök reggel a menetrend­szerű bécsi gyorsvonattal, kisszámú kísé­rettel Berlinbe érkezett. Fogadására a pályaudvaron többek között megjelent Keitel tábornagy, a német hadseregföpa- rancsnokság főnöke, Haase altábornagy'. Berlin város katonai parancsnoka, magyar részről pedig Sztójay Döme titkos taná­csos. berlini magyar követ. Az üdvözlések után a honvédelmi miniszter és kísérete elhaladt a pályaudvar előtt felállított diszs/.ázad előtt, mialatt a katonazenekar a diszindulót játszotta. Azután gépkocsiba szállt és az Adlon szállóbeli lakására haj­tatott. Három napig marad a német fővá­rosban, majd a nyugati harctérre indul. BERLIN, január 24. (MTI.) Vitéz dal­nok f alvi Bartha Károlv honvédelmi mi­niszter, aki csütörtökön érkezett Berlin­be. este Keitel vezértábornagy vendége volt. Ma, pénteken Braucbitsch vezértá­bornagy. a hadsereg főparancsnokának képviseletében Fromm vezérezredesnél, a tartalékos hadsereg főparancsnokánál tett hivatalos látogatást a honvédelmi mi­niszter. Keitel vezértábornagy látja vendégül a magyar minisztert Kswarez képviselőt bizonyíték hLtiyá-iaB (elmentették Társait egy hónap és két és félév közit! váltakozó büntetéssel sújtotta a bíróság BUDAPEST, január 24. (Magyar Or­szágos Tudósító.) A budapesti Inintető- ’ törvényszék ötös tanácsa csütörtökön hir­detett ítéletet Kowarcz Emil országgyü- I lesi képviselő és társainak államíelforga- 1 tásra irányuló bűnügyében. A törvényszék Kouarcz Etnii országgyűlési képviselőt az összes" vád alól bizonyítékok hiá­nyában felmentette. Kábái Jánost 2 és félévi fogházra, Pado­nvi Oszkárt, Cseh Kálmánt és Doch Álla­mot 1 és félévi fogházra. Völgyi Jánost 1 évi fogházra, Lendvav Vincét 3 havi fog­házra, Balogh Jánost 6 havi fogházra. Szloboda Vilmost 3 havi fogházra, Varga József és Tóth Béla vádlottakat egyen­ként 3—3 havi «fogházra, Vigh Jenonét egyhónapi elzárásra, Vámos Kálmánt 2 hónapi fogházra és Cserepes Jenőt egy­hónapi fogházra ítélte a büntető törvény­szék. Tiz vádlottat bizonyítékok hijján felmentett. Súlyos veszteségek érték a görögöket as&ániáitan A<z ota&z vzpzttsityck e-zzd szegen (eUtUélUde^ek RÓMA, január 24. (Ştefani.) Azt az athéni hivatalos közlést, amely szerint a görögöknek Olaszország ellen folytatott háborúban támadásaik során 7723 halott­juk, köztük 158 tiszt volt, feltűnő helyen közük az olasz lapok. A görög jelentés semmit sem mond a sebesültek, eltűntek, fogságbaesettek számáról és nyilvánvaló, hogy ez is jelentékeny, ha a halottak szá­ma ekkora. Elég ezzel szemben rámutat­ni arra, hogy római hivatalos közlemé­nyek szerint az olasz halottak száma az ellenségeskedések kezdetétől december végéig csupán 2081, vagyis a görög veszte­ség 27 százaléka. Ha figyelembe vefeszük, hogy Olaszországnak többmillió harcosa van, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a görög hadsereg igen kis erői erő­sen érezhetik ezt a súlyos veszteséget és Görögország sorsának beteljesülése csak rövid idő kérdése lehet. (MTI.) A Concordia Rt. nyomdai miiintézetének nyomása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents