Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-22 / 17. szám

Egy jüinien Kétszáz ere muh. hogy 1741-ben cgy auzs- burgi ruhakereskedő üzletének egyik ablakát a fal betörésével egészen az utca szintjéig „lejebbiteite“ s igy akaratlanul feltalált va­lami újat.: a kirakatot. A dolog, mint igen sokszor a nagyjelentőségű történéseknél szo­kott lenni, tisztára véletlen miive volt s egy­előre nem is követték a példát, bár a nagy történelmi hirii és kereskedelméről fontos rá- roskában a kezdemény nagy izgalmat okozott. Majdnem ágostai ,,protestálás“ és. „augsburgi csata“ lett. Úgyszólván meg kellett ismételni a találmányt s ezt 1835-ben Berlin városában meg is tették. Innen az uj divat —1 a hatol más kereskedelmi föllendülés kora volt ez — eljutott Párisba, Londonba és szinte ugyan­azon időben Bécsbc és Budapestre s egyre fejlődött, amint az olajvilágitást a légszesz bevezetése kiszorítván, fényhatóságokat lehe­tett kapcsolni az áruk szépségéhez és elren­dezéséhez. Tpdjuk. hogy a kirakatok rendezé­se fokozatosan hatalmas és drága művészetté vált. Ma már nagy város nem nélkülözheti. Azért kirakati szépségversenyeket szoktak rendezni. Egész vagyonokat költenek el az üzletek portáléjaira, cimtabláira, a kirakaton bélelésére és üvegére. Valahányszor uj anyag vagy kiviteli lehetőség támad., rögtön alkal­mazzák az üzlet küllő mi hatásának emelése.-, re. És ugyancsak súlyos összegeket költenek el a kirakatrendezők szegőd telesére. A ,,lei- rakatrendezés“ nagyjelentőségű fogalom lett és bevonult a művészet, politika, társadalom szókincsébe is. A külső hálái keresését jelzik vele. Nem igen halljuk azonban, hogy ezt a ju­bileumot megünnepelnék, mint a magyar la­pok ajánlották: legalább szép kirakatrende­zések alakjában. Az idő nem alkalmas reá. Nagy gondok nyomják az embereket és kü­lönlegesen a kereskedelmet mely nemcsak átmeneti, hanem szervi válságba is került. A háborús kereskedelem állandóan gátlásokkal küzd, amelyeket fölösleges részletezni, azon kívül nagy kísértések is csábítják, mint árdrá- gitási, árurejtő, láncolási célzatok: nem jó nagy figyelmet kelteni. A fajvédelmi mozgal­mak is nehezítik a kereskedelmi világ nyu­galmát. Sokhelyt idegen származású kereske­dő: zsidó, arab, örmény, görög, olasz és poli­tikai vagy társadalmi érdekek ellene zúdul­nak. A kereskedelem egyéni kezdeményező lehetőség nélkül a mai rendben ugyancsak hamarosan megrendülni kezd és ez válságot jelent. De különben az irányított gazdasági rend az autarkiás szellem, a nacionalizálás, az élettér elve már megköti a szabad keres kedelem lehetőségét és az egész tevékenység közt a szövetkezeti vagyis egykéz-rendszer felé nyomja. Ily időkben a kereskedő­nek nincs sok hajlnadósága jubileumok rendezésére. A szép kirakat kiállítása egyéni­ség ízlését és érdekét követeli, ina pedig egyéniség- és érdekellenes világot élünk. De ha nincs jubiluem, azért még lehetne szép a kirakat abból a kevés áruból, ami rendelke­zésére áll. Itt érkezünk el egy erősen gya­korlati és kolozsvári kérdéshez. Valóban időszerű, hogy megkérdezzük, váj­jon a kolozsvári kirakat, illetve általában u kereskedés külső megjelenési alapja, tetsze- tös-e városunkban? Rögtön és röviden yála- szólhatunk: nem! Kevés kivétellel még az elsőrangú üzleteink se árulnak el szépre való törekvést. Rengeteg kereskedés is van Ko­lozsvárt és a legtöbb kisvárosi külsőben sze­rénykedik. Csupa hamupipőke — de sok sze- dett-vedett holmi közt. A portálé elavult, a cimtábla ízléstelen, mindkettő a lehető leg­nagyobb térfogatra törekszik és ellepi a ház­falakat, nem beszélve „hangosságukról“'. A kirakat pedig zsúfolt, összevissza, tarkubarka, legtöbbször gyöngén világítva. Itt alapos lá­zadásra volna szükség, melyet aztán művészi nevelés és irányítás levezetne. Meg kellene tanulni, hogy alig laiható portáléval, kicsiny és Ízléses cirntáblóval vagy a kirakatra helye­zett ércbetükkel, kevés áru választékos cso­portosításéival, erőteljes szín és fényhatások­kal, a csiszolt és tarka üveg felhasználásával nagyobb eredményt érhetünk el, mint ordicó és nagyra méretezett és halmozott alkatele­mekkel. Régi tapasztalat, hogy az ízléses kül­sejű boltba szívesebben megy az ember, mint az ellenkezőbe. Még hentesáruknál és gyár matcikkeknél is több—a kevés és Ínycsiklan­dozó — az■ ízlés. A kirakat jubileumának nagyszerű megünneplése volna Kolozsvárt, ha kereskedőink, elfogadnák ezt « bírálatot. Most külön alkalom is volna reá. Megújítják a cég­táblákat és egvidőben uj portálokat is csinál­tatnak. A szükségest a széppel összekapcsol­hatnák, bizonyára nem nagyobb költséggel, mint azt, ami kiabál és izléstelenkedik (So ) Run, pálinka és szesz­főzők figyelmébe! Uj pálinka és szeszfokolók, valamint hozzá­való átszámítási táblázatok kaphatók: „OPTIKA“ Seeleníreund és Tsa Kolozsvár, EgyeUm-utca 1. szám. 1941 Januar 22. ELLENZÉK mm fontos értekezleteket rendez a Hdggar Élet Pártja az ország különböző részeiken BUDAPEST, január ‘22. A Budapesti Értesítő jelenti: A Magyar Élet Partja továbbfolytatja az ország különböző ré­szein rendezett MÉP vezetőségi értekez­leten felvilágositó munkáját. Január 23- ikán Magyaróváron lesz értekezlet Ries Ádám és Czerman Antal országgyűlési képviselők részvételével. Január 26-ikán Makón megjelenik vitéz Bonczos Miklós államtitkár, a csanádvármegyei MÉP or­szággyűlési képviselőkkel együtt. Február 2-ikán, vasárnap három helyen , lesz veze­tőségi értelkezlcl: Komáromban, Mező- vásárhelyt és Sopronban* ahol Varga Jó­zsef dr. kereskedelem és iparügyi minisz­ter jelenik meg. üraveiros nyomozással elfogja a rendőrség a üem-iiicai rabló- fámadás egyilí jegeséi KOLOZSVÁR, január 22. (Saját tud.) Hirt adtunk legutóbb arról a vakmerő rablótáma­dásról, amely az elmúlt napok egyik estéjén a Bem-u'tca sétatér felöli részén történt. Mint ismeretes, Török Zoltán Mező utca' 97 szám alatti lakost a néptelen utcán1 ismeretlen egyé nek megtámadnák és mindenéből kifosztot­ták. Az utónál lók nem elégedtek meg az ál­dozatuknál talált pénzzel, hanem levették I róla a bőrkabátot és a kalapot is. Az utcai rablótámadás áldozata a kinos és J kellemetlen esetről jelentést tett a rendőrség j hiinügyi osztályán, amely a kapott személy- i leírások alapján a Tegérélyeisebb nyomozást j indította meg a tettesek kézrekeritésére. A 1 wmi—i EGYETEK és URÁNIA Mozgók nyomozás meglepően gyors eredménnyel járt. A rendőrség közegeinek két nap leforgása alatt sikerült elfogniuk az egyik tettest Bart ha Márton 29 éves Aranybulla utca 10 szám alatt lakó munkanélküli egyén szemé­lyében. Kihallgatása során Bartha Márton beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a Bem-utnaü rablótámadást másodmagával kö­vetne el, bűntársát azonban, akinek egye­lőre sikerült eltűnnie, nem akarta megne vezni. Kihallgatása után a letartóztatott Barthai Mártont a rendőrség tegnap délutáni átadta az ügyészségnek, mig a bűnügyi osz­tály erélyesen folytatja tovább a. nyomozást a szökésben lévő bűntárs kézrekeritésére. Ma, szerdán egyszerre vetítik lg lói diákok hangu'atos zenés vígjátékot. Farkas Imre közismert diákopéfe'ttjének filmváltozata. Fősz, Jávor Pál, Gervay Marica és Kabos Gyula. E öadásók kezdete 3, 5,7 és 9 órakor. Fiatalság filmje! Műsoron kívül hangos híradók. Léngsges adő&edYezmSnge&et biztosított a kőim a kisiparosoknak Mélyreható szociális újítások az egyenesadó terén BUDAPEST, január 22. (MTI.) Az 1940. évi XXII te. az egyeaesadó terén mélyreható szociális újításokat hozott. Az általános egyenesadóra vonatkozó rendel­kezések életbeléptetése tárgyában kiadott végrehajtási utasítás igy a többi között intézkedik a kisiparosok állandó adótéte­lek alapján történő adóztatásáról. Az állandó adótételekkel való adózást a pénzügyminiszter úgy szabályozta, hogy a kézmüiparos saját személye után kis­községben 12 pengőt, nagyközségben ló pengőt, az 50.000-nél kevesebb lakosú városban 20 pengőt, az 50.000—100.0()0 lakosú városokban 22 pengőt és a 100 ezernél több lakosú vidéki városokban pedig 24 pengőt tartozik fizetni. Ugyané csoportosítás szerint a kézmüipa­ros a segéd után 8—8—10, illetve 12 pen­gőt, a tanoncok után 4—4—4—5, illetve 6 pengőt fizet. Ezenkívül a városokban az üzletbért és a lakásbért is figyelembe kell venni és az üzleíbér minden 100 pengője után 1 1 50—-2, illetve 3 pengőt, a lakbér után pedig 1—1.50, illetve 2 pengőt kell az 5 adótételhez hozzáadni aszerint, hogy a város 50.000-nél kevesebb lakosa, 50.000 — 100.000 közötti lélekszámú, vagy pedig 100 000-nél több lakosú. Az adótételek alkalmazásánál tehát há­rom fontos tényező van: először az adózó lakhelyét kisközségnek, nagyközségnek, vagy tárosnak kell-e tekinteni. 2. A ren­delet alkalmazása szempontjából kit kell kézműiparosnak, segédnek, illetve tanon- coknah tekinteni. 3. Mikor van helye a lakásbél és üzletbér számitásbavételének. Mindezekről a végrehajtási utasítás részle. tespn rendelkezik. A megállapított állandó adótételeknek a felét fizeti az a kisiparos, aki 60 éves el­múlt, vagy akinek jövedelme túlnyomó­részt napszámkeresetből származik. Az el­ső és II. járadékosztályba sorozott hadi­rokkant kézmüiparosok, valamint azok az özvegy nők, akik a kézműipart özvegyi jogon folytatják, a segéd után járó adót nem fizetik. Több, missí ezerhátszáz fiú és leány iparos- tanuló van Kolozsváron Az iskolába járó kereskedőiáooncok színia százhúsz KOLOZSVÁR, január 22. (Saját tud.) A közelmúltban sorozatos cikkek keretében is­mertettük a Kolozsváron megindult népokta­tásügyi munkát. Ez a munka, bár lehetőségei még mindig korlátozottak, abban a szellem­ben halad, amely a nemzet és a nagymultu* város jövője szempontjából a legtöbbéit igér. Fenti kérdés kiegészítéseképpen ezúttal a népiskolai oktatással kapcsolatos iparos ta noncoktatás ügyére térünk ki. Az iparos tanoncok oktalása szintén együtt indult meg a népiskolai tanulókéval. A fiú tanonciskola igen értékes tanszer felszereléssel kezdte el munkáját, 8 tanter­met! magában foglaló, saját jól ellátott és szerencsésen megkímélt épületében. Ez az iskola ideiglenesen általános irányú •ipari tanonciskola, minthogy a nagyobb kö­rültekintést és bővebb anyagi segítséget igénylő szakirányú átszervezés a jövő tanév­re maradt, többi idő lévén igy annak előké­szítésére. A tanulók létszáma ez. idő szerint 1005, akiknek jórésze magyar. Vallási megoszlás szerint közülük 362 református (31.28 száza­lék), 247 római katolikus (24.82 százalék), 203 zsidó (20.40 százalék), 123 görög katoli­kus (12.36 százalék). 30 unitárius (3.01 szá­zalék), 27 görög keleti (2.71 százalék) és 13 evangélikus (1-30 százalék). E vallásfeleke- r;eti tagozódás egyben a nemzetiségi megosz­lásra is világos képet nyújt. Ennek megfelelően az iparos tanonciskolában a tanítás nyelve B fi L B 31 REVÜ­ruhába UobtUy, ÜÜldáz-ut ZZ. sz. a magyar, de a román nyelvet is tanítják, naivei arra — mint hazai nyelv -— az élet ben is Szükségük lehet.' IPAROSTANONC OTTHON, TANONC- LEÁNY- ÉS KERESKEDŐ TANONCIS­KOLA A jövő magyar kisiparos társadalmának nevelésében igen nagyjeleftíőségü itézmény az iparos tanoncotthon. Kolozsváron jelenleg két felekezeti veze­tés alatt álló tanoncotthon van. Egyik katolikus, a másik református. Az állami tanoncotthon kitünően felszr relt, modern épületét a kivonuló románok alaposan kiíosztották. A jól megépített ott­hon ennek ellenére — aránylag kevés költ­séggel — újra átalakítható hivatásának. A székely fiuk különleges iparszeretetére való tekintettel, egy állami iparostanonc otthon nagyon fontos nemzeti hivatást tölthet be. Az iparostanonc leányiskolában 240 a be­iratkozott tanulók száma. Ezek közül 123 református, 80 római kato’í- kus. 29 zsidó, 3 görög katolikus, 2—2 evan­gélikus és unitárius s egy körög keleti van. Mivel a vidékről bejáró tanulólányok el­maradtak, az elmúlt évhez viszonyítva lénye­ges visszaesés mutatkozik ebben az iskolában. Az iparos leánytanoncisko'lának három ta­nárnője van, akik közül egyik kézimunka mesternő. A fiú ipamstanonciskolâban 10 tanító mű­ködik. A tanítókon kivül egy raunkamester áll az iskola szolgálatában. A kereskedő tanonciskola 120 tanoücút négy tanító neveli. Ebben az iskolában is magyar a tanoncok nagyobbik százaléka. Ennek ellenére a ro­mán nyelvet is rendszeresen tanitják. SZABÁLYOZTÁK ZÁGRÁBBAN ^ A KENYÉRSÜTÉST ZÁGRÁB, január 22. (Búd. Tud.) A város élelmezési hivatala rendeletet adott ki, amely­nek értelmében már szombattól kezdve Zág­rábban csak olyan kenyeret- szabad sütni, amelyben 50 százalék buza és 50 százalék kukoricaliszt van. Az uj kenyér kilónként 4 dinár 50 para. A FELSŐHAZ UJ TAGJAI BUDAPEST, január 22. (MTI.) A Kor­mányzó Ur Őfőméltósága a miniszterelnök előterjesztésére . Mitschenbacher Emil dr. m. kir. közlekedés és kereskedelemügyi főtitkár felsőházi tagot, az Országos Magyar Mezőgaz­dasági Egyesület ügyvezető igazgatóját, aki­nek felsőházi tagsága február hó 28-ával le­jár és feleőri Nagy Pál földbirtokost, az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület alelnökét, 1941 március elsejével a magyar országgyűlés felsőházi tagjává kinevezte. Víffyáz&f1 *_ A Darmol hashajtót utánoz­zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOI“ szónak és T alakú bevágás­nak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. HALÁLOS KIMENETELŰ GÁZOLÁS A SZÁSZÉENESI ORSZÁGÚTON KOLOZSVÁR, január 22. (Saját tud.) Halálos kimenetelű gépkocsigázolás történt tegnap a déli órákban a Szászfenesről Ko­lozsvárra vezető országúton, a 406-os kilo­méterkő közelében. Egy Kolozsvárra ha­ladó autóbusz halálra gázolta Pasali Ist­ván 30 éves kolozsvári családos cipofelső- részkészitőt, aki Zsák-utca 8. sz. alatt la­kik. A szerencsétlen ember a gázolás foly­tán nyomban kiszenvedett. A megindított csendőrségi nyomozás megállapította, hogy a gázolásért maga az áldozat fele­lős, aki két másik társával: Grauer János Hegedűs Sándor-utca 9. sz. és Nyisztor Tibor Szappan-utca 7. szám alatti lakosok társaságában ittas fejjel meg akarták ál­lítani a robogó autóbuszt. Pasali eközben a gép elé ugrott, amely nem tudta már kikerülni és a szerencsétlen ember igy lel­te halálát. Ezt a megállapítást a hatósá­gok előtt az utasokkal zsúfolt, gépkocsiban ülők. mint szemtanuk, igazolták. Pasali holttestét beszállították a bonctani inté­zetbe és a halálosvégü gázolás ügyében még folyik a vizsgálat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents