Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-21 / 16. szám

{941 január 21. ELLENZÉK tßz EIÎJSZ közvetítő szerv a fárscdalcm és az dlidm feöiőíf“ A politikamentes magyar közösség célkitűzései majd annak idején részletes tájékoztatót adunk. — Müven reményekkel nézünk a jövőbe?- A leg jobbakkal. Mindenki érzi — de különösen a kis emberek bogy szükség van olyan szervezetre, amely szo­rosan, fegyelmezett egységbe fogja az egész magyar társadalmat. Valahogyan mintha ösztönösen éreznék az emberek, hogy a háború vihara még a fejünk felett tombol és ma éppen olyan szükség van magyarnak a magyarral való összefogá­sára, mint volt román időkben. Felkészülés ez a jövőre. Ezért fogadják kiküldötteinkéit mindenütt szívesen. ezzel magyarázható, hogy az első két hét alatt több mint 5000 tagkönyvet adtunk ki. Vágynak sz emberek olyan politikamentes magyar közösségbe, ahol nem választ el egymástól semmi, sem a po­litikai nézetek különbözősége (mert itt po- Ii»izá!ni nem engedünk senkit), sem osztály- különbségek. (m.) .......... .... KOLOZSVÁR, január 21. (Saját tud.) Az Erdélyi Magyar Szövetség kolozsvári csoportja nagy lendülettel látott hozzá munkájához. A Szövetség alig két. héttel ezelőtt kezdte meg a város beszervezését es ma már ötezernél több tagja vari. Mű­ködését a kitűnő szervező erővel ren­delkező Puskás Lajos rám. hat. gimná­ziumi tanár irányítja, akit a szövetség vezérkara szivvel-lélekkel támogat. BESZÉLGETÉS PUSKÁS TANÁRRAL Az Ellenzék munkatársa beszélgetést folytatott Puskás tanárral, aki az alábbi­akban ismertette a szövetség célkitűzé­seit. — Miben látja a tanár ur ma Magyar- országon az EMSz feladatát és létjogosult­ságát? — tettük fel az első kérdést. — Román időkben a kisebbségi sors­ban élő magyarságnak magának kellett gondoskodnia olyan társadalmi feladatok megoldásáról, amelyek tulajdonképpen az állam gondjait kell képezzék. Gondolunk itt elsősorban a társadalom elesettjeinek, a munkaképteleneknek, munkanélküliek­nek a védelméről. De gondolunk a bete­gek és jogfosztottak hosszú sorára is. Ezek a kisebbségi sorsban mind a magyar tár­sadalom vállaira nehezedő feladatok vol­tak. Ezért volt az, hogy például a régi népközösségi szervezetben a tár- í sadalmi szakosztály feladatai voltak a legsúlyosabbak. A magyar állam természetesen rendel­kezésére áll most már minden magyarnak s bir is minden társadalmi bajt orvosló és orvoslásra képes szervvel. Társadalmi téren tehát nem az az első­rendű feladat, hogy mi magunk folyó­sítsunk segélyeket, küldjünk ingyen or­vost, vagy adjunk jogvédelmet, mint volt ez a román uralom alatt. Felada­tunk e téren inkább az, hogy hozzáse­gítsük a megfelelő szervekhez s az ál­lam által rendelkezésre bocsájtott for­rásokhoz azokat, akik ezekre rászorul­nak. Az EMSz — az erdélyi magyar­ságnak ez a társadalmi csúcsszervet,e.te — közvetítő a társadalom és az állam között. S ezzel komoly szolgálatot vé­gez. ‘I A hivatalos szerveket — a nép legalsó ré­tegeibe lenyúló szervezete révén — állan­dóan tájékoztatni tudja az egyes intézke­dések hatékonyságáról, vagy esetleg ezek eredménytelenségéről. S ezzel esryformán nagy szolgálatot tesz az államnak és tár­sadalomnak. Hasonlóan tájékoztató, fel­világosító, közvetítő szerepe van az álla­mi szervekre rászoruló egyénekkel szem­ben is. Ezért állítottuk fel irodánkban a jogügyi és egészségügyi tanácsadót egy ügyvéd, illetve orvos vezetésével, akik felvilágosítást adnak egyes esetekben az igénybevehető állami szervekről, illetve hozzásegítik az igényjogosultakat az állam által rendelkezésre bocsátott lehetőségek­hez. b Tehaib az E^ÍSZ közvetlenül nem segít a maga erejéből? — De segítünk, azonban csak olyan ese­tekben, amikor megfelelő állami szerv nem á.? rendelkezésre, de természetlesen csak oly mértékig, amennyire kitelik elég szerény anyagi lehetőségeinkből. Különösen kezdetben sok nehézséggel küzdünk, hi­szen újra kell szerveznünk az egész tizede- si-főtizedesi testületet, rtagköny veket kiáluitanunk, a tagdijak besze­désié még meg sem kezdődhetett, néhány igen lelkes körzetet kivéve. Hogyan váltjak be az teisti szinházi kul- tureiőadások? — Az dső előadás hirdetése után olyan tö­meggel jeŰlemtkezteik a résztvevők, hogy Misiéi fcSayv Tizenegyezer mérfüldnyi magasságra emelkedett kánonjával a iorosz sztratoszféra-kutató Tezenöt perc — ötvenhatíokos liideginn Moszkvából jelentik: A Pravda vasárnapi Száma hosszú beszélgetést közöl Fomin szov jetorosz tudóssal. aki szabad léggömbbel, nyílt kosárban felszállt a sztratoszférába. A felszállás után a léggömb 2—6 méterig ter­jedő sebességgel szállít másodpercenként. A ballon 5.000 méter magasságban érte el a gömbalakot. 0.000 méter magasságban sürii felhő rétegen haladt át. 9.500 méter magas­ságban 60 fok vollt fagypont >sl!att, de a to­vábbi magasságban már csökkent a hideg. Másfélórás repülés után 11.000 méternyi- 1 re emelkedtek. Ez volt a legmagasabb * 11 pont. Itt 56 fokos volt, a hideg. 15 percig tartózkodtak ebben a magasságban. Az emberi szervezet működésében elbirha tatlan fájdalommal járt ez a nagy hideg. Az j orosz tudósok különböző készülékek segitsé- j gé'f 1 minden nehézség né’kül végezhették j méréseiket. Az ég ebben a magasságban vilá- I goskék volt és halványszürke árnyalatok tar- ] kirótták. Leszálláskor a gömb négyméteres másodpercenkénti sebességgel haladt a föld felé. A földet csak 3500 méter magasságból látták először. A repülés ideje 2 óra 55 per­cig tartott ,ezalatt 2500 kilométert szállít a léggömb. Angol légvédelmi ágyú a partokon. Téli bficttjşi krónika: élslmfszerek, raSianemüek és fa a betörők és tolvajok keresett cikke! A Szopopi-utcában az egyik ház kapuját is elvitték ismeretlen tettesek és minden minden szakból és minden nyelven: iüiyéirat ENGE-iiu kolozsv*r­Kérjen jegyzéket! KOLOZSVÁR, január 21. (Saját tud.) A rendőrség bűnügyi oszstályához az utóbbi 24 órában a legváltozatosabb bűncselekmények ügyében érkeztek feljelentések. Ennek alap" ján a bűnügyi krónikában besurranó tolvaj- lástól zsebmetszésig és betörésig az alábbi érdeke« eseteket találtuk: Álkulcsos betörők jártak a gróf Kun-utca 11 szám alatti házban, ahol Gáspár Lajos la­kásából ellaptak egy arany karkötőórát, egy ébresztő órát és egyéb apró holmikat, íöbb minit 100 pengő értékben. — özv. Pop Já­nosáé és f erner Berta, Kálmán király-utca 110 szánt alatti lakosok feljelentése szerint ugyancsak álkulcsos betörők hatoltak Laká­sukba s a Szekrényükből ruha és fehérneműt s egy- arany karikagyűrűt loptak el. A kár '150 pengő. — Gvőry József Duna-utca 69. szám aliat ti lakos feljelentésit tett ismeretlen tettesek ellen, aki egy őrizetben pilanatban lezárt huskihordó kocsijából sonkát, szalámit!, kolbászt és felvágottat lopott, mintegy 50 pengő értékben. — Újabb kerékpárlopásról is érkezett jelentés a bűnügyi osztályhoz. Is meretlen tettes éjszaka behatolt Smerholz Nattier Pál Pásztor-utca 2. szám alatti lakos házába, letörte a fáskamra lakatját és kilop­ta onnian több mint 150 pengő értékű Rapid gyártmányú kerékpárját. — Preisíer Her­mann Földész-utca 36 szám alatti lakosnak a Tímár utcában lévő hentes üzletében Í6 be­törők jártak. Feszitő vasakkal1 feltörték az üzlet ajtaját é9 onnan több minit 150 pengő értékű zsirt és liusnemüeket loptak eth Nagyszabású betörés volt a HoiSiszu-utca 36 szám alaltiti házban is, ahol Einhorn Sala­mon lakásának ajtóját ismeretlen tettesek feltörték és a család távollétében egy perzsa- szőnyeget és egy értékes perzsabundát loptak eil. A kár közel 500 pengő. — Erdélyi Kata­lin Boldog utca 2 szám alatti lakos feljelen­tése szerint ismeretlen tettesek álkulcs se­gítségével az elmúlt éjszaka betörtek a laká­sába és onnan hét selvemruhát és egyéb ér­téktárgyakat laptak el többszáz pengő ér­tékben. Nem mindennapi lopás bűnügyében tett felijei erntest ia rendőrségen Nagy Ferenc Szó pori-ut 8 szám alatti lakos. Ismeretien tet­tesek éjszaka teljesen lebontották és elvitték a ház kiskapuját. Reggel, amikor a tulajdo­nos ki akart menni. >ai kapunak már csak Hüllt helyét találta. -— Vakmerő zsebtolvajlás ügyében tett jelentesti a bűnügyi osztályon Vigyázó Gáborné, marosvásrhelyi illetőségű uriasszonv. A Nagy-várad—Kolozsvár közötti útszakaszon a Személyvonat egyik másodosz­tályú fülkéjében ismeretlen tettes 50 pengőt lopott ki kézitáskájából. A károsult uriasz szonv csak akkor vette észre a lopást, ami­kor Kolozsvárra érkezett. Állítása szerint a zsebinetszo egy 45—48 év köriül egyén le­hetett. aki ugyanabban a vasúti kocsiban uta­zott és szintén Kolozsváron szállott le­A rendőrség bűnügyi osztálya az újabb so­rozatod biineselekménvek ügyében eré'ves, széleskörű nyomozást folytat a tetteseik kéz rekeriifcésére. Bécsi felt! A hónap középső napján kezdték meg a neki hódoló ünnepi hetet és néhány nap múlva véget érnek zajos kihangzással. I ündöklően vegyes érzések és gondolatok övezetében illetjük a bécsi, ele más né­met helyeken is zajló ünnepségeket. Grill­parzer Ferenc, a százötven év előtt, 1791 január 15-én született nagy drámaíró faj­lagosan bécsi és osztrák ember volt, hit tisztviselője a Habsburg-Császárságnak. melyet valóban telivér bürokratizmussal I szolgált, arnig az udvari tanácsos divato­zó címével, a levéltári igazgató nyugdi­jával vissza nem vonult — mindenkor kö­vetkezetes visszavonultságába, sőt önkén­tes számkivetésébe. Komor elégedettség­ben, vagy keserű füstölgésben mindig hangsúlyozott bécsi polgár maradt, szülő­városának igazi képviselője, habár ennek általános drámaisága ritkán adott hangot, mert művészete teljesen kifejezte a bécsi barokk-klasszicizmust, melyet a romanti­kus kor csak éppen csipkézett, átszőtt és átmelegitett nála. Nagy Németországhoz tulajdonkép egyedül a nyelv fűzte, melv- nek egyik legnagyobb mestere volt, majd a végzet-dráma utánzása és az indulás szellemisége, mely a weimari görögösség- hez kapcsolta s egy fölséges emlékből táplálkozott: az ifjan Goethénél tett láto­gatásából, mikor az agg olimpusi nagy­ság kedves szavai könnyekre fakasztották. És mégis az uj Németország ezt a jelleg­zetesen bécsi osztrák, habsburgi költőt, aki csak egyszer és ködösen látomúso- zott egy Reichet, mint ahogy csak egy-' szer A szegény zenész cimü nagyszerű novellájában árulta el mélyen elrejtett demokráciáját. A mai Németország föl­használ ugyanis minden alkalmat az uj német kiterjedés friss kötelékeinek meg­szilárdítására... Nekünk magyaroknak is van ily követ- kezetlen és fölmagasodó álláspontunk a Grillparzer-kérdésben. Egyik tragédiája, melynek cime szállóige lett: Ein treuer Diner seines Herres, a Bánk bán tárgyat dolgozta föl, de csak tárgyilagos dráma­választás esetéből és a világért sem hirta rá alkotóját, hogy a magyarság iránt ro* konszenvet érezzen. Sőt éppen ellenke­zőleg volt az eset. A reform-kor, a sza­badságharc és abszolutizmus magyar népe többször gyűlöletre hangolta Grillparzert, a bécsit és aulikust, ellenünk és epigi rammáiban kemény csapásokat osztoga­tott a Lajtán-tulra. De mindez nem idé­zett föl visszavágásokat. A magyar szín­pad mindig megbecsülte hires és érdemes drámáit: Sapphoja és Medeája müsorda- rabok voltak nálunk, de a magyar irodal­mi figyelés és értékelés is gyakran fog­lalkozott vele, egyéb színpadi müveivel is: pl. A tenger és szerelem hullámaival. Hero és Leander-rel, majd hires irodalmi visszavonulása után, melyet csak 1849- ben szakított meg egy pillanatra, mikor a Radetzky-ódát adta át a nyilvánosság­nak, a hagyatékából előkotort Libussa-vat és a mesteri Észter-töredékkel. Az egyé­niség korában a magyar érdeklődés szin­tén feléje fordult e különcködő egyéni­ségnek. Grillparzer nyugtalanító jelenség volt. A kedélyes Bécsben lehetőleg a ma­gányba zárkózott és egyedül magasrendü szellemi és lelki kedvteléseket űzött. Er­ről sokat beszéltek és írtak. Mikor egyet­len és pompás vigjátéka — később nagy sikerek áramlatán úszó — a bemutatón megbukott, haragvó dölyffel visszavonta minden müvét a könyvpiacról és ezentúl már csak Íróasztala fiókjának dolgozott. Több volt, mint érzékeny, öntudatos és dölyfös. Fejedelmi tünemény egy kopott legénylakásában. Ma bizonyára fölöttébb csodálkoznak, hogy a semmitollforgatók. mily seregélyrajban sikerrel tanyáznak az irodalomban és dolgaikat nem i« egy­szer dobják a nyilvánosság elé, de ha lehet, különböző válfajokban gyümölcsöz- tetve, amiben a film ugyancsak segiti őket manapság. Minden esetre jól esik. hogy 3 háborús fergetegben tevékeny egész németség ün­nepli a költőt, aki tulajdonkép. majdnem egészen bécsi, mint az ott' díszelgő szo­bor is osztrák, ahogy a briinni szobor bi­zonyítja. pedig nyilván az egész német­ségé és az egész világé. A nagy költő először a szükebb környezetbe, azután az egész nyelvterületre, végül a megértő egyetemes emberiséghez tartozik. Minden kép megérdemli, hogy legalább alakjáró' takarítsák le az idő porát, amikor tinin pélyes alkalom köszönt be. Spectator. »* av\. az előadások létjogosultsága vitán leiül áll. Kívánja magyar közönségünk minden réte­ge a miagyar színházat (ezt hangsúlyozom, hogy „magyar“) s nagyon hálás, hogy ezt anyagilag hozzáférhetővé testsizük mindenki­nek. így a szinház nem Lelsz az „urak“ ki­váltsága, hanem mindenkié is nem el választa­ni, hanem összekötni fog. — A. kulturális színvonal emelésére fog­nak szolgálni egyébként a jövő héten meg­induló egészségügyi népszerűsítő előadásisoro­zatok egyszerre négy külvárosi helyiségben, hogy minden érdeklődő a lakóhelyéhez elég közel kapjon ebből is egy kies Ízelítőt. Erről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents