Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-17 / 13. szám

«■— 1941 január 17. ELLENZÉK „Itt a székelység ősi fővárosában ismét meffcpyujfjtfik a magyar |©g ©Itáráa a magyar igazság mosszeviiágité szövétn®kétffff — fnO’ftdoéto’ de. A^ntdt "JstvÁn töíícifnéié-k&b & fttzco-stfâ&âikzttyî, itgt'&ta&iu aíaktdá. tdţes- üíásm Üi?fiepéí?es ksretek Rózsit folyí !e a marosvásárfeelvi silotalila beiktatása Antal István dr. államtitkár, mint az igazságügy-miniszter képviselője, meleg szavakkal köszöntötte a 22 esz­tendős kényszerű szünetelés után az ősi ' hagyományok nyomán uj életre induló marQsvásárhelyi ítélőtáblát. Az igazságszolgáltatásnak ezen az oltá­rán — mondotta többek között —, ame­lyet most áhitatos lélekkel állunk körül, több mint két évtizeden keresztül nem a mi igazságunk áldozati tüze lobogott, azt a tüzet, amely több mint két évtizeden keresztül e falak között parázslóit, nem az igazság eszméjének egyetlen és kizáró­lagos éltető eleme, az erkölcsi törvény tartotta életben, hanem egyes egyedül a tényleges erő, amelyről pedig tudva van, hogy önmagában, jog nélkül és erkölcsi alap nélkül nem erő, hanem puszta erő­szak és meztelen önkény, amely magától omlik össze az igazság szellőjének első fuvallatára. A haza bölcse, az első magyar igazság­ügyminiszter mondotta: „El lehet ugyan gonoszsággal és alacsony eszközök ál­tal az igaz ügyet nyomni egy időre, de végre mégis feltámad az igazság hatal­mas erőivel és elnyomóit rettentően megbünteti". Itt nem történt egyéb az elmúlt esztendő felejthetetlen szeptem­berében, mint Deák Ferenc e próféciá­jának végzetszerü beteljesedése s mi ma, amikor itt a székelység ősi főváro­sában ismét meggyujtjuk a magyar jog oltárán a magyar igazság messzevilági- tó szövétnekét, voltakképpen örök és változatlan isteni és természeti törvé­nyeknek — a jogon, az igazságon és az erkölcsi renden erőszakot elkövetni nem engedő és nem tűrő isteni és ter­mészeti törvényeknek — vagyunk egy­szerű és alázatos végrehajtói. az összes nehézségeket. Nem kicsinylem le a nehézségeket, de nem is becsülöm túl azokat, főként azért nem, mert tudom, hogy az az előálló bonyolult jogesetek rengetegé­ben ítélő bírót helyes irányban fogja ve­zetni, belülről a józan bírói intuíció de- lejtüje, kívülről pedig serkenteni az a bi­zalom, amely a társadalom és a közvé­lemény minden oldaláról a biróságok felé árad s ez a biróságok felé sugárzó felté­telnélküli bizalom, amely a csonka hazá­ban legsúlyosabb elesettségünk korszaká­ban is érintetlenül csillogott, egyike a leg­hatalmasabb államfenntartó és társada­lomösszefogó erőknek. A MAROSVÁSÁRHELYI ÍTÉLŐ­TÁBLA TRADÍCIÓJA A marosvásárhelyi Ítélőtábla évszáza­dok óta a Székelyföld egyik felsőbirósá­I ga, egyike Európa egyik legrégibb, legér­tékesebb tradíciókkal rendelkező bírói in- í tézményeinek. Páratlan történelmi múltja van, de jövője is van, amely e múlthoz minden tekintetben méltó lesz. Legalább is rajtunk áll, hogy méltó legyen. Magyar- ország történelmi szerepe évszázadokon keresztül a védőbástya szerepe volt a nyu­gati kultúra védelmében s ez ma is igy van. A Székelyföld viszont Magyarország védőbástyája 8 ezt nagyon jól tudták azok a nagy erdélyi fejedelmek, akik hazájuk függetlenségét nemcsak e földért magáért, de a királyhágóntuli részek és népek sza­badságáért is védelmezték. KÉTFAJTA FEGYVER A Székelyföld e rendeltetése ma sem változott s e kis ország népének ma is minden pillanatban készen kell állnia sa­ját szabadsága, szükebb hazája, független­sége és az egész magyar föld önálló léte védelmében. A veszedelmek ma sem múltak el, ál­landó lelki és fizikai készenlét állapotá­ban kell lennünk: szivünkben fenntar­tani a tettrehészség elhatározását, ke­zükben viszont kemény marokkal szo­rítani a fegyvert. Fegyverünk kétfajta van: az a dicsőséges magyar kard, ame­lyet a magyar honvéd tart kezében s a jognak és a törvénynek az a lángpalosa, amellyel a magyar bíró igazságot tesz. Az igazság adja a kardnak az erkölcsi jo­gosultságot, a kard adja az igazságnak az erőt és a hatalmat s mindketten adják az országnak és a népnek a legbiztonságosabb támaszt: az igazság eszméjének boltozatán nyugvó szilárd és megrendithetetlen állam- hatalmat. Üdvözlő beszédek Az államtitkár nagy tetszéssel fogadott beszéde után Jaross Béla pápai prelá- tus a római katolikus egyház nevében, Farkas Jenő esperes a református és az unitárius egyházak nevében, dr. Kálnoki Bedő Sándor, a román megszállás előtti ügyvédi kamara elnöke, valamint Duha Tibor dr. a négy székely vármegye négy ügyvédi kamarájának nevében üdvözöl­ték a bírói és ügyészi kart. GRÓF TOLDALAGHI FŐISPÁN AZ ERDÉLYI LÉLEK HÁROM ALAPVETŐ ESZMÉNYÉRŐL Ezután gróf Toldalaghi Mihály főis­pán emelkedett szólásra: — rAz erdélyi léleknek — mondotta többek között — három alapvető esz- menye van: az erkölcs, az emberiesség és a nemzeti gondolat. Hűség a család­hoz, a munkához, hűség a földhöz, az igazsághoz és a nemzeti hagyományok" hoz. Az Ítélőtábla teljes alakuló ülése dr. Szobonya Béla elnök zárószavaival ért véget. Utána a Központi-szádóban köz­ebéd volt, amelyen Szobonya Béla dr. mondott pohárkö- szántót a Kormányzó ur ŐfÖméltósá­gára és oz igazságügyminiszter képvise* leiében megjelent Antal István dr. igaz• ' ságügyminisztériumi államtitkárra. Hárem napig szünete! az összes személyszállító-vonatok közlekedése Az a bírói tevékenység, amelyet az újonnan megszervezett biróságok ezen a területen a marosvásárheiyi Ítélőtábla ve­zetésével kifejteni fognak, nem lesz köny- nyü munka, ellenkezően, igen nehéz és felelősségteljes köteles- ségteljesités vár az itteni bíróságokra. A mienktől idegen jogi szemlélet által szabályozott életviszonyokat kell átve­zetni annak a jogi szemléletnek a ■vilá­gába, amelyet az ősi magyar jogi géniusz reprezentál, még pedig sokszor olyan kö­rülmények között, amidőn még a megfele- lő jogszabályok vagy egyáltalában nem, avagy, pedig igen hézagosán állnak ren­delkezésre. Nagy nehézséget jelent az is, hogy van­Mindenkinek rendkívül fontos: Földrajzi zseb­könyv 1941. évre A Magyar Földrajzi Társaság kiadása. Számos ábrával, vázlattal és zsebatlasz melléklettel. Ára csak 2.80 pengő. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Kolozsvár, Mátyás király tér. Vidékre utánvéttel is azonnal szál­lítjuk. Öi Hókiníéteieí léiesit a Magyar Nzmzsfi Bank a visszacsatoít keleti és erdélyi országrészeken BUDAPEST, január 17. A Magyar Nem­zeti Bank főtanácsa tegnap tartott ülésé­ben elhatározta, hogy a visszacsatolt ke­leti és erdélyi országrészeken, Kolozsvá­ron, Már amar osszigeten, Marosvéisárhe- lyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben fiókintézeteket állít fel és emellett a Besztercén, Csíkszeredán, Désen, Sepsi­szentgyörgyön, Székelyudvarhelyeu, Szi- lágysomlyón és Zilahon korábban létesí­tett ideiglenes kirendeltségeket fenntartja. Abban a tekintetben, hogy a kirendelt­ségi székhelyek közül még melyik város­ban fognak fiókintézetet létesíteni, a fő­tanács később fog határozni. Antal István dir. államtitkár marosvásárhelyi beszéde ■ amelynek rajongó szolgája lett. A továb­biakban vázolta azokat a szenvedéseket, amelye­ket Marosvásárhely és vele az Ítélőtábla is a 22 évi idegen megszállás alatt el­viselni kényszerült. AZ ÜGYÉSZI KAR KÉPVISE­LŐJÉNEK BESZÉDE. Ezután dr. György József az ügyészi kar nevében mondott beszédében rámu­tatott arra, hogy 1919 március idusán a bevonuló romá­nok száműzték erről a helyről a magyar igazságot. Huszonkét esztendőn át — mondotta — a „ki ad érte többet'4 volt a jelszó az ide­gen hódítók számára az igazságszolgálta­tás terén is. A vásári zaj, az igazságszolgáltatás meg- szentségielenitése, hála a Gondviselés­nek, most megszűnt és annál nagyobb I az örömünk, hogy a magyar igazságnak ezt a hajlékát ismét megszentelhetjük. A főügyész szavai után Antal István dr. igazságügyminisztériumi államtitkár emel- körlett szólásra. Marosvásárhely, január 17. (MTI.) A marosvásárhelyi Ítélőtábla csütörtökön, tartotta alakuló teljes ülését, amelyen az igazságügyminiszter képviseletében An­tal István dr. igazságügy minisztériumi ál­lamtitkár is megjelent. Az ünnepélyes alakuló ülésen teljes számban megjelen­tek az egyházi, katonai és polgári ható­ságok vezetői is gróf Toldalaghy Mihály főispánnal az élen. DR. SZOBONYA ÍTÉLŐTÁBLÁI ELNÖK MEGNYITÓJA Az alakuló teljes ülést dr. Szobonya Béla Ítélőtáblái elnök nyitotta meg. Meg­emlékezett arról, hogy a marosvásárhelyi ítélőtábla működése évszázadra nyúlik vissza. Az utolsó választott Ítélőtábla 1848. év­beli elnöke Vargyasi Dániel volt, mig az 1918. évi borzalmas tragédiát dr, Papp Farkas élte át ebben a tisztségében. Megemlékezett ezután dr. Szobonya Béla ítélőtáblái elnök arról, hogy ezelőtt 39 évvel Marosvásárhelyen az ítélőtáb­lán kezdte az igazságszolgáltatásban, Nehéz és felelősségteljes köfelességteljesltés 1 nak egyes jogterületek, ahol még az idegen megszálló hatalom jogrendszere \ érvényesül, a másikon pedig már egész- \ ben vagy részben a mienk, ismét má- ! sik jogterület most kerül az átmenet | édlapotába. Annak a bírónak, aki itt j nem akar eltévedni, tisztán akar látni, i ismernie kell a régi haza jogát, a volt j megszálló jogát, a régi haza uj jogrend- j szerét, de nem kevésbé az átmeneti jog- | szabályokat. ’ Az igazságügyi kormányzat mindent el­követ, hogy a jogegyesités kívánatos mun­kája minél kevesebb átmeneti zökkenő­vel minél simábban haladjon előre, de hangsúlyozni kell, hogy e munkájánál a jogegvségesités alaki követelményei fö­lött elsóbbrendü érdeknek tartja az itte­ni speciális életviszonyok kialakult rend­jének kellő ok nélküli meg nem bolyga­tását. A jogegyesités munkája tehát sem­miesetre sem fog mereven és mechaniku­san keresztiilvitetni, ellenkezően, szerves folyamat lesz, amely nagy körül tekintés­sel alkalmazkodik a viszonyok követelte szükségletekhez. Csak természetesen tü­relmet és jóakaratot kell kérnem: egyik napról a másikra nem tudunk megoldani minden problémát, de kölcsönös bizalom­mal, megértéssel és jóakaratu együttmü- 1 1 ködéssel mihamarabb le fogjuk küzdeni | BUDAPEST, január 17. (Magyar Orszá­gos Tudósitó.) A MÁV igazgatósága közli, hogy az országosan beállott rendkívüli időjárás következtében, vasuttechnikai okokból, valamint a szomszédos külföldi vasutaklcal megszűnt csatlakozó vonatok elmaradása miatt a gyors sinautobusz-vo- natok, motorosvonatok, munkásvonatok, valamint a nemzetközi vonatok kivételé­vel az összes személyszállító vonat közle- ; keclése január 17-én, pénteken 0 órától I kezdve előreláthatóan három napig sziine- j tel. A MÁV igazgatósága kéri a közönsé- j get, hogy utazását saját érdekében halasz- 1 sza el. mert a jelzett időn túl az utazás i nem biztosítható. (MTI.) AZ ÉLETBELÉPETT UJ MENET­REND A MÁV kolozsvári üzletvezetőségétől ! nyert értesüléseink szerint ma éjjel 0 órá­tól a következő menetrend lépett életbe: Az alant felsorolt vonalakon csak az aláb­bi rendszámú vonatok közlekednek: Ko­lozsvár—Beszterce között 509 és 510. Ko­lozsvár—-Dés 1915, 502. Dés—Beszterce 2082, 2025, 409. B. Beszterce-—Borgó- beszterce 2047, 2048. Érrnibályfalva— Nagyvárad 2412, 2411. Székely hid—Szi- lágysomlyó 7011, 7020. Szilágysomlvó— Sármaság 7213, 7112, 7223, 7220, 7219 és 2716. Nagykároly—Zilah 7027 és 2128. Zilah—Zsibó 2416, 2417. Nagykároly—- Zsibó 408 B., 409 B. Nagvbánva—Zsibó 1920, 1921. Zsibó—Dés 407 B., 410 B. Beszterce—Sajómagyaros — Szászlekence 2025—8137, 8138—2027. Marosvásárhely —Parajd 9124 és 9127. Marosvásárhely— Szászlekence 9223—9224. Balavásár—Pa­rajd 8320—8321, 8328 és 8329. Székely- udvarhely—Keresztur 8521, 8522, 8523 és 3529.' A székely körvasuton korlátozások lép­nek életbe; járnak a következő vonatok: Marosvásárhely—Sepsiszentgyörgy 509, 510. Sepsiszentgyörgy—Bereck 8726, 8727. Mátéfalva—Gyimesbiikk 8827. 8328. A budapesti—kolozsvári vonalon a sze­mélyforgalom egyelőre szünetelni fog, azonban az 502-es vonat, amelyik tegnap 14.20 órakor indult Budapestről, még Ko- ) lozsvárra érkezett ma reggel 6.47 órakor, j Az 504-es vonat pedig, amely szintén Bu- ! dapestről indult, 15.23 órakor fut Ire a ' kolozsvári állomásra.

Next

/
Thumbnails
Contents