Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-12 / 285. szám

19 40 december 12. «fia ellenzék, 5 gyűlést tartott szerdán A fets$Uáz is tácfytyüíta a Icöiiséfyvtiési {evzaslcdot. - íuUZyi kérdésekkel is fe%taík&z£ak a s&ámUbk. - Sí feladta a Uíp- . uiseúUáz a teka&iliéátiás is cvz egyetemi felvételek ufeM s^jMyú^ásáról szálé ^vasiatokat BUDAPEST, december 12. (MTI.) Az or­szággyűlésnek szerdán mindkét háza össze­ült. A képviselőház nyolcórás ülésen foly­tatta a rehabilitációs törvényjavaslat tegnap megkezdett vitáját. A felsőház megkezdte az állami költségvetés, illetve a tnegajánlási tör­vényjavaslat tárgyalását. A költségvetés .tár­gyalása iránt a felsőházi tagok körében igen élénk az érdeklődés, mintegy húsz szónok iratkozott fel. A felsőház ülését gróf Széchenyi Bertalan elnök 10 óra után néhány perccel nyitotta meg. Az ülésen a kormány részéről megje­lent vitéz Bariba Károly honvédelmi minisz­ter és Reményi-Schueller Lajos pénzügymi­niszter. ROTHERMERE LORD EMLÉKE Széchenyi' Bertalan gróf elnök kegyelete* szavakkal emlékezett meg lord Rothermere clhu nytáról. Hazánknak nagy barátja, a magyar re­vízió ügyének' Önzetlen, lelkes és eredményes harcosa volt — mondotta az elnök. — Nem­zetünknek felbecsülhetetlen szolgálatot tett azáltal, hogy elszigeteltségünk vigasztalan napjaiban óriási publicitást adó lapjai , révén a világ, közvéleményének figyelmét a velünk.: szemben elkövetett igazságtalanság sürgős jó­vátételének-a szükségességére hívta fel. Az elnök javaslatára a felsőház lord Rőt- hermere emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökíti. Ezután áttértek a költségvetés tárgyalásá­ra, József Ferenc királyi herceg volt az első szónok. Bejelentette, hogy a költségvetést el­fogadja. Néhány nagyfontosságn kérdésről azonban szükségesnek tartja megemlékeui. Ilyen a honvédség kérdése. A legnagyobb elismerés hangján nyilatko­zott a honvédség szelleméről. Ezután megemelkezett az erdélyi bevonulás­ról, a csapatok teljesítőképességéről, amely szokatlanul nagy volt. Észak-Erclély vissza­vétele következtében mindenütt megerősö­dött a 22 év alatt elnyomott katonai lelki­tanácsok felállítására van szükség. A kereskedelem kérdéséről szólva rámu­tatott arra, hogy a magyar faj rátermett a kereskedői pá­lyára* de már az elemi iskolában be kel­lene vezetni a kereskedelmi kérdései: alap­Yit.cz' Váczy György kérte, hogy a reha­bilitálásokkal kapcsolatos okmányokat bizal­masan kezeljék. A javaslatot elfogadja. Sarvay.Elek kérte, hogy a rehabilitációt terjesszék ki á hivatalvesztésekre is, esetleg egv külön javaslatban. A javaslatot elfogadja. Tornvos Gvörgy rámutatott arra, hogy re­habilitációnak csak akkor van helye, ha az ítélet elérte kettős célját, a megtorlást és a javítást. A javaslatot elfogadja. Ilomicskó Vladimir hangoztatta, hogy a re­habilitáció kérdését keresztény szempontok szerint kel! megoldani. A javaslatot elfo­gadja. ­Bródy Ernő a rehabilitáció feltételének megállapítása szempontjából aggályosnak tartja, hogy a közigazgatási hatóságok lelha- talmazást kapnak arra. hogy abban az eset­ben is, ha a bíróság kimondotta a rehabili­tációt. bizonyos körülmények közölt eltekint­het a bírósági határozattól. A javaslatot elfo­gadja. Reibel Mihály kifejtette, hogy a törvény- javaslatra mind társadalompolitikai, mind szociális indokból szükség van. Kifogásolja azonban, hogy a javaslat szerint okozott kár jóvátétele előfeltétele a rehabilitációnak. A javaslatot elfogadja. Tauffer . Károly kérte, hogv a rehabilitá­ciót a tisztikarra is terjesszék ki. A javasla­tot nem fogadja el. AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTER VÁLASZA Ezután Radocsay László igazságügyminisz- ler válaszolt a felszólalásokra. Párhuzamot vont a birói- és a törvényes rehabilitáció kö­zött. Nem tudja elképzelni, hogy megnyugvás­sal azt lehelne mondani valakire, hogs azért, meri letöltötte a kiszabott büntetést és mert a büntető eljárás ellene ne ál volt folyamatban, az dz ember meg is változott, meg is javult. Nincs garancia arra, hogy ezt pontosan meg lehessen állapítani- ezért vari tehát vzük-s-g j birói határozat alapján törtetni rehabilitá­cióra. Mindamellett a fiatalkorijukra nézve nem lehet ezt a mértéket alkalmazni. A Jialal* koruakra a törvény erejénél fogva kell'a re­habilitációnak. bekövetkeznie. A fiatalkornak- nak is megvan a lehetőségük, hogy bűncse­lekmény esetén kérhetik a rehabilitációt. A törvényjavaslat csak abban az esetben hatalmazza fel a közigazgatási hat óságokat a rehabilitációval való véleményezésre, ha olyan iparról van szó. amelyben a szolima megbízhat óságának különös jelentősége van Teljesen egyetért abban, hogy a rehabilitá dóra vonatkozó iratokat bizalmasan kell ke zelni. A rehabilitációnak a fegyelmi Ítéletek re váló. kiterjesztéséről különálló, ezután be adandó törvényjavaslatban kivan -gondos­kodni. Ezután a rehabilitációs javaslatot a Ház általánosságban elfogadta. Napirenden követ­kezett az egyes külállamokka! való ;kereske- delmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat, amit Kölcsey István előadó ismertetett. A Ház a törvényjavasla­tot vita nélkül elfogadta, és a kormánynak az 1942-ik év végéig felhatalmazást adott a kül- államokkal való kcreskédeljni és forgalmi megállapodások létesítésére. jait. A királyi herceg ezután a családvédelmi kérdésekkel foglalkozott. Szerinte az lenné a helyes, ha a család minden harmadik gyer­mekét az állam venné gondozásba. Örömmel állapította meg, hogv az utóbbi években a családvédelem terén örvendetes javulás mu­tatkozik. Felvetette azt- a gondolatot, nem volna- hedyes válási adót kivetni a gyakori válásokkal szemben. —- Ki kell építeni a hivatásrendiséget, az összes földbirtokosokat nagy egységbe kell tömöri leni. Ezután hangoztatta, hogy védekezni kell n városba való tömeges bevándorlás ellen. Ezért munkapiac megteremtésére és pályaválasztási Tehetségkutal ó intézet felállítására lenne szükség. A királyi herceg a továbbiakban a Sió-csa­torna szabályozásának szükségességét han-, goztatta és a Balatcn-melléki gyümölcsterme­lés, általában Balatoo-melléke gazdasági hely­zetének 'megjavítását sürgette, majd a vezér- nemzet eszméjét fejtegette és, a magyar nép­nek a Dúnavölgyébcn betöltésre váró nagy hivatását hangsúlyozta. Végezetül megemlékezett a Kormányzó Ur mohácsi beszédéről, amelyben kifejezésre jutott az a komoly elhatározás, hogy Jugoszláviával keresni kell a barátságot. Ez a barátság — mondotta — most van a megvalósítás utján. A -nemzet teljes figye­lemmel kiséri Csáky István gróf külügymi­niszter útját, mert érzi, hogy szükség van a Jugoszláviával való barátság kiépítésére. Bá­tor katonanemzetek között — fejezte be be­szédét — csak a legteljesebb őszinteség je­gyében alakulhat ki a legjobb viszony. RQYIL és RIO-mfzgók Ma nagy premier !!! Két órai* nsvptés és tö- kéletes szórakozás!!! Budapesten a legnagyobb sikert elért magyar vígjáték. Szlatinai Sándor ,,A beszál­lásolás“ c. film rendezőjének uj remek filmváltozata. Págsr fntal kettős főszerepben. Partnerei: Simor Erzsébet, Pethas Ferenc és M hályffi Béla. — Előadások pontos kez­dete a Royal ban : 3, 5, 7 és 9 órakor, a Rióban: 3.30, 5.30, 7.30 és 9.30 órakor.— az szabályozásáról szóló javaslatot [vetési javaslatot Somssich László gróf a legnagyobb meg- nyugvá'sal á'lapitotla meg, hogy a kormány­zat szociális téren fokozott mértékben nyújt segítséget az ország lakosságának. Aki nem ismeri el az eddig elért eredményeket, aki a segélynyújtás munkáját nem támogatja és nem ismeri az áldozatkészséget, az nem is­meri az ország teherbiróképességét és. ha is­meri is, pusztán ellenzékieskedésből támad s ilyen szempontból csak gáncsvetésből- tesz ellenvetéseket anélkül, hogy ki tudná jelölni a pénzforrásokat. A szónok ezután áttért a mezőgazdasági problémákra és az .észszerű anyaggazdálkodás mellett foglalt állást, majd a cukorrépatermelés fokozásának szükséges­ségét fejtegette. Felszólalása végeztével' han­goztatta, hogy 'véleménye szerint a köztiszt­viselők nem szabad hogy politikai pártok tagjai legyenek sem aktive, sem passzíve. (Élénk helyeslés.) Kérte a miniszterelnököt, hogy a nemzeti egységet megbolygatni igyek­vőkkel szemben lépjen fel fokozott erővel az ország belső nyugalmának biztosítása ér­dekében. A javaslatot elfogadja. Yichián István a szociális problémák meg­oldására hozott intézkedéseket méltatta. A mi­niszterelnök személye iránti teljes bizalom­ból a javaslatot elfogadja. Papp József a kormány külpolitikai irány- vezetését helyesnek tartja. Hangoztatta, hogy külpolitikánk mindig odairányult, hogy nor- maüzálja a viszonyt a szomszédos országok­kal és az. idegen uralom alatt élő.- testvéreink jobb sorsának alakulását elősegítse- A javas­latot elfogadja. Apponyi Károly gróf volt az- utolsó fe'szó- laló, aki kijelentette, hogy teljes bizalommal van a kormány külpolitikája iránt. Ennek köszönhető, hogy Magyarország csonka kisha­lalmi mivoltából középhatalommá fejlődött. Szembeszállóit a Gyulafehérváron elhang­zott kijelentésekkel. Hangoztatta, hogv so­ha nem tudjuk megengedni, hogy a bécsi döntés feltételeit kárunkra kijátsszák. Ezután áttért a belpolitikai helyzet megvizs­gálására és . rámutatott arra, hogy a tömegek nyugtala­nító sa és lazítása a mai időkben egyértel­mű a nemzettel szembeni hűtlenséggel. A javaslatot elfogadja. Felszólalás után az elnök a vitát félbesza­kította és indítványozta) hogy a felsőház csü­törtök délelőtt 10 órakor tartandó legköze­lebbi ülésén folytassák a költségvetési vitát. A felsőház szerdai ülése délután 2 órakor ért véget. ivise BUDAPEST, december 12 (MTI.) A kép­viselőház szerdán délelőtt folytatta a rehabi­litációs törvényjavaslat tárgyalását. Tors Tibor a lelnék 10 óra után néhány perccel nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy Kölcsey István azt kívánja, hogy a na­pirenden lévő pontokat nyolcórás ülésen tár­gyalják. A Ház az indítványt elfogadta. A Ház a kivételes hatalomnak négy hó­nappal való meghosszabbításáról szóló mi­niszterelnöki előterjesztést vita nélkül elfo­gadta és 1941 május 2-ig a kivételes ha­talmat a kormánynak megadta. ■ Ezután áttértek a rehabilitációs törvényja­vaslat vitájának folytatására. Nagy László) a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka rámutatott arra.,’hegy a hibás társadalmi ér­tékítélet következtében igen sok társadalmi bűntett megtorlatlanul marad. Segiteni kell ezen a helyzeten. Hangoztatta, hogy a rehabilitációs tör­vényjavaslatra szükség van, mert a liberális szellemben fogant büntetőrendszer nagy igaz­ságtalanságait kívánja enyhíteni, sok esetben megszüntetni. Gondoskodni kell a fiatalkorú- aknái a prevencióról. Szét kell választani a börtönökben a különböző bűnözőket és fo­kozottabb nevelő munkát kell végezni. He­lyesli, hogy a törvényjavaslat a birói, nem pedig a törvényes határozat alapján történő rehabilitációt kívánja intézményesíteni HOZZÁSZÓLÁSOK A REHABILI­TÁCIÓS TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Vitéz Makray Lajos kérte, hogy a rehabili­tációs törvény által megkívánt idő után sza- j vazati jogukat is megkaphassák* a rehabilitái- I tak. A javaslatot elfogadja. : Malasics Géza aggodalmait fejezte ki a re* t habilitáció idejének rövidsége miatt. A ja­vaslatot nem fogadta eL Napirenden következett az egyetemi felvé­telek újabb szabályozásáról szóló javaslat. Tömböly Dénes előadó rámutatott arra, hogy az állam magasabb céljainak megfele­lően továbbra is tervszerűen kell irányítani az egyetemekre és a főiskolákra való felvé­teleket. A felvételek eddigi megállapított sorrendje ma már nem időszerű. A mai, körülményele közölt nem szabad bi- ' zottyos társadalmi rétegek gyermekeinek elsőbbségi, jogot adni. Mindenképpen elő kell segíteni, hogy az' ér­telmiségi utánpótlás minél nagyobb mérték­ben a magyar föld népe, a magyar munkás­ság sorából kerüljön ki. Ezután Rapcsányi László, a Nyilaskeresztes Páti vezérszónoka beszélt. A főiskolai ifjú­ság megfelelő utánpótlásának szükségességét hangoztatta. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a főiskolákra zsidót- egyálta­lában nem kellene felvenni. A javaslatot nem fogadja el. Donáth/György arról beszélt, hogy a kis­embereknek elsősorban a középiskolákba való bejutását kell megkönnyíteni, mert csak igy kerülhetnek fel a szélesebb néprétegek gyermekei is a főiskolákra A javaslatot el­fogadja. Ezuláh Hóinan Bálint vallás és közokta­tásügyi miniszter szólalt feli. Hangoztatta, hogy' a nép fiainak is meg kell taláhiiok az utal a főiskolára és megállapította, hogy ez a’ javaslat alapelve, A kultuszminiszter a továbbiakban a közép­iskolai ifjúság számarányával foglalkozott és közölte, hogy ott 40 százalék kötiil mozog a kisemberek gyermekeinek a száma. Abban a tekintetben,, hogy a magyar nép fiai eljut­hassanak a középiskolába, az utóbbi években határozott fejlődés tapasztalható. Ami a zsi dókérdést illeti, a zsidók egyetemi arányszá­ma 12 százalék voii S—10 évvel ezelőtt, ma már 1.8—2 százalék között, van. Hóman Bálint ezután a diplomások helyre tével fogl alkozott és kijelentette, hogy az ör­vendetes terüíetgyarapodás következtében va­lamennyi tanító elhelyezkedett, a tanári pá­lyán azonban még mindig túltermelés mutat­kozik. " A bajtársi egyesületek iránt nagy elisme* réssel van és mé tányolja azok munkásságát. A diákság azonban nem nélkülözheti az egy­séges irányítást. A bajtársi egyesületek és a diákvédelem félére miniszteri biztost fog ki­nevezni. A ko.ozsvári Ferenc József Tudomány egyelem újjászervezésével kapcsolatban a diákvéde era terén messzemenő intézkedése­ket tett. Incze Antal hangoztatta, hogy a magyar parasztság fiai előtt is meg kell nyitni a fő­iskolák kapuit. Sürgette a zsidó főiskolás hallgatók számarányának leszá litását, mert véleménye szelrint már a zsidótörvény foly­tán is embertelenség • utat nyitni számukra az érte miségi pá y-ák. felé, ahol éppen nem zeti érdekbő: csak keresztény, magyaroknak van helyük. A javaslatot nem fogadja e'L Közi Horváth József azt fejtegette, hogy' az egyetemi tanárok és az egyetemi ifjúság között nem elég szoros a kapcsolat. Vélemé­nye szerint a ko Jégiumökban való nevelés ihódszere ,a legideálisabb. A javaslatot elfo­gadja'. Szölőssy Jenő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kultuszminiszter végzi az egyetemi if­júsági szervezetek felii vizsgá ás.át és szabá lyozását. Véleménye szerint több szabadságot kell adni a diákszervezeteknek. A javaslatot nem fogadja el. Több felszó lal ás nem lésén, az elnök a vi­tát lezártra. A Ház az egyetemi felvételek uj szabályozásáról szóló törvény javaslatot mind általánosságban, mind részleteiben, el­fogadta. Tasnády Nagy András elnök úgy döntött, hogy a Ház legközelebbi ülését csü­törtökön délben 12 órakor tartja és annak napirendjére a 36 tagú Országos Bizottság je leütését tiizi ki. A Ház ezután áttért az in­terpellációkra adott vá asz mégha igatására.

Next

/
Thumbnails
Contents