Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-11 / 284. szám

19 40 üéctmbor 1 L ELLENZÉK S II falusi művészet Elmondhatjuk, hogy Kolozsvár lázas hetei közül az utolsó a népművészet je­gyében állott. Az erdélyi közipari közép­pont megalakulásával kapcsolatban. Mert az utóbbi nem szigetelődött el egymagá­ra. Előzőleg felavatták a népies cikkek­kel régóta kereskedő Pitvar uj helyisé­geit, aztán bemutattak egy népies, ruha- szabászali és bútor kiállítást, utána pe­dig megkezdték a hírverést a fővárosban e hónap közepén kezdődő erdélyi kiállí­tás érdekében; végül megnyitottak egy állandó jellegű szövőtanfolyamot. Nagy megmozdulás ez. Mögötte a távolban föl­villant a nép és művészete is. Nyilván több történt, mint a népművészet egy­szerű idézése. Hathatósan sorompóba léplek az általános értelemben vett házi- ipar érdekében, amely többet és keveseb­bet is jelent, mint a népművészet. Több. mert ide tartozik a népművészet maga is, főleg, ha üzleti vállalkozásokkal köti össze, mint ahogy Erdélyben ezt már több ötven éve űzik s az utóbbi cél ér­dekében ősi kezdetlegességeket pusztítva el. Viszont kevesebb, mert ha művészeti elemek nélkül gyakorolják, egyszerűen ipari célokból, a népművészek egész so­ra kívül reked e fogalom köréből, itt azonban — jegyezzük meg —solia sincs S2Ó az időíüző értelmiségi kézimunkáról, mégha a művészi minták alapján törté­nik, mert mindenkor csak rideg és öntu­datos utánzás szokott lenni, melyet egve- ni gondolat vagy érzés soha nem fiit, le­gyen az bár népegyéni hagyomány. A világéit sem akar mind ez az elkülönítés valami rossz ízűt okozni. Az ipari érdek­nek óriási jelentősége van és helyesen van, ha ráneveljük az otthont a háziipar művelésére. Sőt nem bánjuk, ha külföldi megrendelésekre a népművészet hamisí­tatlan alkotásait és felhasználják ipari célokra, például kézitáskát alakítanak egy kalotaszegi himzés darabjaiból. De azt akarjuk, hogy élesen határoljuk el a népművészetet a népipartól és háziipar­tól, mégha esetleg ugyanazon egy in­tézmény vállalja magára mind a kettő hasznot hajtó tevékenységének ajnirozá- sát, ama dieséretreméltó szándékkal, hogy a faluba és a közpolgári lakásba mentő! több pénz csordogáljon be a fehérnép és az ezermester szabad idejében űzött szorgalma révén. Mikor például a hami­sítatlan falusi és népi éneket és zenét is sürgetjük, nem szóljuk le a cigány dal és zene számos jelenségeit, mely elkülönít­hető a mesterkélt műalkotástól. A kolozsvári mozgalom főleg a népies jellegű íiáziiparró! rendelkezett. 4mde e hámisitatlan és hagyományos népművé­szet érdekében is cselekedett. A mozga­lom lelke, a belügyminiszter felesége. Ke- resztes-Fischer Ferencné kitűnő szavakat lelt mindannak megmagyarázására, amit sokévi állásfoglalásaink a népművészet érdekében hirdettek. Megmondta, hogy ,.a nép akkor foglalkozik népművészettel, ha tudja, hogy az előállított dolgokat nem értékesítheti és ha arra nincs is szüksége; rusztikus, ősi, parancsoló szük­ségesség nála. hogy érzéseit; elgondolá­sát, fantáziájának gyümölcseit megvaló­sítsa-, kifejezési forma a falvak színes mű­vészete, de Erdélyben, ahol kevés a szán­tóföld és kevés a mindennapi kenyér, ezenkívül parancsoló szükség'*4. íme, itt kapjuk a népművészeti és háziipari ér­dek szükséges elkülönitését, mert az ott­hon művészete és az otthon háziipari te­vékenysége szomszédos két dolog ugyan, de mégis két különböző tőről fakad. Es ha igy van, akkor hatáskörüket és élet­vitelüket el kel! különíteni, de az elkü­lönítés szükséges a mozgalmi tevékeny­ségben is és ezt a fenti nyilatkozat is éreztette. Viszont nem szabad hallgatni lóin. hogy a tiszta és hamisítatlan falu- művészet ma hasonló válságba merült el, akárcsak a népköltészet és népzene. Fel­tétlen kötelességünk, hogy visszavezes­sük a még lehető ősforrásokig és határt szabjunk a kívülről mesterségesen hozzá- irányitott ,,feilődés44-nek. A művészet igy megtisztul anélkül, hogy ipari és kereske­delmi érdeket elveszítené. A népművészet e régi maradványait nagy pénzen vásá­rolják a müértők, megújított alapjait pe­dig fölhasználhatja, ha igy értékesiti, az ipar a saját alkalmazási módjain, csak a falu művészetét ne kényszeritse erre és igy ne rontsa meg öntudatlan kezdetle­gességét, meg játékosságát. A kolozsvári Beszédes «idotek a katona! közigazgatás közélelmezési hivatalának eredményes működéséről Dr. Somodi Hisdrás fára Mails« munráó ságának feöszäütietö, hngy Kolozsvár közaiiátása a katonai kozipzp;ás ideje alatt kifogástalan volt KOLOZSVÁR, december 11. (Saját tud.) Két hete annak, hogy a polgári közigazgatas életbeléptekor, a város uj polgári vezetősége átvette a közélelmezési hivatalt annak veze­tőjétől: dr. Somodi Andrást» , aki — mint a közélelmezési hivatalnak világháború előtti vezetője — ideiglenesen, a katonai közigaz­gatás tartamárai, elvál alta ezt a nehéz fel­adatot. Az átadás óta elie t 2 hét alatt elké szült a katonai közigazgiaitás élelmezési liiva- ta’ának vég-elszámolása és össze foglaló jelen­tése a hivatalnak szeptember 12-tő! no vem bér 26-ig tartó működéséről. A jelentésbe), kiemeljük a> következő adatokat:- Működésének tiz hete alatt a hivatal egye­llek között 160 vagon búzalisztet. 9 vagon tengeri lisztet, 24 vagon cukrot. 3 vagon zsirt és báját, 2 és fél vagon rizsét, 10 vagon búr gonyát és 6 vegon petróleumot bocsátott az érdekeit malmok, kerei kerlők. mészárosok és illetve a fogyasztó közönség rendelkezésére. Ezek í* jelentős készletek, melyekhez még a helvbeli malmok, mészárosok és burgonya- kereskedők á1 tál közvetlenül terme t, vagy beszerzelit készletek járultak, tették lehet óv azt. hosrv az élelmezési szempontból legnehezebb tiz liét alatt sikerült a hivatalnak az ellátó® zökkenésnientes folyamatosságát biztosí­tani. A jelentés hangsaiyozza, hogy ebben az ered­ményben nagy része volt annak a<z odaadó támogatásnak, melyben a hivatal, a hadsereg parancsnokság, közigazgatási csoportjának, továbbá a külkereskedelmi hivatalnak és ár kormánybiztosságnak hivatásuk magaslatán ál’ó tisztviselői részéről részesült. A jelentéssel kapcsolatosan meg kell állapí­tanunk, hogy a katonai közigazgatás egész ideje a’att a városi közélelmezési, hivatal az elmúlt hetekben mintaszerűen látta e[ a ma­ga fontos feladatát, Ez elsősorban is a hiva­tal vezetőjének, dr. Somodi Andrásnak az érdeme, aki a katonai közigazgatás időtarta­ma alatt a közélelmezési hivatal vezetését vállalna és a legodaadóbb tevékenységgel töl­tötté be ezt a rendkívül nehéz szerepet. Dr. Somodi András, aki a régi magyar közigaz­gatás idején Kolozsvár város tanácsosa vö t, a világháború alatt már vezette Kolozsvár közélelmezési szolgálatát'és ókkor 'is csak az ö rendkívü li szakérte mének körültekintő gondoskodásának, éjt napot egvbetevő fára­dozásának volt tulajdonítható hogv a világ­háború rendkívül súlyos évei alatt Kolozsvár k őzéi címezésében semmifée súlyosabb fenn­akadás nem történt, az ellátási nehézségek ellenére sem. Dr. Somodi. ezt a kitűnő szak- érté’mét és rátennetitaegét. most ugyancsak nehéz viszonyok és ■ körülmények között iga zolta be és odaadó fáradozásai a részé esebb körű elismerő-1 érdemli meg a város lakói részéről. A közélelmezési hivatal vezetésétő' va d megválása alkalmával ezt az érdemét a nyi’vánosság előtt is nyomatékosan le kell szögezni és a sajtó úgy érzi. hogv tulajdon­képpen ezzel nem tesz mást. minthogy a vá­ros lakosságának köszönetéi é-- elismerését tolmácsolja dr. -Somodi Andrásnak, akiben a1 puritán tisztviselőt, a rokonszenves egyénisé­geit, ä szívéivé« előzékenységet és a fáradba tat au közigazgatási-vezetőt amugyis minden­ki csak becsülte és tisztelte, ami a katonai közigazgatás i<Jrie alatt végzett munkája ré­vén még csak fokozódott. dékiek, végül az idősebb korosztály kö­vetkeznek. Az' elnöki lisztet e bizottságnál dr. Koch Nándor tankerületi főigazgató tölti be. tárgyilagossága mellett is sok jó­akarattal. Terhes szolgálatában id inként a gyakorló főgimnázium igazgatója, dr. Kántor Lajos váltja fel, aki hasonló szel­lemben elnököl. A magyar érettségi törvény eh értél- méhen a vizsgál; szigorúan zárt hereiek között, tehát szülök és hallga t ősiig je­lenléte nélkül, folynak. Könyvet, kottát karácsonyra vegyen szeatgericei 3dk«zh JeSrl© KÖNYVESBOLTIa BEN Kolozsvár, Mátyás klráfy-tár 7 szám. VÁM €sx ©ssi érettségi vizsgák írásbeli része Mind a iftVólid zzá&di vizsgává ^sácoiiáU KOLOZSVÁR, december 11. (Saját tud.) Ismeretes, hogy a felszabadult er- délyrészi középiskolákban a román főha­talom alatt végzett, de különböző akadá­lyok miatt érettségit és képesitő'í nem tett egykori növendékek számára a köz­oktatásügyi minisztérium rendkívüli érett­ségi és képesítő vizsgálatokat tűzött ki. E vizsgák szóbeli része — miként meg­emlékeztünk — Kolozsváron szombaton reggel kezdődött. Az itt működő három bizottság előtt Írásbeli vizsgára állott 434 (é*s pedig 64 leány és 370 fia) jelölt Icözül vala­mennyi szóbelire jutott. Az Állami Tanítóképzőben (Eperjes-u. 28. sz.) tizenketten jelentkeztek teljes -— Írásbeli és szóbeliből álló — képesítőre, az előzetesen elbukott, illetve még nem is vizsgázott növendékekből. Az Írásbeli valamennyiüknek sikerült. Ezenkívül ti­zen vannak javitóképesitőn, akik annak­idején már átjutottak az írásbelin. Az ösz- szes jelölteknek csaknem fele nő. A vizsgázók ötös csoportokban, napon­ta tizen járulnak a Dobosy Elek tanügyi főtanácsos elnöklete alatt álló bizottság elé. Tudásuk folytonosságára természetesen élénken érezhető a minduntalan változó román tanrendszerek különbözősége. Hi­szen, kevés számuk ellenére is akadnak közöttük, akik (1925-ig)* még 6 osztállyal, utóbb (1930-ig) hét osztállyal végeztek 1930-tól kezdődőleg pedig a 8 osztályt ve­zették be. Az ezóta végzetteken inkább ig látszik felkészültségük alapossága. A szóbeli képesitővizsga kiemelkedő ré­szét alkotja a gyakorlati tanitás. Érdekes, hogy e tanitás bemutatását a négy román- ajkú (két leány és két fia) tanítójelölt magyarul vállalta. Különben, biztosí­tóit jogúit szerint, románul és (a nem- ■ zeli tárgyakból) magyarul feleltek. A Bartha Miklós-utca 11b. szám alatt lévő Felsőkereskedelmi Fiúiskolában Írás­belizett 95 jelöltből tíznek nem sikerült minden tantárgyból az írásbelije. A többi tárgyakból azonban ezek is szóbeli vizs­gát. tesznek. Elégtelen jegyeiket viszont legközelebb pótképesitőn javíthatják A Strobel Ernő fővárosi tanügyi főta­nácsos által vezetett bizottság ugyancsak ötös csoportokban, ám naponta minisz­teri engedély * alapján tizenötöt vizsgáztat. A vizsga igy is egész betet Igénybe vesz. A Farkas-utcai gyakorló főgimnázium­ban Írásbelit tett 318 jelöltből 25 került szigorított szóbelire egyes tantárgyakból, amiből az írásbeli tételt- elégtelenül ol­dották meg. A vizsgarendszer ugyanaz, mint a másik két bizottságnál, csakhogy — külön miniszteri engedéllyel —- napon­ta 25 jelöltet, tehát 5 csoportot vizsgáz­tatnak le. A nagy számra való tekintettel befejezésre a jövő héten kerül sor. A vizsgarendben elsőnek a katonai és hivatali szabadságon lévők, azután a vi­TJJ REFORMÁTUS TEMPLOM ÉPÜLT BUDAPESTEN. A Po/sonyi-uti ref. egyház- község híveinek áldozatkészségéből Budapes­ten uj református templom épült, amelyet a „Hálaadás4' templomának neveztek el. A templom ünnepélyes felszentelését mo3t vé­gezte Ravasz László dr. dunarnelléki ref. püspök. A felszentelésre a templom előtti teret neinzetiszinü zászlókkal díszítették. A hatalmas gyülekezet előtt, amelyben igen sok emkelőség is résztvett. Ravasz László püspök templomszentelő imádságot mondott és Igét hirdetett. Igehirdetésében Ne.hámiásnak, 3 rombadőlt jeruzsáiemi kőfalak építőjének felhívásával mutatott reá aira az örök embe­ri kötelességre, hogy állandóan építeni keli. Erre az építésre össze kell lógni, amiként összefogott ez a gyülekezet is. Emlékezzetek, mi volt ezelőtt 22 évvel ez az ország — mondotta a püspök — amikor egy érces hang csendült fei- Jertek, építsük fel ezt az omladékot. Hozzáláttunk az építéshez és már háromszor ültünk bokréta ünnepét. A hála­adásnak ez a hajléka a magyar nemzet épü­lete is. Azonban ki ne látná, hogy az uj Európában uj világhelvzet előtt állunk és a lét, vagy nemlét kérdése éppen olyan, mint 22 évvel ezelőtt. Ezért jertek és épitsük meg az uj Magyarországot. Összeomlott világ romjain jajgat fe! az emberiség ébredő lelki- ismeretének Nehémiása: Jertek, építsünk uj világot, amelyben érdemes lesz embernek lenni. Ravasz László dr. az igehirdetés befe­jezése után megáldotta az uj templomot, majd a gyülekezet elénekelte a 90. zsoltárt. A felszentelési istentisztelet a Himnusz el- éneklésével ért véget. MEGALAKULT A KOLOZSVÁRI CSERKÉSZ-REPÜLŐK CSOPORTJA. Most jártak Kolozsváron az Országos Magyar Cserkész Szövetség vezetői. a cserkészet legfőbb irányitói. valamint Rotter Lajos, a világhírű vitorlázó pilóta. Ugyancsak városunkba érkezett az Aero Szövetség székelyföldi tamilmánycsoport- ja. A magyar repülés legíiivatottabbiai a kolozsvári cserkészrepülőkkel. Lőrinczy Zoltánnal és Mye Gyurkával megtekin­tették a „Szénafüvek44 és a ..dezméri1* vi­torlázó területeket és ezeket úgy kiképzés­re, mint a lejtő és vontató repülősekre al­kalmasnak találták. A kiküldött bizottsá­gok egnap ezután értekezleten vettek részt és itt kimondták a kolozsvári Cserkész Repülők csoportjának megalapitási szük­ségességét. Az összejövetelen Puskás La­jos tanár, kerületi parancsnok elnökölt. A kolozsvári repülőcsoport parancsnokának Lőrinczv Zoltán választották meg. GYILKOLT — AZUTÁN ÖNGYILKOS LETT. Békéscsabáról jelenti a MTI: Sze- menkár Pál kőmüvessegéd vasárnap délután baltával meggyilkolta Farkas Gyula rendőr- tiszthelyette» feleségét, majd-az egyik befutó vonat elé ugrott és elgázoltatta magát. A nyomozás megindult. TIZ ÉVRŐL HATRA MÉRSÉKELTE A» TÁBLA A HITVESGYILKOS BÜNTETÉSÉT. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A bu­dapesti királyi Ítélőtábla mai tárgyalásán ifj. Dusenka Jánost 6 évi fegyházbüntetésre Ítélte. Ifj. Dusenka János és Abraham János kávai legények, jóbarátok, udvarolták Pivo* lusz Zsuzsannának. A leány Dusenkdt vá­lasztotta férjéül. Hét évvel ezelőtt volt az esküvőjük, de Abrabám János titokban to­vább udvarolt a fiatalasszonynak. Ez elhide- gült férjétől és beleszeretett kikosarazott kérőjébe. A házastársak között vita támadt. Egy alkalommal a férj bejelentette fe eségé- nek. hogy eltávozik a közös lakásból. Nzt várta, hogy felesége visszatartja. Amikor csalódott, pisztolyt rántott és háromszor rá­jött az ágybanfekvő asszonyra, aki azonsai meghalt. A pestvidéki törvényszék hitvestár­son elkövetett szándékos emberölés büntette miatt Dusenka Jánost 10 évi fegyházra ítél- te. Ezt az Ítéletet a tábla most 6 évi fegv- házra csökkentette. zászlóbontás vezére megtalálta e tekin­tetben is a legjobb szavakat, amikor ki- fejtette, hogy a népművészetet meg kell szabadítani az idegen befolyásoktól és rá kell birni, hogy eredeti alakjaihoz vissza- t érjen. Ez igen főbenjáró érdek. Nem kell so­kat mondani róla. Ennek a háziipari moz­galmából el kell érnie tovább, messze: minden erdélyi tudóshoz, miivészhez, tár­sadalom bölcsészhez, népbaráthoz, falu­kutatóhoz és ezek együttes erővel bizto­sítsák, hogy a népművészet megtisztuljon és ismét a megmaradt hagyomány szelle­mében alkosson. így. észszerű széles aka- jat és tevékenység bizonyára eléri ne­mes céljait, mikor uj élet sarjad a ma­gyarrá lett Észak-Erdélyben és a Székely­földön. bizonyára akad idő. mód. lehető se», hogy sikerrel nyúljunk ebhez a kér désbez is. A népszerűvé vált népi érdél az egyetemes magyarság örvénylésébei aztán Iiirt \ihet az odaát maradt nép mii vészeli szigeteknek ig\ Torockó és . j csángó területek népét is bizonyára visz szahajlitják majd a hagyományban rejn népművészeti kincsekhez. Suectator,[

Next

/
Thumbnails
Contents