Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-11 / 284. szám

m ismét összeült a kéfnriseübáz .... ----­SfytyacUák && U&zif#%$<*£&&i &ze*welc UcUétik&téHek í$ a (Ueoi fayqyakodab idejének fnc^aUa^Uú^d-iM &zót& töwéHtyiavadatO’t r BUDAPEST, december 11. (MTI.) A költségvetési javaslat letárgvalása óta el­ítélt egy hét után a képviselőház plénuma kedden délelőtt ülést) tartott. Tors Ti­bor alelnök 10 órakor nyitotta meg az Ülést, amelynek napirendjén kisebb tör­vényjavaslatok és jelentések szerepeltek. A BÍRÓI joggyakorlat ha­táridejének megállapí­tása Áz első pontot, az egyes közigazgatási szervek hatáskörének és a birói joggya­korlat idejének megállapításáról szóló ja­vaslatot vitéz Zerinváry Szilárd előadó ismertette. Rámutatott arra, hogy a kor­mányzat helyesen járt. el, amikor ismét húrom évben állapította mess a birói jog­gyakorlat idejét. A továbbiakban hangoz­tatta, hogy az ügyvédi pályán való túlzsúfoltság az ország területi gyarapodásának és a zsidókérdés megoldásának eredménye­képpen kezd megszűnni. Törvényjavaslat intézkedik a telekkönyvi tisztviselők kinevezéséről. Ehhez a tiszt­séghez azonban érettséginek megfelelő képesítés szükséges. Törvényjavaslat in­tézkedik továbbá a fegyelmi bíróság tag­jai létszámának felemeléséről. Az előadó kitért a hitbizományi alapí­tólevelek rendezésének kérdésére. Beje­lentette. hogy a hitbizományi alapítóleve­lek módosítását a Kormányzó Ur elhatá­rozásától teszik függővé. A vonatkozó rendelet kihirdetésének napján lép életbe. HOZZÁSZÓLÁSOK A JAVAS­LATHOZ A javaslathoz elsőnek Matolcsy Mátyás szólott hozzá. A javaslatot hiányosnak ta­lálja. Hangoztolta, hogy a hitbizományok kérdését gyökeres reformokkal kell meg­oldani. Nem elég apró módosításokat al­kalmazni. A nagy birtoktesteket szét kell osztani méltányos arányban a föld meg- müvelői között. A javaslatot nem fogad­ja el. Huszovszky Lajos helyeselte, hogy a fiatal erdélyi ügyvédek átképesitési vizs­ga nélkül tagjai lehetnek a magyar ügy­védi karnak. Meg van győződve arról, hogy a fiatal erdélyi ügyvédnemzedék a szükséges elméleti és gyakorlati tudást a legrövidebb időn belül elsajátítja. A hir- biz'ományi kérdéssel kapcsolatosan han­goztatta. hogy maga a miniszterelnök is anakronizmusnak tartja ezt az intézményt a mai időkben. Annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a miniszterel­nök le is vonja erre vonatkozó kijelenté­seinek következményeit. A javaslatot el­fogadja. Révész László örömét fejezte ki, hogy a birói joggyakorlat idejét három évre szállítják le. A hitbizomány kérdését a mai idők szellemében a magyar jogrend­szernek megfelelően kell megoldani. Gróf Festetich Domokos hangoztatta, hogy a hitbizományi alapítólevelek módo­sításánál a mai idők szellemének megfe­lelően kell eljárni. A mai időben, amikor irányított gazdálkodásról beszélnek, a birtoktesteket nem lehet megkötni. Han­goztatta, hogy intézkedés kell, hogy tör­ténjék azirányban, bogy hitbizományos csak magyar származású nőt vehet fele­ségül. Esterházy Móric gróf rámutatott arra, hogy egész sor törvény van, melyeket a hitbizományi alapítólevelek módosításá­nál igénybe vehetnek. A javaslatot nem fogadja el. Hormcskov Vladimír annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy rövidesen sor kerül a nagybirtokok és hitbizományok rendezésére. Ebben a reményében a ja­vaslatot elfogadja. Rudinszkv László helyeselte a bírói jog- gyakorlat idejének leszállítását és sürget­te. hogy az ügyvédi pályán vezessék be a numerus nullust. A hitbizományok kér­dését gyökeresen kell megoldani. A ja­vaslatot nem fogadja el. RADOCSAY LÁSZLÓ IGAZSÁG­ÜGYMINISZTER BESZÉDE Egutáö Radocsay László igazságügymi­niszter emelkedett szólásra, aki a pénz­ügyminiszter helyett az egyes kiilállamolf kai való forgalomról szóló javaslatot ter­jesztette elő. A Ház a javaslatra kimon­dotta a sürgősséget. Az igazságügyminiszter elismerte, hogy » javaslatok ellen szerkezeti szempontból kifogásokat emelhetnek, de ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a szőnye­gen fekvő javaslatok fontos joghiányo­kat pótolnak. A hitbizományok kérdését csupán olyan jogi kapcsolatokkal lehet összefüggésbe hozni, amelyek a hitbizományi birtokosok és várományosok helyzetét megnehezíti. A gyökeres megoldásra azonban csak megfelelő időpontban, később kerülhet sor. Áz igazságügyminiszter felszólalása után a törvényjavaslatokat a Ház általá­nosságban elfogadta és részletes tárgyalás céljából az illetékes bizottság elé utalta. Ezután a Ház áttért a büntetőjog hát- rányos intézkedéseit megszüntető tör­vén) javaslat tárgyalására. Mezey Lajos hozzászólásában hangoz­tatta, hogy a rehabilitációs törvény javas­lat a régi közélet sok kimagasló ténye­zőinek óhajtását valósítja meg. Mosonyi Kálmán, a nyilaskereszles párt vezérszónoka kérte az igazságügy- minisztert, hogy vonja vissza a jav áshat­nak azt a részét, mely a rehabilitációt bí­rósági hatáskör alá helyezi. A javaslatot nem fogadja eh, Benkő Géza helyeselte, hogy a rehabili­tálás birói határozat alapján fog meg­történni. Kérte a rabmenházak visszaállí­tását. A javaslatot elfogadja. Felszólalások után az aleluük napi­rendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor tartja. A Ház keddi ülése dél­után 2 órakor ért veget. Szerdán interpel- lációs nap lesz a Házban. Az ülésre nyolc képviselő tiz interpellációt jegyzett be. A Ház délután 6 órakor tért át az inter­pellációk meghallgatására. Hitler vezér és kancellár kedden tartott nüfff beszédében kijelentette* h©f$y es német nép» teljes erejével végleg SkÉJssii cs héberül BERLIN, december 11 (Német Távirati Iroda.) Hitler birodalmi vezér és kancellár kedden délben 12 óra előtt néhány perccel jelent meg egyik berlini fegyverkezési üzem szerelési csarnokában, ahol az üzemvezetők és munkások ezrei várták. Amikor a Führer megjelent a bejáratnál, a jelenlévők leírhatatlan örömet visszhang­zó éljenzésbe törtek ki s az üdvkiáltás csak fokozódott, amikor a Vezér elfoglalta he­lyét a szónoki emelvényen. A Führer kíséretében voltak Keitel tábornok, a véderő főparancsnokságának vezetője, Lev dr., a Német Mnnkaarcvonal vezetője és Todt fegyverkezési és lőszerügyi birodalmi minisz­ter. Göbbels berlini körzetvezető rövid meg­nyitó beszéde után a Führer elmondotta a jelenlévők hatalmas lelkesedésétől kisért be­szédét. HITLER VEZÉR ÉS KANCELLÁR BESZÉDE — Német bajtársak! Bajtársitok! Német munkáslársaim! Mostanában ritkán beszéltem. Kevés időm volt a beszédre s különben is szem. előtt tartottam azt a vezérelvet, hogy helyesebb a tett, mint a szó- Most olyan vita kellősközepébe kerültünk, melynek eldöntése nem lehet más, mint a győzelem! — Két világ áll szemben egymással — folytatta beszédét a Führer. — Ha összeha­Anglia mind azon mesterkedett, hogy más erős nemzeteket kijátsszék, hogy ne juthas­sanak jogaikhoz. Az adott fesziiltség tehát abban rejlik, hogy a világ feloszlása igazságtalan. Anglia sohasem tévesztette szem elöl azt az elvet, hogy a világ népei közül csak az ő ki­váltsága, a „nekünk mindent, másnak sem­mit“ hagyomány örök alkalmazása. Ha Ang­lia előnyös helyzetében józan belátásra ju­tott volna, olyan igazságos elosztás jöhetett volna létre, amely minden harcot kizárt volna az idők hosszú során. De jobbnak látta mást üldözni és elvenni azt, amihez másnak j is joga van. Sohasem számolt azzal, hogy minden társadalmi rend lényege, gondoskodni arról, hogy ne alamizsnát osztogassanak, ha­nem az emberi jogokat állítsák helyre. A józan feltételeket a legkritikusabb időszakok­ban sem hallgatta meg. Ezért cselekednünk kellett. mert tudtuk, hogy a véráldozat is jobb megoldás, mint a lassú elhalás. ..ÉN MINT' A SZEGÉNY, NINCSTE­LEN'NÉPEK KÉPVISELŐJE LÉPEK FEL MOST“ •— A nemzeti egység megszervezése —- foly­tatta beszédét a Führer — egyetlen célja a német népnek. Ennek az erőnek tulajdonít­ható, hogy ki tudta vivni létigényét. Ez a nemzeti egyesülés volt az első követelmény, amely az újjáépítést lépésről-lépésre megvaló­sította.. A német program pontjai határozót­BERKEL" gyorsmérleg és sonkavágógép ílágmárks Képviselt: Schuster Ferenc KÄ. sonlitást teszünk a szembenálló népek kö­zött, olyan számarányt kapunk, amelyek min­den kétséget kizáróan rámutatnak a harc eredeti okaira: 46 millió angol uralkodik 40 millió négy­zetkilométernyi terület felett. 37 millió franciának 10 millió négyzetkilométer te- rillet áll rendelkezésére. Ezzel szemben 45 millió olasznak mintegy félmillió négyzet- kilométert kitevő területen kell hogy meg­keresse létalapját és 35 millió német 600 ezer négyzetkilométer területen munkálko­dik, árn e terület nagy i eszét is csak be­avatkozás révén szerezhettük meg. Mindez azt jelenti, hogy dó millió németnek 600 ezer négyzetkilométer áll rendelkezésére, melyből megélnie kell. Viszont 46 millió an­gol 40 millió négyzetkilométer ura. Tudjuk, hogy a földet nem az Isten osztotta el igy a népek között. Anglia gyarmatait nem becsü­letes szerződésekkel szerezte, hanem eröszn- . kos utón harácsolta össze világbirodalommá. lak: meg kell szüntetni azt a külpolitikai el­nyomatást, amely először Versaillesben ki­fejezésre jutott és amely mindent elkövetett, hogy megakadályozza nagy német népcsopor­tok egymáshoz való csatlakozását. Ami eddig megvalósult e harc eredményeként- nem aj célkitűzésnek tulajdonítható. — A világ népei között az angolok és arae- riakiak igy vontak párhuzamot- kétféle nép van: birtoklók és nincstelenek. Mi angolok, amerikaiak és franciák vagyunk a birtoklók és a többi népek a nincstelenek. Akinek nincs semmije, az nem kaphat semmit. Én mint a szegény, nincstelen népek kép­viselője lépek fel most. Mielőtt azonban az uj világot felépítenénk érdemes szemügyre venni ezeknek a birtok lóknak gazdasági életét. Hangoztatják, bog) országukban demokrácia van. de ezt a de mokráciát inkább tőkének nevezhetnénk. Tő kének, amely néhánvszáz főnyi csoport kézé ben van. E tőke állam az államban, sajátos BUDAPESTEN használjon „UNITBS“ bérautót. (Órabér-napibér) Telefon: 292-3*5. szervezel, teljesen független és szabad. É tőke sajtót is szerzett magának. Sokat be­szélnek sajtószabadságról, de sajtós.znbad- ság-e az, amit vesztegetéssel irányítanak. A demokrata államokban a széles népréte* gek nyomora nagyobb, mint bárhol. A bang* zatos jelszavak mögött a/ osztá-ykülönbség legkirivóbb. tünetei láthatók. Anglia a -eg- utóbln években is két és félmillió munkanél­külit tartott nyilván. Amerikában viszont 10—13 és félmillió a munkanélküliek száma. Nálunk nincs munkanélküliség, sőt hiány van a munkáskezekben. Az említett demokrata államokban nem a nép ál! a figyelem középpontjában. A kapitalista demokrácia világában a következő a- alap­elvi a nép a gazdasági életért van, a gazda­sági élet a tőkéért. Nálunk más a sorrend. A tőke van a gazdasági életért és a gazdasági éálet a népért. Első a nép, minden más csak eszköze a célnak. A Führer ezután é!esen megvilágította a demokrata államok gazdasági rendszerét. Rá­mutatott arra. hogy a hadfelszerelés haszon­lesői 160 százalékos nyereséget húznak. —- Véleményem szerint ezen a téren a 6 száza­lékos nyereség is méltányos — mondotta. — Valóban két világ áll egymással szem­ben. A szembenálló világ az arany alapjára helyezkedik. Ăz arany értékét azonban túlságosan fel­becsülik, amikor azzal számolnak, hogy az arany árán uralkodni lehet egy nép felett. A német intézményes rend viszont nem as aranyon, hanem a munkán, tehát a legna­gyobb erő alapján nyugszik. A munkaerő a mi tőkénk. Mit ér ma az angol font a mi márkánkkal szemben. Hiszen az arany főleg rombol, de munkával csak építeni lehet. Németország ma nemcsak eltüntette a munkanélküliséget, de munkáshiányt is érez. A mi államunkban a nép maga dönt sorsa felett és maga határozza meg, hogy, ki vezesse jövője felé. Sehol a világon nincs olyan egységes párt* gzervezet, amelyben a munkások milliói kap­csolódnak bele. Nekünk elsöizben sikerült megteremteni azt a rendszert, mely a legma­radandóbb, mert ebben a rendszerben azok jutnak szerephez, akik nem képesítésükkel, ■ hanem képességükkel jutottak vezetéshez. I így a hadseregben is ezer és ezer olyan I ¥ígyázaf‘ f A Darmo! hashajtót utánoz* {. & zale Ügyeljen, mertmfnde» ! L tab,ettán a ..DAR MO L“ szónak és T alakú bevágás« nak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. vreasc tiszt van, akik egyszerű közlegény sorból ju­tottak a tiszti rendfokozathoz. — Németország a jövőjéért dolgozik. És a jövő alapjait alulról felfelé dolgozza ki. A másik világ a tőkéért és az aranyért van. Ha a szembenálló világ széttörik, a német győzelem a szegény népek győzelme lesz. Ismételten hangsúlyoznom kell, hogy Né­metország harca nem a szembenálló világ népe ellen folyik, hanem a rendszer ellen, főleg a versaillesi rendszer ellen. Ebből a harcból a haladásra hivatott német- nép kerülhet ki győztesként. Nem veszthet­jük el a csatát még az ellenfél részére nyúj­tandó zsidó támogatás ellenére sem. Hitler a továbbiakban hangoztatta, hogy az utolsó pillanatig igyekezett elkerülni a harcot, de a demokrata államok kikényszeri- tették azt. ,.HA ELÉRKEZIK A VÉGSŐ LESZÁ­MOLÁS, ENNEK AZ ÓRÁJÁT MI SZABJUK MEG“ — A szembenálló világ urai meglepetéssel akartak szolgálni. A meglepetésnek meg is volt a hatása, amikor megtettük az első lé­péseket. Hiszen ki tud közülük lépést tarta­ni a német katona rohamával. Eddig győzel­münk gyors volt, eredményes és jelentősen kevesebb embert vesztettünk, mint az 1870— 1871. évi háborúban egyedül Porpszország vesztett. A német katona a világ legjobb ka­tonája, de a legjobb fegyverekkel is rendel­kezik. Ha clkövetkezik a végső 'leszámolás, ennek óráját mi szabjuk meg. A harcban azonban nem presztizseredményekre törekszünk, hanem a józan ész parancsa szerint igyek­szünk kímélni az emberanyagot. Beszéde végén a Führer hangoztatta, hogy a jövőért folytatott harc győzelmes kibonta­kozása után bekövetkezik az igazságos és őszinte béke uralma. Németország megszünteti az ágyuk gyártá­sát és megkezdi legnagyobb tőkéjének, a munkának segítségével azt az újjáépítést, amelyet Európa minden népe óhajt A Führer beszédét viharos lelkesedéssel fogadták a német munkások.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents