Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-10 / 283. szám

II 1 V 4 0 december IU. ELLc A /. h K 5 _ Mit kell tudtoimk a magyar adórendszerről? A kolozsvári Koreskedelmi- és Iparkamara nagyfon- íosságu falvilág©sitásai. — Az általános kereseti adó, valamint az alkalmazottak kereseti adójának nyilvántartása és bejelentése KOLOZSVÁR, december 10. A magyar adózási rendszernek a hazatéri területek­re való kiterjesztése számos olyan intéz­kedést léptet életbe, amelyek nálunk jó­részt ismeretlenek, Olvasóink felvilágosí­tására ezért közöljük a kolozsvári keres­kedelmi és iparkamara Ií. tájékoztató közleményét, mely az általános kereseti adóra, valamint az alkalmazottak kere­seti adójának nyilvántartására és beje­lentésére vonatkozik. A KERESETI ADÓALAP NYIL­VÁNTARTÁSA A kereseti adóra vonatkozóan a ren­delet előírja, bogy mindazokra nézve, akik általános kereseti adó fizetésre van­nak kötelezve, a könyvvezetési kötele­zettség 1941 január hó 1. napjával kez­dődik. A könyvekben a követeléseket és tartozásokat, valamint a leltári tárgyakat és a£ árukészletet pengőértékben kell az 1940. évről átvezetni. Azoknál az általános kereseti adó alá eső vállalatoknál (beleértve a kereskedő­ket és iparosokat is), amelyek jövedelmü­ket mérleggel és veszteség-nyereség szám­lával igazolják, az állami főhatalom át­vétele időpontjában fennállott követelé­sek behajthatatlanságát igazoltnak kell tekinteni és levonandó tételként figye­lembe kell venni abban az esetben, ha az adózó helyhatósági bizonyítvánnyal iga­zolja, hogy adósa belföldről ismeretlen helyre távozott és a magyar állam terü­letén sem ingó sem ingatlan vagyonnal * nem rendelkezik. Az adózó, ezeket a kö­veteléseket köteles nyilvántartani és amint azok részben vagy egészben mégis befolynak, tartozik külön kimutatni és annak az évnek jövedelméhez hozzászá­mítani, amely évben befolytak. Az egyes vagyontárgyak értékelésére és a jövedelmek mikénti felbecsülésére egy általános érvényű kivetési körrendelet fog intézkedni. Azok az általános kereseti adó alá eső vállalatok (beleértve a kereskedőket cs .iparosokat is), amelyek jövedelmüket hi­teles mérleggel és veszteség-nyereség számlával igazolják, mérlegükben a tulaj­donukban levő üzleti berendezéseket és egyéb olyan vagyontárgyakat, amelyek nem továbbadásra, hanem állandó hasz­nálatra vannak szánva és amelyeket az adózó 1940 szeptember 13-ika előtt szer­zett vagy állított elő, amennyiben gépek, szállítási eszközök, szerszámok és egyéb ingó berendezési tárgyakról van szó, azo­kat a mérleg készítésére irányadó na­pon fennálló beszerzési, illetőleg előállí­tási értékben, az ingatlanokat: pedig az említett napon fennállott közönséges for­galmi értékben kell felvenni. Az elhasz­nálódás folytán előállott értékcsökkenést, valamint az 1940 dec. 1-je előtt Erdély­ben engedélyezett rendkívüli értékcsök­kenési leírást és tartalékolást az értéke­lésben számításba kel! venni. A pénzügyminisztériumi rendelkezések, áz időszaki vállalkozások általános kere­seti adójára vonatkozóan csak az 1941. évtől kezdődően lépnek életbe. Az ingatlanok eladásából származó kü­lön jövedelemadót azok az ingatlanel­adások után is meg kell fizetni, amelyek­re nézve a visszterhes szerződéstől szá­mítolt öt éven az 1940. év folyamán köt­tetett. ALKALMAZOTTAK KERESETI ÉS KÜLÖN ADÓJA A munkaadónak az alkalmazottak illet­ményeire vonatkozó nyilvántartási és adólevonási kötelezettsége 1940 decem­ber 1-ével kezdődik. A munkaadó kell le­vonja az alkalmazott kereseti és külön­adóját az alkalmazót adóköteles jövedel­méből és azt minden hónap 25-ig az illető városi (községi) pénztárnál befizetni. Eb­ben az évben december 25-ig kell befizet­ni. Ugyanekkor kell befizetni a novem­beri illetményekből visszatartott fizetések utáni adót is. I Az a munkaadó, aki a kereseti adót á7. alkalmazott adóköteles jövedelméből köteles levonni, december 1-től nyilván­tartást kell vezessen, mely magába kell foglalja legalább a következő adatokat: az alkalmazott neve, születési év, állandó lakhely, az alkalmazás közelebbi megje­lölése, a belépés napja, a kikötött pénz­beli járandóság összege, a természetbeli járandóság, az illetmények fizetésének időpontja, a mellékjárandóság összege és a kilépés napja. Az üzletben vagy üzem­ben alkalmazott tisztviselők vagy munká­saik számát, minden munkaadó külön be kell jelentse 1941 február 15-ig a köz­ségi elöljáróságoknál, illetve városi adó- hivataloknál. Az elbocsátást és kilépést csak akkor kell bejelenteni, ha helyettük nem lép be ugyanolyan alkalmazott. Da az illetményekben beállott változás nem nagyobb 30 sázzaléknál, az nem esik be­jelentési kötelezettség alá. AZ ŐSTERMELŐK ADÓJA Az őstermeléssel foglalkozó munka­adók kötelesek 1941 február végéig be­jelenteni mindazon gazdasági cselédeket és adóköteles bérmunkásokat, akiknek főilletményét gabonajárandóság alkotja. Ezeknek a cselédeknek és munkásoknak a következő adatait kell bejelenteni: név, alkalmazási minőség, az 1940. évi pénz­beli és természetbeni járandóság, a muu- kabérszerződéssel kikötött szolgálat idő­tartama. Az évközben felfogadott alkal­mazottakat 15 nap alatt kell bejelenteni, az elbocsátott alkalmazottat pedig csak akkor, ha helyébe nem jött ugyanolyan minőségben és illetménnyel más. ára ? Ékszer ? Olcsón ? CudariBoten HAVAS m Teréz körút 27. A nyugati pályaudvarhoz közel. Ékszer 'wallas es csere. Be kell íelentevti a háztartási aSkalmasoit&kat is A háztartási alkalmazottaknak is be kell jelenteni 1941 február 15-ig a névét, születési évét, az alkalmazás közelebbi megjelölését, a készpénzilletmény össze­gét, a természetbeni járandóságot, azok esedékességének időpontját és az alkal­mazás helyét. . Az alkalmazottnak köteles Lejelentenie mindazon változó természetű, de illet­ménynek minősülő bevételeit, amit az al­kalmazójától kap, de nem az alkalmazó fizeti. Az, akit több munkaadó közösen alkalmaz, annak a munkadójának, akitől legnagyobb fizetést kap, köteles bejelen­tenie’ a többi munkaadótól élvezett illet­ményeit is. . KIK FIZETHETNEK ÁLTALÁNY­BAN? Azok a munkaadók, akiknek legfeljebb 5 alkalmazottjuk van és ezek közül egyik sem végez irodai munkát, továbbá azok, akik nem tudják az adólevonásokkal já­ró Írásbeli teendőkét elvégezni, viszont idegen munkaerőt nem tudnak, alkalmaz­ni, végül azok az őstermelők, akik állan­dó cselédeket és adóköteles bérmunká­I sokat alkalmaznak, kérhetik az illetmé- I nyék után járó adók átalányozását. Az erre vonatkozó kérvényeket 1941 feb- j már 15-ig kell a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnálj benyújtani. Az a munkaadó, aki az alkalmazottai után járó kereseti és különadót nem átalányösszegben fizeti, az a befizetést egy kétpéldányban elkészített illelménv- jegyzék benyújtása mellett teljesít. Az illetményjegyzék céljaira szabványos min­ta szolgál, mely tői a munkaadó csak ab­ban az esetben térhet el, ha az illetmé­nyek kifizetéséről olyan bérfizetési jegy­zékei készít, amely a következő adatokat tartalmazza: a nyilvántartás sorszáma, az alkalmazott neve. személyi adata, az «al­kalmazás közelebbi megjelölése, újonnan belépőknél a belépés napja, a járandóság megnevezése, összege, a kifizetés napja és az az időtartam, amelyre a kifizetés történt, a kiszolgáltatott természetbeni já- ! randóságok helyi értéke, az alkalmazott 1 álal. bejelentett mellékkereset összege, végül az összilletménvek után járó kere­seti és különadó összesre. H&íUbLoJj/ö-s, cm MbS tdtbiiÓTzá-iefi-üia dmdá&í iad&bb fioh^smd Nagysiker« e’őadásí rendezet! az erdélyrészi flero K!ub KOLOZSVÁR, december 10. (Saját tud.) Fon tos áldomást jelentett az erdélyrészi Aero Klub nemzeti szempontból rendkívüli jelen­tőségű munkájában Rotter Lajos gépészmér nőknek, a- Magyar Aero Klub aleinökének ko­lozsvári e őadása. Roller Lajos, mint isme­retes, a vitorlázó repülés egyik európai hirii kiválósága, aki jelenleg Ulrich Hugóval, a ma­gyar vitorlázórepülők elnökével Erdélyben tartózkodik, hogy itt már most előkészítse, megszervezze a vitorlázó repülők tavaszi start­ját s bogy Erdély földjét a vitorlázórepülők szempontjából tanulmányozza. Rot'tter Lajos mérnök — aki egyébként igazgatója is a budapesti Danubia-gyárnak — a Sportrepülők között azzal tette világszerte ismertté nemcsak a saját nevét, de a magyar vitorlázó repülést is, hogy Budapestről Jugo­szláviába, majd a berlini O’impiász alatt a német fővárosból Kielbe repült moto< nélküli kis gépén, a Nemerén. Ez a páratlan teljesít­mény juttatta neki a német ISTUS elnöké­nek, Georgi professzornak, arany emlékgyü- riijét, amelyet minden évben a vitorlázó ver­senyeken legjobb eredményt elért repülő kap meg. A német vitorlázók egyesületének era- lékgvüriije iffy magyar repülőhöz került, aki nemcsak egyik legkitűnőbb bajhoka ennek a gyönyörű, nagy bátorságot, vasidegeket és ügyességet kívánó sportnak, hanem egyúttal valóságos szaktudósa is a vitorlázó repülés­nek. Ezt ko ozs-vári előadásán is bebizonyí­totta. amikor közel másfél órás vetiteiltképes előadása -során, tiszta, világos és rendkívül érdekes képet nyújtott hallgatóinak a vitor lázó. repülésről!. ROTTER LAJOS ELŐADÁSA Vasárnap dé’utáu zsúfolásig megtelt az Unitárius Kollégium nagyterme. Ott vannak aiz erdélyrészi Aero Klub vezetői, tagjai, a re pü’és iránt érdeklődők és rengeteg cserkész és diák, akik feszült érdeklődéssel és lelkes tapsokkal kísérik Rotter Lajos előadását. A hires sportrepülőt Tulogdy tanár üdvözi és mutatja be a közönségnek. Ezután Rotter Lajos lép a dobogóra. Magas, vállas, szőke, germámtápusu férfi és ami sportolóknál rit­kaság: kitűnő előadó is. Egyszerűen, kereset­iem! humorral, közvetlenül beszél. Legelő­ször is nagy örömének ad kifejezést, hogy itt Lehet Erdély szivében. — Mi magyar repülők — mondja — a nagy, magyar levegőtengerben szállva eddig csak fájó szívvel láthattuk messziről az er­délyi bérceket, de eddig nem vo.it szabad ide- szálllianunk . . . Most aztán boldog örömmel jöttünk Erdélybe, a Székelyföldre s remél­jük, hogy sok kitűnő repülői ad majd ez a nagyszerű föld a haza’ javára. Ezután kezdi meg Rotter mérnök szakellő­adását. Először a vitorlázó repülés lényegét, majd magát a vitorlázó gépet ismerteti. • Be szé két gépéről, a Karakánról és ® Nemeré­ről s elvezet a kis siklórepülésektől az olyan vitorlázó-eredményekig, amikor a motornél­küli gép emberi akarattal és ügyességgel 1800 méteren felüli magasságba jut és 24 órával több időt tölt a levegőben . . . A FELHŐK FELÉ . . . Az előad ás legérdekesebb része az, amikor Rotter Lajos saját fényképfelvételeivel illusz­trálva mutatja be a fefihőrepülést. A felhők alatt tudvalévőén felfelé húzódó ievegőáram lat keletkezik. Ezt tudja a vitorlázórepülő s igyekszik bejutni egy ilyen áram atba, ami valósággal huzza feítfe* lé„. egyenesen bele a felhőbe. így valósággal felhőlől-felliöig jutva, igen nagy távolságot repülhet be hullámvo nalban. sőt a viharfelhőktő’ sem ijed meg, amelyben pedig a teáskannában forró víz­hez hasonlóan örvénylik a rettenetes erejű gomolygó áramlat. A Szárnyfék segítségéve! innen is kijut a repülő, aki ha kefIő gyakor­lata van, emberi madárként száll városok, er dők, vizek és hegyek felett és megismeri a legnagyobb, leggyönyörüségfesebb sportélveze- Set, ami csak embernek adatott. Háromezer méteres magasságba is feljut a kis, könnyű gép, amely a hegységek felett úgynevezett bosszuhullámu repülést végez s városok fe­lett is szabadon Száll. A vitorlázórepülőnek ismernie ke!' a levegőt s1 tanulnia kel a tar mészeit'íől.. — Megfigyelték — mondja az előadó — hogy a vízből kiemelkedő hegy vagy szikla­oldal körül a sirályok pompásan lebegnek mozdulatlan szárnnyal, munka nélkül, mert nemcsak az ember tanul a madártól, de ugy- Iátszik a madár is az embertől azt, hogy le hetőleg munka nélkül is jól érezze magát. Ezek a madarak ismerik elzekelt a helyeket s. tudják, hogy á vízről fe1-szálló légitömegek, igen erősek ott, ahol felba ütköznek s igy könnyűszerrel fenntartják a kiterjesztett szárnyú madártesteket. Ezt tudja a repülő, aki ugyancsak felkeresi ezeket a szik ás, he­gyes falakat s ott órákig egyensúlyozhat a levegőben, ha kedve tartja . . . Elmondta ezután Rotter Lajos, hogy Er­délyben nagyszerű terepek vannak a vitor­lázó repülésre, igy például Dezméren, amely­nél alkalmasabbat elképzelni sem lehet. Majd beszélt a motorbicikli, autó és moto­ros repülőgéppel vontatott vitorlázó repülés rő: s végül megemlékezett arról, hogy milyen fontos az ifjúság Számára ez a nagyszerű sport, amelv lélekjelenlétet, biztonságot, el­határozóképességet nevet a sportolókba, akik ilyen módon háború és béke esetéu hazájuk igazi értékeivé válnak. A pompás előadást szűnni alig akaró lel­kes tapsokkal köszönte meg a bá ás közönség. (M. L.) Bűntény okozta a zsidó kivándorlók hajójának tragédiáját BUK AREST, december J0. (Német Távirati Iroda.) A „Bucegi" nevű román motoroshajó személyzetének egyrésze most tért vissza Port Saidból, illetőleg Haifá­ból. A személyzet tanúja volt a zsidó ki­vándorlókat szállító „Pátria4' nevű bajó elsülyedésének. A Curentul közli elbeszé­lésüket: Előadták, hogy a hajó a haifai kikötő­ben tartózkodott. Délelőtt a gépházban hatalmas robbanás történt. A hajó oldal­ra dőlt és negyed óra múlva már csak kis része látszott ki a vízből. A kikötői hatóságok szerint 3.800 zsidó volt a hajón. Sokan vizbeu gr oktale és megpróbálták elérni a partot, az ott tartózkodó angol rendőrök azonban rá­juk lövöldöztek. Még a kikötőkben tar­tózkodó angol hajóknak sem volt sza­bad mentenink a viztiefultikat. Néhány kivándorló elérte a román hajót és felkapaszkodott a fedélzetére. A szem­tanuk kijelentései szerint csupán 925 ki­vándorlót sikerült megmenteni. Ezeket internálták. ' A román motoroshajó személyzete és tisztjei kizártnak tartják, hogy üzemi bal­eset történt volna. Azt gyanítják, hogy a robbanás vagy a palesztinul zsidók miivé volt. akik hevesen ellenzik faj- testvéreik további bevándorlását, vagy pedig maguk az angol hatóságok adták a megbízást a merényletre, hogy megszabaduljanak a hajó rakomá­nyától. Kik kérhetik felvételüket a tényleges tiszti állományba a tartalékos tisztek közül? BUDAPEST, december 10. A honvédség hivatásos tisztiál'lomáuyának kiegészítése cél­jából a tartalékos tisztek és tiszt jelöltfele a hivatásos csapattestek ál omdnyába felvéte­lükéit kérhetik. Általában azok pályázhatnak, akik 30 ik életévüket nem haladták túl, ke­resztény származásukat igazolják, testilleg al­kalmasak. magyar állampolgárok, büntetlen és feddhetetlen előéletüek. O van pályázók, akik a 30. életévüket tn haladták, de 35 évesnél nem idősebbek. korengedélyt kér­hetnek. „ Felhívjuk a tartalékos tisztek figyelmét, hogy nős tisztek is pályázhatnak. Azok ®' nős tartalékostiszti rendfokozatnak, akik 1933-as vagy ennél idősebb karpaszományos évjárat­hoz tartoznak, vagy az 1934 es és 1935-ös évfolyamhoz tartoznak ugyan, de igazolni tudják, hogy karpaszományos évfolyamuk óta megszakítás nélkül a hadseregben szó!-, gálíüak. Nős tiszt jelöllek ki vaunak zárva a pályázatból. A pályázati feltételekhez szük­séges felvilágosításokat az egyes honvéd zász óalj parancsnokságok, a kiegészítő pa ránesnokságok. a városi és járási katonai pa­rancsnokságok nyújtanak. A pályázatra a kérvéiíveket december ! 5 ig kell benyújtani az 1 let ék es csapattest parancsnokságánál, te­hát annál a csapategységnél, ahol a pályázó „Szolgálati Lap“ ja be van vezetve.

Next

/
Thumbnails
Contents