Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-10 / 283. szám
}Q40 december Î&. IMMSaBMHBMBMHMBM '.iELLENZŐK SZÓFIA, december 10. A Vreme jelen,' ti Szófiából: A bolgár föláros politikai köreiben Lehetségesnek tart iáit. hogy a közeljövőben nagy fontossági: közeledés következik be Bulgária és Törökország között. Arról beszélnek, hogy o. két ország között uj megegyezés jön létre, amely fnindkél államnak megtiltja, hogy idegen katonai örök átvonulását magén gwlfc es hogy idegen állam használhassa katonai berendezéseit. Bolgár körökben úgy mondják, hogy mindkét állam anyagi szempontból is igen jól járna, ha határán csökkentené katonai készültségét. A szófiai sajtó behatóan foglalkozik a magyar—jugoszláv iij viszonnyal is. üglltan támadták a bécsi döntést a román froFiíímrcosok ggülőséneft szánokat Ánionescti államvezeSő hijeíenfeUe, hogy etem tsd'kaí több jogot a Romániában élő kisebbségeknek BUKAREST, december 10. (MTI.) A vasárnapi frontharcos nagygyűlésről a román rádió helyszíni közveti test adott. Resztvettek a nagygyűlésen a világháborúban harcolt alakulatok és igen nagy tömeg. Az előkelőségek közül jelen volt Autonescu tábornok, államvezető, Horia Sima helyettes miniszterelnök, több miniszter és katonatiszt. Német részről* 1 jelen volt Just ezredes, katonai attasé, valamint tiszti küldöttség. Ott volt a japán katonai attasé is. Az ilyenkor szokásos felvonulások és jelentkezés, valamint ünnepi istentiszteletek után Bagulescu tábornok üdvözölte Antonescut és a nagygyűlés résztvevőit. uszító beszédek a bécsi döntés ELLEN •— Tábornok Ur! — kezdte beszédét — \ Romániának niucsen olvan sarka, ahol ne véreztünk volna, ne porladnának bajtársaink j csontjai. Küzdöttünk a múltban, vérünket ■ áld óztuk, de készek vagyunk a harcra ma is. j Csak előre a megcsorbrilt határral —ez a ! jelszavunk. Fáj a megaláztatás, ami a mult j hónapokban ért. Egy népet törtek akkor kerékbe Európában. Látható és láthatatlan ellenségek vesznek körül. Pozíciónkat védeni, tie különösen visszaszerezni szent kötelességünk. A tábornok ezután hangoztatta, hogy ma egy a vezetés, egy a lélek és egy a reménység: I. Ferdinand király Romániája. Éljen- | zés. Beszéde további során hangoztatta, hogy Románia számára egyetlen teljes vigasztalás lehet: a teljes jóvátétel. — \ árunk arra tábornok ur -— mondotta —, mert ez a jóvátétel most érik számunkra. — Bajtársak! Mi nemcsak egy nemzedék vagyunk, mi a történelmi századok képviselőiként állunk itt. Miénk lesz a természetes határok visszaszerzésének dicsősége, de ennek kötelessége is. Uj fejezetet kell Írnunk Románia történelmébe. Az itt Összegyűlt harcosok egész lelkűkkel hisznek a teljes Romániában. Ezután az egyes katonai egyesületek vezetői mondottak üdvözlő szavakat. Élesebb kifejezések voltak a következők: Modreanu tanár a kitüntetettek nevében igy szóit: — Ma százados ellenségünk ismét tönkre akarja tenni azt, amiért 800 ezer román hős hullatta vérét, de tudja meg az.egész világ, hogy a román vitézek megvédik az ősi földet! Dumitrescu mérnök szerint az ország frontharcosai Mihály király és Autonescu vezetésével bátran haladnak az ország ismét teljes- sété.telének utján. Triíán a világháború előtti katonák képviseletében hangoztatta, hogy az egységes vezetés alatt álló Románia számára rövidesen eljön a határ helyreállításának ideje. Gábor, a kolozsvári rokkantak szövetségének vezetője kijelentette, hogy Kolozsvárról elhozták a rokkantak zászlaját és most váruriülfi MOZGÓ Csütöríöki kezdettel nagyszerű vígjáték premier! GIRCGRUKfiS KIADÓ 2 órai nevetés tölti be a nézőteret a film vetítésének idején. — Az utóbbi évek egyik legjobb magyar vigjátéka. Főszerepekben: lu ay ka, SimoV Erzsi, Kakláry és RüjLiai Gáv®?, Ma és holnap utoljára: REöiHYE, Gárdonyi filmváltozata. Fősz. ága'/ Irén ÉS Jávor Pál. Hntonssca államyszefő beszéde Az egyes egyesületek elnökeinek beszéde után Autonescu tábornok, államvezető emelkedett szólásra. Rámutatott arra, mennyi nehézségen ment át az ország népe. Hangoztatta, hogy a világháború után sok emberből kiveszett az áldozatkészség és át kellett engedni azt a határt, amelyért az Ismeretlen Katona annyit áldozott. — A határ elvesztése és a földrengés borzalmai után közös a jelszavunk nekünk, románoknak. Ma minden román visszatér az Ismeretlen Katona áldozatkészségére. Ezután álhatatosak leszünk és világosságot gyújtunk fáklyáinkkal. Ismeretlen Katona! Pihenjél csendesen, mi készen vagyunk a törvény teljesítésére! Ezután nem kérünk a hazától áldozatot, hozunk érte! Ma nem beszélni kell, hanem mindent a hazának adni. Mellettünk van az Ismeretlen Katona, uj vonalon haladunk, mert a te utad a mi jövőnk számára nyit «tát. Felsorolta a román nép régi, dicsőséges harcainak színhelyét és hangoztatta, hogy e történelmi küzdelmek a nemzetért és a törvényért folytak. E törvény arra kötelezi * románságot, hogy necsak hősiesen viselkedjék, hanem őrizze meg a műveltséget is. — A románság e törvény kötelessége szerint küzdött, amikor harcolt a betörő idegenek és a pogányság ellen. Az volt a törvényünk azonban másrészről — folytatta —, hogy a vadságra nem fölélünk vadsággal és nem gyűlölködtünk. A mi szemünkben az ember mindig ember volt, még szenvedésünk idején is. Utolsó leverettetésiink után is jogi alapot építünk. Tehát nem támadtunk és a román nép hátulról nem ütött meg senkit. A román nép nem vett el idegen földet. Egyetlen barázdát sem szerzett, ami nem illette meg. A románság tudott hálás lenni. Ha mi most a németeknek c’s az olaszoknak szavunkat adtuk, ha a légionárius uralom kötelezettséget vállalt, ez niég nem jelent annyit, hogy bárki kihívó cselekedetekhez folyamodhatik. Minden népnek vannak jogai és kötelességei, tartsák tehát tiszteletben a határainkon kivid élő románok jogait, mint ahogy mi is tiszteletben tartjuk az okét a kisebbségekét, amelyek határainkon belül élnek. A nálunk élő kisebbségek tobh jogot nem kívánhatnak és nem is adhatunk nekik többet. Azt mondják rólam, nem fogadom el a kinyújtott béke jobbot. Hogy tegyem ma, amikor a két békejobb között románok, szenvedései és holttestei vannak. Ha megváltozik ez a rendszer, akkor kezet nyújtok. Azt kérem-, bogy ez. a kézfogás legyen olyan lojális, mint az én kézfogásom. — Mi nem támadunk —- folytatta Arito- nescu —, mert a román lélek lovagias. Ezzel lezárom a vitát. Ezután minden támadásra hallgatással válaszolok, de ez nem gátol meg al>}>án, hogy emlékezetemben tartsam azt, amit nem kell elfelejteni. —- Bajtáisak! A jelen kötelezettsége az újjáépítés. Az egész ország rendezési munkát akar, a megcsonkított testből uj hazát építünk, a légionárius mozgalom uj utat mutat. Ez a mozgalom nem politikai kormányforma, hanem lelki forradalom. Mindenki beléphet e mozgalomba, aki áldozni akar Forduljatok a műit felé és szent emlékeink-, kel induljunk váll ve tett munkával harcba, az uj, a büszke, a tiszta, az erős Romániáért! Éltette a királyt, a román hadsereget és a nemzeti győzelmet. Beszédével a bukaresti frontharcos nagygyűlés végétért* "Ni V r ahÁcAonifhCt i 111»'ll 11111 ■* 8 a a i negyven nagy tüze! okozott Londonban a német légi haderő wasárnap éjszakai támadása--- ■ —aw—P—W —-------PákiéétoH hevességű vM a légi támadás j BERLIN, december 10. (Német Távirati Iroda,) A német légi haderő mult éjszaka London ellen intézett légitámadása a Cityben, a kormánynegyedben és az azzal határos városrészben két órán belül minden kétséget kizáró megfigyelések szerint, 40 nagy tüzet okozott. A kisebb tüzek közül is 6—8 egész utcasorokat borított lángba. A pusztulás a legsúlyosabb volt a Poplar és Seíh-i nel-tGreen városnegyedekben északon és északnyugaton a Temze kanyarulaté nál. A popíári negyedben egy ledobott gyujtóbomba nyomán óriási tüzcsóva csapott fel, melynek lángjai később egybefolytak az égő raktárak, gabonaraktárak és maiinok lángjaivaL Setbnal Greenben egész házsorok dőltek össze. Hatalmas romhalmazokat, egymásbadőlt épületeket világítottak meg a felcsapódott lángok. A nagyarányú támadásról csak egy német repülőgép nem tért vissza. (MTI.) Bombák százezrei hullottak Londonra BERLIN, december 10 (Német Távirati Iroda.) A hétfőre virradó éjjel 700 000 kilogram robbanóbombát és mintegy 100.000 kilogram gyujróbombát dobtak a németek Londonra. (MTI.) BERLIN, december 10. (Német Távirati Iroda.) London a hétfőre virradó éjjel a szeptemberi napok óta az egyik leghevesebb légi támadást élte át. A Német Távirati Iroda szerint Hollandia. Belgium és Franciaország valamennyi repülőteréről inár a kora esti óráktól kezdve egymás után Indultak a német harci gépek az angol főváros ellen. (MTI.) EGÉSZ HÁZTÖMBÖK BORULTAK LÁNGBA AZ ANGOL FŐVÁROSBAN BERLIN, december 10. INémet Távirati Iroda.) A német légi haderőnek London ellen intézett tömegtámadásáról az éjszaka Stockholmba érkezett hírek egyre világosabb képet adnák az angol főváros éjszakai eseményeiről és az újszerű német támadásokról. Amikor az esti órákban London felett hirtelen felvillantak a világitó bombák, a londoniak azt hitték, hogy Hiller urnák nincs több rohbanóbpinhája, repülőgépei ezért csak Világitóboiribákat dolinák le. Nemsokára rá kellett jönniük a londoniaknak hogy a német légi támadásokat még mindig lehet fokozni. A világító bombákat követőleg bizonyos 1 városrészekre gynjtóbombák sorozata hullott. Egész háztömbök gyulladtak ki. Ezután a I robhanóborabák valóságos zápora esett Lon- I donra és a lobogó háztömböket romhalmazzá ! változtatta. Hosszú órák óta a német gépek I hullámai egymást követték a város felett, j London szeptember első napjai óta nem élt 1 át ehhez hasonló támadást. (MTI.) j LONDON, december 10. (MTI.) A Reuter 1 jelentése szerint a németek által a vasárnap- j ról hétfőre virradó éjszaka London ellen intézett támadásban akkora erők vettek részt, melyeknek hatására csak ritkán volt példa a j múlt év szeptember 7-én megkezdett légi- háború óta. BERLIN, december 10. (Német Távirati Iroda.) A december 9-re virradó éjjel London ellen intézett légi támadások — az első visszatért repülőgépek jelentése szerint — tiszta, holdvilágos időben folvt le. A hold- leny lehetővé tette a célpontok biztos felismerését. Már egy órával az első bombaledobások I után, igen sok tüzet lehetett látni. A C.it ben több háztömb áll lángokban. Egy g.:.- tartály hatalmas dördüléssel levegőbe repült. Egv égő anyagtartályt óriási fekete füstfelhő borította lie. \ tűzfészkek gyorsan terjedtek. Sem az angol éjjeli vadászoknak, sem pedig a légelháritásnak nem sikerült a német • repülőgépeket megakadályozniok abban, hogy ne repüljék át Londont. (MTI.).