Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-07 / 281. szám

1 O 4 O d e rt m b e r 7. Kölcsey és Vörösmarty A magyar irodalom, rendkívül gazdiig 'nagy jellemekben. Itt igazán nem tartozik á kivé­teles jelenségek közé. hogy a nagy írok és költők egyúttal nagy. jellemek is. Számtalan példával lehetne ezt az állítást bizonyítani. Kazinczy bátor kiállásáért hosszú váriogsá- got szenvedett. Kölcsey valósággal apostola volt népének. Arany nemes puritánsága min­taképül állítható bárki elé Petőfi életét adta hazájáért és igy tovább. A példákat még erősen sokasítaui lehetné: Bessenyeivel, a testőr-iskola tagjaival. Bacsányi Jánossal, Tompával, a bujdosásba kényszerült -Jósiká­val vagy' talán bármelyik más magyar Író életmunkájavai, akik egész .költők és egész irók, egyben pedig mindig egész emberek voltak. A mi nagy Íróinkat igazán méltóké­pen szerepeltethetjük a magyar cszményi- *ég mintaképéül. Manapság, amikor sok szó esik az ifjúság katonaeszményeiröl is, idézhetjük BalUssy Bálint, Zrínyi Miklós, Bárd Miklós és mások példáit, akik írónak és katonának egyképen kiválóak voltak. Ebbe a hatalmas jellemsorba tartozik az a két kivételesen nagy költő is. akiknek most jubileumi esztendejét üljük: Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály. A két magyar nem­zeti imádság, a Himnusz és a Szózat szerzői, Kölcsey születésének 150-ik, Vörösmart ycy nak pedig a 140-ik évfordulóját írjuk. Már egymagában az tény, hogy ők adták számunkra a legszebb magyar nemzeti imá­kat teljesen indokolttá tenné az irántuk való legmélyebb tiszteletadásunkat. De Köl­csey és Vörösmarty még ennél sokkal töb­bet is adtak nekünk. A ..csekei remete1 y aho­gyan a szinte aszkéía-életii, féJszeniii Köl­cseyt. aki egészen kis gyerek korában vég­zetes szerencsétlenség folytán vakult meg félszemére, a magyar alkotó és inegujhodő élet cgséz vonalán mindig csak az élen lehel látni. Kitűnő költő, nemes jellem, felvilá­gosult elme, európai látókör, társadalmi re­formok sürgetője és előhareosa. 'Unokaöccse- hez, Kölcsey Kálmánhoz „.Parainésis” cimen eszméitető jellegű elmefuttatást irt A ma­gyar szociális megújhodás hirdetője. Harcos politikus és Catói nemes jellem. Élete való­sággal örök áldozat- a magyar lelkiség és szellemiség oltárán. A legkevesebb, amit tenni lehet érte. ha emléke előtt mélységes tiszteletadássá’, cso­dáló elismeréssel és bensőséges szeretettel hajiunk meg, ha megemlékezésekben, szob­rainak megkoszorúzásában, kiállításban, cik­kekben stb. idézzük újra meg újra örökké csak példamutatói nevét és emlékezetét. Mint ParVium-beli születésűt Erdélyhez is sok kap­csolat fűzi és nevét a most hazatért erdélyi részeken Szatmáron és Nagykárolyban. to­vábbá a:: odaát maradt Aradon irodalmi egyesületek őrzik. Vörösmarty Mihály szintén a magyar meg­újhodás egyik igazi szellemi előhareosa. A 25 éves korában 1825-ben megjelent ,Zalán futás"-ában ő teremtette meg a valódi nagy magyar époszt, Hőskölteménye eszméitető hatással volt a magyarság hatalmas tömegére és sokban elősegítette a megindult reform­korszak tevékenységét. .Cserlialom a Vörös- marty-drámák egész sora, tanulmányai, tár­sadalmi és közéleti működésé, a szabadság­harc munkájában való részvétele, csodálatos ■ szépségű lírája mind-mind közre hatottak alt­ban a tekintetben, hogy u magyar lélek meg* acélosodjék, megieütődjék magásrendii szel­lemmel és tudja állani a versenyt minden té­ren a világ egyetemességében, Vörösmarty az emberi és művészi nagyvonalúság Írói képviselője volt. A Gondolatok a könyvtár­ban csodálatos böleselmi gazdagsága. Szép Ilonka hamvas bája, eposzainak áradó fen­sége, drámáinak lendületes dike hói. A ven cigány titáni ereje, a Szegény asszony köny­vének mélységes egyszerűsége, lírai költé­szetének döbbenetes távlatai mind-mind még ma is elevenen élő és ható költészetté és mű­vészetté teszik alkotásait. Titáni élet titáni vívódásai rázzák meg lelkünket, ha öt olvas­suk. És hányszor szárnylalt a szivünk a Szó­zat gyönyörűséges nemzeti imájának röpítő szárnyaival — titokzatos magasságokba! A magyar Géniusz istenáldotta erejű megnyi­latkozása az ő egész iró művészete, amellyel a magyarság nevét újabb arany betűkkel rótta bele az egyetemes irodalomtörténetbe. Kölcseyrol és VörösmarLvról megemlékez­ni. nevüket, emlékezetüket idézni, költésze­tükbe e'meriilni, lelki közelségbe jutni ve­lük. — boldogító nagy öröm. Olvasásuk táv­latokat nyit bennünk, szellemük gazdagít, jellemük példamutatóan észten öz., egyénisé­gük lenyűgöz, magyarságuk acéloz és erősít. Boldog és büszke tiszteletadással hajtunk tehát fejet emlékezetük előtt, minden ma­gyar nevében- Életük, tevékenységük egész egyéniségük mind csak arra példa hogy megmutassák számunkra tökéletes világos­sággal, hogyan lehet az ember egyetemesen magyar, hogyan’ lehet nemzeti ét európai egyszerre, hogyan lehet igazán szociálisan gondolkozó •— egyszóval hogyan lehet valaki igazi nagyság és igazi emberi, művészi jel* Gyjilik ELLE AT Z É K A visszacsatolt erdélyi területek magyar szórványainak gondozása Erdély egyes részein, a lakosság kisebb ré- szét a magyarság alkotja, noha alig van lain, ahol néhány magyar család ne lenne talál­ható. A visszacsatolásig ezeknek a kis ma­gyar csoportoknak, vagy szórványoknak a gondozása a magyar egyházak egyik legna­gyobb gondját jelentette. Az egyházak azon­ban e szórványgendozás nagy és sokoldalú feladatának csak egyik ágát, a lélekgondo- zást tudták végezni. A SZÓRVÁNYOK SÚLYOS HELYZETE 19.34. óta lapjaink sokat foglalkoztak a szórványbeli testvéreink elesett állapotával és sokat cikkeztek azokról a • veszedelmekről, amelyek a más nemzetiség közé ékelt magya­rokat fenyegeti. Felvázolták a cikkírók a legsürgősebb teendőket is, de bizonyosan mindnyájuk lelkében égett az a tudat, hogy e teendőket a szabad magyar államban és elsősorban a magyar állam gazdasági, köz- igazgatási és művelődéspolitikai támogatá­sával lehet hathatósan véghezvinni. Eredményes szórvány gondozás alatt nem csal: a magyar szórványok beolvad (isi folya­matának megállítását. hanem e szórványok olyan megerősítését is értem, hogy azok hó­dító, térfoglaló előőrsei legyenek nemzetünk­nek. E szerint, tehát az igazi szórványgondu- zás kizárólag a magyar államtól függ, sőt ez nemzetpolitikai szempontból kötelessége is. A SZÓRVÁNY GONDOZÁS FEL- j ADATAI Most időszerűnek vélem a szórványgondo- zás feladatait újra felszínre hozni abban, a j reménvben. hogy több eredménnyel járhat, j mint a múltban. BIOLÓGIAI VÉDELEM A teendői: első csoportja a magyar szórvá­nyok biológiai védelmét célozza. Tudjuk azt. hogy a nagy többségi román j nemzetiségek között néhány lelkes magyar szórvány is előbb-utóbb könnyen beolvadhat. Hiszen a legtöbb szórványunk a békeidők li­berális korszakában (1867—JY) 18) olvadt he. a román nemzetiségbe, vagy legalább is elin­dult a beolvadás utján. A beolvadást, vagy ennelt ellentétét a meg­erősödést nem állami, hanem társadalmi, népiségi kérdéssé kell tenni, amelyet azonban az állam természetesen szer­vei által hatékonyan befolyásolhat. Mivel a falvakban € harcot a többség és a kisebbség vívja meg. ezért áz államnak elsősorban is az a kötelessége, hogy minden rendelkezé­sére álló törvenves eszközzel, növelje a ma­gyar szórványok lélekszámút, itt nem a ma­gyar tisztviselőknek a falvakra való kineve­zésére gondolunk, hanem a telepítésre. Azok a földművelő telepes falvak,, amiket 40—50 évvel ezelőtt a magyar állam Darányi Ignác idejében létesített, átvészelték a 22 éves ro­mán megszállást s minthogy ezek nagy több­sége a fel nem szabadult • területeken van, a további megpróbáltatásokat is ki fogják bírni. A TELEPÍTÉSEK ÜGYE A hozzálelépítést addig kell folytatni, amíg az illető község magyarsága életképessé VţUih'. Vigyázni kel! azonban arra. hogy a letelepí­tett családok egészségesek és sok gyermeke­sek legyenek s vallásuk megegyezzék a már letelepített szórványmagyarsággal. A BIOLÓGIAI VÉDELEM MÁSODIK MÓDJA A biológiai védelem második módja, hogy az állam kivonja a magyarokat az Ilyen nem­zetiségi falvakból, ha a hoZ/átelepités bár­milyen oknál fogva akadályba ütközik. Igaz, hogy a kitelepítés miit bevallása volna an­nak a ténynek, hogy a magyar állam nem ké­pes e szórványokat felvértezni a faji hódí­tásra, sőt még megvédeni sem. A német bi­rodalom hazaviszi ugyan németjeit, de csak olyan területekről, ahol nincsenek hóditó szándékai. (Balti államok, Bukovina, Besza- rábia) s ezt is a telepesek nemzetiségének megőrzését célzó szándék mellett. Ebben a szándékban az is láthatóvá válik, hogy a ki­telepítés a birodalom újabb határain belül élő németséget számban, erőben és vagyon­ban az egyiittlakó más nemzetiségek rová­sára gyarapítsa (pl. a lengyelek Pozeuben és Szicíliában) és ezzel is terjessze, biztosítsa a faji határokat. A német példa bátran követhető. A ma­gyar állam is észszerűen cselekedne, ha a bu­kovinai és moldovai beolvadásra ítélt ma­gyarságot hazatelepítené a Szamos menté­re. Ezáltal 120—130 ezer magyarral ne rekedne népünk száma. így elérhetnék, hogy amit a bécsi döntés szerződésileg biztositotR azt biztosítaná a magyar nép újabb százezre? tömege is. Minthogy azonban a csángók hazahozatala csal: lakosságcsere utján lehetne lehetsé­ges, ezzel együtt járna az is. hogy Magyar- ország megszabadulna egy hasonló nagy­ságú romén töm get öl s igy csökkenne az a veszedelem, melyet a román nemzetiség a magyar államra nézve mindenkor' jelent. Gazdaságvédelem A szúrván y magyai ság életéhez járul má­sodsorban a gazdaságvédelem. A földműves szórványmagyarságot jómó­dúvá kell tenni, hogy a románsággal fel­vehesse a gazdasági harcol Földet, állatokat, gazdasági felszerelést és gazdasági műveltséget kell adni a szórvány­magyarságnak. mert csak igy képes a további térhódításra. Tokay László , Eladó .ország“ c. könyvében 35 évvel ezelőtt kimutatta, hogy a románság sikeres térhódításában . milyen nagyjelentőségű és fontosságú eszköz volt az. Albina és más regálból pénzelt román ban­kok segítségével történt földvásárlás. Huszonkét év fájdalmas tanulságai arra keil indítsanak, hogy a múltat megismét­lődni ne engedjük. Szerezzük vissza elvesztett javainkat’ A szórván ^magyarságot azért keli jómó­dúvá tenni, mert tudott tény, Hogy béresek­kel, napszámosokkal virágzó magyarságot te­remteni nem lehet. A bérest, a zsellért ide- lova hányja a megélhetés kényszere; a sa­ját vagyont okozta öntudat viszont vissza adja a szórványok alkotó és életerejét a ma­gyarságnak. Ha már léle Jr számban és -vagyonban erős a szórvány, reményünk lehet szellemi meg­erősítésre is. ennek viszont legfontosabb eszköze a néphevclcs mellett a magyar is­kola és az általa tanított magyar népi szel­lemű műveltsége. ISKOLAPOLITIKA ÉS NEVELÉS Feltétlenül óvakodni kell attól, bogy a falu szórvány-magyarságának gyermekei együtt tanuljanak a többségei alkotó román­ság gyermekeivel. A háború előtti idők ilyen- szerii iskolapolitikája nem azt eredményez­te, hogy a román iskolák megmagyarosodtak, hanem ellenkezőleg azt, hogy a magyar gyer­mekek el r o m á n o $ e d i ak. Magyar állami iskolák — legyünk ös:.ih- téli — egyetlen román falut sem tettek Me kínlódjunk ha nem muszáj! Iţlegasfáj­dalmaié, leifájás, fogfájás, női gyengélkedés stb. ide­jén kitűnő gyógyszer az 1, 3 és 3 osiyás dobozok- ' ban minden gyógyszer- tárban kapható ALGOCRÁTIHE gitségével minél több egyházközséget léte­sítsenek és oda csak hivatásának élő papo­kat küldjenek. TÁMADÁS ILLEG NÉLKÜL • Hangsúlyozni kívánom, hogy ez az újfajta, erőteljes szórvány gondozás . semmiféle vonatkozásban más nemzetisé­gek ellen nem irányul, támadó jelleggel nem bír. Mi csak a magyarokat akarjuk magyarnak tudni, gazdag magyar közösségi élettel. c SÜRGŐS FELADAT A mai viszonyok sürgetik a szór vány gondo­zás minél teljesebb megindítását. Fel kell eleveníteni egy szervezetet — a szá­szok példája lebegjen szemeink előtt —- mely ennek a célnak szolgálatában' áll és hisszük, hogy a kormányzat segítségével könnyű vol­na ezt a nagy magyar munkát uj alapokon elindítani és sikeresen véghezvinni. L. Geréb András. 9 magyarrá, minthogy a hírhedt román kid- turzónás iskola politika sem tett románná egyetlen magyar falut sem. A nemzetiségi területeken létesített állami iskolák hiábavaló költséggel gyümölcsléién kiadásokkal terhelik az államot. Tapasztala­taink alapján azt ajánlhatjuk, hogy csak ott legyen magyar állami iskola, ahol a legkisebb remény is van a magyarosítás­ra.. tehát a városokban és a teljesen magyar többségi falvakban. A szórvány magyarság részére felekezeti iskolák kellenek, hogy az elkülönítés minél inkább megtörtén­hessék. Ezt az elkülönülést a szórvánvma- gvarság társadalmi életében Is véghez kell vinni. Gazda- és kultúrkörökről kell gondoskod­ni, hogy házától távol is otthon érezze magát. Ott viszont, hol a magyarság kisebbségben van. áthághatatlan válaszfalat kell emelni addig, árig teljesen megerősödik cs remény- teljesen nyithatja meg kapuit hódításai szán­dékával más népek előtt. Ezeken a terüle­teken a házasságot is szabályozni kel! és vegyes házasságot csak a legvégső esetben szabad engedélyezni. Viszont ott. hol a magyarság többségben van, mindezek ellenkezője érvényei: * a másfaju kisebbségek beolvadását a ma­gyarságba egyengetni hc.lt. VALLÁSI VÉDELEM A szórvúnymagyarság vallási védelme azt célozza, hogy a szórvány népe hitében erős, öntudatos és vallásának erkölcstana szerint élni tudó legyen. Ennek fontosságát eléggé hangsúlyozni alig is lehet, hiszen mindnyá­jan a keresztény egyházon keresztül va­gyunk magyarok. Az elnyomatás éveiben a kis imaházak voltak menedékei e szórvány­ír iagyarokhak. Ezért szükséges, hogy az egyházak, az áUam se­iötd láda­Megszépült műit . . . Elekkel ezelőtt is, a Gyalui-havasol: tiszta fenségéből, a gyorsan repülő évek végén, las­san alászállt a téli zordonsúg és betöltötte a Szemosvölgy minden picinyke zugát. Emlé­kezzünk . . . Itren első hidegben kerestük össze a pincék és padlások pókhálós rejtek­helyeit, valami elhasznált, eldobott láda!:, kofferei: után kutatva. Azután rongyos zsá­kokból előkerültek a foltozott térdű és agyonstoppolt-höuyöl:ü rég levetett ruhada­rabok-. A jó szomszéd is megajándékozott egy kivénhedt ',,csiszlik-sapkával“, talán da­rui/ szalonnával is —- jól fog majd fiam, mcndolla — és ezt a tragikomikus kutatást régiségeink után ..bevonulásnak'-' neveztük. Ne ragadjuk- dideregtünk: belül. Megszállótt valami különös érzés: az ismeretlen jövendő sok kétsége. Egy gondolat égett bennünk, még néhány nap' itthon, aztán jön Dobrudzsa vagy Berszarábin. Féltünk' . . . A rongyos ruhákban vittünk kis pénzt: a feslett huf(erekben volt l:is élelmiszer és amiről csalc titkon tudtunk: anyáink forró könnyei Értelmileg hősök voltunk és meg­érthettük. hogy ennek igy kell lennie; ér­zelmileg kiismerhetetlen és megfoghatatlan iszonyok száguldoztak helyiünk. Pedig Tnég akkor Európa azóta feltámadt „vöröskakasa!' szunnyadt. Azt mondták, még béke van. ne fc-lj! Es mi mégis nagyon féltünk. Féltünk ettől a szótól: román katona. Ölelő karokból kiszakadva, a legközelebbi utca sarkún szent elhatározás érlelődött meg lelkűnkben: ezután semmi fájni nem fog, .már többé nem én vágyóihanem egy ki­sebbségi. aki katona, most katona lesz. Mind­ez mitsem ért. Hisz a kaszárnya udvarán, a lassan hulldogálo hópelyhek közt elrikácsolt ,,mu bahghinule“ szivünkbe hasított ... Akart jövendő . . . A havasok ormáról újra lelátogat a hideg szél. .1 jövendő indát a azonban már melegít. Az utcái: hosszán vidáman lépkedőmosoly­gós arcú fiatalok büszkén cipelik zöld ládá­iul: vállukon. Mindegyre büszkeségtől árnyalt hangon kérdeznek meg: merre a honvéd ka­szárnya? Ők is vonulnál: be most — kato­nának. Katonának? Nem — javít ki egy deli székely harisnyás legényke, ho.tona a bátyám lót a románoknál, én honvéd vagyok — és tovább lépked könnyedén, a 32-tes bakohótút fütyülve. A kíváncsiság hajtott belenézni egy ilyen zöld ládába. Tetején hófehéren díszelgett a név: Balogh Imre János. Kolozsvár. Az enyém­ben hajdan elhajt gólt ócskaságok össze-visz- szaságban, itt. a Balogh Imre Jánoséban uj, kivasalt holmik, előírás szerint sorjába rakva. Tetején friss cipó s darab szalonna. Élelem- más semmi . . . — Isze csak ide méék Váradra, tán ez is sok. Majd észreveszi a kérdés lényegét s tű- csap egyenest. Most adnak enni. uram a ka­tonánaknem mint egy éve is... Igen. sok- minden megváltozóit. A zöldlá- dásos fiatalok- tüntetése ez. kivasalt ruhák­kal és fényesre vi leszólt csizrnák'kdi. Montiéi: vidáman, frissen, magabiztosan. tudják miért, hová és kik közé. S a zöld ládát.-mint meg. különböztető jelzést, kitüntetést toljál: ma­gul: előtt. Dicsőbb jövendőt okúinál: .. . >;■ A görög színpad maszkjai tűnnél: szemeim elé. Ickonnyadt szájú vén szomorúság, a mi­énk'. a mnlt . . . és reményt rigyorgó vigság. az övékj a jövő ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents