Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-05 / 279. szám (6. szám)

L X I. ís V F O CY A M„ 2 7 9, S Z Á M. Gróf Teleki Pál mlnisztereSnök mondotta nemzet le rr vigye BUDAPEST, december 5. (MTI.) Gróf Te­leki Pál a képviselőháziban elmondott beszé­dében még a következőket jelentette ki: — Bennünket közelről érint a tervszerű gazdálkodás feladata. Mezőgazdaságunk ősz- szes kérdéseit átgondoltan kell megoldani. Ugyanez áll iparunkra. Olyan szervezésre van szükség, hogy a magyar á!4sm ne váljon teljesen az európai rendszer függvényévé. Tehát gondolnunk kell arra. hogy saját nyers­anyagunkra támaszkodhassunk. Ez a termelési reform szociálpolitikai követ­kezményekkel is jár. Ehhez kapcsolódik a hivatásrendi reform és hivatásrendi szer­vezkedés. A meglevő szervezetek; átalakulnak. Sok min­den csüng rajtuk, amelyek nem felelnek meg mai felfogásunknak. Kell, hogy ezeket meg­oldjuk. Ha a társadalom igy átalakul, ebből következik az állam bizonyos rendjének át­alakulása is. Már most foglalkoznunk kell legalább is elméletben bizonyos átalakulás gondolatával' az állami szervezet terén is. Szükség van az országgyűlés bizonyos reví­ziójára, a kormány ténykedéseinek átalakí­tására, végűi a közigazgatás és pedig a köz­ponti, miniszteri, valamint az egész ország közigazgatásának reformjára. Ez az átalaku­lás egyrészt szervezeti, másrészt tartalmi kér­dés. A közigazgatásban a dolgok menetét könnyíteni kell. a tartalomban pedig fegyel­met és felelősségvállalást kell bevinni. A KÖZVETLEN FELADATOK A közvetlen feladatok terén itt áll élőt* tűrik külpolitikai viszonyunknak a szomszédok­hoz és az európai államokhoz való rende- 1 zése. Végeredményben semmi sem uj abból a szem­pontból, hogy ne Fenne valami előzménye és semmi .sem elég régi, hogy lenne uj fordu­Sieretsítal várja a visszatért testvéreket a „Téli Budapest“ 50 százalékos vasúti, elszállásolási és egyéb kedvezményeket biztosiló jegyfüzettel utaz­hat m nelenki 1941. február 28-ig Buda­pestre. Bővebb felvilágosításokkal szolgál­nak az összes j összeférhetetlenség is, akár a képviselőház- i ban, akár máshol, összeférhetetlen állás' i nincs, csak Összeférhetetlen cselekmény van, j tehát a cselekményt kell megbüntetni. Az el* j bírálásra olyan bíróság hivatott, amely a bí­rói. gazdasági és magasabb nenizetpolitikai szempontokat kellően tudja mérlegelni. — Társadalmi probléma a fegyelem is. A rendet fenntartom én és a belügyminiszter ur. Persze a belső fegyelem kialakítása mind­nyájunk dolga. ALKOTMÁNYREFORM A miniszterelnök ezután az alkotmányre­formmal foglalkozott. Utalt arra, hogy „al- kotmányreform‘\ ez csak rövidített kifejezés. Ez alatt magyar alkotmányunk intézményes átalakítását érijük. Ebben benne van, hogy az alkoiámny maga megmarad. Ezután visszautasította vitéz Imrédy Bé­lának azt a vádját, hogy az alkotmányreform­ban a kormányrendszert és a mögötte álló gazdasági erők rendszerét akarja .örökössé tenni. Természete®, hogy az Alkotmány bizo­nyos formáit módosítani akarja, valami állan­dót keres űénS engedi . még . azonban, hogy az alkotmány ’ egyes pontjait a következő évekre labdajáték tárgyává tegyék. Törekszik arra is, hogy a zsidótörvénnyel és a földre­formmal megszűnjék a labdajáték. A továbbiakban az interpelláció? jog kér­dését taglalta. NINCS SZÓ A NÉPKÉPVISELETI ELV MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL Az alkotmányrefcrmmal kapcsolatban még megemlítette, hegy nem a népképviseleti elv megváltozatásá­ról van szó. Az alkotmáuyrefortn nem jelent gyökeres felfordulást. Nem hoz végleges döntést eb­ben a kérdésben a parlamenti pártok, szak­emberek és a szellemi élet vezetőinek meg- kérdezőié nélkül. Megkérdezik őkel. de ter­mészetesen először a jogi csiszolás munkáját végzik. A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy mondani sok mindent lehet. Ha becsuk­nák egy szobába két hétre, négy programot csinálna, gyönyörűt. De nem minden a prog­ram. Bármilyen szépek a programok, ezek nem fogják a nemzetet megmenteni és jobb útra vezetni. Imiédy Béla felszólalásában ki­fogásolta, hogy nem lehet kivenni nyilatko­zataiból a kormányprogram irányát. Sajnálja, hogy Imrédy nem értette meg. legtöbbször 5 sem értette meg Imrédyt. Amikor arról be­szél, hogy nem lehet még tudni, merre hala­dunk, a szabadgazdálkcdás, vagy a kötött­gazdálkodás felé, akkor nyilvánvalóan a vi* lágfejlődésröl beszélt, nem pedig Magyaror­szágról. lata. Vannak a történelemben időszakok, amikor a folyamat gyorsul. Ami gyorsan tör­ténik az egy. legfeljebb két nemzedékre szól, viszont azok a lények, amelyek nemzeteket alakítanak, uyolc, tíz, sőt harminc nemzedék alatt érnek meg. Mert amikor évet mondpnk, azalatt csak termelési időszakot, lehet érte­nünk. NEMZETI JELLEG MEGŐRZÉSE Európa kialakulásához nemcsak mennyiség, hanem minőség is kell. Gazdasági termelé­sünk pillanatnyi rendezéséhez és folytatásá­hoz a mai igen nehéz helyzetben gyors al­kalmazkodóképességre van szükségünk. Min­denben nem lehet másolnunk, mert nem azo­nos a helyzetünk más államokéval. Bár osztja Bajcsv-Zsilinszky Endre felfogását, hogv nin­csenek kis nemzetek, csak kislelkü nemze­tek, mégis kijelenti, hogy a számszerűleg kis nemzeteknek sajátos szerepe van. Kis nem­zeteknek hivatása az, hogy őrizzék sajátmaguk nemzeti jellegét. illeszkedjenek be a gazdasági összpontosítá­sokba, de őrizzék nemzeti jellegüket az euró­pai nemzetek gazdasági életterében. Beillesz­kedésünk az uj Európába annyit jelent, hogy világosan felismerjük a feladatot. Ma köze­lebb vagyunk Európa főuralmához, mint valaha, örül. hogy az erdélyiek is helyeslik a háromhatalrni egyezményhez való csatlako­zást. Hogy miért nem történt -meg előbb, arra csak azt felelhette, hogy először a három hatalomnak kellett egymáshoz csatlakoznia Megemlékezett a miniszterelnök a két baráti­állam magatartásáról, különösen arról, hogy Olaszország és annak vezére ismerték fel először igazságunk jogosságát. Ez a barátság tette lehetővé, hogy országré­szek kardcsapás nélkül visszakerültek. Ez a barátság azzal járt, hogy feladatainkat könv- nyebben tudtuk megoldani, mint bárki kép­zelhette volna. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KÉRDÉSf <— A társadalmi kérdések közé sorolható az Az, erdélyi problémákról bejelentette, hogy április végéig biztosítva van a Székelyföldnek búzával és egyéb termékekkel való ellátása. A gazdasági kérdésekről hangsúlyozta, hogy miután háború van, meg kell szokni a korlá­tozást. — Szövetségeseink háborút viselnek, ne? künk is realizálnunk kell a háborút, nem le­het jól élnünk, amikor a tengelyhatalmak né­pei a legerősebb korlátozásokat szenvedik. Ez becsület dolga és ha úgy alakul, nekünk is éheznünk és fáznunk keli. — Több rendelet jelenik meg a korláto­zásokról. A kenyérlisztbe 15 százalék kuko­ricalisztet, 25 százalék burgonyalisztet ke­vernek. A makaróni és szárított tésztafélék készítését korlátozzák. A péksüteményeket . és a kalácsot eltiltják és eltiltják a liszt ipari feldolgozását is* Az ortodox zsidóktól meg­vonják a zsirjegyet, - mert disznózsírt araugy sem fogyasztanak. TÖBBTERMELÉST —- Racionálisabb mezőgazdasági termelést fogunk bevezetni. Minél többet kell termel­nünk. A kérdés az, hogy hol, mit és hogyan termeljünk és mekkora birtokegységek legye­nek. Szükséges, hogy az egyes megyékben ta- Öaijvizsgjálóintézeteket állítsunk fel, hogy munkálataik segítségével meg lehessen álla pitani, milyen kis-, közép- és nagyobb birtok alkalmas vagy szükséges az ország különböző tájain. Az erdélyi földi ejormról kijelentette, hogy kormánybiztos azonnali kinevezése nem volt lehetséges. Mindenekelőtt tanulmányozni kell a földbir­tokhelyzetet. Nyolc tagból álló bizottságot küldtek ki, amelynek a kataszter felvétele a feladata. Ha a felvétel megtörtént, akkor térnek át a problémák szakszerű megoldá­sára. Ma, üslitöfíökön premieri ifi¥0R PÁL ÉS TUSHY IDA a legjobb magyar duó. nagyszerű filmje-: ­Hasonnevű könyv és színdarab nyomán készült kiváló vigjátékremek. — Főszerepben: Jtfóly Gsrő közkedvelt komikus. — Jókedv, derű, mosoly, vigság jel emzilc e bájos vígjátékot. — Műsoron kívül a legújabb Magyar és Ufa világhiradó. Ezután részletesen válaszolt Pál Gábor fel­szólalására. Megemlítette, hogy az .egységesítés tekintetében sokat tárgyaIt és megkérte Pál Gábort, hogy az előkészí­téshez szükséges szakértők kiválogatásában működjék közre. Ezek a szakértők megjelenhetnek majd a mi­nisztériumokban, az egyes rendeletek tárgya­lásakor. A tisztviselői kinevezésekkel kapcsolatban valóban előfordultak visszásságok, de ezen nem lehet segíteni. Megvizsgálják a kér. dóst és később le fogják váltani azokat a tisztviselőket, akik ellen panasz merült fel. Megemlítette, hogy figyelemmel volt azokra, akik a kisebbségi sors alatt szolgálatot tettek, de tekintettel kellett lenni a rátermettségre és a szakképzettségre is. Ă SZÉKELY HATÁRŐRSÉG ÜGYE A székely határőrökről szólva megjegyezte, hogy a honvédelmi miniszter előtte a be­vonulás napján mindjárt felvetette ezt a kérdést. Nem szabad azonban olyanokat mondani, hogy a székely ség majd megvédi önmagát'. Mi mindannyian ott leszünk, ha a Székelyföldet megtámadnák. Az erdélyi kérdéssel kapcsolatos megnyugtató minisz­terelnöki fejtegetéseket az erdélyi képvise­lők élénk helyesléssel fogadták. — Igyekszünk minden kérdést a nemzet ál­talános prosperitásának szempontjából meg­ítélni -— mondott végül a miniszterelnök — csak ennek az általános prosperitásnak fenn­tartásával tudjuk a nemzetet gazdaságilag úgy alátámasztani hogy meg tudja állni a helyét. A nemzet lelkében erős, a kormány min­denesetre azon lesz. hogy minden képessé­ge szerint ügyeljen, szolgálja és előbbié vigye a nemzet érdekeit. A miniszterei irtok nagy tetszéssel! fogadott fej [égetésiéi után "Tors Tibor alelnök az ülést néhány percre felfüggesztette. A minisztered­nek beszéde fél 10-kor ért véget és 4 és fél óra hosszat tartott. ELFOGADTAK A FELHATÂIMAZÁSI JAVASLATOT Szünet után a Ház a Fellíat ál utazási törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben elfogadta. Az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, bogy a legközelebb^ jövő héten, kedden Í0 órakor ül össze és napirendjére tűzi az egyes igazságügyi szervek éa eljárási kérdések szabályozásáról a bünfcetőitéLethietz fűződő hátrányos jogi kö­vetkezmények korlátozása és megszüntetésé­ről és az egyetemi és főiskolai hallgatók fe- vétéének szabályzásáról szóló 'törvényjavas* latok tárgya ását, továbbá a kivételes hata­lom négy nappal való meghosszabbításáról adott miniszterelnöki é'öterjesztés fölötti vi ta nélkü i döntést, végül a 36 ttagu országos bizottság 1939 december 20-tól 1940 jnlius 19 ig kifejtett működéséről szóló je.entést. Napirend végén Pintér Bé^a személye*? meet ám adtat ás vissza utasítása címén szólalt fel. A Ház keddi ülése háromnegyed 10 óra­kor ért véget. A képviselőház a költségvetés és a kor­mánynak adandó felhatalmazás tárgyalását a keddi ülésen befejezte. A jövő héten a napirenden evő kisebb tör­vény javaslatok tárgyalása kerül sorra, de ezeket már nem nyolc órás ülésen tárgyalják. A visszacsatolt erdélyi részekben még a következő kinevezések történtek: Nagybányán: Dr. Yáradi Stoll Tibor polgármester, dr. Rozner István polgár- meslerhelyettes-főjegyző, Rózsa Gyula ta­nácsnok, Vajay Sándor 1. o. aljegyző, dr. Rusu Orosz Sándor, dr. Virágos Bálint II. o. aljegyzők, Závory Béla főmérnök, Gár­donyi Nagy László mérnök, dr. Binder Ottó állatorvos, Platthy László pénztár­nok, ifj. Vojth Géza ellenőr, Mikola Zol­tán adóhivatali alszámvevő, Bem Rezső, Hidegkúti János adótisztek. Nagykároly­ban: Dr. Sehuszterich Béla polgármester, dr. Tatár Andor polgármesterhelyettes- főjegyző, Huszár József tanácsnok, dr. Tóth Ernő ügyész, Láng Lajos, dr. Ma- darassy Pál I. o. aljegyzők, dr. Éles Lász­ló II. o. aljegyző, Karácsonyi Károly fő­mérnök. Gerzson István állatorvos, Schnell Antal pénztárnok, Hetey Miklós adóhivatali számvevő. Somogyi Sándor ellenőr, Dolgos Béla, Varga Imre adó- tisztek. Nagyszalontán: Dr. Hadadi Imre polgármester, Diőszeghy Károly főjegyző. Bordás László, Szabó Zoltán I. o. aljegy­zők, dr. Sev László II. o. aljegyző, Szűcs Pál főmérnök, Óvári Árpád állatorvos, dr. Tunyogi Árpád adóhivatali számvevő, Tóth László pénztárnok, W agner Ferenc ellenőr, Bakos Imre, Puliász József, Ba­jor Vendel adótisztek. Sepsiszentgvor- gyön: Dr. Koncz Árpád polgármester. Be­nedek János polgármesterhelyettes-főjegy­ző, Gödri Zoltán I. o. aljegyző. Gyárfás Imre II. o. aljegyző. Szász István mér­nök. dr. Eltes Lajos állatorvos, Keresztes Dénes pénztárnok. Nagy Ede ellenőr, ist- vánffy János adóhivatali alszámvevő, Há­mori József, Márk Albert adótiszlek Szamosit jváron: Dr. vitéz Horváth Káz- mér polgármester, dr. Tudorán Sándor polgármesterhehettes-főjegyző, dr. Pesta Elemér II. o. aljegyző, dr. Báder Sebes­tyén állatorvos, Kampf Gerő pénztárnok. Heves György ellenőr, Magyari Károlv adóhivatali alszámvevő. Kovrig István Keresztes Ernő adótisztek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents