Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-28 / 297. szám
19 40 december 28. ELLENZÉK Kik állnak az olasz hadaró éléi? A „Popolu dőltalia“ legutóbbi száma részletesen közli Ugo Cavallero, Ettore Bastico és Alfredo Guzzoni tábornök életrajzát, akik —mint ismeretes — újabban vezetőhelyet töltenek be a birodalmi olasz haderő élén. í-go Cavallero, akit ez év december 6-án neveztek ki az olasz hadsereg vezérkari főnökévé, 1880 szeptember 20-áti született Casale Monferato-ban. Húsz eves korában, mint hadnagy hagyta el a a katonaiskolát. Elvégezte a vezérkari tiszti tanulmányokat s 1912-ben a tripo- liszí hadjáratot, mint vezérkari százados harcolta végig. Kitűnt hősiességével és önálló kezdeményező képességeivel. Személyes vitézségének a Sidi Garbaa-i csatában adta tanujelét, s ezért a bronz vitézség! éremmel tiintették ki. A világháborúban magas vezérkari beosztásban szolgált, s 1917-ben alezredes, majd ez- 1 redes lett, a következő évben pedig ki- K vétele« érdemeiért tábornokká léptették elő. Kimagasló tevékenységéért a Sávoiai katonai érdemrend lovagja lett, majd megkapta a rend tiszti keresztjét. A világháború után a Hadügyminisztériumban működött mint államtitkár, 1937-b'en a kelet.-arikai olasz haderő főparancsnokává nevezték ki s ezl a helyet 1939 augusztusáig töltötte he. Etto re Bastieo tábornak 1876-ban született Bolognában és busz esztendős korában mint hadnagy a 3. bersagliori ezredhez került. Az olasz—-török háborúban is részt vett. A világháborút pedig 1915-től 1918-ig állandóan a fronton harcolta végig. Vitéz magatartásáért több kitüntetést kapott. 3 935-ben, mint a ,,23 Marzo“ feketeinges hadosztály parancsnoka Keletafrikában van, majd mint a III hadtest parancsnoka végigkiizdöfte az Olasz-Etióp hadjáratot, s az Enderta és Tembien melletti csatákban eredményes hadvezetésével jelentősen hozzájárult a győzelem biztosításához. 1937-ben a Spanyolországban harcoló olasz önkéntes haderő parancsnoka lett, s az ő vezetésével foglalták el az olasz légionáriusok Santander-t, s arattak más győzelmeket, amelyekkel döntően elősegítették a nemzeti Spanyolország diadalát. Érdemeiért megkapta az olasz király és császár aláírásával a savoíai katonai érdemrend nagy tiszti keresztjét. Alfredo Guzzoni 1877-ben született Maritovában. A katonai iskola elvégzése után hadnagv, 1911-ben kapitány. A világháborúban már ezredesi rangban küzd. Személyes vitézségével több kitüntetést szerzett, köztük elnyeri a savoíai katonai érdemrend lovagkeresztjét. A világháború vitán az olasz hadügyminisztériumban működött, majd magasabb katonai beosztásban, mint tábornok szolgált. 1939 tavaszán ő hajtotta végre Albánia sikeres olasz-katonai megszállását..A most kitört világháborúban a nyugati arcvonalon vezette az olasz haderőket. Ez év november hó 29-ike óta hadügyi államtitkár. écdzkíi íedán, hogy a kolozsvári színház tagjai ás egész személyzete mélységesen gyászolja Mildóssv Mar- gitot, a színház áldöttcmlékü nagy művésznőjét, kedves Margit nénijét.. Egyébről sem beszél ma senki a. társalgóban, a színpadon, az irodákban, mint arról a kivételes színésznőről, alcit sosem feléjt el Kolozsvár közönsége; hogy Szilveszter estéjén újítja Jel a budapesti Nemzeti Színház Hcrczég Ferenc Gvir- kovi.es lányok eimij nagysikerű vígjátékéit. Micit Somogyi Erzsi, Horkay Ferit Pataky Jeno alakítja: hogy ugyanakkor, mikor a budapesti Nemzeti Színház a Gyurkovics lányok felújítására ítészül c. Hunnia filmgyárba a. Gyurkovics fiuk filmváltozata készül. A két Gyurkovics fiút S Glassy László és-Perényi László jálszál’. A noi főszerepeket Simon Erzsi, Árpád Margit és Turay Ida alakítják: hogy rendkívüli sikerrel mutatták be Budapesten a Nagy Péter cár éleiéről készült szovjet-filmet. A bemutatón megjelent Cha- rakov budapesti szovjet követ is: hogy német zeneművészek szerepelnél; nagy sikerrel Olaszországban. Wilhdnţ Keuipfj a neves zongorista és Wilhelm Back- haus az ugyancsak kiváló zongoraművész lurnézúak jelenleg Itáliában. > ftazavágynak a Kossufh- ■ kalapos bukovinaiak Ida: 7M- Bálint Erdélyi ütunknak mindig azok voltak a magaslatai. a sokszor kilátástalannak tűnő sivatagi haladásunknak üdítő, erőt- adó oázisai, ha valami maradandót tudtunk alkotni, ha ténylegesen tudtunk segíteni testvéreinken. Ilyen piros napja volt az erdélyi magyarságnak, amikor boldog büszkeséggel jelentette, hogy felépített egy falut, felépithe'tte a józsef- falvi, bukovinai magyarok leégett hajlékait, csűreit, magtárait és istállóit. Amikor az erdélyi magyarok filléreiből, szájától elvont garasain megépült a falu, csak annak a jótéteménynek az ize volt meg az áldozatkész magyarság szájában, amely minden igaz embernél jelentkezik a nemes, önzetlen jócselekedetek után. Nemsokára — úgy akarta az Isten, -— hogy Kolozsvárt is elemi csapás látogassa meg. A károsult szegény családok megsegítésére egyszerre csak váratlan adomány érkezett. Az adományt a józseffal- viak küldték, messze Bukovinából. Ekkor érezte egész Erdély közvéleménye, hogy nem érdemtelen emberek faluja épült meg a közösen, összeadott fillérekből, hanem a hálásszivii bukovinai nuigyar testvérek. nem feledkeztek meg a segítségről, bár mg ki sem heverték az őket ért hatalmas csapást. Â mádéfaiwi veszedelem után Ekkor ujult fel az érdeklődés, amely sohasem szűnt meg végigkísérni bukovinai magyar testvéreink hősiesség köveivel kirakott útját. A magyarság féltő sze- retete sohasem csalódott bennünk, A mádéfalvi veszedelem után széledni kezdtek a székelyei;. Bizony felhős volt az ég és komor ködsipkába burkolóztak a hegyek, amikor a székelyek egyik csoportja a gránic felé vette útját és átmenekült Moldovába. Négy esztendeig élt a moldovai csángók között, majd a honfoglalók merészségével engedtek Hadik Andrásnak, aki előttük ismeretlen tartományba, idegen tenger kellős közepébe, Bukovinába telepitette őket. Azóta 159 esztendő telt el. És a magyar magyar maradt az idegen tenger közepén is. Számuk 20.000-re tehető, bár az idők folyamán 27 nagy kitelepülés történt. Kitelepült bukovinai magyarok laknak Jugoszláviában Székelyköve, Székely vár, Hertelend községekben. Ez a csodálatosan szapora magyarság népesítette be visszatelepülései során Déva, Vajdabunyád, Csernakeresztur, Marosludas, Vice és Lugos egyrészet. Az ősi ösztön Erdély rabsága alatt is csalhatatlanul. vezette őket, anélkül, hogy első segítséget kellett volna igénvbe venniük. Ez . ; ■ ; ' , a visszatelepülés egyszerűen, de tántoríthatatlan határozottsággal és páratlan céltudatossággal történt. Este csak megjelent egy küldöttség a falu plébánosánál. Köszönjük a jóságát Tisztelendő Ur, de bejelentjük, hogy az éjjel 60 szekér hazamegy Erdélybe. A plébános meglepett érdeklődésére elmondta az atyafi, hogy már betekkel ezelőtt megnéztek itt vagy ott egy eladó birtokot. Közösbe megvették és most hazamennek. így szállingóztak át ismét a határon másfélévszázad múlva és igy telepedtek meg ismét otthon, A másfélévszázada elhagyott földön, de mégis otthon. Öröm és és boldogság nekünk a bécsi döntés, siró öröm a bukovinaiaknak. Északi erdejük mellett az . orosz határ. a Székelyföld hazatért, ők Romániába maradtak, haza lehet-e még menni, el lehet-e meg érni a Kárpátok nyugati lábait?! Mk Itessufii-feiiloip A bukovinai magyarság, amelyet helytelenül sokan csángóknak neveznek, csodálatosan megőrizte hagyományait és nem felejtette el jóit evőit. Egy régi feljegyzésük azt mondja, hogy „emléket kentünk élő vérből“ a telepitő Hadik Andrásnak. Az emlékmoridat ez: Isten segisd Hadik Andrást. A válasz igy hangzik: Fogadj Isten. Ez a mondás lett négy hűl covinai magyar falu nevévé. így lelt: Isfensegits, Hadikfaíva, Andrásfalva és T1 ogadjisten. Az ötödik falut ismeri a legjobban mindenki: ez Józseffalva. ősi nemes hagyományait megőrizve, nagy becsülete lett a bukovinai magvaroknak. Fáradságot nem ismerő munkájával, józan életével, tiszta családi életével hamarosan tekintélyt, megbecsülést és vagyont szerzett uj hazájában. A bukovinai magyarok nagyrésze ma inár nem szegény ember. A falvaik látása felderíti a szivet, a népek öltözete pedig elragadja az idegent. . A nagy idegen tenget közepéken olt él ez a húszezernyi magyar. Ruhája legjobban a kolozsvári hőst át iákéhoz hasonlít. Mentéje mellett a legjellegzetesebb öltözködési darabja a Kossuth- kalap. Radaucban vásárolják a bukovinai ak.pzt a kalapot. De akkora becsületük van ebben a bukovinai városban, hogy az egyik kalap a v úrban a bukovinai magyaroknak készített kalapok belsejében a következő felírás van: Kossuth-kalap, valódi csárdás kalap. Jó magyar testvéreink csak akkor veszik meg a kalapot, ha benne van ez a felírás. HAGYOMÁNYOK De nemcsak külsőségekben, hanem beszédjében is megőrizte hagyományait a bukovinai magyar. A József Fal yi plébános mesélte, hogy legszebb prédikációjáért köszönetét mondtak a hívei. de ha idegen szót használt a szent beszédben. mindjárt felrótták neki: Szép beszéd volt nagyon. Főtisztelendő Ur, de miért használja azt a csúf idegen szót. Ezt is á plébános mesélte: Mint újdonsül! rádiótulajdonos behívta egv idősebb lm ét rádiót hallgatni. A gép -— mint ilyenkor szokás — nem akart engedelmeskedni a csavargatásoknak. Elhalkult, recsegett. A plébános mentegetőzött. Sajnálom bál vám. de fadding van és várni kell még visszajön a hang, Nem baj az Főtisztelendő JIrp boldogan hallom én igy is a magyar szót és muzsikál, csak azt nem értem. !iop:v miév' basznál megint ideáén szót. Hát tudná-e mondani magyarul is bátyám9 —- ,Háf hogyne tudnám — felelt rövid gondolkozás után az őre»-. Van ánnok magyarul is neve: Zsibbadás. Uraim! Milyen igaza van az öreg11 nek. Sajnos, sok magyar városból kellene elmenni Bukovinába, nyel versieket tanulni, Pedig ott túl a Kárpátokon sok uj közjogi fogalomra nincsen magyar szavuk, kénytelenek idegent használni. De a magukkal hozott magyar igét nem felejtették el, sőt minden lehetséges fogalomra maguk alkotnak szókat. AHOL SZENTSÉG A MAGYAR BETŰ, Nem titok, hogy miért ilyen ez az élő magyar lélek. Azért, mert táplálkozik. József falván minden földműves ház tele van könyvekkel. És pedig jó könyvekkel. Sőt olvassák is. Messze tölünk, Bukovinában, szentség a magyar betű. Szeretik és tisztelik. A könyv és a magyar újság tiszteletének a leggyönyörűbb példáját az mutatja, hogy a józseffalviak a halálos bűnök között gyónják meg plébánosuknak, hogy magyar újságot össze- piszkoltak, vagy összetéptek. Magyar újságot nem szabad összetépni, nem szabad bepiszkítani. Kis gyermeket szoktatnak arra, hogy a magyar újságnak tisztának kell maradnia, mert a magyar újság szent. UJ FALUBAN, BÉGI, JÓ MAGYAR SZÍVVEL — SZOMORÚAN .... Ez az áldott magyar nép, most uj faluban, régi jó magyar szívvel, szomo- man éli napjait. Erdélybe nem mehet vissza, hiszen más országban maradt. A környező falvakból kitelepítették a németeket és hazavitték őket a Birodalomba. A békés szomszédok elmentek és most az oroszok, bolgárok, sőt magyarok által visszafoglalt területekről tenger románt telepítettek ezekbe a falvakba. Az újonnan jöttéknek nincs fájuk, nincs élelmük, nincs meleg ruhájuk, a mi magyarjainknak meg nincs vagyonbiztonságuk. Talán az életüket is okuk van félteni. 'A feldühödt idegen tenger közepén ott áll a mi áldozatkészségünkből megépített bukovinai falu és benne remegve él és hazavágyik a magyarság. Hazajöhetne. A román hatóságok szívesen kiengednék valamennyit az országból. Csak menjenek, amerre a szemük lát. Ezeknek az embereknek azonban a román állammal szemben is tiszta a lelkiismeretük. Nem loptak, nem követtek el államellenes cselekményeket, tehát nem is hajlandók elhagyni véres verejtékkel szerzett vagyonukat. A fiatal legények, akiket ellentétben szülőikkel nem köt az ősi rög, nagy számmal jöttek át a határon és megható történeteket mesélnek az ottboumaradottak vágyadozásáról és szenvedéseiről. Az egyik józseffalvi azt mondta, hogy ha valaki sajnálja otthagyni a szép uj házukat, inkább szétrombolja azokat, de senkinek se fájjon a szive hazajönni. Egy másik, egy ötvenholdas gazda, csak öt holdat kér magyar földön, s ő máris szívesen hazajön. A HAZATELEPITÉS KÉRDÉSE Felelős államférfiaink kijelentései azt mutatják, hogy nálunk mindenki szivén viseli a bukovinai magyarság hazatérését. A’em áriái van szó. hogy ezek a. becsülettel dolgozó magyarok-, akik idegen országban is annyit dolgoztak annak az országnak a felvirágzásáért, elmeneküljenek onnan, hanem arról, hogy ragya- ! nukat értékesítve, emelt fővel, együttesen hazajöjjenek és itthon egy helyre ismét letelepedjenek és ne szóródjanak szét az országban. Erre minden remény megvan, mert mi akarjuk, nagyon akarjuk a bukovinaiak hazatérését. ők pedig mindenek lelett csak azt óhajtják, hogy végre hazajönnek hozzánk. Gyemte^eK Szülőnek Testvérnek Barátnak k®isyTOi veepfänk““ N! ááaa tPIszs’jár, Mé.yás király-tér. Vidékre utánvétté! is azonna szállítunk. Küayv- árjegyzéket ingyen adunk. V
