Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-27 / 296. szám
2 £ L I. E N 7. 6 K 10 4 0 december 21. VUmeiocs&áty é& rímen igen időszerű es távoli) ni ét tó eilt- két irt az egyik svát lapban tlr Kari Olivecronu. si ói! egyetemi tnnur, a jö- rö Németország járói es o felépülendő uj Európáról. A versatile*! szerződés kísérlet vult arra. hog> Németországot megfosszák annak lelie- ínségéin! hogy vezető helyen legyen Európában. Az 1913-as béke azt akarta, hogy az erősből ismét gyenge váljék. E békerendszer azonban merő ellentétben állott az európai erőviszonyokkal es igy nem is lehetett valami hosszas életii. Amerikai segítség nélkül ez a béke sohasem jöhetett volna létre. Az ló A azonban ipar 1919-ben vonakodott attól, hogy továbbra is közreműködjön Németország leigázásánál. A béke megkötése után lassan hozzászoktak Európában ahhoz, hogy természetesnek találják a Németország ellen alkalmazott kényszerintézkedéseket. Sok államban meg voltak győződve arról, hogy ez az állapot örökké fog tartani. K rendszer ellen azonban lege 1 lem-ége-sebben Németország foglalt állást. Németország célja legelőször az volt, hogy minden nemetet egyesítsen egyetlen államba. Európa összes kis népei követték ezt a célt mái a Versailles! tárgyalások idején és részint el is érték azt. de nsgyobbúra más oé- pek számlájára. Amikor azonban Németország is fellépett ilyen szándékával, számos helyen idegenkedéssel fogadták. Németország második és nagy célja volt továbbá. Hogy az európai ujjárendezés Németország európai uralmi poziciójával legyen elérhető. E program mögött két igen fontos tény áll: Németországnak igen jelentékeny érdeke volt — úgy politikailag, mint gazdasági lag —. hogy Európa konszolidálódjék és meg is volt az ereje hozzá, hogy ezt az érdekét valóra is váltsa. Németország ezen állása, mindkét szempontból nézve a dogokat. teljesen ellenkezik Anglia poziciójával Mialatt Anglia világbirodalmát csak az Európában uralkodó ellentéteknek köszönheti, aduig az európai széthúzások hosszú sorozata mindig csak hátrányos volt Németországra nézve. A számos hercegségre és királyságra szakadt Német Birodalom az európai történelem legtöbb háborújában harctérül szolgált, mivel Európa szivében fekszik. Igv tehát minden európai megrázkódtatásnál az első volt, aki azt megérezte. Ezért gyarmati birodalma nagy kiterjedéssel és gazdagsággal — sohasem volt. Németország különösen rá van utalva a többi európai népekkel folytatott gazdasági cserére ugyanúgy, mint megfordítva o legtöbb európai állam nem tudna létezni a német gazdasággal fennálló kereskedelmi összeköttetések nélkül. CSAK NÉMET ÉRDEKEK? Itt felmerül a kérdés, vájjon a német program többet képvisel, mint csupán német érdekeket. Vájjon Napoleon-slilü hódiló hadjáratról vane- szó, idegen népek, futólagos katonai uralásáért, avagy a német program szükséget jelent az európai népek számára, azok jövő boldogulása érdekében? A napoleoni korszakkal való összehasonlítás már eleve hibás. Napoleon és a mai korszak között ott van az egész ipari forradalom. Az európai távolságok a közlekedési utak kiépítése, vasutak, autók, repülők révén egyre rövidebbek lettek. Európa lakossága négyszeresére emelkedett. Európa szociális alakzata aluposan megváltozott. Uj földrészek ébredtek fel és akarják megalapítani és kivívni függetlenségüket. A mai életlehetőségek és feltételek ma már egészen mások, mint 130 évvel ezelőtt, AZ UTOLSÓ HÁBORÚ A gazdasági követeimén vek szükségszerűen nagyobb, átölelőbh tervezetet követelnek. Ehhez járul azonban még egv sokkal világosabb argumentum is. Ez a modern háborúk pusztító hatása. A mai háborúk polgárháborúk tulajdonképpen. melyek egész Európáit romhalmazzá változtathatták. Ezért kell u jelen háborúi az utolsó legyen kontinensünkön. Ma a háború az illető ország egész polgárságát érinti, miközben széthúzza annak gazdabúgát, mely igen bonyolult szerkezet a mai korban. llog\ cgy nép inti háborút viselhessen, teljes erejét meg kell feszítenie. Ennek ellenére, lehetetlen iua., u mai Imre* modor mellett, hogy egy kis hatalom üzembe tudjon üzúilni egy nagy hatalommal, amely óriási technikai felkészültséggel indul harcba. TARTHAT ATLAN A U. AMR END* SZER A inni államrendszer tehát tar thai allen. Azt csak olv feltétellel lehet fenntartani, hogy mint ezelőtt, úgy ezután is Icát ellenséges koalíció maradna meg Európában, mely minden nemzedékben egyszer háborút vívna egymással. Ez azonban Európa romhalmazzá való tételét jelentené. A másik ut az ujjárendezés, maisét egy nagy hatalomnak kell bevezetnie és keresztülvinnic. Ehhez tartozik az európai gondolkodási mód és az európai felelősségérzet. Hogy milyen egységre van szüksége Európának: — az első sorban a kis és nagy államok szilárd csoportosulása Németország köré. Hogy azután közreműködés jöhessen létre, annak elmaradhatatlan feltétele, bogy tie vegyék el a népek önérzetéi és életkedvét. E népeknek csak egyről kell leszokniuk: bogy egvtnás ellen felemljék fegyvereiket. Németországnak elégséges sulya van ahhoz, hogy ezt a csoportot össze is tartsa. E csoportosulásnak természetesen bizonyos mértékben össze kell kapoolvu lennie a közös gazdasági tervvel is. így lassan, okos poUtilca révén különböző természetű I a pisaiatok' sorazuta ión majd létre, melyek' nem fognál már senkit sem sérteni, hanem minden oldalról természeti sek lesznek. Minél tisztábban lógnak kin vil vamilm idővel az egybekapcsolódás előnyei, annál gyümölcsözőbben fog kialakulni maga a népek munkaközössége is. Ezen az utón felébreszthető lesz tehát az európai szellem. Talán egy szép napon ugyanolyan szemekkel tekintenek majd vissza a mai időkben egymással szemben á ló és harcoló nemzeti államokra, mint mi a lovagvárak és megerősített városok korúra. De ki bánkódik vájjon ma már azon, hogy ez a világ örökre lehanyatlott? „Fehér taván hosszú útra iiuíu! az admirális../ Atneukai motjtyac iap. tudésüá&a a UóHuéd&ííj- eA-áéiyi és a koí&z&/Ázi diMcM&tniécol KOLOZSVÁR december 27. Szárazföldön, tengeren és levegőben többezer kilométer utat tett meg az USA Neiv Jersey államnak Perm Amboy városában magyar nyelven megjelenő „Hirudó“. amíg elérkezett Kolozsvárra. Expresszvonaton. óceánjárókon és repülőgépeken három hónapot és egy hetet utazott a lapnak az a száma, melyben az amerikai magyaroknak lelkesedő örömmel adta tudtul, hogy: ,,Erdély egyrésze felszabadult“ s hogy*: örömmámoros diadalmenet volt a magyar honvédség bevonulása Erdélybe, a csapatok élén pedig jeher lován a legfőbb hadúr, Horthy Miklós kormányzó haladt.“ AZ ERDÉLYI BEVONULÁS Részletesen beszámolt ezután a ..Híradó" a honvédség erdélyi bevonulásáról s cikkében többek között ezeket Írja: Lezajlott liát a nagy esemény, amelynek mi, Amerikába vándorolt magyaVíszscsetnU II&í&zsvűaI Ezután a kolozsvári díszszemlét írja le a következőkben: Vasárnap a katonailag végbement és befejeződött visszafoglalás örömére nagyszabású ünnepség zajlott le Erdély fővárosában, Mátyás király szülőhelyén, kincses Kolozsváron. A virágeső elbori tóttá a felvonuló honvédségi kocsikat; a csapatok virágban jártak. Tomboló ! ünnepség fogadta a fehér lovon a főtérre vágtató Horthy kormányzót. valamint az ünnepélyen megjelent Te- leky miniszterelnököt- Csáky külügyminisztert (akik a bécsi döntést kivívták'. a kormányférfiakat és a vezérkari tiszteket. A lakosság legnagyobb része nemzeti viseletben volt. Könnyes szemekkel hallgatták a nemzeti hadsereg vezetői az üdvözlő beszédeket, a kormányzó és a miniszterek beszédét, melyek után a csapatok diszmenetben elvonultak Mátvás király szobra és az alatta tisztelgő Horthy kormányzó „előtt. AZ ERDÉLYI KÉRDÉS Egy másik cikkében William Philip Siinions-t, a Howard lapok külpolitikai szerkesztőjének a New York World- Telegram szeptember 5-i számában megjelent közleményét ismerteti az erdélyi kérdésről, amely igy szól: Biztos kenyeret nyújt, ha szakszerűen metánul kolozsvári Szá z ffároly Gépkocsivezető Iskolájában A tanfolyamra jelentkezők ugv elméletileg, min: gyakorlatilag okleveles gépész és el kiró mérnöködtől nyernek teljes kiképzést az autók kezeléséről, azok k rbantar'ásából és a gyakran előfo - du ó működési hibák elháriDsáhó1. A gyakorlati oktatás naponta személy • és tehe-gépk^csiko : tö' tértik. — Bővebb telvi ágositást az iskola helyiségében nyerhet: fopái-lít !52, — Telefon: 2*—16, rok, csak lelki szemeinkkel lehettünk „szemtanúi“... Ám ott voltunk mi is, valamennyien, tengerentúlra vetődött, de szülőhazánk iránt innen is, ma is aggódó, féltő, együttérző szeretettel ragaszkodó magyarok... lélekben együtt ünnepeltünk, örvendtiink, imádkoztunk azokkal, akik 22 keserves esztendő után most viszontlátták egymást az ezeréves haza hatarain belől... Mindössze néhány percig hozták hozzánk tengerentúlra az amerikai rádió hullámai a kolozsvári bevonulás öröm mámoros hangzavarát, melyből csak eny nyit értettünk meg tisztán: ,,MINDENT visszar 'I A bevonuló magyar csapatok fogadására Erdély fővárosában összegyűlt magyarság ezen egyöntetű kiáltása azonban mélyen szivünkbe hatolt s örökre felejthetetlen marad számunkra ez a pár perces rádióközvetités. „Nagy hűhót csaptak Románia „felosztása“ körül. Pedig „valójában csak annyi történt, hogy a 20 évvel ezelőtt Magyarországtól elszukiiolt Erdélynek valamivel több mint egyharmad részét visszaadták történetileg jogos tulajdonosának. ErdéL régen a római Dácia tartomány egy része volt. 272 A. D. körül Aurelian római császár visszavonta légióit erről a területről, melyet ezután sok évszázadig a történelem fá- tyola borított. A IX. vagy X. évszázad körül, amikorról már ismét vannak adataink, Magyarországhoz tartozott. 1003-ban pedig István király formailag is a magyar birodalomhoz csatolta. A történészek véleménye szerint az oláhok első Ízben mint pásztorok jöttek Erdélybe és nagyrészt magyar birtokosok szolgálatában állottak. Hosszú ideig kevesebb, mint 2~í százalékát alkották a lakosságnak. Később mint menekültek szivárogtak át a begyeken s hogy hamarosan kisebbségből többség lettek, annak köszönhetik, hogy a magyarok menedéket adtak nekik. Ezer esztendeig Erdély magyar volt. A világháború után, amit különben sok magyar vezető férfi ellenzett, Romániához került. Magyarország, mely talán a legkevésbé felelős az 1914-es háborúért, részesült a legdurvább bánásmódban. Népszerűtlen ma talán ezt mondani, de a bécsi szerződés csak részben teszi jóvá a 20 év előtt elkövetett rosszat Versailles eme mostoha gyermekével szemben.“ FEHÉR LOVÁN HOSSZÚ ÚTRA INDUL AZ ADMIRÁLIS... Ugyancsak a „Hiradó“-nak a száma közli a „Newyork Times“-ben Anne O-II oare Me Coriiiicknak, a lap világhírű tudósitónőjénck szép és plasztikus cikket Kormányzó urunkról. Hirne: Feltér lován bosszú útra indul az admirális és igy szól: „Most, hála egy újabb bécsi megegyezésnek, mely a román királyi letaszította trónjáról, u magyarok visszaszereztek egy nagyobb és sokkul funlcj- sabb darabol abból a földből, melyet u világháború utón elvesztettek. Nyolc szakaszon veszik át úgy, bogy szeptember tizenötödikéig teljesen be legyen fejezve az átvétel és újra éppen ugv, mint Csehszlovákiában, a tengernagy az, aki fehér lován ellőnek vágtat keresztül a határon. Horthy csapatai élén halad, kiteve magát és hófehér paripáját célpontul mindazoknak, akik talán sajnálnák közeledtét.1* Magyarország kormányzója kétségtelenül egyike a legkiválóbb* személyiségeknek az európai forgatagban Húsz éve ö a feje egy királytalan királyságnak és hosszabb ideig kormányoz, mint a világháború utáni kormányfők bármelyike. Egy koronának csupán a képviselője, egy nemlétező uralkodónak a helytartója, aki azonban jobban képviseli a monarchikus eszméket, mint a szomszédbn uralkodó királyok bármelyike. Úgyis mint kormányzó, de mint ember is ö a mostani Európa legerősebb kapcsolata a múlttal. A kormányzó egy tradició őrizője. Annak a gyönyörű palotának, mely ott emelkedik a Duna fölött, egyik vendégek számára épült szárnyában lakik. A látogatóknak mérföldnyi hosszúságú lépcsőket kell megmászniok, hogy hozzá érkezhessenek, márványfolyosókon kell végighaladnak, melyek olyan végtelenek, amilyen végtelen az idő s amelyeket testőrök őriznek, akik olyanok, mintha a mult képeiből vágták volna ki őket. Az utolsó ajtó előtt pedig ott áll egy skárlátpiros és fehér szobor, mely hirtelen életrekel és egy dárdával tiszteleg, mikor a látogató keresztülhalad az ajtón. Mindeme ragyogó külsőségek mögött a tengernagy egy kicsiny egyszerűen berendezett szobában dolgozik. Az íróasztalát teljesen befedi a sok fehér papir és meghegyezett ceruzákból hegyek emelkednek rajta. Szeret rajzolgatni mialatt beszélget és a mult télen odarajzolta látogatója elé egy tizennyolcadik századbeli francia térképnek a másolatát, mely azt bizonyítja, hogy Erdély már akikor is a magyarok és testvéreik, a székelyek főfészke volt. Azután a krimi háború hadállásainak térképét rajzolta fel, mutatva, hogy az oroszok azért szenvedtek benne vereséget, mert a Kárpátok katGnai fontosságú védővonalánál bekerítették őket. A kormányzó, éppen úgy, mint minden magyar, az elszakadt területek sorsával foglalkozik s Horthy Miklós népszerűségének egyik főoka abban rejlik, hogy a kormányzó éppen ugv gondolkozik, mint a népe. Kiválóan őszinte, de egyszerű modorú, egyszerűen fellépő ember, akinek sűrű fekete hajába alig keveredik néhány ősz szál. Tiz évvel fiatalabbnak látszik, mint amennyi, az ember el se hinné, hogy már hetvenkét esztendős. Magyarországnak nincs többé tengerpartja, nincsenek többé hajói, de a kormányzója még mindig admirális, akinek a szeme olyan tisztán ragyog, mint a tengerészeké s aki még mindig nagy tiszteletben tartja a tengeri haderőt. Az őszhaju admirális óvatosan teszi meg egyik lépést a másik után. jól tudva azt, Szent István koronája csak kevés védelmet tudna nyujtai. Ez az aranyból és drága kövekből készült ereklye azonban, melyet acélszekrényben őriznek, ennek ellenére is hatalmas szimbólum „Más országok“ mondja az admirális büszkén „királyok fejére tesznek koronákat, mi azonban egy korona alá állítunk oda egy királyt“. És ez a büszkesége adja meg neki azt a tudatot, hogy a szimbólum, melyet most ő képvisel, iul fogja élni a mostani válságokat is. Ebben a büszke tudatban lovagol fehér lován Magyarország ősi határai felé...“ Messze van Amerika, messze van Forth Amboy, de az amerikai, magyarok szive a nagy távolság ellenére is velünk együtt dobo-g... * (m-£
