Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-04 / 277. szám

'• X t í~ '2? n Jr ° aizt Ptlflhöhnt ÄUJi 10 PILLÉR (3 LEJ) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Koítízsvár, Mussűünj-út 4. leSefon : 11—08. H^omifa : i-utca 8. szára. Isi efon sz.: 29 — 23 L X I. ÉVFOLYAM 2 7 7. SZÁM. ÍSIapMa: BÄRTHß SIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: m. GRÜIS LÁSZLÓ SZERDA Kiadótulajdonos: PBLLflS H. T. Kolozsvár. Elö’izetéSí árok: fia vonta 2.70. negvedóvre 8, félévre 18. sgész évre 22 pengő. KOLOZSVÁR, 1940 DECEMBER 4. . a»e. js^i£&»s«ei)Hai M tyszMaik Bedéig s-zaua a Uéfv/U-ííeUáz&OH: (fNem megtorlást, hanem jóvátételt akarunk" ■ kah.fyG&íciüa de. ?M » kéfrtd$et&k elmondott tiwényUozá&i nag$ Erdélyben a jogalkalmazás mellett a jogvédelem követelményeit sem leltet figyelmen kivit! hagyni — jelentette ki az erdélyiek vezérszónoka. — 1 nemzetiségi kérdés és a zsidókérdés erdélyi megvilágításban. — Meg kel! szervezni katonailag a székely határőrvidékeket — Megrendítő helyzetkép a Romániában maradt magyarságról BUDAPEST, november 3. (MTI j A képviselőház hétfőn délelőtt folytatta a felhatalmazási tői vény javaslat tárgyalá­sát. Tors. Tibor alelnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az első felszólaló Meskó Zoltán volt. Hangoztatta, hogy a kormány külpolitikai ténykedését teljesen célravezetőnek és őszintének tartja. Az elért eredményekére elismerését fejezi ki. Fejleszteni kell kap­csolatainkat Jugoszláviával. Kijelentette, hogy rövid időn belül pártállásra való leiin­tet nélkül a magyar képviselők látoga­tást tesznek Jugoszláviában a kapcsola­tok és a megértés ápolására. A továbbiakban hangoztatta, hogy bel­politikai téren azokról kell elsősorban gondoskodni, akik két kezük munkájából élnek. A javaslatot nem fogadja el. Ilovszky János szintén helyeselte n ju­goszláv—magyar barátság ápolását. ÖREGSÉGI GONDOSKODÁST A KISIPAROSOKNAK! Beszéde további folyamán hangoztatta, hogv j a kisiparosoknak általános szükséglete j az öregségi gondoskodás. ! A megöregedő kereskedő csak akkor fer- ! dúlhat szociális gondoskodásért, hu timk- I remégy. í A nyersanyaggazdaságnál még mindig érvényesülő liberalizmust korlátozni kell. Mivel kevés nyersanyag van, a legfonto­sabb közszükségleti cikkeket kell gyárta­ni. A behozott nyersanyagokat csak ke­resztényeknek kell adni. Szóvátette, hogy két manimut cipőgyár, a Bata és a Dermata terjeszkedni akar Magyarországon. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mert 30.000 ma­gyar cipész és kisebb bor gyáros érdé- 1 keit veszélyezteti. A javaslatot elfogadja. ÁLTALÁNOS REFORMRA SZORUL A NEVELÉSÜGY Fapcsányi Lász ó hangoztatta, hogy az^ olyan tr.afikosoktól, akik más irányból! is nagy joveideftmeket húznak, vegyék éti az en gedélyeket és adják a hadirokkantaknak. Ál­lami tehetségkutató intézmény felállítását jav ás óta. Kifejtette, hogy a nevelésügy ál­talános reformra szorul A javaslatot nem fo­gadta ed. törvényekét a mi tönkretételünkre. Most, amikor a törvény egységesítéséről szóló rendelet megjelent, felkerestük a minisz­terelnököt és rámuUVit«ük az abból szár­mazó hátrányokra és hangoztattuk, hogy ezt megfelelő óvatossággal kell életbelép­téink A miniszterelnök hozzájárult a kü­lönleges bizottság létrehozásához ési re­méli, hogy e tekintetben az eddigi viták nem fognak megismétlődni, E küilön szerv irányítását olyan emberek keR, hogy' kezükben tartsák, akik a felelősség tel jes tudatában. széles látókörrel intézik a megoldandó problémákat. CSELEKVŐ SZERVET! Nem véleményező és emtékiratozó, hanem cselekvő szervre van szükség. Hiszen hol van nagyobb szükség az orvoslás­ra. mint Erdélyben, amely most szabadu t egy korrupt uralom iádé) és ahol ez a korrup­ció saját népünket is megfertőzte. Egységes szervre van szükség, amedy nem más és más Szempontok szerint intézkedik. A tisztviselői kinevezésekkel kapcsolatosan is meg vannak a magunk észrevételei. A TÉBE Érdé yben pénzügyi szervet 'létesítőik, amelynek élére Hargitay Bertalant, a budapesti alapítvány érdélyi bankigazgatóját választotta meg, aki öt hónppa' ezelőtt a román nemzetvédelmi kö csőn cé' járá 100 mil iő lejt jegyzett, ami­kor nagy bukaresti pénzintézetek sem járul tak nemzetvédelmi célokhoz ilyen összeggel. Külön kormányzati szerv 'létesítése né'lküi* a kiválasztás kérdését nem liehet mego dana. KÖZIGAZGATÁSI TEENDŐK A közigazgatásnak egyik fontos feladata, hogy a visszamaradt területekről átjött menekültekről, akik minden ingó-ingatlan vagyonukat elkótyavetyéték, megfefe’ően gondoskodjék. Sorsuk jobbraforduláSa kü­lön intézményes szerv felállítását sürgeti. A polgári igazgatásnak bizonyos irányel­vekkel is számolnia kell Erdélyben, amelynek egyes részeit vegyes nemzetiségek, vagy túlnyomó részben nem magyar anya- nye vii nemzetiségek lakják. A nemzetiségi kérdésben Románia irányelveit tisztán áti le­hetett tekinteni. Itt utalok Maniu Gyulának 1921-ben elhangzót1 szavaira: „Sokat gondo­lok a kisebbség-po ilikai megoldásokra és mindig ugyanarra iaz egyetlen megállapításra jutok: vagy mi, vagy ők“. — Az ők mi vol­tunk. E megállapítás következményeinek eléggé tanúi vagyunk. Hiszen a román alkot­mány is kimondotta, hogy a megnagyobbo­dott országban egyetlen nemzetiség van és az a román. Ez a politika követkazeitíes volt és a magyar területek lakosságának szétszó­ródására vezetett. Jóvátételt óiiajtunk Pél Gábor beszéde Pd! Gábor dr. szólalt fel ezután az er­de yi képviselők nevében. Bejelen tette, hogy az erdélyi magyar képviselők pártonkivüli csoportot alakítottak, hogy egységesen fog­lalhassanak állást az Erdélyt érintő kérdé­sekben. Hangoztatta, hogy az erdélyi ma­gyarság élelérdekeive! kapcsolatos problé­mák között időszerűség tekintetében első a íörvényegységesités kérdése. Rámutatott arra, hogy Elszász-Lotharingiá- ban a német birodalomhoz való viissztaicsato- lása után 1871 tő1! évtizedeken keresztül ér­vényben voh a francia jog. mint ahogy az anyaországban is vannak' olyan törvények, amelyeket 1851-ben az osztrák kormányzati éptetett életbe és még most is érvényben vannak. SAJÁTOS ERDÉLYI ÉRDEKEK A jogegységesiléspek az a tempója, msí'lyel most végrehajtják, erdélyi életérdekekbe ütk űzik a nemzetiségi politikai szempon­tok figyelmen kivid hagyásával. Fr'délv sajátos viszonyai és feladatai három egymástól eltérői területre oszlanak: a. Par­tium, Középerdély és a Székelyföld. Erdély évszázadokon -keresztül külön jog­szabályokat képviselt, mely megfelelt az. erdélyi lelkiségnek és a sajátos területi ~r szonyoknak. A Székely lö dön például idegen nem szerez­hetett birtokot és ott más nemzetiségek nem telepedhettek le. így például • az örökségi jog terén a magtalanul elhat vagyonát nem a kincstár, hanem a szomszéd Örökölte. A továbbiakban Páli! Gábor dr. rámutatott at* ra, hogy a jogegységesités az erdélyi szempontok­nak kivülbagyásával történő végrehajtása | olyan zavarokat idéz élői melyeknek ódiu­mát cs felelősségét az erdélyi képviselők nem viselhetik. Kérte, Hogy Erdélyben a jogalkalmazás mellett a jogvédelem köve­telményeit se hagyják figyelmen kivül. A jogegyeisités tekintetében szükség vau a joghatályok összeegyeztetésére Ha 1851-ben az osztrák kormányzat idején i yen megoudá sokra birói értekezletet hivattak össze,' úgy most, 1940-ben. a jogszabályok fultengése idején még inkább szükíóa lett volna az or­szágos birói értekezel össze hi vására. No­vember 3-ikán megjellemt kormányrendelet a visszacsatolt területeken az eddigi ióprend- -Szert hatályon kívü’ helyezte és megtörtént az anyaországgal való jogegységesités. Szükség lelt volna azonban a megszüntetett jogrend­szer számbavételére. MEGFELELŐ ÓVATOSSÁGRA VAN SZÜKSÉG Románia csodálatos tervszerűséggel hozott Hangoztatta Pál Gábor dr., hogy az el- j szenvedett igafzságialaaságok helyrehozatalai ţ érdekében említette feJ az elmondottakat. Nem megtorlást óhajtunk, hanem jóváté­telt. A velünk egyiittlakó nemzetiségekkel nem az Önkény hatalmái kell éreztetni. Sőt á polgári igazgatásban el só fokon biz- tositani kell a nemzetiségeknek az anya- nyelv használatát. A továbbiakban hangoztatta, hogy anyagi té­ren a polgári igazgat ás segélynyújtása nem biztositja az igényeket és ezért kérték az ér­dé yi képviselők a katonai élelmezési szervek m ü k ö dés é n ek további of.ylatását. Rámutatott az agrárreform folytán elszenvedett veszte­ségekre és kifejtetnie, hogy a jóvátételre az előkészületeket e téren is idejében meg kell tenni és az a szerv, amely ezt végezni fogja, olyan személyek­ből legyen összeállítva, akik csupán a ma­gyar á’lameszme és a közérdek szolgálatát tartják életcéljuknak. AZ IPARVÁLLALATOK FEL­ÜGYELETE Foglalkozott ezután az iparvállalatok fel­ügyeletének kérdésével. Voltak olyan ipari vállalati felügyelők, akiknek kinevezésük irtán első ténykedésük az vo-í, hogy a válla­lattal autót vetettek maguknak és rokonai­kat és barátaikat sokévi szolgálatra szer­ződhették. Ilyen hibák a jövőben nem itsmét- ődhettiek meg. A gazdasági kérdések cső portjába tartozik az erdélyi magyar bankok kérdése. Az erdélyi magyar bankok nagy­része budapesti pénzintézetek fiókjaként mii köd ott a román impériuni alatt. Ezek a ban­kok azonban sohasem tetteik semmit erdélyi magyar érdekekért, nemcsak a román impé rium idején, de békében sem. Amikor az Er­délyi Közművelődési Egyesüket jubileuma alkalmain, felhívást bocsátott ki közöttünk, a gyűjtés végeredményeként 3000 korona gyivt össze, ugyanabban az időben, amikor erdélyi román bankok 493.000 arany koro­nát áldoztak román nemzeti célokra. Ipari sérelmek és kívánság©k Ipari téren tervezet készül olyan rendelet­re, mellyel az Erdélyben működő munka­ügyi bíróságokat meg akarják szüntetni. Ezt nem helyesli, mert különböző nemzetiségek által lakott területen ezeknek A munkája nél­külözhetetlen. Az önállósitási alap kérdésé­vel foglalkozva kérte, hogy az iparfejlesztési kölcsönök kibocsátásánál vegyék figyelembe a 22 esztendőn lierész­tül nyomorított magyar, iparostársadalom méltányos igényeit. Kérte a, meghamisított, anyakönyvek revízióját. Hangoztatta, hogy a Székelyföldön ezrek ne­veit és vallását hamisították meg a legerősza­kosabb eszközök felhasználásával. A továb­biakban rámutatott arra, hogy az erdélyi fe­lekezeti iskolák tanárai és tanitói megtették a maguk kötelességét a román imperium alatt s felbecsülhetetlen értékű szolgálataik jutalmául most megérdemlik, hogy az állami középiskolái tanárokkal és népiskolai tanítók­kal egyenlő elbírálásban részesüljenek. Gon­doskodni kell megfelelő ösztöndijakról hogy e nép fiai közül minél iöbb tehetség juthas­son értelmiségi pályákra. A SZÉKELY HATÁRŐRVIDÉKEK KATONAI MEGSZERVEZÉSE I Felhívta a nemzetvédelmi miniszter figyel­mét a székéh határőrvidékek katonai meg- I szervezésére, llangzoiatta, hogy Érd éh népe I (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents